A pénzügyi világ egy nagyon ellentmondásos terület az emberek életében.
Tudjuk, hogy szükségünk van rá, sőt kifejezetten hasznos is, azonban a pénzintézetek annyiszor használták már ki a helyzeti előnyöket az ügyfeleikkel szemben, hogy mégsem szeretünk velük tárgyalni.
Hazánkban a pénzintézetek a rájuk nehezedő teljesítménykényszer miatt legtöbbször az azonnali haszonban gondolkodnak egy stabil, több éven át tartó bizalom felépítése helyett.
Ahelyett, hogy elnyernék és megszolgálnák ügyfeleik bizalmát egy valóban ügyfélközpontú, professzionális kiszolgálás nyújtásával, mindössze azzal törődnek, hogy minél több és nagyobb értékű „pénzügyi terméket” adjanak el nekik.
Ezt a legkevésbé sem segíti, hogy hírhedtek a félrevezető reklámaikról, a pénzügyi termékek hangzatos fantázianeveiről és az apróbetűs tájékoztatóikról.
Hányszor futottunk már bele jól hangzó megoldásokba, amelyek mögött nem volt valós tartalom?
Ezzel sajnos nincs mit tenni, hiába kapnak a pénzintézetek sokszor több tízmillió forintos büntetéseket a félrevezető marketingjük miatt, el kell fogadnunk, mint a világ egyik megváltoztathatatlan tényét. A reklámok bizony nem mindig a mi érdekeinket szolgálják.
Nem véletlen tehát, hogy az ember gyorsan megtanulja, a pénzügyi döntéseket nem a jól hangzó hirdetések és marketingszövegek alapján kell meghozni.
Mindezek miatt érthető, sőt kifejezetten jogos, ha Önben is megfogalmazódott a kérdés: Van egyáltalán ezekben a „nyugdíjcélú megtakarításokban” bármi különleges, vagy ez is ugyanúgy csak egy marketingszöveg?
Ezt a kérdést vizsgáljuk meg részletesen jelen írásunkban.
Mi a helyzet a nyugdíj-megtakarításokkal?
Bizonyára Ön is számos alkalommal találkozott már egy-egy nyugdíj-megtakarítás hirdetésével, óriásplakátjával a hétköznapok során. Rengeteg reklám hirdeti ugyanis a kifejezetten nyugdíjcélú előtakarékosságokat.
Ezek a reklámok némely esetben csak egy-egy általánosabb, „biztos jövőt” ígérő üzenettel rendelkeznek, máskor viszont konkrét pénzügyi megoldás megnevezésével is járnak, amely nevében mindig ott szerepel a „nyugdíj” szó is.
Ha pedig egy pénzintézetbe megyünk informálódni, akkor – jó esetben – háromféle megtakarítási típust fog felajánlani számunkra nyugdíjcélra az ügyintéző (rossz esetben pedig egyből elkezdi tukmálni valamelyiket):
Ha nyugdíjcélra gyűjtünk, a specializált típusok jóval előnyösebbek, mint az általános célú társaik.
És itt jön be az örök kérdés: Mitől nyugdíjcélú egy megtakarítás?
Vajon ez is csak egy újabb marketinghúzás, mint azt annyiszor láttuk már? Ezek is sima megtakarítások, csak álruhában?
Vagy pedig igenis van valós, ténybeli alapja az elkülönítésüknek? Mi az oka, hogy éppen ezeket a megoldásokat javasolja mindenki?
Szerencsére e területen jó hírrel tudunk szolgálni. Ezek a nyugdíj-megtakarítások igenis eltérnek az általános célú megtakarításoktól, sőt, ha nyugdíjcélra gyűjtünk, akkor jelentősen előnyösebbek is!
Nézzük meg, miért van ez így!
Kérjen ingyenes nyugdíjtanácsadást és tudja meg, hogy Önnek személyre szabottan melyik a legjobb megoldás!
Hogyan jöttek létre a specializált nyugdíj-megtakarítások?
Fontos tudnunk, hogy bizonyos nyugdíj-előtakarékosságoknak létezik egy-egy általános célú testvére, változata is (sőt, több esetben ezek előbb léteztek a nyugdíjcélú változatoknál), amelyeket nagyobb szabadsággal, bármire fel tudunk használni.
Ahogy azonban a mondás tartja: „Aki mindenhez ért, semmihez sem ért.” Az általános megoldásokkal járó szabadságnak ára is van. A szolgáltatásaik korlátosabbak és kevesebb pénz gyűlik össze bennük, mint a specializált nyugdíj-megtakarításokban.
Ahogy egyre több emberben fogalmazódott meg az igény, hogy ő bizony nem akarja autóra, vagy lakásfelújításra elkölteni a pénzét, hanem igenis nyugdíjára szeretné félretenni (sőt muszáj is rá félretennie), hogy egy élhető életszínvonalat fenn tudjon tartani – úgy egyre több és egyre jobban specializált, kifejezetten nyugdíjcélú megtakarítás jött létre.
Nyugdíj-megtakarítások megjelenése és elterjedése
Az elmúlt években számos cikk jelent meg a Magyarországon is érvényben lévő felosztó-kirovó nyugdíjrendszer fenntarthatatlanságáról és a nyugdíjrendszer problémáiról.
Ez nem véletlenül van így, ugyanis ez a jelenség Európa-szerte komoly problémákat okoz a társadalomban, így hazánkban is, ráadásul igencsak markánsan.
Röviden a lényeg: A hazai nyugdíjrendszer kizárólag a beérkező befizetésekből tudja az aktuális nyugdíjasokat kifizetni, viszont egyre kevesebb pénz folyik be nyugdíjjárulékként, miközben egyre többet kellene kifizetni nyugdíjként.
Ennek oka, hogy már évtizedek óta egyre kevesebb gyermek születik, ugyanakkor egyre többen mennek nyugdíjba. A társadalom szimplán „elöregszik”.
Ezeket olvasva manapság évről évre több ember számára válik egyértelművé, hogy bizony komolyan kell venni az öngondoskodást, és bármennyire is fáj, igenis félre kell tenni a saját nyugdíjunkra.
20-30 év múlva ugyanis várhatóan annyira lecsökken a fiatal, aktív adófizető népesség – aki eltartja a megnövekedett létszámú nyugdíjas korosztályt -, hogy az erre épülő állami nyugdíj nem lesz elegendő még egy szerény megélhetésre sem.
Forrás: KSH
Ezt a tényt a magyar állam is egyre jobban kezdte felismerni, így törvénybe foglalta, hogy minden öngondoskodó állampolgárt, aki kifejezetten a saját nyugdíjára gyűjt, éves 20%-os állami nyugdíjcélú adó-visszatérítéssel támogat.
Az adó-visszatérítéssel való visszaélések elkerülése érdekében ez a támogatás értelemszerűen feltételekhez van kötve.
Nem kell azonban megijedni, ugyanis ezek a feltételek egyrészt igazából jogosnak mondhatók, másrészt a legtöbb ember számára reálisan teljesíthetők.
Az állami támogatás célja, hogy minél több lakos indítson saját maga számára nyugdíj-megtakarítást és gondoskodjon magáról, hogy ezzel nehogy bajba kerüljön 20-30 év múlva.
Ebből kifolyólag érthető, hogy a legnagyobb feltétel az, hogy a nyugdíjkorhatár eléréséig hagyjuk bent az összegyűjtött pénzünket (vagy legalább annak jelentős részét) és ne éljük fel a saját nyugdíjcélú megtakarításunkat.
Mit tekint a törvény nyugdíjcélú megtakarításnak?
A szó tágabb értelmezésében bármilyen megtakarítás lehet „nyugdíjcélú”, amelynek a célja az, hogy nyugdíjas éveink alatt is megtarthassuk azt az életszínvonalat, amelyet megszoktunk aktív munkavállalói éveink alatt.
Ez azonban szinte bármilyen megtakarításra ráhúzható magyarázat (még egy malacperselyre is), és könnyen félre tud vezetni minket egy nyugdíj-előtakarékossági döntésben, így nem igazán használható a gyakorlatban.
A hivatalos definíció szerint csak a nyugdíjbiztosítás, az önkéntes nyugdíjpénztár és a nyugdíj-előtakarékossági számla tekinthető nyugdíjcélúnak.
Szerencsére a magyar állam törvényben definiálja, hogy milyen megtakarításokat tekint nyugdíjcélúnak és milyen elvárásai vannak velük szemben.
E törvény szerint kizárólag az alábbi háromféle megtakarítási típus nevezhető hivatalosan nyugdíj-előtakarékosságnak:
- Önkéntes Nyugdíjpénztár (ÖNYP)
- Nyugdíjbiztosítás
- Nyugdíj-Előtakarékossági Számla (NYESZ)
Ezt miért fontos tudnunk?
Mert az aktuális törvényi szabályozás szerint kizárólag az államilag is elismert nyugdíj-megtakarítási típusokra jár a fentebb említett 20%-os adó-visszatérítés az éves befizetések alapján.
Ugyan az adó-visszatérítés olyan előnyt jelent hosszú távon, ami miatt ezektől eltérő típusú megoldásokban nyugdíjcélra nem is igazán éri meg gondolkozni, e megoldások számos kiegészítő szolgáltatással is bírnak, amelyek ideálissá teszik őket nyugdíjcélra.
Tehát a fantázianevek nem csalnak, ezek mind ízig-vérig, törvényileg is elismert, valóban igazi nyugdíj-megtakarítások.
Nézzük meg, miben különlegesek még ezek a nyugdíj-megtakarítások az adó-visszatérítésen kívül.
Mennyi pénzt tud összegyűjteni nyugdíjára?
Mitől nyugdíjcélú igazán egy megtakarítás?
A törvényi szabályozás ugyan egyértelműen definiálja a három nyugdíj-megtakarítási típust (ráadásul jól), azonban a biztonság kedvéért itt is érdemes azért ennél egy kicsit árnyaltabban vizsgálnunk a kérdést.
Ugyan mi tudjuk, hogy a törvényi szabályozás a nyugdíj-megtakarítások terén helyénvaló és valóban a legjobb nyugdíjcélú megoldásokat foglalja magában, ettől függetlenül muszáj lesz ezt röviden megkérdőjeleznünk.
Szeretnénk ugyanis elültetni olvasóinkban és ügyfeleinkben a helyes gondolkodásmódot, amivel minden pénzügyi döntésüket vizsgálni tudják. Mindig gondolkodjunk saját magunk is, nézzünk egy kicsit jobban a mélyére a kérdéseknek, és ne dőljünk be a reklámoknak, előírásoknak.
Sajnos a törvényekre is igaz néha, ami a reklámokra és nem is egyedi esetekre készülnek, így nem lehet vakon megbíznunk bennük. Attól még, hogy valami nyugdíj-megtakarításnak minősül jogilag, még ne fussunk bele az első szembejövő, törvény szerint is nyugdíjcélú megoldásba és terméktípusba.
Mit kell tudnia a gyakorlatban egy nyugdíj-megtakarításnak?
Egy nyugdíj-megtakarítás jellemzően több évtizedre szól, amely idő alatt rengeteg minden történhet.
Érdemes tehát még időben részletesen átgondolnunk egy megbízható nyugdíjtanácsadó segítségével, hogy nekünk magunknak milyen nyugdíj-megtakarítás az ideális, milyen szolgáltatásokra lehet szükségünk és mit várunk el tőle.
Több szempont is van ugyanis, amelyeket figyelembe kell vennünk, amikor azt vizsgáljuk, mi tekinthető nyugdíj-megtakarításnak és melyik megoldás a legjobb számunkra.
Ezekre pedig nemcsak készen is kell állnia egy igazi nyugdíjprogramnak, hanem védenie is kell az öngondoskodó személyt és családját is.
Párat a legfontosabb szempontok közül az alábbi táblázatban foglaltuk össze, jelezve azt is, hogy a három hivatalos nyugdíjcélú megtakarítási típus közül melyik hogyan teljesít az adott kérdés szempontjából:
| Nyugdíj-megtakarítási sajátosság | Mit jelent a gyakorlatban? | Megtakarítási típusonként |
|---|---|---|
| Lejárata a nyugdíjkorhatárhoz van kötve | A megtakarítás felvétele a nyugdíjkorhatárhoz kötött. Ez vagy a szerződéskötéskor érvényes, vagy a mindenkor érvényes nyugdíjkorhatárt jelenti, terméktípustól függően. Igen nagy különbséget jelenthet a gyakorlatban, főleg mivel szinte biztos, hogy emelni fogják a nyugdíjkorhatárt. | ÖNYP, NYESZ – Mindenkori nyugdíjkorhatár (ha emelik a korhatárt, pénzünkhöz is később férünk hozzá) Nyugdíjbiztosítás – Szerződéskötéskor érvényes nyugdíjkorhatár (nem számít ha emelik a korhatárt a későbbiekben) |
| Havi járadékként is kérhetjük | Az összegyűlt megtakarítást nem csak egy összegben, hanem havi rendszeres kis összegben, ún. járadékként is fel lehet venni. Ekkor a fel nem vett pénz tovább kamatozik és valóban olyan mintha egy rendszeres fix havi „nyugdíjat” kapnánk. | ÖNYP, Nyugdíjbiztosítás, NYESZ – Mindhárom egyaránt képes erre |
| Könnyen örökölhető | A megtakarításban összegyűlt pénz kedvező feltételek mellett, gördülékenyen örökölhető. Megfontolandó szempont lehet, hogy ebben a nehéz helyzetben ne terhelje külön adó vagy várakozási idő az örökösöket. | ÖNYP, NYESZ – Hagyatéki eljárás tárgyát képezi és annak végén örökölhető Nyugdíjbiztosítás – Megjelölt kedvezményezett(ek) esetén nem szükséges megvárni a hagyatéki eljárást |
| Nyugdíj-megtakarítási sajátosság | A megtakarítási formát az állam hivatalosan is nyugdíjcélú megtakarításnak ismeri el, és az éves befizetésekre 20% adó-visszatérítést ad. Ezzel mintegy +20%-al megemelve az évente gyűlő pénzt. | ÖNYP, Nyugdíjbiztosítás, NYESZ – Mindhárom egyaránt államilag támogatott, egyedül a támogatás éves maximuma tér el |
Mint a táblázatból látható, egy valódi nyugdíj-megtakarítás több olyan egyedi tulajdonsággal is rendelkezik, amelyek különlegessé teszik őket más, általános célú megtakarításokkal szemben.
Nem csak a +20%-os adó-visszatérítés számít (habár ez mindenképp jelentős tényező), hanem ezek a nyugdíj konstrukciók több élethelyzetet is figyelembe vesznek, miközben védik a takarékoskodót, és a családját is.
Éppen e sajátos előnyök miatt terjedtek el annyira ezek a specializált nyugdíj-megtakarítások és ezek miatt váltak annyira közkedveltté – látható, hogy nem csak marketingszöveg van a nevük mögött, hanem tényleges érték és tényleges előnyök is.
Válasszunk a nyugdíj-megtakarítások közül
Az olvasottak alapján talán már nem is igényel különösebb fejtörést annak eldöntése, hogy általános vagy kifejezetten nyugdíjcélú megtakarításban gyűjtsük-e pénzünket, ha félre akarunk tenni nyugdíjunkra.
Látható, hogy a nyugdíj-előtakarékosságok számos egyedi előnnyel és különleges szolgáltatásokkal rendelkeznek és még 20%-os állami adó-visszatérítés is jár rájuk.
Általánosságban véve a három nyugdíj-megtakarítási típus (önkéntes nyugdíjpénztár, nyugdíjbiztosítás és nyugdíj-előtakarékossági számla) egyike sem jobb vagy rosszabb a másiknál, elsősorban az adott öngondoskodó élethelyzetétől, befektetési céljaitól és lehetőségeitől függ, kinek melyik az ideális megoldás.
Érdemes erre a három megtakarítási típusra úgy tekintenünk, mint egy kalapácsra, egy fúróra és egy csavarhúzóra. Egyik sem „jobb vagy rosszabb”, mindegyiknek megvan a maga helye és alkalmazási módja.
Ahogy a fenti táblázatból látható, egy nyugdíj-megtakarítás kiválasztása összetettebb kérdés annál, hogy melyik pénzintézetnél vezetjük a bankszámlánkat, vagy hogy melyik megtakarítás a „legolcsóbb”.
Jelenleg több mint 70 nyugdíj-előtakarékosság érhető el és közel sem mindegy, melyiket választjuk.
A költségszerkezet mellett az egyes megoldások múltbeli hozamait, befektetői hátterét, többlet szolgáltatásait, bónuszrendszerét és hozzáférhetőségi szabályait is meg kell vizsgálnunk egy döntés előtt.
Éppen emiatt javasoljuk, hogy a kiválasztáshoz mindenképp kérje ki egy megbízható nyugdíjtanácsadó segítségét, aki megválaszolja az összes kérdését, segít letisztázni igényeit és megtalálja az Önnek ideális nyugdíj-megtakarítást.
Minden élethelyzet egyedi és több mint 70 megtakarítás létezik, az egyes típusok között pedig akár több millió forintos különbség is lehet.
