Orbán Viktor miniszterelnök legutóbbi évértékelő beszédében egy nemzetközi szinten is egyedülálló adócsökkentési programot jelentett be, amelynek nem titkolt szándéka, hogy erősítsék a gyermekvállalási hajlandóságot a fiatalok körében, és támogassák gyermeke(ke)t nevelő családokat.
A meghirdetett intézkedések közül a legnagyobb visszhangot az anyák teljes személyi jövedelemadó-mentessége váltotta ki, amit volumenéből adódóan több lépcsőben kívánnak bevezetni. A tervek szerint az intézkedéseket kiterjesztik majd a kettő és a három gyermeket nevelő, valamint a 30 év alatti egygyermekes édesanyákra is.
Az anyák szja-mentességével kapcsolatban folyamatosan jelennek meg a részletszabályok. Ezért fontosnak tartjuk, hogy egy helyen, átlátható formában gyűjtsük össze a legfontosabb tudnivalókat az egyedülálló adóprogramról.
Pontosan kire fog vonatkozni az szja-mentesség? Mikortól lépnek hatályba az egyes intézkedések? Mennyi plusz pénzt jelenthet ez családonként, illetve mire lehet ezt majd felhasználni? Kik járhatnak legjobban az intézkedéssel? Milyen egyéb adókedvezményekre érdemes még odafigyelni a miniszterelnök beszéde alapján?
Cikkünkben ezekre a kérdésekre keressük a választ, hogy segítsünk eligazodni az új családtámogatási és adópolitikai változások között.
A családokat segítő két adókedvezményről röviden
Az évértékelőn elhangzottak szerint a kormány nemcsak új adókedvezményt vezetne be, hanem a már meglévő családi adókedvezményt és a négy- vagy többgyermekes anyák adókedvezményét is átalakítaná. Ezzel is kedvezőbb helyzetbe hozva a gyermeket nevelő családokat. Lássuk, hogyan változnak ezek a kedvezmények.
A családi adókedvezmény
A családi adókedvezmény az összevont adóalapunkat csökkenti, amelynek köszönhetően kevesebb szja-t kell fizetnünk. Ennek a mértéke a gyermekek számától függ: minél több eltartott van a családban, annál magasabb családi kedvezményben részesülünk. Ezt ráadásul a kormány 2025-től kezdődően két szakaszban tovább bővíti.
| 1 gyerek | 2 gyerek | 3 gyerek | ||||
|---|---|---|---|---|---|---|
| Adóalap-kedvezmény (Ft) eltartottanként | Családi kedvezmény havonta (Ft) eltartottanként | Adóalap-kedvezmény (Ft) eltartottanként | Családi kedvezmény havonta (Ft) eltartottanként | Adóalap-kedvezmény (Ft) eltartottanként | Családi kedvezmény havonta (Ft) eltartottanként | |
| 2025. június 30-ig | 66.670 Ft | 10.000 Ft | 133.330 Ft | 20.000 Ft | 220.000 Ft | 33.000 Ft |
| 2025. július 1-jétől | 100.000 Ft | 15.000 Ft | 200.000 Ft | 30.000 Ft | 330.000 Ft | 49.500 Ft |
| 2026. január 1-jétől | 133.330 Ft | 20.000 Ft | 266.670 Ft | 40.000 Ft | 440.000 Ft | 66.000 Ft |
Forrás: Kormany.hu
Jelenleg egy eltartott gyermek után 10 ezer, kettő után 20 ezer, három után pedig 33 ezer forint családi kedvezményre vagyunk jogosultak havonta. 2025 július 1-jétől azonban ezek az összegek sorrendben 15 ezer, 30 ezer és 49.500 forintra nőnek gyermekenként. Majd a második ütemben, 2026 január 1-jétől 20 ezer, 40 ezer és 66 ezer forintra emelkedik a gyermekek után igénybe vehető adókedvezmény mértéke.
A családi adókedvezményt minden:
- családi pótlékra jogosult szülő, vagy akár a szülővel és az érintett gyermekkel egy háztartásban élő élettárs, aki már minimum egy éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában;
- a családi pótlékra jogosulttal egy háztartásban élő, családi pótlékra nem jogosult házastárs;
- válás után a gyermeket felváltva gondozó szülő;
- várandós nő, illetve a vele közös háztartásban élő házastárs;
- rokkantsági járadékban részesülő magánszemély;
- sőt a saját jogon családi pótlékra jogosult gyermek is
Akkor sem kell aggódnunk, hogyha a családi kedvezményt nem tudjuk teljes egészében az szja terhére elszámolni. Ebben az esetben lehetőségünk van arra, hogy az adóalapot meghaladó rész 15 százalékát a társadalombiztosítási vagy nyugdíjjárulékból érvényesítsük. A járulékkedvezmény igénybevételének feltétele, hogy rendelkezzünk társadalombiztosítással és jogosultak legyünk a családi adókedvezményre.
Jó, ha tudjuk, hogy a kedvezményt év közben a munkáltatónál leadott adóelőleg-nyilatkozattal, vagy akár egy összegben, utólag is igényelhetjük az éves szja-bevallásunkban. A bevallás kitöltéséhez a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapján segédletet, valamint kalkulátort is találunk.
Meddig jár a családi adókedvezmény?
A támogatás legkorábban a magzat 91 napos korától kérhető, és alapesetben a gyermek 16 éves koráig jár. Ennél akkor élvezhetjük ezt hosszabban, ha a gyermekünk nappali tagozaton folytatja tovább tanulmányait.
Négy- vagy többgyermekes anyák szja-mentessége (NÉTAK)
A NÉTAK 2020 január 1-jétől illeti meg azokat a legalább négy gyermekes anyákat, akik vér szerinti vagy örökbefogadott gyermekük után:
- családi pótlékra jogosultak;
- vagy jelenleg családi pótlékra nem jogosult, de gyermeke után minimum 12 évig az volt;
- esetleg akinek ez a jogosultsága a gyermek halála miatt szűnt meg.
Fontos figyelembe venni azonban a kizáró tényezőket is – hangsúlyozzák a Nyugdíj Másképpen szakértői. A NÉTAK-ot nem veheti igénybe az az anya, aki ugyan négy gyermeket szült, de válás után például az apához került a 10 éves kislánya. Ilyen esetben ugyanis az anya nem volt 12 évig jogosult a családi pótlékra a kislány után. De nem jár kedvezmény akkor sem, ha a második házastársával közösen neveli négy 18 év alatti gyermekét, akik közül csak kettő a sajátja – kivételt képez ez alól, ha a férj gyermekeit örökbe fogadta.
A kedvezményre jogosult anyák élethosszig tartó szja-mentességet élvezhetnek a bérnek minősülő, illetve önálló tevékenységből származó jövedelmeik után.
Az igénybevétel ugyanúgy történik, mint a családi adókedvezménynél: a munkáltatónak benyújtott nyilatkozattal vagy az éves szja-bevallással tudjuk ezt intézni.
Az érvényesség kezdete annak a hónapnak az első napja, amikoraz anya esetében teljesülnek a fenti feltételek, vagyis négy vagy több gyermeket nevelő szülőnek minősül. Egészen addig élezheti is ennek előnyeit, amíg ez a jogosultsága fennáll, tehát ennek a kedvezménynekéletkori vagy jövedelembeli felső határ nincs.
Hogyan változik az anyák szja-mentessége 2025-től?
A miniszterelnöki évértékelőben bejelentett adózás rendjét érintő változásokkal tovább szélesítik a kedvezményekre jogosultak körét, amit több lépcsőben, a gyermekek számától és az életkortól függően kívánnak kiterjeszteni az édesanyákra.
Az anyák szja-mentességét célzó intézkedések közös jellemzője – akárcsak a NÉTAK esetében –, hogy élethosszig tartóan érvényesek lesznek. Vagyis a tervek szerint a jogosultságnak nem lesz felső korhatára.
Az anyák szja-mentessége csak a munkabérből származó jövedelmekre lesz érvényesíthető.
Az szja-mentesség feltétele, hogy legalább két gyermek után családi pótlék illesse meg az anyát, vagy ha már nincs így, akkor a múltban minimum 12 évig fennállt ez nála. (Ez akkor is teljesül, ha a gyermek korábban elhalálozott volna.)
Ennek kapcsán előfordulhatnak kérdéses esetek, például válásnál, ahol az egyik szülőhöz kerül az egyik, míg a másikhoz a másik gyermek. Ilyen esetben megszűnhet az anya jogosultsága, ahogy elveszíti az apára bízott gyermek utáni családi pótlék jogát. Ha azonban legalább 12 évig jogosult volt a tőle elköltöző gyermek nyomán, akkor teljesítettnek minősül a fenti feltételek.
A szja-mentesség a bérjellegű jövedelmekre terjed majd ki, vagyis ezekből a bruttó jövedelmekből nem vonják majd le a 15%-os szja-t. Míg például az osztalékbevételből és az árfolyamnyereségből származó jövedelmeket nem érinti majd a mentesség, de ezekre a későbbiekben még részletesen kitérünk.
Az szabályozás értelmében ezt a lehetőséget a legalább két gyermeket nevelő anyákra is kiterjeszti a kormány. A következő fejezetekben részletesen bemutatjuk, hogyan érintheti mindez a három, a kettő és az egy gyermeket nevelő anyákat: mikortól lenne érvényes rájuk a szabályozás és mennyi plusz jövedelmet jelenthet ez számukra.
Szja-mentesség három gyermek után
A kormány 2025. október 1-jétől – a NÉTAK-hoz hasonlóan – első körben a háromgyerekes anyáknál vezeti be az szja-mentességet. Ez összesen 200–250 ezer családot érint, és körülbelül 200 milliárd forintos terhet ró a költségvetésre.
Mindez érezhető különbséget hozhat az érintett családok életében. A becslések szerint ugyanis éves szinten, akár 800 ezer vagy 1 millió forinttal is emelkedhet a kedvezménnyel érintett édesanyák nettó jövedelme.
A kétgyermekes anyák szja-mentessége
A háromgyermekesek után a két gyermeket nevelő anyákra is kiterjeszti a kormány az adómentességet. Az ő esetükben azonban korcsoportonként négy lépcsőben történik majd a kedvezmények bevezetése, amelynek részleteit az alábbi táblázatban foglaltuk össze.
| Korcsoport | Mikortól jogosultak szja-mentességre? | Érintettek száma |
|---|---|---|
| 40 év alatti 2 gyermekes anyák | 2026. január 1-jétől | 110–120 ezer fő |
| 40–50 év közötti 2 gyermekes anyák | 2027-től | 110–120 ezer fő |
| 50–60 év közötti 2 gyermekes anyák | 2028-tól | 210–230 ezer fő |
| 60 év feletti 2 gyermekes anyák | 2029-től | 100–110 ezer fő |
Forrás: Kormany.hu
Az adómentességet első körben a 40 év alatti kétgyermekes anyák fogják megkapni 2026. január 1-jétől, majd ezt követően minden évben újabb korcsoport csatlakozhat hozzájuk. Ennek megfelelően a 40 és 50 év közötti édesanyák 2027 januárjától élvezhetik majd az adómentességnek köszönhető magasabb nettó jövedelmet. Majd hozzájuk csatlakoznak az 50 év feletti anyák 2028-ban. Végül az utolsó fázis 2029-ben lép hatályba, ekkor a 60 év feletti kétgyermekes anyák is végleg adómentességet kapnak.
A táblázatból kiolvasható az is, hogy 2029. január 1-jétől már összesen 530–590 ezer kétgyermekes anyát fog érinteni az szja-mentesség.
A kormány az egy gyermeket nevelő, 30 év alatti anyák adómentességét is kibővítené
2023 óta a 30 év alatti édesanyák már mentességet élveznek az szja fizetése alól. Ennek a kedvezménynek azonban van felső plafonja, ellentétben az eddig tárgyalt kedvezményekkel. Az ebbe a körbe esők ugyanis csak az átlagbér szintjéig nyernek mentességet.
A kormány legutóbbi bejelentése értelmében azonban 2026. január 1-jétől ezt a felső határt eltörlik, ami azt jelenti, hogy innentől az adókedvezménynek nem lesz felső korlátja.
Sőt, a rendelkezés visszamenőleges hatályú lenne olyan értelemben, hogy a már meglévő gyermekek után is igénybe lehet majd venni. Vagyis azok az anyák is az adómentesség hatálya alá esnek majd, akiknek gyermekei nem az elmúlt két évben születtek. Ez a kalkulációk alapján nagyjából 55–65 ezer anyukára vonatkozhat.
Szeretné előnyben részesíteni Nyugdíj Másképpen szakmai cikkeit a keresőben?
Jelölje be megbízható forrásnak a Google-önMilyen jövedelmekre vonatkozik a személyi jövedelemadó-mentesség?
Az anyák szja-mentességét a személyi jövedelemadóról szóló 1995. Évi CXVII. törvény (szja-törvény) előírásai szerint a bérnek minősülő és más nem önálló tevékenységből származó jövedelemekre lehet érvényesíteni.
Az anyák a munkabérből származó jövedelem után kapnak szja-mentességet.
Az adómentesség érvényesíthető lesz az szja-törvény 3. § 21. pontja szerint meghatározott jövedelmek esetén, mint pl.:
- a munkaviszonyból;
- közfoglalkoztatási jogviszonyból;
- társadalombiztosítási ellátásokból (táppénztől a GYED-ig);
- a tisztségviselői tevékenységből fakadó;
- a tartalékos katonai szolgálatot teljesítő magánszemély e jogviszonyból származó jövedelmek;
- vagy a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység díjazása.
Illetve az olyan önálló tevékenységekből származó jövdelemek is számításba vehetők, mint:
- az egyéni vállalkozásból;
- az őstermelői tevékenységből;
- az európai parlamenti képviselőségből;
- a helyi önkormányzati képviselőségből;
- a választott könyvvizsgáló e tevékenységéből;
- illetve a magánszemély által nem egyéni vállalkozóként kötött, díjazás ellenében történő munkavégzésre irányuló más szerződés alapján folytatott tevékenységéből származó jövedelem.
Valamint a kedvezmény érvényesíthető lesz az szja-törvény szerint nem önálló tevékenységből származó jövedelmek összegére is, amelybe nem tartozik bele a munkaviszony megszüntetése miatt kapott végkielégítés törvényben előírt mértéket meghaladó összeg.
A teljes lista a három gyermeket nevelő anyák kedvezményéről szóló jogszabálytervezetben is megtalálható. Azokra a jövedelmekre, amelyek nem szerepelnek ebben a listában, nem vonatkozik a mentesség lehetősége.
Kik lesznek az szja-mentesség nyertesei?
A GKI Gazdaságkutató Zrt. a KSH által publikált adatok feldolgozva készített egy összefoglaló elemzést, amelyből kiderül, hogy a különböző jövedelmi osztályokban, hogyan alakultak az átlagos bruttó jövedelmek 2024 III. negyedévében.
Ezekből az adatokból pedig arra is következtethetünk, hogy mennyi plusz jövedelem marad a családoknál átlagosan az szja-mentességnek köszönhetően.
KSH adatai szerint a kutatók által vizsgált időszakban:
- az első jövedelmi ötödben 275 ezer Ft;
- a második jövedelmi ötödben 387 ezer Ft;
- a harmadik jövedelmi ötödben 521 ezer Ft;
- a negyedik jövedelmi ötödben 687 ezer Ft;
- míg ötödik jövedelmi ötödben pedig 1.315 ezer Ft volt a bruttó átlagjövedelem.
Ha csak ezek a nyers adatok vesszük alapul, és nem számolunk egyéb kedvezményekkel, akkor a legdurvább becslések szerint:
- az első jövedelmi ötödben 41 ezer Ft-tal;
- a második jövedelmi ötödben 58 ezer Ft-tal;
- a harmadik jövedelmi ötödben 78 ezer Ft-tal;
- a negyedik jövedelmi ötödben 103 ezer Ft-tal;
- míg az ötödik jövedelmi ötödben 197 ezer Ft-tal növekedhet egy kétgyermekes család havi jövedelme.
A számítások szerint éves szinten ez 492.000 Ft és 2.364.000 ft plusz jövedelmet jelent, ami a családoknál maradhat.
Vagyis mivel minél magasabb valaki keresete, annál nagyobb többlethez jut a mentesség révén. Ez általában a kereset 8–11%-át jelentheti családonként két kereső és az adójóváírás mellett. Mindezeket figyelembe véve a legnagyobb nyertesek így a legmagasabb keresetű csoportok, a felső 40% a fenti bontásból.
Még egyszer hangsúlyozzuk, hogy ezek csak becsélesek, mivel pontos számokkal csak akkor lehetne számolni, ha ismernénk a családok pontos jövedelemviszonyait. Erre a tanulmány szerzői is felhívják a figyelmet, és kiemelik, hogy sokszor a gyermeket nevelő hölgyek alacsonyabb fizetést kapnak mint a gyermektelen társaik, miközben a nők általában kevesebbet keresnek ugyanolyan státusz mellett, mint a férfiak.
Mire fordíthatjuk a kapott többletjövedelmet?
A legfontosabb, hogy az adómentességből származó plusz jövedelmet belátásuk szerint bármire szabadon felhasználhatjuk.
Jelentheti ez a mindennapi életkörülmények javítását, a rég halogatott költések pótlását ruházkodástól az otthoni kényelem fokozásáig. Fordíthatjuk természetesen a gyermekkel kapcsolatos kiadásokra, plusz képzések, magántanár fizetésére.
Az szja-mentességből származó jövedelmet bármire felhasználhatjuk.
Gondolkodhatunk akár meglévő hitel törlesztésében, sőt akár egy tervezett hitelnél is javíthatja a magasabb jövedelem a hitelképességünket és ezáltal a felkínált kondíciókat.
Ha azonban megélheti költségeink biztosítottak, és hosszabb távon nincs szükségünk erre a plusz jövedelemre, akkor ezt a jövőbeni anyagi biztonságunk megteremtésére is felhasználhatjuk.
Ha a visszakapott pénznek akár csak egy részével is bővítjük a megtakarításainkat, a kamatos kamat erejével, hosszú évek alatt, akár jelentősen is növelhetjük azok értékét.
Ilyen hosszú távú cél lehet a nyugdíjcélú öngondoskodás. Ahogy egy korábbi cikkünkben is írtuk, csupán egy szűk körnek adatik meg idehaza a 600 ezer forintos vagy annál is magasabb nyugdíj. Éppen ezért rajtunk áll, hogy a majdani kényelmünket és biztonságunkat már ma megalapozzuk, akárcsak havi pár tízezer forint félretételével is. Ehhez adhat jelentős segítséget az szja-ból felszabaduló plusz jövedelemrészünk.
Hogyan befolyásolják az szja-csökkentést célzó intézkedések a nyugdíjcélú megtakarításokat?
Sokan talán nem gondolnak rá, de a bevezetni kívánt adókedvezménynek negatív hatása is lehet. Mivel a nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ) és az önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP) egyik fő értékajánlata, hogy az éves befizetéseink után 20% adó-visszatérítést kaphatunk.
Ez azonban az szja-mentességet élvező anyák esetében értelmét veszítheti, hiszen ha nem fizetnek személyi jövedelemadót, nem lesz miből érvényesíteni az adójóváírásukat, az ilyen jellegű nyugdíjcélú megtakarítások esetében.
Korábbi kisokosunkban viszont részletesen bemutattuk, hogy létezik egy harmadik típusa is a nyugdíj-megtakarításoknak. Ez a nyugdíjbiztosítás, ami lehetőséget biztosít arra, hogy úgy kössünk szerződést, hogy szerződő és a biztosított személye eltérjen. Ennek a kiskapunak köszönhetően továbbra is igénybe vehetjük a 20 százalékos adó-visszatérítést, hiszen a szerződő lesz az, akinek az adójából visszaigényelhetjük az szja-t.
A szerződő lehet például az apa, aki továbbra is fizet szja-t, míg az adómentességet élvező anya pedig a biztosított, aki így ki tudja használni a plusz 20%-os adójóváírást. Ebbe némileg az szólhat bele, ha az apa fogja igénybe venni a családi kedvezményt. Emiatt ugyanis oly mértékben lecsökkenhet az ő adóalapja is, hogy nem biztos ki tudja majd használni az évi max. 130 ezer forintos adókedvezményt.
Szakértőink azonban hangsúlyozzák, hogyha éppen nincs senki, akinek a segítségével ezeket a problémákat áthidalhatnánk, akkor is érdemes belevágnunk az öngondokodásba, mert akár a későbbiekben is módosíthatunk a szerződésen, hogy ezt követően kihasználhassuk a konstrukció minden előnyét.
Ne feledjük, minél előbb kezdünk bele a nyugdíj-előtakarékosságba, a kamatos kamat elvének köszönhetően annál nagyobb összeget halmozhatunk fel az évek alatt. Ráadásul a nyugdíjbiztosítás az egyetlen olyan konstrukció, amelynél nem számít, ha időközben növelik a nyugdíjkorhatárt.
A megfelelő nyugdíjcélú megtakarítás kiválasztása azonban laikusként sokszor bonyolult és időigényes feladat, amelyben a Nyugdíj Másképpen független szakértői örömmel állnak a rendelkezésére. Jelentkezzen bátran díj- és kötelezettségektől mentes tanácsadásunkra, hogy egy személyre szabott konzultációt követően megismerhesse az Ön számára ideális megtakarítási megoldásokat!
Kérjen díjmentes segítséget független szakértőinktől!