Az elmúlt években a kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA) rendkívül népszerű adózási módnak számított a vállalkozók körében. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adatai alapján 2022. augusztusában már 440.000-nél is több egyéni és társas vállalkozás adózott a KATA szabályai szerint.
Sajnos azonban a KATA törvény 2022. szeptemberi módosításával a KATA-s vállalkozók 60%-a arra kényszerül, hogy elhagyja ezt az addig oly kedvező adónemet.
Mindezekkel a változásokkal egy későbbi cikkünkben még részletesebben is foglalkozunk.
Azok a vállalkozók viszont, akik megfelelnek az új törvényi feltételeknek, továbbra is rendkívül kedvező adózási feltételek mellett folytathatják tevékenységüket KATA-sként. Ugyanis 50.000 Ft befizetésével, most már évi 18 millió forintos bevételig minden költségünket rendezhetik, mivel az állam 2022. szeptember 1-jétől tovább emelte a KATA adóalanyiság évi keretösszegét 12 millióról 18 millió forintra.
Azonban ennek az adózási formának van egy komoly hátránya is, mivel a KATA-sok nyugdíj szempontjából kifejezetten rosszul járnak, ezért számukra létkérdés a nyugdíjcélú öngondoskodás valamilyen formája.
Mennyi lesz a KATA nyugdíj? Mit tehetünk azért, hogy magasabb nyugdíjat kapjunk és mit tehet az állam? Melyik a legjobb nyugdíj-előtakarékossági típus KATA-soknak?
Ezeket a KATA nyugdíjat érintő kérdéseket járjuk körbe jelen írásunkban.
Mit jelent a KATA adózási forma?
A kisadózó vállalkozások tételes adóját nevezik röviden KATA-nak.
Ennek a vállalkozási formának az előnyét az adja, hogy fixen havi 50.000 forint adó befizetésével szinte minden költséget letudhatunk.
Ezen kívül már csak a helyi iparűzési adót (HIPA) kell megfizetnünk, aminek az adóalapját – a korábbiaktól eltérően – bevételi sávok szerint állapították meg.
Az új szabályok, amik természetesen a KATA-s vállalkozókat is érintik, 3 bevételi sávot különböztetnek meg a HIPA esetében:
- 12 millió Ft-os bevétel alatt 2,5 millió Ft;
- 12 millió Ft és 18 millió Ft közötti bevétel esetén 6 millió Ft;
- míg a 18 millió Ft-ot meghaladó, de 25 millió Ft-ot el nem érő vállalkozás esetében 8,5 millió Ft az adóalap.
Láthatjuk, hogy ennek a kedvező adózásnak köszönhetően több pénz maradhat a zsebünkben, mintha bejelentett munkaviszonyban dolgoznánk és az adminisztrációs teendőink is igen alacsonyak KATA-sként. Egy kis utánajárással magunk is könnyedén elkészíthetjük az éves adóbevallásunkat, amivel a könyvelő díját is megspórolhatjuk.
KATÁ-sként havi 50.000 forint befizetésével majdhogynem minden költséget letudhatunk, így lényegesen több pénzünk marad, mintha alkalmazottak lennénk.
Jogosan merülhet fel Önben is a kérdés: Mitől függ a fix havi adó összege, amit hónapról hónapra fizetnie kell?
Ahogy azt már korábban említettük, a KATA fix kötelező havi díja 50.000 Ft, de KATA-sként csak akkor adózhatunk, ha vállalkozásunk mellett nincs bejelentett főállású munkahelyünk, vagyis főfoglalkozású vállalkozók vagyunk. A KATA havi díjának megfizetésével tulajdonképpen minden fizetési kötelezettségünket teljesíthetjük az állam felé. Ezzel azonban az a probléma, hogy csak alacsony járulékalapot biztosít csak a számunkra.
Illetve jó ha tudjuk azt is, hogy ennek a kedvezményes adózásnak van egy éves bevételi összeghatára.
Évente nem lehet több az összes KATA vállalkozási bevételünk 18 millió forintnál. Ha ennél többet számlázunk ki egy évben, akkor a 18 millió forint feletti összeg után 40% adót kell fizetni pluszban.
Hogyan is néz ez ki a gyakorlatban?
Ha annyira jól megy a vállalkozásunk, hogy az éves bevételünk 2024-ben már 19 millió forint lenne, akkor be kell fizetnünk a plusz 1 millió forint 40%-át, azaz 400.000 Ft-ot is adóként, ami majdnem a fele a 18 millió feletti plusz bevételnek.
Azt viszont nem szabad elfelejtenünk, hogy a KATA bevételi határának 18 millió forintra történő emelését nem követte az alanyi adómentesség határának emelése, ami továbbra is 12 millió forint évente. Ezzel kapcsolatban ugyanis az Áfa törvény tartalmaz előírásokat.
Ez azt jelenti, hogy ha az éves bevételünk meghaladja a 12 millió forintot, akkor 2025-től az alanyi adómentességet jelentő kedvezményes adózásunknak is búcsút mondhatunk és a következő évtől – feltéve, hogy eleve nem ÁFA-mentes tevékenységet végzünk – 27%-os ÁFA-t is kell fizetnünk minden bevételünk után.
Tehát ha éppen fantasztikusan jól menne az üzletünk, és minden hónapban 1,5 millió forint bevételünk lenne belőle, amiből 50.000 forint adót fizetünk, akkor lényegében mindössze 3,33% adót fizetünk és nettó 1,45 millió forintunk maradna. Ha minden hónapban ekkora lenne a bevételünk akkor használnánk ki az éves 18 millió forintos összeghatárt maximálisan.
Persze, ez a példa a KATA-s vállalkozók bevételének felső határát mutatja be, a legtöbb ember számára viszont nem ez az átlag havi bevétel.
Mégis, ha utánaszámolunk, láthatjuk, hogy még egy ennél jelentősen alacsonyabb és realistább átlag-jövedelemmel számolva is jól járunk vele, mert jelentősen több pénz marad a zsebünkben, mint a munkaviszonyból eredő nettó jövedelem esetén, és az iparűzési adón kívül más adó megfizetésére sem vagyunk kötelezve.
Ez a kedvezményes adózás az aktív éveinkben tehát plusz pénzt jelenthet a zsebünkbe, hiszen a legtöbb KATA vállalkozó számára ezek a felső limitek nem jelentenek korlátot, ebből a kedvező adózásból eredő többlet azonban a nyugdíjunkból fog hiányozni.
Azt, hogy mekkora állami nyugdíjra számíthatunk, két fő dolog határozza meg:
- a nyugdíjalap, ami a havi jövedelemtől függ;
- a szolgálati idő, ami pedig a ledolgozott éveket jelenti.
A KATA nyugdíj mind a két tényezőt tekintve hátrányból indul az alkalmazotti viszonyhoz képest.
Kérjen ingyenes nyugdíjtanácsadást és tudja meg, hogy Önnek személyre szabottan melyik a legjobb megoldás!
KATA nyugdíjalap számítása
A legfontosabb különbség a bejelentett munkaviszony és a KATA nyugdíjalap számítása között, hogy ez utóbbinál különbözik a havi nettó kereset és a nyugdíjszámításnál figyelembe vett alap összege.
Tehát, amíg alkalmazottként a tényleges jövedelem értéke számít a nyugdíjalapba, addig a KATA nyugdíj számításánál nem a valós keresetet, hanem az egyes fix havi adó alapján törvényileg meghatározott összeget veszik figyelembe és úgymond ebből „véleményeznek” egy jövedelmet és nyugdíjalapot számunkra.
| Havi adó | Bruttó beszámított jövedelem |
|---|---|
| 50.000 Ft havi adó | 108.000 Ft |
Láthatjuk, hogy ha a korábbi maximum jövedelmű példánál maradunk, hiába keresnénk még akár havi 1,5 millió forintot is KATA vállalkozóként, ezen bevételünk helyett az állam a nyugdíjunk számításánál a havi 108.000 forintot tekinti a bruttó jövedelemnek.
A nyugdíjalapba számított jövedelem és a valós jövedelem közötti különbség még egy reálisabb pl. havi nettó 450–550.000 forintos bevétel esetén is jelentős.
Ez pedig még ekkora jövedelem esetén is mindössze várhatóan a nyugdíjminimum összegére lenne elegendő, mire nyugdíjba megyünk, ami jelenleg 28.500 Ft – minél fiatalabb adózóról van szó, annál inkább releváns gondot jelent ez.
Jó, ha látjuk tehát, hogy a havi 50.000 forint adó befizetése után a KATA nyugdíjalap összege a 2024-es minimálbérnél (bruttó: 266.800 forint) is alacsonyabb jövedelemnek számít.
Bár a KATA-s jövedelmet eleve jóval alacsonyabban veszik figyelembe, a másik nyugdíjszámítási tényező – szolgálati idő számítása – ezeket a hátrányokat tovább súlyosbítja.
KATA nyugdíj szolgálati idő számítása
A szolgálati idő két dolgot határoz meg, amit érdemes megismernünk, hogy érthetőbb legyen a KATA nyugdíj összegének számítása.
Az egyik a nyugdíjjogosultság, tehát hogy a nyugdíjkorhatár betöltésekor – ami jelenleg 65 év – rendelkezünk-e legalább 20 év szolgálati idővel, ami után már teljes nyugdíjra vagyunk jogosultak vagy minimum 15 év szolgálati idővel, hogy résznyugdíjat kaphassunk.
A másik pedig az induló nyugdíj összege, amit a szolgálati évek növekedésével a következőképpen számolhatunk ki:
- 15 és 25 év szolgálati idő között a nyugdíj a legdolgozott munkaéveink havi átlagkeresetének 43%-a, ami minden évben + 2%-kal növekszik. Tehát 15 év szolgálati idő után a havi átlagfizetés 43%-át kapjuk, 25 év után viszont már az átlagkeresetünk 63%-át.
- 26 és 36 év szolgálati idő között a havi nyugdíjként az átlagkereset 64%-át kapjuk, ami évente +1%-kal emelkedik, vagyis 26 év után 64%-a a nyugdíj az átlagkeresetnek, 36 év szolgálati idő után pedig 74%.
- 37 és 39 év között a havi átlagkereset 75,5%-át kapjuk, minden további egy évben + 1,5%-kal megnövelve, tehát 39 év szolgálati idő után a nyugdíjunk a havi átlagkeresetünk 78,5%-a lesz.
- 40 év szolgálati idő után a havi átlagkereset 80%-át kapjuk meg nyugdíjként, ami minden további évben plusz 2%-kal emelkedik, de értelemszerűen nem lehet több 100%-nál, vagyis a nettó átlagjövedelmünknél.
„A nyugdíjszámításnál vett átlagkereset, a szolgálati évek alatt keresett havi nettó bér átlagát jelenti és nem azonos a mindenkori éves nettó átlagfizetéssel.”
Miért fontos mindez a KATA nyugdíj számításánál?
Mert a szolgálati idő számításánál csak az számít teljes évnek, ahol keresetünk minimum a mindenkori minimálbér összege volt. Amelyik évben ugyanis ennél kevesebbet kerestünk, azt az évet a nyugdíjszámításnál arányosítva – rövidebb időnek – számítják.
Ha megnézzük az 50.000 Ft-os kötelező adó befizetése után beszámolt nyugdíjalap összegét láthatjuk, hogy az bruttó 108.000 Ft, minimálbér pedig 2024-ben bruttó 266.800 Ft.
Tehát, ha havi 50.000 Ft-ot fizetünk adóként KATA vállalkozásunkkal, akkor 1 teljes év KATA vállalkozói jogviszony a nyugdíjszámításnál csak 0,40 évnek számít a szolgálati időt tekintve.
A szolgálati idő kiszámításakor az alacsony adózás miatt egy év KATA vállalkozói jogviszony kevesebb mint fél évnek számít.
Hosszú távon ez mit jelent a nyugdíjunkra nézve?
40 évnyi KATA vállalkozás összesen csak 16 év szolgálati időt fog jelenteni a számunkra. Tehát nem az átlagkeresetünk 80%-át kapjuk majd, hanem csak 45%-át, ami azért jelentős különbség.
30 éves KATA munkaviszonynál ez 12 év szolgálati időt jelent a nyugdíjszámításánál. Tehát hiába dolgozunk 30 évet KATA-sként, a nyugdíjjogosultság legalább 20 éves szolgálati idejét sem érjük el!
20 éves KATA munkaviszony pedig mindössze 8 év szolgálati időt fog jelenteni a számunkra. Ami azt jelenti, hogy a KATA-s munkaviszonyunk után egyáltalán nem kapunk nyugdíjat, hiszen a nyugdíjjogosultság szempontjából a résznyugdíjat jelentő minimum 15 évet sem érjük el.
Természetesen, ha a 20 éves „főállású” KATA vállalkozáson kívül volt 21 év munkavállalói jogviszonyunk, ahol a jövedelmünk magasabb volt, mint a mindenkori minimálbér, akkor ez az időszak 8+21 év szolgálati időnek számít.
Vagyis lesz nyugdíjunk, de ennek összege jelentősen alacsonyabb, mintha 40 éves munkavállalói munkaviszonyból mennénk nyugdíjba.
KATA szolgálati idő számítása
Azért hogy ezeket a számokat még jobban megértsük, fontos megismernünk a szolgálati idő számítását a 2024-es számokon keresztül.
Nyugdíjalapba beszámított összeg (108.000 Ft) / Minimálbér (266.800 Ft)*365 (nap) = 147,7 nap. Idén tehát a KATA vállalkozók munkaéve 147,7 napnak, vagyis 0,40 évnek számít a nyugdíjban.
Normál adóalapú KATA-s vállalkozóként ledolgozott éveink tehát csak 40%-osan kerülnek beszámításra a szolgálati idő meghatározásakor.
Ez a helyzet pedig az elkövetkező évek során várhatóan csak romlani fog, hiszen évről-évre nő a minimálbér értéke, a kötelező adó összege viszont nem emelkedik. Így a kettő közötti különbség egyre csak nő, tovább csökkentve ezzel a KATA nyugdíjba számító szolgálati évek számát és a nyugdíj összegét.
Az állami intézkedések hatása a KATA nyugdíjra
Ahogy azt számos cikkünkben is írtuk már, az állami nyugdíjrendszer bajban van a növekvő átlagéletkor, a csökkenő születésszám és a kivándorlások miatt, hiszen egyre kevesebb munkavállalónak kell egyre több nyugdíjast „eltartania”.
Az állam részéről a KATA adózási forma bevezetése logikusnak tűnő megoldást jelenthet a nyugdíjak hosszú távú csökkentésére. Hiszen ahogy láthattuk az államnak jelentősen kevesebb nyugdíjat kell fizetnie a KATA vállalkozók után, mint a munkavállalók számára.
A KATA-soknak azonban mindezt szem előtt tartva mintegy a kedvező adózásért cserébe vállalniuk kell, hogy az államtól függetlenül maguk gondoskodnak a nyugdíjukról.
Lehetséges állami nyugdíj intézkedések hatása a KATA nyugdíjra
Az alábbiakban sorba vesszük, hogy az állam milyen intézkedéseket tehet hosszú távon az állami nyugdíjrendszerért, milyen lehetőségei vannak és ezek hogyan befolyásolhatják a KATA-s vállalkozók várható nyugdíját.
- Járulékok emelése: A KATA kötelező adójának 75.000 forintra emelése látszólag kedvezően hatna a nyugdíj összegére, azonban rövid távon a kisvállalkozóknak ez jelentős plusz terhet jelentene és megnehezítené a vállalkozóvá válás folyamatát. Hosszú távon pedig várhatóan a minimálbér emelkedésével, a magasabb adó mellett sem fog egy teljes évnek számítani a KATA munkaév, így ez továbbra is számos gondot jelentene a kisadózó vállalkozók számára.
- Nyugdíjkorhatár emelése: A nyugdíjkorhatárt külföldi mintához hasonlóan várhatóan a jelenlegi 65 évről az elkövetkező 10 évben 75 évre fogják emelni. Ez a KATA vállalkozókat annyiban érintheti, hogy tovább kell az alap adót fizetniük.
Ugyanakkor ezzel az intézkedéssel a KATA nyugdíj számításhoz beleszámolt szolgálati idő és ezáltal a nyugdíj összege valamivel növelhető lehetne, de azért számottevő mértékű javulást nem eredményezne ez az intézkedés sem.
- Nyugdíjak csökkentése: Mivel már jelenleg is nagyon alacsony a KATA nyugdíj összege ezért ez a lépés inkább csak felgyorsítaná azt a folyamatot, hogy a minimál-nyugdíj összegét kapják a KATA vállalkozók, ami az infláció miatt egyébként is bekövetkezne.
- Minimálbér emelése: Ha tovább nő a minimálbér összege, a kötelező adó összege viszont marad 50.000 Ft, akkor ezáltal a szolgálati idő csökkenni fog. Ez az intézkedés tovább csökkenti a KATA nyugdíj összegét.
Mit tehetünk KATA-s vállalkozóként a nyugdíjunkért?
Bár KATA vállalkozóként most több marad a zsebünkben a kedvező adófizetés miatt, de a nyugdíjkorhatár elérésekor jelentős életszínvonal csökkenést tapasztalhatunk majd meg, ezért létkérdés a nyugdíj-előtakarékosság. Amit megspórolunk az aktív éveink alatt KATA vállalkozóként, annak egy részét mindenképp tegyük félre nyugdíjunkra.
Ennek a legjobb módja az öngondoskodás, mivel a nyugdíjunk KATA-sként nagyon alacsony lesz, nem beszélve arról, ha a nyugdíjrendszer 2035 körül gondokba kerül, ahogy ezt minden szakértő előrejelzi.
A nyugdíj-előtakarékosságok egyikével azonban gondoskodunk a jövőnkről.
A nyugdíjcélú öngondoskodás egyik előnye, hogy egy saját névre szóló számlán gyűjtjük a pénzünket és nem az állami közösbe. Éppen ezért, ha a nyugdíj-előtakarékosságok egyikébe fizetjük a pénzünket a nyugdíjas éveinkre, nem függünk az államtól és az állami nyugdíjtól.
Ráadásul a nyugdíj-előtakarékossági számlán gyűjtött pénzünket biztos, hogy célzottan a nyugdíjunkra fizetjük és nem az állami közös „fekete dobozba”.
Emellett pedig fontos, hogy az állam támogatja a nyugdíj-előtakarékosságokat 20% adó-visszatérítéssel. Ezt azonban a befizetett SZJA-ból kapjuk vissza a megtakarítási számlánkra. (Tehát kizárólag nyugdíj célra!)
Ez a megoldás jól hangzik, am felmerül egy probléma! A KATA-s vállalkozók ugyanis nem fizetnek SZJA-t, így látszólag ebből a kedvezményből is kizárja őket az állam.
Mi lehet akkor a megfelelő megoldás a KATA nyugdíjkérdésben?
Nyugdíj-előtakarékosság KATA vállalkozóként
Ahogy tehát az eddigiek során felvázoltuk a KATA vállakozók az alacsony adózásért cserébe alacsony állami nyugdíjra számíthatnak. Éppen ezért számukra létkérdés a nyugdíjcélú öngondoskodás, hogy a nyugdíjas éveikre ne érje őket jelentősebb életszínvonal csökkenés.
A három államilag is elismert nyugdíj-előtakarékossági típus – önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP), nyugdíjbiztosítás és nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ) – közül kizárólag a nyugdíjbiztosítás lehet számukra a megfelelő választás.
KATA vállalkozóként létfontosságú a nyugdíjcélú öngondoskodás. A nyugdíjbiztosítás pedig lehetőséget nyújt arra is, hogy igénybe vehessük az évi 20%-os adójóváírást, ami akár több millió forint pluszt jelenthet idős korunkra.
A nyugdíjbiztosítás ugyanis egy szándékos jogi kiskapunak köszönhetően lehetőséget tud adni a KATA-s vállalkozóknak is arra, hogy igénybe vehessék a 20%-os adó-visszatérítést, ami 20-30 év alatt akár több millió forint többletet is jelenthet.
Nyugdíjbiztosítás esetében, a szerződő fél (akinek az adójából vissza szeretnénk igényelni) és a biztosított személye (akinek a nyugdíjára gyűjtünk) ugyanis eltérhet.
Ha tehát egy KATA-s vállalkozó házastársa, vagy közeli hozzátartozója bejelentett munkaviszonnyal rendelkezik és fizet SZJA-t, akkor szerződő félként az ő személyi jövedelemadójából levonva, a biztosított KATA-s vállalkozó részesülhet végül ebből a 20%-os adó-visszatérítésből.
Nyugdíjbiztosítás előnyök
A nyugdíjbiztosítást ezen felül szerencsére nem befolyásolja a nyugdíjkorhatár változása sem, mivel a szerződéskor az aktuális nyugdíjkorhatárban rögzítik a lejáratot. Tehát aki idén köt nyugdíjbiztosítást, az 65 évesen a pénzéhez jut, attól függetlenül, hogy addigra a nyugdíjkorhatár esetleg már 70 vagy 75 év.
Ráadásul a nyugdíjbiztosításba fizetett nyugdíjunkat a szolgálati idő számítása sem befolyásolja, hiszen az évek alatt befizetett tőke, az évi 20%-os állami támogatás és ezek hozamai egy az egyben a saját nyugdíjukra gyűlik. Ezt az összeget pedig kérhetjük havi utalással vagy a teljes összeg egyszeri kiutalásával. Tehát az így gyűjtött pénzünkre a ledolgozott éveink száma semmilyen hatással sincs.
Egy másik előnye, hogy a nyugdíjbiztosítási számla mellé egy kiegészítő eseti számlát is kapunk, ahol a fix havi megtakarításainkon túl eseti jelleggel magasabb összeget is fizethetünk, ha éppen jobban megy a vállalkozásunk, ami ugyanúgy beleszámít az éves befizetéseinkbe, és így a 20%-os adó-visszatérítés alapjába.
Így egy magasabb bevételt hozó hónapban az eseti számlán több pénzt tehetünk félre a nyugdíjas éveinkre anélkül, hogy a rendszeres befizetésünk összegét tartósan megnövelnénk.
Mennyi pénzt tehetünk félre nyugdíjbiztosítással?
Havi 25.000 Ft befizetése egy évben 300.000 Ft megtakarítást jelent, amire évente plusz 20% adó-visszatérítést, tehát még +60.000 forintot kapunk.
Ha például 35 évesen kezdünk el takarékoskodni havi 25.000 forintot, akkor ez az állami támogatással megnövelt értékű megtakarítás, évente összesen 360.000 Ft, 30 év alatt pedig 10.800.000 forint nyugdíjcélú megtakarítást jelent.
Ez azonban csak a félretett összeg, a befizetett összeget és a rá kapott adó-visszatérítést is (!) azonban a biztosítóintézetek évről évre befektetik, ami a kockázat mértékétől függően évente kb. 5–9% várható hozamot tud termelni számunkra.
Konzervatív becsléssel számolva tehát, ha a pénzünk évente 5,5% hozamot termel, akkor összesen kb. 27.500.000 Ft-ot fogunk megkapni 65 évesen a nyugdíjas éveinkre.
A nyugdíjbiztosítás legnagyobb előnye, hogy így a magunk számára gyűjtünk, névre szólóan, a saját magántulajdonunkként, az államtól teljesen függetlenül, és így kb. 27,5 millió forintunk fog összegyűlni nyugdíjas éveinkre.
Az így kapott nyugdíjunk összege szemmel láthatóan magasabb lehet egy nyugdíjbiztosításban történő előtakarékoskodás mellett, mintha csak az állami nyugdíjjal számolnánk.
Ha ugyanis 20 évig leszünk nyugdíjasok, akkor ez az összeg havi 114.500 forint, 25 év nyugdíj esetében pedig 91.600 Ft nyugdíjat jelent számunkra, az esetlegesen fennmaradó összeg pedig örökölhető (míg ezzel szemben az állami nyugdíjat nem örökli meg senki, az az államnál fog maradni).
Ha pedig az eseti számlára alkalmanként magasabb összeget is befizetünk a havi 25.000 forintos megtakarítás mellett, akkor ez az összeg, az utána járó adó-visszatérítés és a hozamok még tovább növelhetik a nyugdíjunkat.
Mennyi pénzt tud összegyűjteni nyugdíjára?
Hogyan gondoskodjunk KATA-s vállalkozóként a nyugdíjunkról?
A KATA adózás egyszerre biztosít számunkra kedvező feltételeket és jelentős hátrányokat is. Mondhatjuk úgy is, hogy az állam kimondatlanul a kedvező adózásért cserébe a nyugdíj önálló megoldását várja a KATA-s vállalkozóktól.
Az öngondoskodásra szükség is van, hiszen a jelenlegi KATA-sok jellemzően a fiatalabb korosztályból kerülnek ki, akik mire elérik a nyugdíjkorhatárt vélhetően csak minimum nyugdíjra számíthatnak egy egyébként is egyre nehezebben fenntartható nyugdíjrendszerben.
A fentiekből látható, hogy a KATA nyugdíj kiegészítésére a nyugdíjbiztosítás a legalkalmasabb előtakarékossági forma, hiszen itt még egy extra 20% adó-visszatérítést is kaphatunk az államtól, ha megfelelően indítjuk el a szerződésünket.
A megfelelő biztosító és konstrukció kiválasztása azonban nem könnyű feladat, hiszen több mint 60 különböző nyugdíjbiztosítási módozat érhető el a piacon, amelyek jelentősen eltérnek egymástól és a szakszerű elindításuk is hozzáértést igényel.
Az egyes nyugdíjbiztosítók ugyanis jelentős különbségekkel működnek annak ellenére, hogy ezt a teljes költségmutató (TKM) és az etikus nyugdíjbiztosítás bevezetésével az állam igyekszik egységesíteni.
Vannak magas költséggel működő biztosítók, akiket érdemes elkerülni, mert az évek során jelentős, akár milliós veszteségeket okozhatnak a számunkra, vannak biztosítók, akik jó hozamokat termelnek és jól kezelik a pénzünket és vannak biztosítók, akik a többinél kedvezőbb szerződési feltételeket és bónuszokat kínálnak.
Egy jól és egy rosszul megválasztott nyugdíjbiztosítás között látszólag pár százalék a különbség, a futamidő végére, azonban ez több millió forint pluszt vagy mínuszt jelenthet a megtakarításaink végösszegében.
Éppen ezért nem érdemes egyedül nekivágni a nyugdíjbiztosításoknak. A legmegfelelőbb nyugdíjbiztosítási konstrukció kiválasztása érdekében kérje független nyugdíjszakértőnk segítségét!
Kérjen ingyenes nyugdíjtanácsadást és tudja meg, hogy Önnek személyre szabottan melyik a legjobb megoldás!