Az elmúlt években egyre többet hallani arról – az állam saját bevallása és a legtöbb kutatás szerint egyaránt -, hogy a magyar nyugdíjrendszernek 8-10 éven belül komoly problémákkal kell szembenéznie, ami később ráadásul várhatóan tovább romolhat.
Ez pedig azt jelenti, hogy az állam nem fog tudni megfelelő mértékű nyugdíjat biztosítani a számunkra, melyről állami nyugdíjkalkulátorunk segítségével is meggyőződhet.
Az állam felismerve ennek a helyzetnek a súlyát a nyugdíjkötvénnyel szeretne megoldást kínálni és belépni a nyugdíj-előtakarékosságok piacára.
Ugyanakkor az új állami nyugdíjkötvény körül még sok kérdés tisztázatlan, mivel még nincs konkrét konstrukció, nincs információ a bevezetés pontos időpontjáról vagy arról, hogy kinek éri majd meg ez a nyugdíjcélú megtakarítás és kinek nem érdemes ebben gondolkodnia.
Ezek mellett pedig olyan kérdések is felmerülnek a nyugdíjkötvénnyel kapcsolatban, hogy miért lesz ez más, mint a magánnyugdíjpénztár rendszere? Milyen előnyökkel jár az állami nyugdíjkötvény a lakossági befektetőknek (tehát az öngondoskodóknak), és mi ezzel az állam célja? Mire érdemes odafigyelni mielőtt elkötelezzük magunkat “egy életre”?
Összeszedtük a legfontosabb információkat egy helyre és többek közt ezeket a kérdéseket járjuk körbe a cikkünkben.
Ugyanakkor még nagyon sok információ nem publikus a nyugdíjkötvénnyel kapcsolatban, éppen ezért a cikkünk is folyamatosan alakulni fog, ahogy többet tudunk meg erről az új állami nyugdíj-megtakarítási típusról.
Kérjen ingyenes nyugdíjtanácsadást és tudja meg, hogy Önnek személyre szabottan melyik a legjobb megoldás!
Mi ez az állami nyugdíjkötvény?
Ahogy azt már például a miért indítsunk nyugdíjmegtakarítást című cikkünkben is leírtuk mára egyre nyilvánvalóbb, hogy pusztán csak az állami nyugdíjra nem hagyatkozhatunk, ami az öregségi nyugdíjunkat illeti.
A pénzintézetek éppen ezért hozták létre a nyugdíjcélú öngondoskodást piaci alapon támogató:
- önkéntes nyugdíjpénztárakat (ÖNYP),
- nyugdíj-előtakarékossági számlákat (NYESZ)
- vagy nyugdíjbiztosításokat.
Ezekben, ha magunk teszünk félre idős korunkra, akkor megélhetésünk legalább részben függetlenné válik az állam működésétől és a demográfiai változásoktól.
Az öngondoskodási lehetőségek tehát mindeddig kizárólag az államtól független, piaci alapokon működő nyugdíj-megtakarítások voltak csakúgy, mint a legtöbb országban, ahol a társadalom elöregedése miatt a nyugdíjkérdés egy ugyanolyan jelentőségű probléma mint itthon.
Ennek a kérdésnek a súlyát az állam is látta, éppen ezért kezdte el támogatni ezeket a piaci alapokon működő nyugdíj-előtakarékosságokat 20%-os adó-visszatérítéssel, hiszen így rajta is kisebb lesz a nyomás, ha nyugdíj probléma erősödik.
A kormány előzetes tervei szerint azonban a közeljövőben elérhető lesz egy tisztán állami alapokon nyugvó, államtól függő nyugdíj-előtakarékossági forma is, az ún. nyugdíjkötvény.
A jelenleg ismert információk alapján a nyugdíjkötvény egy állam által indított nyugdíj-előtakarékossági típus lesz, amelyben kizárólag hosszútávú magyar államkötvénybe fektethetünk.
Vagyis a nyugdíjkötvénnyel 100%-ban az állam gazdálkodásától és a magyar gazdaságtól függő nyugdíj-megtakarítást vásárolhatunk.
Az előzetes információk alapján az állami nyugdíjkötvény a következő 3 fő sajátossággal fog rendelkezni:
- Várhatóan fix, minimum havidíj nélkül takarékoskodhatunk, tehát akkor és annyi pénzt tehetünk félre, amennyit éppen megengedhetünk magunknak.
- A tervek szerint a nyugdíjkötvénybe fektetett megtakarításokat kizárólag a nyugdíjba vonuláskor lehet majd felvenni, ennél előbb semmilyen módon nem juthatunk a megtakarításunkhoz.
- Infláció + 1,7-3 százalékpont közötti kamatot ígérnek évente. Tehát a megtakarításunk az inflációt figyelembe véve kamatozik és ezen felül ígér az állam garantált hozamot, vagyis reálhozamot.
Azt viszont még nem (!) lehet tudni, hogy az állami nyugdíjkötvény futamidejére hatással lesz-e a nyugdíjkorhatár emelése vagy sem, ahogy az örökölhetőségéről és a 20%-os adókedvezményről sincs még egyelőre információ.
Az állam szeretné minél jobban támogatni a nyugdíjcélú öngondoskodást, ezért az előzetes tervek alapján hamarosan lesz egy új nyugdíj-előtakarékossági típus, amelyben hosszú távú magyar államkötvénybe fektethetünk majd.
Jogosan merülhet fel Önben a kérdés: Miért akar az állam az önkéntes nyugdíj-megtakarítási piacra betörni, ha az állami nyugdíjrendszer is bizonytalan lábakon áll?
Miért tervez nyugdíjkötvényt indítani az állam?
Elsősorban a nyugdíjcélú öngondoskodást szeretné az állam hivatalosan minél jobban támogatni a nyugdíjkötvénnyel.
Ugyanakkor véleményünk szerint abban, hogy az állam az öngondoskodás piacára szeretne lépni egyéb okok is szerepet játszanak.
Azt viszont fontos kihangsúlyoznunk, hogy ezek nem hivatalos magyarázatok a nyugdíjkötvény megjelenésére, mindössze a mi meglátásaink a jelenleg elérhető információk alapján:
- Látja már előre, hogy mekkora gond lesz a nyugdíjrendszerrel: Ez lehet a fő oka az államnak, mivel pontosan ismeri a költségvetési számokat, tudja mire lehet számítani a jövőben és látja, hogy nagy gond várható a nyugdíjrendszerben. Éppen ezért találta ki az állami nyugdíjkötvényt.
- Forráshoz szeretne jutni: Fontos tudni, hogy a kötvény valójában azt jelenti, hogy hitelt adunk az államnak, tehát ezzel a kötvénnyel vélhetően az állam növelni szeretné a költségvetését. Szeretne egy újabb bevételi lábat, ezért a lakosságtól vesz fel hitelt úgymond.
- Az államadósság átterelése a lakosság felé: Ahogy azt már írtuk, a nyugdíjkötvény gyakorlatilag az állam adóssága a kötvény tulajdonosa felé, aki így a megtakarításait hitelbe adja az államnak. Ezzel pedig az államnak az a célja, hogy az államadósságot a hazai lakosság felé terelje. Magyarul, hogy az állam a saját polgárai felé legyen eladósodva, ne pedig külföldi intézmények felé, és ne devizában.
Mindezek előkészítéseképpen pedig, a már eddig is elérhető állami kötvények mellé plusz hat új állampapír típust vezettek be, illetve számos új kincstári értékesítési pontot hoztak létre, ahol a jövőben vélhetően majd nyugdíjkötvényt is lehet vásárolni.
Mennyi pénzt tud összegyűjteni nyugdíjára?
Mit lehet tudni a nyugdíjkötvényről?
Az előzetes terveket először 2018. november 15-én jelentette be az állam, amit elképzeléseik szerint 2020-ban elérhetővé is kívántak tenni. Ez azonban az egész világot érintő járvány miatt későbbre tolódott.
Nagyon fontos tisztában lenni azzal, hogy ez még egyelőre csak tervezet, mégpedig egy nem túl részletesen publikált tervezet, tehát egyelőre pontos, kidolgozott és végleges információk még nincsenek a nyugdíjkötvénnyel kapcsolatban.
Sok kérdés övezi tehát egyelőre ezt az új nyugdíj-megtakarítási formát, azonban vannak már publikus információk is, amelyek hivatalosan bejelentésre kerültek.
Az alábbiakban bemutatjuk az eddig nyilvánosságra hozott információkat az állami nyugdíjkötvényről.
Ebben a cikkünkben összeszedtük az eddig nyilvánosságra hozott legfontosabb tudnivalókat:
- A nyugdíjkötvény a nyugdíjas korunkig tartó, hosszú lejáratú speciális állampapír. Magyarul az államkötvény vásárlásával az államnak adunk hitelt egy fix lejáratra, vagyis a nyugdíjas korunkig, amiért cserébe az állam fix kamatot fizet.
A futamidő alatt a befektetett pénzünket az állam szabadon felhasználhatja, a költségvetésbe forgatva, hiszen mi mindössze arra szerződünk, hogy erre a kötvényre kifizeti a megígért kamatot a nyugdíjba vonuláskor. - Mivel közgazdasági értelemben az állampapír a legkevésbé kockázatos befektetések közé sorolható, ezért “elvileg” ezzel a nyugdíjcélú megtakarítási típussal alacsony kockázatot vállalnánk.
Azonban jó, ha látjuk, hogy sehol a világon nem tipikus egy ilyen hosszú lejáratú lakossági államkötvény. Gondoljunk csak bele, hogy ha 18 évesen kezdünk el nyugdíjkötvényben gyűjteni a nyugdíjas éveinkre, az a jelenlegi 65 éves nyugdíjkorhatár mellett 47 éves (közel fél évszázados!) futamidőt jelent. Ez pedig tisztán állami befektetésként komoly kockázatokat rejthet magában – gondoljunk csak bele mi minden tud történni fél évszázad alatt. - A pénzükhöz csak és kizárólag nyugdíjas korunkban juthatunk hozzá, előbb nincs rá lehetőségünk.
Nincsenek kiskapuk, összehasonlítva a másik három nyugdíj-előtakarékossági típussal, amit ha teljesítünk, akkor a nyugdíjkorhatár előtt is visszavásárolhatjuk a pénzünket (Pl. Felvehető a pénz, csak adózni kell utána, vagy visszafizetni a kapott állami adó-visszatérítést stb.) - A nyugdíjkötvénnyel vásárolt állampapírok teljesen illikvidek, tehát egyáltalán nem lehet eladni a futamidő teljes hossza alatt. Még akkor sem, ha végszükségben lennénk és életbevágóan kellene a pénz a megélhetéshez, valamint még akkor sem ha a magyar gazdaság válságba, így ezáltal pénzünk is veszélybe kerül.
- A nyugdíjkötvényt csak magánszemélyek vásárolhatják, az intézményi befektetőket az állam kizárta ebből az állampapírból.
- A kamata közvetlenül függ az inflációtól, hiszen az előzetes tervek szerint az állam infláció plusz 1,7-3 százalékpont közötti garantált éves kamatot (reálkamatot) ígér a nyugdíjkötvényt vásárlóknak.
Egy példával szemléltetve, úgy érdemes ezt elképzelni, mint az államnak adott hitelünk kamatát, hasonlóan ahhoz, amikor mi veszünk fel hitelt egy banktól. Hiszen, ahogy nekünk is kötelező kamatot fizetni a bank felé, ugyanígy a nyugdíjkötvény esetén az állam is fizeti a kamatot számunkra. - A kamatok tőkésednek, tehát a megtakarításunk teljes összegére (a tőkére) évente kapott kamatok, minden évben hozzáadódnak az eddig összegyűlt tőkénkhez, így egyre nagyobb összeg kamatozik évről évre. Ez tehát azt is jelenti, hogy mivel a kamatokat soha nem „fizetik ki”, abból újra és újra újabb kölcsönöket adunk az államnak.
Felmerülő kérdések a nyugdíjkötvényről
A fentieket tehát az eddigi bejelentések alapján biztosan tudjuk az állami nyugdíjkötvény kapcsán (hacsak utólag nem változtatnak meg valamit).
Ebből már nagyjából körvonalazódik, hogy mire számíthatunk, azonban van számos további fontos kérdés, amikre eddig még nincsenek konkrét válaszok:
- Pontosan hogyan számolják a kamatot? – Azt már tudjuk, hogy infláció felett az állam garantált 1,7-3% közötti hozamot ígér a nyugdíjkötvény tulajdonosoknak.
Azt viszont még pontosan nem lehet tudni, hogy kinek lesz alacsonyabb és kinek magasabb a garantált hozam értéke. Szerintünk azonban az a valószínűbb, hogy minél fiatalabban vesz valaki állami nyugdíjkötvényt, az állam annál magasabb garantált hozammal fogja jutalmazni.
Ez logikus lenne, hiszen minél fiatalabban indítunk megtakarítást, annál több pénzt adunk az államnak kölcsön. - Nem lehet tudni, hogy lesz-e rá 20%-os adókedvezmény. A többi önkéntes nyugdíj-előtakarékossági forma esetében ezzel ösztönzik az öngondoskodást, az állami nyugdíjkötvény esetén viszont még nem tudni, hogy a garantált kamatok felett még adó-visszatérítés is jár-e mellé.
Ahogy egyelőre azt sem tudni, hogy ha igen, akkor mekkora összegben maximalizálják az éves adó-visszatérítés összegét. - Nincsenek egyelőre információk a nyugdíjkötvény örökölhetőségéről vagy arról, mi történik rokkantság esetén. Az öröklés vélhetően megoldott lesz (habár kérdés ennek gyorsasága, adózása, illetve zökkenőmentessége), az viszont érdekes kérdés, hogy mi történik rokkantság esetén, amikor már nem tudjuk fizetni a megtakarítást, a pénzünk viszont kellene belőle.
- Egyelőre arról sem lehet tudni, hogy a nyugdíjkötvény lejárata fix lesz-e a szerződéskötéskor érvényes korhatár szerint, vagy a mindenkori nyugdíjkorhatárt veszi figyelembe. Magyarul, hogy a nyugdíjkorhatár emelése érinti-e vagy sem.
Nagy valószínűséggel szerintünk a mindenkori nyugdíjkorhatárt fogják bevezetni a nyugdíjkötvényre, hiszen ebben az esetben az állam tovább használhatja a pénzünket.
Ugyanakkor az is igaz, hogy ebben az esetben viszont magasabb nyugdíjat kellene fizetnie az államnak, hiszen tovább fizetjük a megtakarításunkat, ami magasabb garantált hozamok kifizetését is jelenti.
Hogyan működne a nyugdíjkötvény?
A nyugdíjkötvényt kizárólag a Magyar Államkincstárnál lehetne megvásárolni.
Kis mennyiségben, akár egy forintos címletekben is hozzájuthatunk, ezért kiválóan alkalmas a havi megtakarításra.
Ez pedig nagy valószínűséggel azt is jelenti, hogy nem lesz fix minimum havidíja, hanem akkor és annyit fizetünk majd be, amennyit akarunk vagy éppen tudunk.
Az állami nyugdíjkötvény végső soron majdnem úgy működne, mint egy önkéntesen vállalt járulékbefizetés, hiszen a járulékot is az államnak adjuk, amiért elvileg kapunk majd valamikor ellenszolgáltatást.
Ez azért fontos, mert így az állam a befizetett adók és járulékokon felül, olyan kölcsönökből illetve ezek kamataiból finanszírozná az aktuális költségeket, mint a nyugdíjkötvény.
Ezzel kapcsolatban viszont joggal merülhetnek fel kétségeink: Gondoljunk bele, hogy az állami nyugdíjat a befizetett járulékainkból fizeti ki számunkra az állam. Ez azonban, a saját bevallása szerint is gondot fog okozni neki 8 -10 év múlva. Akkor vajon miből fogja kifizetni a hozamokkal növelt megtakarításainkat 30-40 év múlva?
Az állami nyugdíjkötvénynek valószínűleg nem lesz fix minimum havidíja, tehát egy meglehetősen rugalmas előtakarékossági típus lenne.
Tapasztalt szakértőink minden kérdésére választ adnak maximum 1 munkanapon belül!
Mik lehetnek a nyugdíjkötvény veszélyei?
Az eddig leírtak alapján is számos alkalommal bekapcsolhatott bennünk a vészcsengő a nyugdíjkötvénnyel kapcsolatban, ami nem is csoda.
Végigvesszük, hogy mik lehetnek azok a pontok, amikre mindenképp érdemes odafigyelni, mielőtt állami nyugdíjkötvényt vásárolnánk:
- A nyugdíjkötvénnyel gyakorlatilag ugyanúgy az államra bízzuk a pénzünket, ahogy a bizonytalan lábakon álló állami nyugdíj is az ő kezében van.
Vagyis az állami nyugdíjkötvény vásárlással mindent egy lóra tennénk fel a nyugdíjunkkal kapcsolatban. Ráadásul várhatóan nem is a legesélyesebb lóra.
Éppen azért van szükség az öngondoskodásra, mert az állami nyugdíj várhatóan már 8-10 év múlva sem lesz önmagában elegendő.
A nyugdíjkötvény ezzel szemben nemcsak, hogy a befizetett “tőkét” ígéri nekünk, hanem ennek az inflációval és további kamatprémiummal megnövelt hozamát is. - A nyugdíjkötvény esetében a garantált hozamokkal növelt összeg kifizetéséről szerződésünk lesz. Ebben az esetben tehát, az államnak a megtakarításunk összegét és annak hozamait ki kell fizetnie.
Magyarul, az állami nyugdíjjal (és a befizetett járulékokkal) ellentétben, itt nem teheti meg az állam, hogy a befizetett pénzünknél kevesebbet fizet ki a nyugdíjas éveinkre.
Így viszont amikor majd járnak le ezek a kötvények, akár komolyabb gondot is jelenthetnek az állami költségvetésben, mint a nyugdíjak kifizetése. - Ennek ellenére, ahogy az a magánnyugdíjpénztárak esetében már előfordult, az állam kezében lévő nyugdíj-megtakarítások esetében, megvan a veszélye egy esetleges államosításnak is.
- A kérdés tehát továbbra is az, hogy az államnak honnan lesz pénze ekkora összegeket kifizetni a nyugdíjra?
Ha pedig valóban működőképes lehet ez a rendszer, akkor a garantált kamatok összegét miért nem az állami nyugdíjrendszer finanszírozásába forgatja be?
Jó, ha tudjuk, hogy kötvényt jellemzően akkor bocsátanak ki, amikor tőkére van szükség. Tőkéhez pedig általában abban az esetben szeretne pluszban hozzájutni az állam, amikor nincs elegendő pénz az államháztartásban.
Tehát, az állam a nyugdíjkötvény bevezetésével időt nyerhet, ezzel pedig kicsit eltolhatja a nyugdíjrendszer bedőlését, ám valódi megoldást ezzel nem nyújt a problémára.
Összességében tehát, a nyugdíjkötvény az államnak jó megoldás lehet az államadósság csökkentésére, illetve azoknak, akik 10 éven belül mennek nyugdíjba, hiszen ők, egy rövid futamidejű, relatíve alacsony kockázatú befektetéssel takarékoskodhatnak a nyugdíjas éveikre.
A legtöbb hosszútávú megtakarítónak azonban ez egy kockázatos nyugdíjcélú öngondoskodási forma!
Egy hasonlattal élve: Képzeljük el, hogy a pénzünket egy olyan cég kedvező kamatokat ígérő befektetési szolgáltatójához fektetjük be hosszú távra, aminek rövid távon várható csődjétől tartunk. Mégis a cég, illetve a hozzá tartozó biztosító társaság szerződésben rögzíti, hogy egy esetleges csőd esetén is kifizetik a megtakarításunkat és a szerződésben garantált hozamokat is.
Gondoljunk bele, hogy ha egy cég csődbe megy, akkor az a hozzá kapcsolódó biztosító és befektetési szolgáltató fizetőképességére is hatással lesz. Magyarul, egy csőd esetén a szerződésben foglaltak ellenére sem kapnánk vissza a pénzünket, hiszen minden egy kézben van.
Kizárólag akkor, ha biztosak vagyunk benne, hogy a csőd addig nem következik be, amíg a pénzünket ki nem tudjuk venni belőle.
Mire érdemes még odafigyelni a nyugdíjkötvénnyel kapcsolatban?
Ugyan fentebb már írtunk erről, azonban ez egy annyira kritikus jelentőségű megkötés, hogy mindenképpen fontosnak látjuk egy kicsit jobban kiemelni.
A nyugdíjkötvény ugyanis – a többi nyugdíj-előtakarékossági típussal szemben – egy olyan hosszú távú állampapír, amit nem adhatunk el, tehát be vagyunk zárva ebbe a konstrukcióba a futamidő végéig.
Ez pedig azt is jelenti, hogy még vész esetén sem férhetünk hozzá a pénzünkhöz, ami két okból is nehézséget jelenthet:
Egyrészt, ha magán pénzügyeinkben szorulnánk meg és életbevágó volna ez a pénz, akkor sem vásárolhatnánk vissza a pénzünket semmilyen esetben, bármekkora vagyonunk is gyűlt össze benne addigra.
Másrészt, amennyiben az állammal történne valami jelentős változás (belegondolva az elmúlt 50 év eseményeibe), esetleg válság következne be, vagy egy előre nem látott államcsőd, de akár még a szimpla „hétköznapi élet” mellett is előfordulhat, hogy gondot jelenthet a pénzünk kifizetése.
Érdemes tehát mérlegelni, hogy vállaljuk-e azt a kockázatot, hogy ennyire meg legyen kötve a kezünk több évtizedre előre és gyakorlatilag mind az állami nyugdíjunk, mind a magán megtakarításunk az államtól fog függeni.
Ilyen hosszú távú – 10 év feletti – befektetések esetében vannak lényegesen versenyképesebb, magasabb hozamú konstrukciók, amik a szerződési feltételeikben és hozzáférhetőségi szabályaikban iskedvezőbbek lehetnek.
Ráadásul ezek a piaci alapon működő megtakarítások az államtól függetlenül működnek, így legalább nem mindent egy “lóra teszünk fel”, mint azt új állami nyugdíjkötvény esetében tennénk.
Kinek javasolt a nyugdíjkötvény?
A nyugdíjkötvény azoknak lehet jó megoldás, akik 8-10 éven belül nyugdíjba mennek, nem tudnak egy rendszeres havi összeget félretenni nyugdíjukra és szívesen fektetik be a megtakarított pénzüket kizárólag magyar állampapírra.
Erre a három szempontra azért jelenthet választ az állami nyugdíjkötvény mert:
- ennyi ideig (8-10 év) még belátható az állam és ezáltal az államkötvény stabilitása is,
- nincs megkötött havidíj, ezért azoknak, aki kéthavonta tudnak pár ezer forintot félretenni, számukra jobb a semminél,
- kizárólag magyar állampapírba fektethetjük a pénzünket.
Ha valakire ezek közül akár egyetlen állítás is nem igaz, akkor neki érdemes megvizsgálni a piacon elérhető egyéb lehetőségeket is.
A nyugdíjkötvény tehát elsősorban csak számukra, 5-10 éves időtávban alacsony kockázatú, mivel jelenleg Magyarország nemzetközi szinten is jó kockázati besorolású helyet foglal el.
A befizetéseik után pedig kedvező hozamot is kapnak (infláció + 1,7-3%), amit további összegekkel növelhetnek, ha esetleg a nyugdíjkötvényre is érvényes lesz a 20%-os adó-visszatérítés.
Ráadásul őket a nyugdíjkorhatár várható emelése sem érinti, hiszen az állam általában csak sávosan szokta emelni a nyugdíjkorhatárt. A már 55 év felettieknek így várhatóan maradni fog a mostani korhatár. Éppen ezért a 60 év körüli megtakarítók még biztos, hogy a várható nyugdíjbomba robbanása előtt kivehetik a pénzüket.
A nyugdíjkötvény azoknak lehet majd jó választás, akik viszonylag rövid ideig, 5-10 évig szeretnének takarékoskodni és alacsony kockázatú befektetést keresnek a nyugdíjba vonulás előtti évekre.
Mindezek tehát azt jelenthetik, hogy a nyugdíj előtt állók számára ez az állami nyugdíjkötvény akár egy teljesen versenyképes választás is lehet a piaci megoldások – NYESZ, nyugdíjbiztosítás vagy ÖNYP – részvényeket is tartalmazó portfóliói mellett.
Hiszen, ahogy fentebb részleteztük, fix havidíj nélkül, akár pár ezer forintos megtakarítással, alacsony kockázatú állampapírba fektethetik a pénzüket, belátható időtávra.
A nyugdíj előtt álló 56-65 év közöttiek tehát a nyugdíjkötvénnyel egyelőre úgy tűnik, hogy komolyabban nem kockáztatják a nyugdíjukat.
Érdemes lesz nyugdíjkötvényt vásárolni?
Ha 45-50 évesen vagy annál fiatalabb korban kizárólag csak ezt a nyugdíj-előtakarékossági formát választjuk, azzal gyakorlatilag az egész időskori megélhetésünket kockáztatjuk.
Várhatóan 15-20 év múlva már jelentősen lecsökken az állami nyugdíj mértéke és – bár az állampapírba fektetett pénz elvben kockázatmentesen kamatozik rövidtávon – a nyugdíjkötvényre jellemző hosszú futamidő a gyakorlatban igenis valós és jelentős kockázatokat rejt magában.
Ennek következtében pedig előfordulhat, hogy sokan a nyugdíjkötvényből sem feltétlen azt kapják majd vissza, amire eredetileg számítottak.
A közvetlenül nyugdíj előtt álló generációnak – ahogy azt fejlebb már írtuk – ugyan vannak más piaci lehetőségeik is, ha nem szeretnének az államtól függeni, de ilyen rövid időtartamra a nyugdíjkötvény versenyképesnek tűnik a piaci alternatívákkal szemben.
Ráadásul szerintünk, ha minden a tervek szerint alakul, akkor a 60 év felettieknek szinte biztos, hogy a nyugdíjcélú államkötvény az egyik legjobb választás a piaci alternatívák mellett – persze ha bevállaljuk az államtól való függőséget erre a rövid időre.
Az állami nyugdíjkötvény várható bevezetése tehát sok összetett kérdést felvet, amit érdemes független nyugdíjszakértővel személyre szabottan átbeszélni mielőtt döntést hozna a nyugdíj-előtakarékosságával kapcsolatban.
Mivel azonban még nincs teljes képünk róla, sok sötét folt van még a rendszerben, cikkünket folyamatosan frissítjük, ahogy bővül az elérhető információk köre.
Kérjen ingyenes nyugdíjtanácsadást és tudja meg, hogy Önnek személyre szabottan melyik a legjobb megoldás!