Merre halad a pénzügyi világ?
A pénzügyek világát kívülről szemlélve könnyen elbátortalanodhatunk a nagy vihart kavaró botrányok hallatán: gazdasági válságok, visszaélések, Questor-botrány és számos hasonló történet, ahol a mindennapi életet élő emberek kárára gazdagodtak meg a már egyébként is gazdagok.
Néha azonban hallani olyan híreket is, amelyek bizakodással tölthetnek el minket. Ezekről viszont sajnos a legtöbben nem is tudnak. A jó hírek sosem kapnak akkora visszhangot, mint a rosszak és mi magyarok pedig különösen óvatosan bánunk az optimizmusunkkal.
A pénzügyi világ nagy képét tekintve – habár sokszor csigalassúsággal ugyan – de egyre inkább az „Erő világos oldala” van győzedelmeskedőben. Ugyan bőven vannak még hiányosságok, azonban egyre jobban szabályozzák a pénzintézetek tevékenységét, egyre jobban védve ezzel a mindennapi emberek érdekeit.
Egy ilyen pozitív hatású – ám kevéssé ismert – győzelem lépett érvénybe 2017.01.01.-től is, az ún. „Etikus életbiztosítási” szabályozás bevezetésével, amely a megtakarításos biztosításokat, így a nyugdíjbiztosításokat is érinti.
Mit jelent ez a szabályozás? Eddig akkor „etikátlanok” voltak a nyugdíjbiztosítások? Miért jelent ez óriási lehetőséget az idei évtől minden nyugdíjára megtakarítani szánó embernek?
Ezeket és még többet is elmagyarázunk jelen írásunkban.
Mit kell tudni a nyugdíjbiztosításokról és nyugdíj-megtakarításokról?
Mielőtt mélyebben belemennénk a nyugdíjbiztosítások változásaiba, először muszáj az alapoknál kezdenünk és felfrissítenünk tudásunkat, hogy megértsük a szabályozás mögötti okokat és a változások jelentőségét.
(Amennyiben úgy érzi, hogy a nyugdíj-előtakarékossági és nyugdíjbiztosítási alapokkal már teljesen tisztában van, nyugodtan ugorjon az etikus nyugdíjbiztosítási újdonságokat bemutató következő fejezetünkre.)
Miért kap különleges figyelmet a nyugdíjkérdés?
Egész Európában, így Magyarországon is, korunk egyik nagy gazdasági kérdését és problémáját jelenti a jelenlegi nyugdíjrendszerek fenntarthatósága.
A hazánkban jelenleg életben lévő nyugdíjendszer szerint a minden évben kifizetett nyugdíjat az aktuális évben beérkező befizetésekből finanszírozzák. Ezek a befizetések pedig az éppen aktív munkavállalói réteg járulékaiból gyűlik össze.
Forrás: KSH
Ez a rendszer egy ideig működött is, azonban az elmúlt évtizedek trendje alapján mára vitathatatlan veszélyt jelent, hogy egyre több a nyugdíjas és egyre kevesebb a fiatal. Tehát egyre kevesebb pénzt lehet szétosztani, egyre több ember között.
Ez a probléma immár olyan mértékű, hogy senki sem tudja tagadni jelentőségét. Már az állam többféle módon is igyekszik ösztönözni a nyugdíjcélú megtakarítások indítását a lakosság körében – pl.: 20%-os adóvisszatérítés az éves nyugdíjcélú befizetésekre – hiszen tudja, hogy ebből komoly gondok lehetnek később.
Ennek köszönhető tehát a 2017-től érvényben lévő legújabb szabályozás: az etikus élet- és nyugdíjbiztosításokról. Az újítás célja, hogy sokkal átláthatóbbá tegyék a nyugdíjukra gondoskodni kívánók számára a megtakarításokat és minél kedvezőbb feltételek legyenek elérhetőek számukra.
Nem véletlen tehát, hogy éppen a nyugdíj-megtakarítások területén született egy ilyen jellegű érdekvédő szabályozás. A nyugdíjbiztosítások egyre kedvezőbbé alakításával az állam egy újabb módon ösztönözheti, hogy minél többen tegyenek félre a nyugdíjukra.
Kérjen ingyenes nyugdíjtanácsadást és tudja meg, hogy Önnek személyre szabottan melyik a legjobb megoldás!
Milyen nyugdíj-megtakarítások léteznek?
Ha a nyugdíjunkra szeretnénk elkezdeni félretenni, akkor jelenleg háromféle államilag is elismert nyugdíj-megtakarítási forma közül választhatunk: Önkéntes Nyugdíjpénztár (ÖNYP), Nyugdíjbiztosítás, Nyugdíj-Előtakarékossági Számla (NYESZ).
Ezek mindegyike rendelkezik előnyökkel, hátrányokkal és mindegyiknek meg van a maga alkalmazási területe.
Ugyan az életben rutinosabbak már tudják – és ez a nyugdíj-megtakarításoknál sincs másként –, bárki bármit mond, nem létezik egyetlen univerzálisan legjobb nyugdíj-előtakarékossági forma. Minden élethelyzetet és igényt egyedileg kell megvizsgálni és mérlegelni.
Mi akkor a közös ezekben a megtakarításokban?
Az, hogy a magyar állam ezt a háromféle nyugdíj-előtakarékossági formát ismeri el hivatalosan, és emiatt az ezekben öngondoskodókat minden évben a megtakarított összegre egy 20%-os adóvisszatérítéssel jutalmazza.
Az adóvisszatérítés mellett azonban még számos egyéb szempont miatt is kitűnnek a pénzügyi megoldások közül (pl.: adómentes hozzáférés, örökölhetőség, stb.). Így tehát összességében elmondható, hogy mindhárom megtakarítási típus sokkal jobb nyugdíjcélra, mint egy „mezei” nem nyugdíjcélú megtakarítás.
Ez mind szép és jó, de akkor hol van itt a buktató?
Bizony jól gondolja, hogy ezek az előnyök megkötésekkel is járnak. A legfontosabb megkötés az, hogy e megtakarítások a nyugdíjkorhatár elérésekor válnak csak adómentesen hozzáférhetővé, és ha korábban akarjuk felbontani őket, akkor az igénybe vett adóvisszatérítésünket is vissza kell fizetnünk, kamatostul.
Ugyan van akit ez a kötöttség azonnal elrettent, azonban van, akinek kifejezetten szimpatikus. Mint egy malacperselyhez, ehhez sem férhetünk hozzá a persely feltörése nélkül, így nem is áll fenn a veszélye annak, hogy a hétköznapok során elköltenénk a nyugdíjunkra szánt összeget.
Meg kell értenünk, hogy az adóvisszatérítés célja az öngondoskodás ösztönzése, így ha a nyugdíjunknál korábban akarnánk felhasználni, akkor valójában jogos, hogy nem jár nekünk ez a kedvezmény.
Pontosan mi is a nyugdíjbiztosítás?
Gyors megjegyzés: A nyugdíjbiztosításokat mint megtakarítási formát nem szabad összekevernünk a nyugdíjbiztosítási rendszerrel.
A nyugdíjbiztosítás egy állam által is elismert és támogatott nyugdíj-előtakarékossági forma, amelynek legfőbb ismertetőjele, hogy biztosítóknál van vezetve a pénzünk. Emiatt számos olyan tulajdonsága van, amely megkülönbözteti őket a többi nyugdíj-megtakarítási formától (ÖNYP-től és NYESZ-től egyaránt).
A három megtakarítási típus közül ez a legmodernebb konstrukció, tele extra szolgáltatásokkal, bónuszokkal, befektetési és pénzkezelési lehetőségekkel, valamint személyre szabható felépítéssel. Ennek azonban meg is van az ára.
A nyugdíjbiztosítás a legújabb, államilag támogatott nyugdíj-megtakarítási forma.
Általánosságban ugyanis elmondható, hogy a nyugdíjbiztosításoknak volt a legmagasabb díja a három nyugdíj-előtakarékossági típus közül.
Ugyan léteznek bizonyos nyugdíjbiztosítások, amelyek költségei közel egy szinten vannak a többi megtakarítási típussal (miközben magasabb szolgáltatást is nyújtanak), azonban nem véletlen, hogy erre a területre külön szabályozás született.
Miért éppen a nyugdíjbiztosítás esett át változásokon?
Erre egyszerű a válasz, azért mert egyetlen megtakarítási típuson belül itt voltak a legnagyobb eltérések az egyes megoldások között. Tehát míg egy-egy ÖNYP vagy NYESZ nagyjából hasonló díjakkal rendelkezett, addig két nyugdíjbiztosítási módozat hatalmas arányokkal térhetett el egymástól.
Léteztek olcsó és kedvező megoldások, de léteztek már-már felháborítóan drága változatok is.
Ugyan a pénzpiaci trendek egyértelműen az egyre kedvezőbb díjú, versenyképes nyugdíjbiztosítások felé haladtak, sajnos továbbra is rengeteg „bóvli” nyugdíjbiztosítási megoldás maradt. Ez pedig azt eredményezte, hogy a negatív példák miatt többen is teljesen elvetették ezt a megtakarítási módot és hírhedten drága megtakarításként könyvelték el.
Egy kicsit vadnyugati hangulat jellemezte ezt az egész területet, ahol ugyan volt több nagyon jó, teljesen korrekt sheriff is a városban, azonban a legveszélyesebb banditák is sajnos innen kerültek ki.
Az így kialakult szituáció sajnos egy újabb volt példája annak, amikor egy alapvetően jó és gyakran valóban hasznos konstrukcióval felelőtlenül visszaéltek mind a pénzintézetek, mind az értékesítők, mind pedig a tanácsadók – és ennek pedig sajnos sokszor az ügyfelek itták meg a levét.
De ez már végre megváltozni látszik!
Itt van ugyanis az etikus nyugdíjbiztosítási szabályozás.
Mi az etikus nyugdíjbiztosítási szabályozás?
Az ún. etikus életbiztosítási szabályozás 2017.01.01-től lépett érvénybe és jelentős hatással volt a pénzügyi megtakarításokra, rengeteg megtakarítási terméket át kellett alakítania a biztosítóknak, nem csak formailag, de tartalmában is.
Ez a változás pedig könnyen a megtakarítási piac átrendeződését vonhatja maga után, egy pozitív irányba történő elmozdulásként.
Az etikus koncepció lényege, hogy a költségeket ezentúl minden megtakarítással egybekötött életbiztosításnál (így a nyugdíjbiztosításoknál is) egyszerűen, egyértelműen és közérthetően kell feltünteni.
Az MNB egyértelmű célja az volt, hogy ezáltal átláthatóbbá tegye a pénzügyi piacon elérhető megtakarításokat, és ezáltal minél jobban megvédje a nagyközönség érdekeit.
Azt kell, hogy mondjuk, hogy ez jórészt sikerült is. Minden bizonnyal néhány pénzintézet számára komoly fejfájást okozott és a nyugdíjbiztosítások területén már határozottan el is indult a piac kitisztulása.
Miért kellett már nagyon egy ilyen szabályozás?
A nyugdíjbiztosítások egyik nagy hátránya mindig is az volt, hogy a költség- és bónuszszerkezetük gyakran bonyolult volt, nehezen átlátható és még nehezebben összehasonlítható.
Ennek orvoslására vezette be a MABISZ 2009-ben az ún. teljes költség mutatót (TKM), amelynek célja az volt, hogy ezeket a megtakarítási költségeket hatékonyan kimutathassa és összehasonlíthatóvá tegye.
A TKM hitelességével azonban több gond is van. Ugyan egy lépés volt anno a helyes irányba és sokat megmutatott, de nem ad teljes képet és néha kifejezetten félrevezető tud lenni.
Egyrészt az értéke egy standard példaeset alapján kerül meghatározásra, emiatt szinte sosem a tényleges valóságot tükrözi, hanem mindössze egy becslést, amely ráadásul esetenként jelentősen el is térhet. Másrészt a mutató a különböző nyugdíjbiztosítási módozatokba kötelezően beépített életbiztosítási szolgáltatások eltérése miatt is már egy torzított értékkel kalkulál és nem csak a megtakarításra eső díjakkal számol.
Tovább nehezítette a helyzetet, hogy a pénzintézetek amolyan igazi magyaros „furfangossággal” elkezdték a legkülönbözőbb neveken illetni a levonásokat, amely különösen megnehezítette a tárgyilagos, tényszerű összehasonlítást.
Ezt azonban többé nem játszhatják el. Ez a kiskapu végleg bezárult számukra.
Pontosan mi változott a nyugdíjbiztosításokban?
Az etikus nyugdíjbiztosítási szabályozás alapján innentől kezdve minden egyes nyugdíjbiztosításban kizárólag egységes és egyértelmű költség megnevezések szerepelhetnek.
Ráadásul ezek összetétele is immár definiálva van, így az új egységes nevek alatt futó díjak már tartalmaznak minden – korábban rejtett – költséget is.
Az etikus életbiztosítási szabályozásnak köszönhetően mára már sokkal átláthatóbbak a piacon elérhető megtakarítási termékek.
Innentől kezdve kizárólag az alábbi négyféle költséggel találkozhatunk a nyugdíjbiztosítások területén:
- Szerződéskötési díj – Korábban legtöbbször kezdeti költség néven illetett díj, amelyet innentől kezdve nagyobb mértékben csak az első 2-3 évben vonhatnak le és a levonás mértéke is maximalizálásra került.
- Vagyonkezelési díj – Korábban alapkezelési díjként is volt ismert, amely többféleképp került feltüntetésre. Némelyik biztosító a szerződés szintjén, az ügyfél számlájára terhelte, mások a befektetési eszközalapok árfolyamában már érvényesítették és eleve nettó hozamokat publikáltak. Ez továbbra is többféle módon számolható el, azonban az elszámolási módnak és a díj mértékének alaponkénti külön-külön egyértelmű feltünetetésével immár sokkal jobban átláthatóbbá vált ez a költségtétel.
- Díjbeszedési díj – Ez lényegében nem változott. Attól függően alakul, hogy csekkel, utalással, vagy beszedési megbízással használjuk a megtakarításunkat, illetve hogy éves, negyedéves, vagy havi rendszerességgel fizetjük.
- Adminisztrációs díj – Ez szintén nem változott. A megtakarításunk és saját számlánk vezetésével járó költséget tartalmazza. Kockázati díj – Ez is maradt a régi. Az esetleges kockázati élet- és balesetbiztosítások díjait tartalmazza.
Ugyan könnyen azt gondolhatnánk, hogy ezek a változások csak kozmetikai jellegűek és igazából nem számítanak, azonban ez az egységesítés jóval több szimpla átnevezéseknél.
Innentől kezdve ugyanis a nyugdíjbiztosítási költségek összehasonlítása jóval egyszerűbbé és pontosabbá válik, valamint a pénzintézetek nem tudnak többé egykönnyen elrejteni költségeket a nagyközönség elől.
Bővülő befektetési lehetőségek
A költségek átláthatóvá tétele mellett az etikus szabályozás másik újdonsága ugyan mellékes, azonban érdemes megemlíteni.
A nyugdíjbiztosításokban innentől kezdve a hazai kötvény és részvényalapok is elérhetőknek kell lennie, tehát ahol eddig nem volt erre lehetőség, ott már elérhetőek a hazai alapok is.
Az önkéntes nyugdíjpénztárakkal (ÖNYP) ellentétben azonban van egy óriási eltérés: ezekbe nem „kell” egy fillért sem fektetnünk, nem vagyunk hozzá kötve, csak szimplán elérhetőnek kell lennie számunkra, mint választási lehetőség. (ÖNYP-k esetén egy bizonyos arányban muszáj a hazai gazdaság teljesítményébe fektetnünk.)
Ugyan ez is egy hasznos előírás, hiszen ezzel bővül az elérhető befektetési alapok száma, azonban jelentősége eltörpül az átlátható költségek miatt bekövetkező piaci tisztuláshoz képest.
Eddig akkor etikátlan volt a nyugdíjbiztosításom?
Valószínűleg nem.
Mint korábban kiemeltük, a nyugdíjbiztosítási piac egy kicsit a vadnyugatra volt jellemző és ugyan voltak köztük igazi banditák, de mellettük elérhetőek voltak kiváló sheriff-ek is.
Az etikus nyugdíjbiztosítási szabályozás elsősorban azokat a nyugdíjbiztosításokat érinti, amelyek a bandita kategóriába tartoztak. Ezek a megtakarítások immár nem tudnak visszaélni az ügyfeleik bizalmával és nem tudják többé költségeiket véka alá rejteni.
Amennyiben tehát egy valóban független nyugdíj-tanácsadón keresztül indította megtakarítását, úgy vélhetően egyébként is egy jó sheriff típusú nyugdíjbiztosítása van, azonban hogyha egy pénzintézet függő ügynökén keresztül kötötte, akkor érdemes lehet megnézetni nyugdíj szakemberrel.
Nyugdíj-Előtakarékosság Kalkulátor
Hogyan változik a nyugdíjbiztosítások kínálata?
Ha nagyon röviden akarunk erre válaszolni, akkor azt mondhatjuk, hogy jórészt eltűntek az igazán szörnyűséges nyugdíjbiztosítási konstrukciók.
Ez a nyugdíjbiztosítások szempontjából nem feltétlen egy új előnyt jelent, hanem inkább úgy tekinthetünk rá, hogy egy hátrányát – a nehezen átlátható költségszerkezetet – jórészt befoltozta. Sőt, sok nyugdíjbiztosítás esetén a szabályozás a tényleges költségek csökkentését is maga után vonta!
Amely nyugdíjbiztosítás eddig is kedvező volt, az továbbra is az. A rossz nyugdíjbiztosítások azonban már kevésbé rosszak, és nem tudnak többé elrejtőzni a ködös kifejezések mögé.
A nyugdíjbiztosítások egy részét teljesen kivonták a forgalomból, egy másik részét pedig komoly – nem csak formai – átalakításnak vetették alá, az összes többi pedig szimplán könnyebben átláthatóvá vált.
Csökkent a vadnyugati jellege a nyugdíjbiztosítási piacnak, egyre stabilabb, megbízhatóbb megoldásként lehet rá tekinteni és egyre inkább az ügyfélnek kedvező konstrukciók irányába mozdul el a kínálat.
Mit jelent mindez Önnek a gyakorlatban?
Ez a szabályozás elsősorban azoknak jelent kiváló lehetőséget, akik még nem rendelkeznek nyugdíj-megtakarítással.
Soha nem létezett ugyanis még a pénzügyi piacon ennyi jó minőségű nyugdíj-előtakarékosság, amely közül választhatunk.
Ebből a szabályozásból is egyértelműen látható, hogy az állam is igen komoly kérdésként tekint a nyugdíj-előtakarékosság ösztönzésére, így éppen ideje saját magunknak is komolyan tekinteni a saját nyugdíjunk jövőjére.
Hiába váltak ugyanis a költségek átláthatóvá, a megfelelő nyugdíj-megtakarítás kiválasztása továbbra is egy nagyon összetett kérdés, amelyet nem szabad félvállról vennünk.
A költségek mellett a hozamok legalább ugyanakkora súllyal bírnak és nem mindegy, hogy miben gyűjtjük a pénzünket, ugyanis a megtakarításaink mögötti befektetési alapok teljesítménye továbbra is jelentősen különbözik. Hiába nevezhető két megtakarítás ugyanúgy „közepes kockázatúnak”, a teljesítmények eltérése miatt súlyos különbségek lehetnek két hasonló megtakarítás hozamai között.
Szintén fontos továbbá megvizsgálnunk minden nyugdíj-megtakarítás esetén a nekünk járó hűségbónuszokat, amelyek jelentős előnyt/hátrányt tudnak jelenteni (azonban sajnos továbbra is nehezen értelmezőek), a megtakarítások rugalmassági elemeit, a hozzáadott extra szolgáltatásokat és azok díjait, valamint a ránk vonatkozó örökölhetőségi és hozzáférési szabályokat.
Vegyük komolyan tehát ezt a kérdést, ezek több évre-évtizedre szóló megtakarítási konstrukciók és egy-egy tévedésnek komoly következményei lehetnek – akár milliós különbségek is.
Kérje ki szakembereink segítségét és segítünk kiválasztani egy olyan személyre szóló nyugdíj-megtakarítási megoldást, amely az Ön igényeinek valóban megfelel és hosszú távon is megbízhatóan szolgálni fogja Önt.
Minden élethelyzet egyedi és több mint 70 megtakarítás létezik, az egyes típusok között pedig akár több millió forintos különbség is lehet.
