Legutóbb frissítve: 2023. december 6.
Cikkünkben bemutatjuk, miért hasznos számunkra és a társadalom számára, ha idősebb korban is munkát vállalunk, valamint milyen keretek között lehet dolgozni nyugdíjasként.

Bár a nyugdíjas korról legtöbbünknek a jól megérdemelt pihenés és a tengernyi szabadidő jut eszébe, ez az elképzelés sajnos távol áll a valóságtól. Manapság egyre több olyan idős akad, aki a nyugdíjkorhatár elérésre után sem hagyja ott munkahelyét.

Évről évre gyakoribbá válik a munkavállalás nyugdíjasként, melynek több oka is van. A fejlődő egészségügyi ellátásoknak, és az egészségmegőrzés felértékelődésének hála az idősebb korosztály számos tagja olyan jó fizikai és szellemi állapotnak örvend, hogy tovább tud dolgozni, mint a korábbi generációk. Emellett sokaknak az alacsony összegű nyugdíjuk miatt fontos, hogy minél tovább aktívak maradjanak.

Arról nem is beszélve, hogy elöregedő társadalmunkban egyre nagyobb szükség lesz az nyugdíjas korban lévő munkavállalókra. Napjainkban azonban még nem teljesen beolajozott folyamat hazánkban az idősek foglalkoztatása. Sokszor a korábbi munkaadók által kínált új feltételek nem kimondottan előnyösek, az álláskeresés pedig gyakran nem egyszerű.

Számos munkahelyen ódzkodnak a nyugdíjas korú munkavállalók alkalmazásától, a szakmai tapasztalat ellenére is. A köztudatban terjedő tévhitek és féliformációk pedig tovább bonyolítják a problémát, ami akár teljesen letörheti a munkavállalás iránti lelkesedést az idősebb generáció körében.

Miért fontos és hasznos, egyénileg és társadalmi szinten egyaránt, hogy nyugdíjas korunkban is dolgozzunk? Hogyan vállalhatunk munkát nyugdíj mellett? Milyen speciális szabályok vonatkoznak a nyugdíjas munkavállalókra? Milyen egyéb módon tehetünk szert plusz bevételre az állami nyugdíj mellett? Cikkünkben megválaszoljuk a legfontosabb kérdéseket!

Aktív életmód nyugdíjasként is

A mai világban már semmi meglepő nincs abban, ha valaki a nyugdíjba vonulása után is aktív résztvevője a munkaerőpiacnak. Mivel sokan még 65 éves kor felett is erejük teljében érzik magukat, érhető, ha szeretnének aktívak maradni, amíg csak tehetik. Hisz közel sem minden nyugdíjas vágyik arra, hogy kizárólag pihenéssel töltse hátralévő életét.

Nézzük meg az aktív nyugdíjas évek előnyeit!

A nyugdíj melletti munkavállalásnak több előnye is van.

Ráadásul több érv is szól amellett, miért érdemes nyugdíj mellett is dolgozni:

Az egyik természetesen az anyagi biztonság. Az állami nyugdíjrendszer az elöregedő társadalom trendje miatt komoly problémával küzd. Emiatt már most rengeteg olyan idős akad, akinek öregségi nyugdíja nem fedezi a megélhetését.

A szakértők előrejelzései szerint ez a probléma a jövőben még inkább fokozódik, így a mostani aktív generáció számára az öregségi nyugdíj már egyáltalán nem lesz elegendő a megszokott életszínvonal fenntartására. A megélhetéshez hiányzó összeget pedig úgy lehet a legegyszerűbben előteremteni, ha nyugdíjasként is munkát vállalunk.

Sokan már jelenleg is rá vannak kényszerülve a munkavállalásra. De 10, 20, vagy akár 30 év múlva várhatóan még többen lesznek azok, akiknek a nyugdíjuk kiegészítéséhez tovább kell dolgozniuk. A nyugdíjrendszer fenntarhatatlanságának okaival és a várható következményevel kapcsolódó cikkünkben bővebben is foglalkozunk.

Az egyéni anyagi kényszer mellett egy társadalmi tényező is meghatározó: egyre nagyobb méreteket ölt a munkaerőhiány. Az elöregedő társadalom ugyanis magával vonzza, hogy egyre kevesebb fiatal lép be a munkaerőpiacra.

Emiatt nő az igény a munkavállalókra, a hiányt pedig a nyugdíjas dolgozók alkalmazása betöltheti. Ezért egyes cégek motiválttá válnak abban, hogy megtartsák a nyugdíjkorhatárt átlépő, de még dolgozni szándékozó munkatársaikat, vagy pedig idős munkavállalókat is toboroznak.

Továbbá az sem mellékes, hogy a fiatal generációból sokan elhagyják az országot, ami még tovább növeli a munkaerőhiányt – ezt is remekül lehet kompenzálni a nyugdíjas munkavállalók bevonásával.

Miért előnyös a cégeknek, ha a nyugdíjasok is aktív résztvevői a munkaerőpiacnak?

Számos érvet lehet felsorakoztatni amellett, hogy miért profitábilis a cégek számára, ha idősebb munkavállalókat is alkalmaznak. Nézzük meg ezeket.

  • Azon nyugdíjasok alkalmazása, akik az adott területen több évtizednyi tapasztalattal rendelkeznek nagyban növelheti a munka hatékonyságát. Mára több kutatás is bizonyítja, hogy a vállalatok anyagilag profitálhatnak azzal, ha teret engednek az érettebb korú dolgozóknak: hiszen így a munka során több generáció tudását együttesen tudják felhasználni.
  • Az idősebb munkavállalók előnybe is kerülnek azokkal a fiatal munkavállalókkal szemben, akik csak az iskolában tanultakból építkezhetnek, és híján vannak még a gyakorlati tudásnak. Számos helyzetben például egy idősebb munkavállaló könnyebben, rutinosabban hoz döntést, hisz támaszkodhat az évek alatt megszerzett szakértelmére.
    Emiatt akár remek mentora is lehet a lelkes, agilis, ám tapasztalatlan munkavállalóknak. Így olyasvalakitől tanulhatnak a fiatalok, aki már régóta az adott szakterületen mozog és rengeteg hasznos ismerettel rendelkezik. Egy ilyen szituáció mindkét fél számára előnyös.
  • Ezen felül a nyugdíjas dolgozók sokszor lojálisabbak a céghez, hiszen méltányolják azt, hogy a munkahelyük számít rájuk és megbecsüli őket. Ráadásul kevésbé „mobilisak”, így könnyebb őket maradásra bírni. Ezzel szemben a fiatalabb generáció tagjai általában nem maradnak hosszú ideig egy munkahelyen, hanem gyakran néznek új állás után.
  • A munkáltatók számára az sem mellékes szempont, hogy a jelenleg 65 év feletti korosztály tagjai számára még szigorúbb munkamorált oktattak. Emiatt munkahelyükön gyakran megbízhatóbbak is: például pontosan érkeznek, szem előtt tartják az íratlan etikai szabályokat és csak akkor mennek táppénzre, amennyiben az valóban indokolt.
  • Végül az anyagiakat tekintve is praktikus a nyugdíjas munkavállalók alkalmazása, ugyanis jóval kevesebb adót és járulékot kell fizetni utánuk, tehát „kevesebbe kerülnek” a cégnek, mint az aktív korú dolgozók.

A vállalatok számára tehát több szempontból is előnyös, ha olyan embereket is alkalmaznak, akik nyugdíj mellett vállalnak munkát. Ez az érme egyik oldala. De nézzük meg a másikat is.

Milyen előnyökkel jár egyéni szinten, ha nyugdíjasként is dolgozunk?

Számos kutatás bebizonyította már, hogy az egyén számára is kiemelten hasznos, ha dolgozik, vagyis aktívan tartja magát idősebb éveiben is. Ennek pedig több oka is van.

  • Egyrészt a munkahelyek tökéletesen alkalmasak a társas kapcsolatok kialakítására és ápolására. Sok nyugdíjas kerül ugyanis abban a helyzetbe, hogy a gyermekei, unokái távol laknak tőle, nem él már a párja sem, emiatt a mindennapokban szinte teljesen elszigetelődik a külvilágtól. Ha viszont a munka miatt naponta emberek közé jár, akkor tudja ápolni szociális kapcsolatait, baráti viszonyait a kollégákkal.
  • Másrészt a munka a fizikai és mentális egészségre is jó hatással van; ha ugyanis rendszeresen végzünk szellemi munkát, azzal jelentősen késleltethetjük a fizikai és mentális leépülést is. A demencia megelőzésének egyik legjobb módja, ha testileg és szellemileg is minél tovább aktívak maradunk – erre akár egy részmunkaidős állás is tökéletes.
  • A munka célokat ad számunkra. Márpedig egy ember csak akkor élhet teljes és boldog életet, ha vannak céljai. A nyugdíjba vonulásunk után pedig sokan úgy gondolhatjuk, hogy már túl vagyunk életünk lényegi részén, így innentől kezdve nincs más dolgunk, mint sodródni az árral, és tervek, álmok nélkül tölteni hátralévő napjainkat. Ha nincsenek céljaink, akkor az életünk sivár és üres lesz, ami depresszióhoz vezethet. Ez azonban meglehetősen rossz hozzáállás!
    Ha viszont tevékenyen, munkával töltjük a napjainkat, akkor mindig lesznek kihívások, megoldandó feladatok és célok, amelyekért küzdhetünk. A beteljesülésük pedig elégedettséggel tölthet el minket. Mentális egészségünk szempontjából tehát elengedhetetlen az aktív életmód.
  • Nem utolsó érv a munkavállalás mellett nyugdíjasként, hogy a fizetésünkkel megteremthetjük az anyagi biztonságot és könnyebben fenntarthatjuk az aktív időszakunk alatt megszokott életszínvonalat. Ha pedig rendelkezünk nyugdíj-megtakarítással, akkor nyugdíjba vonulás után nem kell rögtön hozzányúlnunk a félretett pénzhez, hanem tovább gyarapíthatjuk. Így akkor használhatjuk majd fel, amikor már valóban szükségünk lesz rá.

Az eddigiekben említett előnyök hatása pedig mind munkáltatói, mind munkavállalói oldalról megmutatkozik, ugyanis a KSH adatai szerint egyre nő a nyugdíjasként munkát vállalók száma Magyarországon.

Míg 2010-ben a 65-69 éves korosztályból 27.100 fő volt gazdaságilag aktív, addig 2015-ben már 26.500, 2020-ban pedig 64.900 fő volt jelen a munkaerőpiacon.

A 70-74 év közöttiek körében is emelkedő tendencia figyelhető meg: 2010-ben még csak 6.300, 2015-ben már 9.100, 2020-ban pedig 21.300 fő volt aktív résztvevője a hazai gazdaságnak.

Ezek óriási különbségek, és mind azt mutatják, hogy a nyugdíjasok egyre nagyobb arányban vállalnak munkát.

Ha már a statisztikáknál tartunk, érdemes röviden megnézni azt is, hogy a jelenleg még aktív korú munkavállalók mire számítanak, miből fognak megélni nyugdíjasként. Egy hazai nyugdíjpénztár által végzett kutatásban a válaszadók 37%-a csak az államtól kapott nyugellátásra kíván majd támaszkodni, 20%-a munkával akarja kiegészíteni az ellátást, 11% pedig a korábbi befektetéseiből, és ezek hozamaiból szeretné fenntartani magát idős korában. A kutatásban részt vevők 28%-a pedig bizonytalan ebben a kérdésben.

Szerencsére napjainkra már a döntéshozók is felismerték a nyugdíjrendszer problémájának súlyosságát, ezért több ponton is változtattak a korábbi jogszabályokon. Ennek köszönhetően a jelenlegi rendszer már nem csak lehetőséget ad rá, hanem egyenesen támogatja is, hogy nyugdíj mellett munkát vállaljunk!

A továbbiakban megnézzük, miben változtak a jogszabályok, és mire célszerű odafigyelni a nyugdíjas munkavállalás kapcsán.

Hogyan lehet munkát vállalni nyugdíjasként?

A munkaerőpiacon nyugdíjasként is számos lehetőség áll rendelkezésünkre, és az alapvető feltételek nem különböznek túlzottan a 65 év alattiak esetében megszokottaktól.

Jó ha tudjuk azonban, hogy nyugdíjasként három módon lehet munkát vállalni:

  • foglalkoztatottként (alkalmazottként);
  • vállalkozóként;
  • illetve szövetkezeten keresztül.

Jó ha tudjuk, hogy mindegyikre más-más szabályok vonatkoznak, amelyeket az továbbiakban részletesebben is végignézünk.

Nézzük meg, milyen módokon lehet nyugdíjasként munkát vállalni!

Nyugdíjasként három módon vállalhatunk munkát, az alábbiakban áttekintjük a legfontosabb szabályokat, tudnivalókat.

A jelenleg hatályos jogszabályok szerint nyugdíjas munkavállalónak minősül az, aki öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és a szolgálati ideje alapján nyugellátásra jogosult. Emellett az is, aki korhatár előtti öregségi nyugdíjban részesül, aki alkotóművészeti, egyházi, vagy felekezeti nyugdíjat kap, illetve az, aki munkaképtelenségi vagy rokkantsági ellátásra jogosult.

Foglalkoztatottként (munkaviszonnyal)

A legegyszerűbb munkavállalási forma a nyugdíjasok körében is az alkalmazotti jogviszony, hiszen stabilabb és sok esetben biztosabb bevételt jelent, mintha például vállalkozóként tevékenykednénk.

Nem mindegy azonban, hogy öregségi nyugdíj, vagy korhatár előtti ellátás mellett vállalunk munkát, ugyanis eltérő feltételekkel szembesülhetünk.

Munkavállalás öregségi nyugdíj mellett: versenyszférában

Ha nyugdíjasként a versenyszférában szeretnénk dolgozni, erre minden lehetőségünk megvan, ráadásul korlátozások sincsenek. A nyugdíjkorhatár betöltése után, vagy a nők számára elérhető korkedvezményes nyugdíj (Nők 40) melletti munkavégzés során sem a keresettel, sem a munkaidővel kapcsolatban nincsenek megkötések.

Dolgozhatunk tehát teljes vagy részmunkaidőben, vállalhatunk akár éjszakai vagy hétvégi műszakot, és a fizetésünk is lehet ugyanannyi, vagy akár magasabb, mint a fiatal kollégáinké.

Nyugdíjas munkavállalóként ráadásul olyan előnyös helyzetben vagyunk, hogy járulékmentességet is élvezhetünk. A bruttó bérből csak a 15%-os személyi jövedelemadót (szja) kell levonni, a 18,5%-os társadalombiztosítási járulékot (tb-járulék) és a 13%-os szociális hozzájárulási adót (szocho) már nem kell megfizetnie a munkáltatónak az állam felé.

A tb-járulék jelenlegi formájában 2020. július 1-től létezik. Előtte külön kezelték a 10%-os nyugdíjjárulékot, a 4% természetbeni egészségbiztosítási járulékot, a 3% pénzbeni egészségbiztosítási járulékot, és az 1,5%-os munkaerőpiaci járulékot. Az új Tbj. törvény hatálybalépésével viszont összevonták őket, ma ezt nevezzük egységesen társadalombiztosítási járuléknak.

Munkavállalás öregségi nyugdíj mellett: közszférában

Hogyha viszont a közszférában dolgozunk, akkor más feltételekkel találkozunk. A közszolgálati típusú jogviszonyban munkát vállalóknak ugyanis nem jár a nyugellátás mindaddig, amíg a közszférában tevékenykednek. Vagyis nem jogosultak egyszerre az illetményre és a nyugdíjra is.

Ezen a területen tehát választanunk kell, hogy vagy dolgozunk tovább, vagy abbahagyjuk a munkát és nyugdíjba vonulunk. Az előbbi esetben viszont jó, ha tudjuk, hogy a korhatár elérését követően a nyugellátás szünetelése ellenére is nyugdíjasnak számítunk, tehát az így ledolgozott évek már nem számítanak szolgálati időnek.

Amint viszont a jogviszonyunk megszűnik, kérvényezhetjük a nyugdíj folyósítását. Ilyenkor már az emelt összegű nyugdíjat kapjuk, vagyis azt az összeget, amennyivel a nyugdíjemelések következtében gyarapodott az ellátásunk a munkával töltött nyugdíjas éveink alatt.

De kire is vonatkozik pontosan ez a jogszabály? Többek között a közalkalmazottak, rendőrségi és honvédségi dolgozók, köztisztviselők, bírók, ügyészek körére. De ide tartoznak a politikai vagy kormányzati területen tevékenykedők, illetve a közféra munkavállalói is.

A felmondás és végkielégítés feltételei

Jó, ha tudjuk, hogy a felmondás és a végkielégítés esetén is más szabályok irányadóak a nyugdíjas munkavállalóknál. A Munka Törvénykönyve szerint ugyanis alapesetben a felmondást határozott és határozatlan idejű munkaviszony esetén is indokolni kell. Ám ha nyugdíjas dolgozóról van szó, akkor a határozatlan idejű munkaviszony felbontását a munkáltató nem köteles megindokolni (ettől még természetesen a felmondást írásos formába kell foglalni).

Ezen felül, aki nyugdíj melletti munkát vállal, annak nem jár végkielégítés sem. Hiszen ennek a juttatásnak az a célja, hogy a dolgozó a stabil jövedelem megszűnése után se kerüljön anyagi krízishelyzetbe, amíg nem talál másik állást. A nyugdíjasok viszont a nyugellátásban részesülnek, így nem maradnak teljes egészében bevétel nélkül akkor sem, ha elveszítik a munkájukat.

Munkavállalás korhatár előtti ellátás mellett

Bő egy évtizeddel ezelőtt nagy vihart kavart, amikor a kormány bejelentette, hogy 2012. január 1-től megszűnik a korhatár előtti öregségi nyugdíj. Ettől kezdve ugyanis már nem lehet korkedvezményes vagy előrehozott nyugdíjat igényelni, hanem a nyugellátásra csak a nyugdíjkorhatárt elért személyek lesznek jogosultak.

Viszont azok, akik már az említett dátum előtt jogosultságot szereztek, a korhatár előtti öregségi nyugdíj „utódját”, az úgynevezett korhatár előtti ellátást igényelhetik.

Ebbe a csoportba tartoznak: az 1953-ban született nők, akik legkésőbb 2012. december 31-ig legalább 37 év szolgálati idővel rendelkeznek; akik legkésőbb 2014. december 31-ig korkedvezményre való jogosultságot szereztek; akik legkésőbb 2011. december 31-ig jogosulttá váltak a bányásznyugdíjra; akik legkésőbb 2011. december 31-ig jogosultságot szereztek a művészeknek járó öregségi nyugdíjra. Kitétel, hogy a korhatár előtti ellátás kezdő napján még nem érték el az öregségi nyugdíj korhatárát, nem részesülnek rendszeres pénzellátásban, és nem jogosultak átmeneti bányászjáradékra vagy táncművészeti életjáradékra sem.

Ezt a fajta ellátást addig folyósítják, míg a jogosult el nem éri az öregségi nyugdíjkorhatárt, ekkortól kezdve ugyanis már az öregségi nyugdíjat kapja majd.

A korhatár előtti ellátás szintén lehetőséget ad arra, hogy a juttatás mellett munkát vállaljunk, igaz, itt jövedelemkorláttal is számolni kell. A jelenlegi jogszabályok szerint ugyanis az egy év alatt maximálisan megkereshető összeg a mindenkori minimálbér tizennyolcszorosa. 2023-ban a bruttó minimálbér havonta 232.000 Ft, tehát az éves keret 4.176.000 Ft (vagyis ez havi bruttó 348.000 Ft-ot jelent).

Ha ezt az összeget év közben meghaladjuk, akkor az ellátást a következő hónaptól kezdve az év végéig felfüggesztik. Kivételt az jelent, ha ennél előbb elérjük a nyugdíjkorhatárt, mert akkor újból folyósítják a pénzt, igaz, most már öregségi nyugdíj címen.

A korhatár előtti ellátásban részesülők számára viszont az mindenképp előnyös, hogy az ellátásuk nem minősül nyugdíjnak, így a munkaviszonyuk beleszámít a szolgálati időbe, ezáltal növeli a nyugdíjalapot. Ha legalább 365 nap szolgálati időt szerezünk ily módon, akkor a nyugdíjkorhatár elérése után kérhetjük a nyugdíjunk újraszámítását, így magasabb összegű nyugellátásra leszünk jogosultak.

A korhatár előtti öregségi nyugdíj megszűnt 2012. január 1-jén.

Amennyiben korhatár előtti ellátás mellett vállalunk munkát, a ledolgozott idő beleszámít a szolgálati időbe, így növelhetjük a nyugdíjalapunkat.

Nyugdíjas vállalkozóként (megbízási szerződéssel)

Az alkalmazotti jogviszony mellett természetesen vállalkozni is lehet nyugdíjasként. Hiszen ha van például egy jól profitáló cégünk, akkor érthető, hogy nem szeretnénk feladni csak azért, mert elértük a nyugdíjkorhatárt. De ha a sok évnyi alkalmazotti lét után érzünk motivációt arra, hogy nyugdíj mellett indítsunk vállalkozást (akár megvalósítva ezzel egy régi álmukat), akkor ennek sincs semmi akadálya.

Bár a nyugdíjas vállalkozókra a jogszabályban a „kiegészítő tevékenységet folytató” kifejezéssel utalnak, jó ha tudjuk, hogy ez a meghatározás valójában azt az egyéni vagy társas vállalkozót jelenti, aki tevékenységét saját jogú nyugdíjasként végzi. Ide tartoznak a 40 év szolgálati idő után nyugdíjba vonult nők is, illetve az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, özvegyi nyugdíjra jogosult személyek.

Többféle vállalkozási formában is tevékenykedhetünk nyugdíjasként, választhatjuk az egyéni vállalkozást, vagy dolgozhatunk társas vállalkozásban, például Bt.-ben, Kft.-ben, Kkt.-ben, de akár ügyvédi vagy közjegyzői iroda tagjaként is.

Sajnos azonban egy kedvezőtlen jogszabály-módosítás miatt 2022. szeptember 1. óta nyugdíjasként nem választhatjuk a KATA, azaz kisadózó vállalkozók tételes adója szerinti adózást.

Amennyiben tehát a törvény szerint nyugdíjasnak minősülünk, akkor ebben az esetben csak az átalányadózás vagy a vállalkozói személyi jövedelemadó hatálya alatt vállalkozhatunk.

A jó hír az, hogy bizonyos esetekben az átalányadózás még kedvezőbb is lehet számunkra, mint a KATA adózási forma – ebben az esetben a költségek is másképp alakulnak. Nyugdíj mellett átalányadózó egyéni vállalkozóként ugyanis sem tb-járulékot, sem pedig szochót nem kell fizetnünk. A jövedelmünk éves minimálbér felét meg nem haladó részére pedig adómentességet is élvezünk, amelynek az összege 2023-ban 1.392.000 Ft.

Ha bérjellegű jövedelemről, egyéni vállalkozói kivétről, átalányadóalapról vagy társas vállalkozói jövedelemről van szó, akkor ezek esetében a nyugdíjas vállalkozónak is meg kell fizetnie a 15%-os szja-t. Osztalékjövedelem esetén pedig a 15%-os szja és a 13%-os szocho terheli a pénztárcát. A nyereségadóalapnál pedig 9% szja, és 9% társasági adóval kell számolni.

Ha a vállalkozási tevékenységből nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelem keletkezik, akkor a nyugdíjas vállalkozó is jogosult az éves nyugdíjemelésre.

Nyugdíjas szövetkezeten keresztül

Bár a cégek a már felsorolt előnyök miatt egyre nyitottabbak, gyakran még mindig nem egyszerű a munkavállalás nyugdíjasként.

Ha egyedül nehézkes a munkakeresés, akkor érdemes nyugdíjas szövetkezeten keresztül próbálkozni. A közérdekű nyugdíjas szövetkezet (röviden KNYSZ), mint szövetkezeti forma 2017-ben került bevezetésre hazánkban.

Ezen szövetkezetek valójában időskorúak társas vállalkozásai, céljuk pedig az, hogy segítsék a még aktív nyugdíjasokat a munkaerőpiacra való visszatérésben, valamint a cégek számára is leegyszerűsítsék a nyugdíjas munkavállalókkal kapcsolatos adminisztrációt és adózást. Ezzel gyakorlatilag mindkét fél jól jár.

A szövetkezetbe beléphetnek az öregségi teljes- vagy résznyugdíjban részesülők, illetve a 40 év szolgálati idővel nyugdíjba vonult nők is.

Munkakeresőként csupán annyi a dolgunk, hogy csatlakozzunk egy számunkra szimpatikus KNYSZ-hez, és böngésszünk az állásajánlatok között. Ha pedig megadjuk, hogy milyen jellegű munkát szeretnénk vállalni, akkor a szövetkezet munkatársai jelentkeznek, ha az adatbázisukba bekerül egy olyan ajánlat, amely releváns lehet számunkra.

A KNYSZ tagság egyik előnye, hogy egyszerűbb munkát találni. Különösen ha részmunkaidős állást szeretnénk, mert például csak napi 4-6 órát, vagy hetente 2-3 napot tudunk vagy szeretnénk dolgozni.

Egy másik pozitív hozadéka, hogy mivel a szövetkezeten keresztül történik a szerződéskötés és a bejelentés, biztosak lehetünk benne, hogy a munkaadónk nem fog „trükközni” például azzal, hogy feketén alkalmaz, vagy vállalhatatlan feltételeket köt ki a munkaszerződésben. Szövetkezeti tagként biztosak lehetünk abban, hogy amíg jogviszonyban állunk, addig minden hónapban pontosan fog érkezni a fizetés is.

De vajon miért éri meg a cégeknek szövetkezeten keresztül nyugdíjas munkavállalókat felvenni? Azért mert idő- és költséghatékony megoldás: egy megbízási szerződés keretein belül a KNYSZ lebonyolítja helyettük a toborzást és a kiválasztást, valamint az adminisztrációt és az adózást is jelentősen megkönnyíti.

A szövetkezet ugyanis minden hónapban kiállít egy számlát a munkavállaló ledolgozott óráiról a munkaadónak, amit egyszerűen, költségként lehet elkönyvelni. Ezáltal a cégnek nem kell foglalkoznia a bérszámfejtéssel, az adóigazolások kiállításával, a munkaviszony be- és kijelentésével, valamint a szerződéskötéssel, hiszen a dolgozók nem munkaviszonyban, hanem szövetkezeti jogviszonyban állnak. Így valójában a fizetést sem munkabérnek, hanem szövetkezeti tagi jövedelemnek hívják.

A szövetkezetek keretein belül fellelhető munkák a leggyakrabban a kereskedelmi vagy a termelői szektorba tartoznak, hiszen ezek azok az ágazatok, ahol biztosítható a rugalmas, csökkentett óraszámú munkavégzés. Ezért számos olyan álláshirdetés akad, ahol például bolti kisegítőt, eladót, de üzemekbe csomagoló, összeszerelő részlegre is gyakran keresnek dolgozókat.

Ezeken felül természetesen egyéb álláslehetőségek is elérhetőek a szövetkezeteken keresztül, így a képzettségünktől és a korábbi munkatapasztalatainktól függően más pozíciókra is jelentkezhetünk.

Bár hivatalos statisztikák nem készültek, de a becslések szerint 2017-ben, a szövetkezeti forma bevezetését követően körülbelül 80 ezer fő vállalt munkát ily módon. 2020-ban pedig a számuk már meghaladta a 123 ezret. Ugyanebben az évben megközelítőleg 124 nyugdíjas szövetkezet működött Magyarországon.

A könnyebb és rugalmasabb munkavégzésen túl pedig azért is érdemes szövetkezeti tagnak lenni, mert részt vehetünk a közösségi alap segítségével szervezett programokon, így a munkán kívüli időnk is eseménydúsabb, társasági életben gazdagabb lehet.

Készüljünk fel minden lehetőségre!

Az eddigiek alapján látható, hogy ma már közel sem lehetetlen a munkavállalás nyugdíjasként, ugyanis több lehetőség is akad. Lehetünk foglalkoztatottak a verseny- vagy a közszférában, vállalkozhatunk, valamint nyugdíjas szövetkezeten keresztül is dolgozhatunk rugalmasan.

Viszont nem szabad megfeledkezni arról, hogy nyugdíjas munkavállalóként is eljön egyszer az életünkben az a pont, amikor már belefáradunk a „mókuskerékbe”, és szeretnénk végleg magunk mögött hagyni a munka világát.

Emiatt célszerű részmunkaidős, csökkentett óraszámú, vagy otthonról, távmunkában végezhető állásban gondolkodni, amit kényelmesen el tudunk látni. Ez a legideálisabb megoldás, hiszen így tevékenyen töltjük a napjainkat, de mégis marad elég idő például a hobbinkra és a pihenésre.

Valamint azt se feledjük, hogy minden éremnek két oldala van, tehát a nyugdíj melletti munkavállalásnak is akadnak hátrányai. Nézzük, melyek ezek!

A cégek még kevésbé nyitottak

Hazánkban sajnos még nem igazán forrott ki a nyugdíjas dolgozók alkalmazásának kultúrája. Számos cég nem nyitott még a rugalmas munkavégzésre, részmunkaidős alkalmazásra.

Generációs szakadékok és konfliktusok

Azon munkahelyeken, ahol pedig csak a közelmúltban került csak bevezetésre az idősebbek foglalkoztatása, még szokatlan helyzetnek számít. Előfordulhat, hogy a fiatalabb generációk tagjai nem adják meg a kellő tiszteletet az érettebb korúaknak, hiszen furcsállják még a jelenlétüket.

Ezt tetézhetik a generációs szakadékok is, hiszen egy húszas, harmincas éveiben járó embernek nyilvánvalóan teljesen más a felfogása, a világszemlélete, másképp közelíti meg ugyanazt a problémát, mint az, aki már a hetvenes éveiben jár. Mindez akár munkahelyi konfliktusokhoz is vezethet. Idős dolgozóként pedig frusztráló lehet, hogy a kollégáink mindegyike jóval fiatalabb nálunk. Így nemigen találjuk meg velük a közös hangot a munkán kívüli beszélgetésekben sem.

Fizikailag megterhelő

Az is előfordulhat, hogy nem nekünk való már a nyugdíjas kori munkavégzés, különösen, ha fizikai munkakörökről van szó. A folyamatos intenzív igénybevétel ugyanis az egészségi állapotunk romlásához vezethet.

Mentálisan megterhelő a stresszes munkakör

A szellemi munka ugyan a szervezetet kevésbé terheli meg (bár a hát-és derékfájás itt is probléma lehet), viszont mentálisan és érzelmileg igen nagy megmérettetés lehet egy stresszesebb munkakörben helytállni.

Kevesebb a szabadidő

Egy állás pedig – még ha csak részmunkaidős is – jelentős mennyiséget vesz el a szabadidőnkből, amit akár a gyermekeinkkel, unokáinkkal is tölthetnénk. Dolgozó nyugdíjasként ugyanis nyilvánvalóan kevesebb időnk lesz rájuk. Pedig ha kisgyermekek is vannak a családban, akkor a szülőknek általában hatalmas segítség, ha a nagyszülők tudják vállalni a gyermekfelügyeletet, amíg ők a karrierjükre koncentrálnak.

Pihenésre vágyunk

De akár az a helyzet is fennállhat, hogy a sok-sok keményen ledolgozott év után egyszerűen csak élvezni szeretnénk a jól megérdemelt pihenést, és nyugdíjas éveinket munka nélkül, szabadon akarjuk tölteni.

Mindezek tükrében előre senki sem lehet biztos abban, hogy nyugdíjas korában is tud vagy akar majd dolgozni. Hogy a munkavállalás nyugdíjasként ne kényszer legyen, hanem választható lehetőség, érdemes előre gondolkodnunk.

Egy időben elindított nyugdíj-előtakarékossággal már aktív éveinkben is sokat tehetünk azért, hogy idős korunkban ne legyenek anyagi gondjaink. Az összegyűjtött pénzt pedig akár havi juttatás formájában is kérhetjük, így az öngondoskodásnak köszönhetően nyugdíj melletti munka nélkül is lesz stabil “bevételünk”.

Így a nyugdíjas kor valóban arról szólhat, amiről minden esetben kellene: a pihenésről, a szabadidőről, a családról, és a tartalmas kikapcsolódásról, vagy ha saját döntésünk alapján így szeretnénk: a munkavállalásról.

Ön is nyugdíj-megtakarítás indításán gondolkodik?

Kérjen ingyenes nyugdíjtanácsot és tudja, hogy személyre szabottan Önnek mi a legjobb nyugdíj megtakarítás!

Ismerje meg lehetőségeit