Legutóbb frissítve: 2023. január 4.
Összeszedtünk minden fontos különbséget és hasonlóságot a NYESZ-ről és nyugdíjbiztosításról, hogy könnyebben tudja eldönteni, melyik nyugdíj előtakarékossági formát válassza.

Az utóbbi években sok szó esett a nyugdíj-előtakarékosságokról, nem is véletlenül.

Ma már ugyanis egyértelmű, hogy gondolnunk kell a nyugdíjas éveinkre, hiszen látható, hogy a jövőbeli állami nyugdíjunk nem sok mindenre lesz elég, a körülbelüli számokról az állami nyugdíjkalkulátorunk segítségével meg is győződhetünk erről.

Ezt a problémát orvosolva jöttek létre a különböző nyugdíjcélú megtakarítások, amelyeknek három típusa van és ezek közül most a nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ) és a nyugdíjbiztosítás előnyeit, hátrányait, hasonlóságait és különbségeit mutatjuk be ebben a cikkben.

A figyelem középpontjában az elmúlt években a nyugdíjbiztosítás állt, erről lehetett a legtöbbet hallani, mivel jelenleg ez a legnépszerűbb nyugdíj-előtakarékossági forma.

A népszerűségnek ugyanakkor ára van: rengeteg információ kering, és számos lehetőség közül választhatunk a nyugdíjbiztosítások területén, így nehéz kiigazodni a kínálat sűrűjében, ráadásul pár kifejezetten rossz termékbe is belefuthatunk.

A nyugdíjbiztosítás mellett azonban nem szabad megfeledkeznünk a nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ) nyújtotta lehetőségekről sem, amely egyedi felépítése miatt bizonyos esetekben akár egész jó alternatívát jelenthet.

Ahhoz, hogy felelősen tudjunk dönteni, részletesen meg kell ismernünk a különbségeket a NYESZ és nyugdíjbiztosítás között, tudnunk kell, milyen élethelyzetre, melyik felel meg jobban és hogy számunkra melyik a jobb választás.

Mi jellemzi a NYESZ-t, és mi is valójában a nyugdíjbiztosítás? Milyen hasonlóságaik vannak, és melyek azok a lényeges pontok, amelyekben eltérnek egymástól? Kockázatosabb-e egyik a másiknál? Melyik eredményez majd több hozamot? Mikor jobb választás az egyik, és melyik élethelyzetben döntsünk a másik mellett? Ezekről a kérdésekről lesz szó az alábbiakban.

NYESZ röviden

A NYESZ (vagy nyugdíj-előtakarékossági számla) az egyik hivatalos nyugdíjcélú megtakarítás., így erre is évente 20 százalék adó-visszatérítés jár a befizetett pénzünk után, amit közvetlenül a nyugdíj számlánkra kapunk.

Ez egy speciális értékpapírszámla, tulajdonképpen a tartós befektetési számlához (TBSZ) nagyon hasonlóan működik, azzal a fő különbséggel, hogy ez a nyugdíjkorhatár eléréséhez van kötve.

Ez a legkevésbé kötött nyugdíj-előtakarékossági forma, teljesen tőlünk függ mennyit fizetünk be és mikor. Mi állítjuk össze a portfóliót, tehát nekünk kell irányítani, kezelni a befektetéseinket.

Éppen ezért, ha nem szeretnénk megtakarításainkat elveszíteni, akkor elengedhetetlen értenünk a pénzügyekhez és a tőkepiac működéséhez, valamint célszerű aktívan követni a pénzpiaci eseményeket és folyamatosan kezelni megtakarításainkat NYESZ esetén.

Nyugdíjbiztosítás röviden

A nyugdíjbiztosítás jelenleg a legnépszerűbb nyugdíj-előtakarékossági forma.

Szintén hivatalos nyugdíjcélú megtakarítás, így ennél a típusnál is számíthatunk az évi 20 százalékos adó-visszatérítésre a befizetett pénzünk után.

A nyugdíjbiztosítás esetében a pénzünk egy biztosítónál gyűlik és befektetési alapkezelő intézi annak menedzselését.

Tulajdonképpen a nyugdíjbiztosítás jogi értelemben egy olyan megtakarításos életbiztosítás, ami kifejezetten nyugdíjcélhoz kötött, mely röviden annyit jelent, hogy pénzünkhöz a szerződéskori nyugdíjkorhatárkor férhetünk hozzá büntetésektől mentesen.

Az elérhető nyugdíjbiztosítások között hatalmas a választék, amelyek között óriási különbségek lehetnek. Sőt, nemcsak a módozatból van rengeteg, hanem még a választható alapok is igen sokfélék (földrész, iparág, garancia, alapkezelő).

A nyugdíjbiztosításnál a pénzünket feloszthatjuk többféle alap között is különböző arányokban, így látható, hogy a helyes választáshoz érdemes nyugdíjszakértő véleményét is kikérni a döntés előtt.

A nyugdíjbiztosítás az egyetlen olyan nyugdíjcélú megtakarítás, amelynél a kifizetés időpontja a szerződés megkötésekor érvényben lévő nyugdíjkorhatár, azaz a nyugdíjkorhatár emelése nem érinti, míg például a NYESZ-t igen.

Melyik nyugdíj-megtakarítás a legjobb Önnek?

Minden élethelyzet egyedi és több mint 70 megtakarítás létezik, az egyes típusok között pedig akár több millió forintos különbség is lehet.

Ismerje meg lehetőségeit

NYESZ vagy nyugdíjbiztosítás?

Az alapfogalmak bemutatása után most nézzük meg a NYESZ és a nyugdíjbiztosítás összehasonlítását több szempont szerint.

Részletesen összehasonlítjuk őket pár lényeges szempont alapján, így érthetővé válik, miben hasonlóak, miben különböznek egymástól, és melyek a teljesen sajátos jellemzőik.

NYESZ vagy nyugdíjbiztosítás összehasonlítás szempontok

Ahhoz, hogy megtaláljuk a számunkra legelőnyösebb nyugdíj-megtakarítást, először alaposan meg kell ismernünk a különböző típusokat, a köztük lévő hasonlóságokat és különbségeket.

Mekkora a megtakarítás minimális összege?

A nyugdíj-előtakarékossági számlánál minimum befizetési összeg csak a számla megnyitásakor van előírva.

Ez jelenleg 5.000 forint, vagyis legalább ekkora összeget kell befizetnünk a számla elindításakor. Ezután rugalmasan megválasztható, hogy milyen gyakorisággal és mekkora összeget fizetünk, tehát nincs minimális havi rendszerességű befizetési kötelezettségünk.

Ezáltal akár úgy is dönthetünk, hogy egész évben nem fizetünk be semmit, csak az év utolsó napján helyezünk el egy nagyobb összeget, bár ez elég szélsőséges és befektetési szempontból sem biztos, hogy a legszerencsésebb.

Nyugdíjbiztosítások esetében: Egyes biztosítóknál már havi 8-10 ezer forinttól elindíthatjuk megtakarításunkat, 12.500 forinttól pedig már majdnem minden biztosító nyújt megoldást.

Azt, hogy konkrétan mennyi lesz a havi vállalásunk, azt a szerződéskötéskor határozzuk meg.

A nyugdíjbiztosítás esetén érdemes alaposan meggondolni, mekkora összeg befizetését vállaljuk, mert az első 2-3 évben nem (!) csökkenthetjük ezt az összeget. Növelni, azaz többet befizetni természetesen bármikor lehet, de ezt is gondoljuk át, hiszen visszacsökkentésre sincs mód az első 2-3 éveben, ha elkalkuláltuk magunkat.

Érdemes egy olyan összeggel indítani, amit biztosan tudunk vállalni.

Az első 2-3 év letelte után viszont már rugalmasan tudjuk módosítani a nyugdíjbiztosítást, így például:

  • csökkenthetjük a havidíjat a minimum díjig
  • átmenetileg szüneteltethetjük a díjfizetést
  • díjmentesíteni is tudjuk, ha hosszabb ideig nem tudunk fizetni
  • visszavásárlásra is van lehetőségünk (ezt csak végszükség esetén)

Összegezve a NYESZ rugalmas konstrukció, nincs havi meghatározott díj, amit muszáj befizetnünk. Ugyanakkor pontosan ez az a szabadság, ami a hátránya is lehet, ugyanis félő, hogy ha nincs külső kényszer, akkor nem teszünk félre nyugdíjas éveinkre.

A nyugdíjbiztosítás az első 2-3 évben kötöttebb, a szerződésben meghatározott havi vállalásunkat tartanunk kell. Az első 2-3 év letelte után azonban rugalmasan alakíthatjuk nyugdíjbiztosításunkat.

Befektetés: miben tarthatjuk a pénzünket?

Döntsünk NYESZ vagy nyugdíjbiztosítás mellett, mindkettő sok lehetőséget és szabad választást kínál arra vonatkozóan, hogyan legyen befektetve a pénzünk.

A NYESZ-nél lényegében egy értékpapírszámláról beszélünk, ahol megbízást adhatunk számos állampapír, tőzsdére bevezetett nemzetközi értékpapír (részvény), befektetési alap és egyéb pénzügyi eszköz megvásárlására is.

A sok lehetőség, azonban nagy felelősséggel is párosul, hisz minden döntés a mi kezünkben van, mi döntjük el, hogy pontosan mikor, mennyiért és mit veszünk, tehát magunknak kell gondoskodnunk arról, hogy mibe fektessük be a pénzünket.

A nyugdíjbiztosítás szintén sok választást tesz lehetővé, ugyanis minden nyugdíjbiztosításnál kb. 10-20 választható alap van, amelyek tetszőleges arányokban is feloszthatóak, így fektethetünk különféle iparágakba, kötvényekbe, részvényekbe, földrészek és régiók gazdaságába. Az alapok közötti átváltások lehetségesek, így azokat akár menet közben is bármikor variálhatjuk.

Tehát a nyugdíjbiztosításnál végig rugalmasan határozhatjuk meg, hogy milyen alapokban és milyen arányokban tartjuk a befektetésünket, ez a rugalmasság pedig lehetővé teszi, hogy a számunkra legmegfelelőbb módon dönthessünk:

  • Ha a biztonság fontos számunkra, akkor inkább hozam- és tőkegarantált alapokba fektethetünk,
  • Ha azonban a hozamlehetőségek a fontosak, akkor például nemzetközi részvényalapokat választhatunk nagyobb arányban.

Mivel az alapok közötti arányok teljesen szabadon határozhatóak meg, gyakorlatilag bármilyen hozamelvárású és kockázattűrő-képességű ügyfélnél személyre szabottan kialakítható a megfelelő portfólió.

Bár a nyugdíjbiztosítás szabad kezet ad nekünk az irányvonalak kijelölésében, de a pénzünket már hozzáértő alapkezelők menedzselik, így nekünk nem (!) kell részt venni a konkrét értékpapírpiaci döntésekben.

Összegezve a NYESZ nagy szabadsággal, de egyben nagy felelősséggel is jár. Kifejezetten fontos, hogy értsünk a pénzpiacokhoz, hogy megfelelő döntéseket tudjunk hozni befektetéseinkről, melyeket érdemes rendszeresen menedzselni.

Ezzel szemben a nyugdíjbiztosítás ugyan nem ennyire egyénre szabott, azonban még így is relatíve nagy szabadságunk van a portfolió kialakítását illetően. Részletekbe menően dönthetünk arról, hogy pénzünket hogyan fektessék be, azonban nem nekünk kell meghozni a legapróbb befektetési döntéseket, hanem szakértő alapkezelők menedzselik a pénzünket.

Mi a várható hozam, és mitől függ, hogyan alakul?

A NYESZ hozamai teljesen a mi pénzügyi, befektetési döntéseinktől függenek, így kb. 4-9% között bármekkora hozamra számíthatunk. Aki ért a befektetésekhez többet is kit tud hozni belőle, de mínuszban is zárhatunk.

NYESZ vagy nyugdíjbiztosítás várható hozamai

NYESZ esetében a hozamok a saját befektetési döntéseinken múlnak, míg a nyugdíjbiztosítás hozamai a választott alapok teljesítményétől függnek.

NYESZ esetén magyar állampapírokba és értékpapírokba, az Európai Gazdasági Térség tagállamainak értékpapírjaiba, illetve bankoktól függően egyéb nemzetközi tőzsdék értékpapírjaiba is befektethetünk.

A nyugdíjbiztosítás hozama az alapok teljesítményétől függ, és így végső soron attól, hogyan osztjuk fel az alapok között a pénzünket. A nyugdíjbiztosítások esetében éppen ezért még nehezebb a hozamokra egy általános értéket megadni, hiszen a biztosítóknál összesen több száz befektetési alap közül választhatunk és ezeknek más és más a hozama, és lényegesen eltérnek a kockázat tekintetében is.

Amennyiben már közeledik a nyugdíjkorhatár elérése, egy adott kockázati habitus mellett is érdemes nagyobb arányban a biztonságosabb alapok közül választani, amelyek akár hozam- vagy tőkegaranciával is rendelkezhetnek. Ezek általában egy kisebb, de biztos 5-6%-os hozamot tudnak termelni évente, ami fontos lehet a nyugdíj közeledtével, hogy a nyereségeinket realizáljuk, és az esetleges kilengésekből adódó eséseket elkerüljük.

Amennyiben még legalább 15 évünk van hátra a nyugdíjig, nyugodtan indíthatunk egy kiegyensúlyozottabb portfóliót, amelyben a garantált állampapírok mellett a jövedelmezőbb részvények is megtalálhatóak. Az, hogy végső soron az állampapírok vagy a részvények kerüljenek-e túlsúlyba, mindenkinek az egyéni kockázattűrési szintjének a függvénye.

Ezek alapján látható, hogy bármely szakaszban ki tudunk alakítani egy számunkra tökéletes befektetési politikát, eldönthetjük hogyan állítsuk össze a portfóliónkat, milyen befektetési filozófiát válasszunk, mekkora kockázatot vállaljunk.

Egy jól összeállított és menedzselt kiegyensúlyozott portfólióval 7-9 százalékos éves hozammal kalkulálhatunk, egy minimum 10-15 éves befektetés esetén, azt azonban fontos hangsúlyozni, hogy nagy szórás lehet azonos típusú választható alapok között a különböző biztosítótársaságoknál.

Összegezve: A NYESZ tehát akkor lesz kedvező változás, ha értünk a pénzpiacokhoz és van időnk befektetéseinket menedzselni. Amennyiben ezt valóban eredményesen tudjuk folytatni, akkor akár a piaci átlag felett is teljesíthetnek befektetéseink, ráadásul a nyugdíjbiztosításnál felmerülő vagyonkezelési költségeket is mi tehetjük zsebre.

Ha nem értünk hozzá, és nem szeretnénk vagy egyszerűen idő hiányában nem akarjuk vállalni a rendszeres menedzselést, akkor a nyugdíjbiztosítás a logikusabb megoldás.

Széleskörű választási lehetőségeinek köszönhetően hatásunk van a hozamokra azzal, hogy konzervatívabb, vagy éppen kockázatosabb portfóliót állítunk össze, attól függően, éppen mi a célunk és milyen befektetői habitussal bírunk, mindezt úgy, hogy a konkrét befektetési döntéseket szakértők hozzánk meg helyettünk.

A hozamokat kitárgyalva, érdemes megismernünk azt is, milyen költségekkel kell kalkulálnunk az egyes nyugdíj-megtakarítási típusok esetén.

Milyen várható költségekkel számolhatunk?

Típusonként és módozatonként nagy eltérések vannak a különböző a nyesz vagy épp a nyugdíjbiztosítás költségei között.

A NYESZ költsége több mindenből tevődhet össze:

  • egyszeri számlanyitási díj
  • éves számlavezetési díj
  • tranzakciós díj (értékpapír forgalmazásához kapcsolódik)
  • állományi díj
  • külső alapkezelő választásnál vételi, eladási költség

A számlanyitási és számlavezetési díj alapvetően pár ezer forint, de a költségek, mint látjuk, nem csak ebben merülnek ki. Függ attól is, hogy a megvásárolt értékpapírokkal milyen gyakorisággal és hogyan kereskedünk.

Minél több mozgás van a számlánkon, annál magasabb lesz a költségünk is, azaz ha sokat kereskedünk, vagyis sokat menedzseljük a befektetésünket, akkor magasabb költségre számíthatunk. Kereskedési aktivitástól függően nagyjából évi 1-3 százalékkal lehet számolni.

Nyugdíjbiztosítás esetén többféle elemből épül fel a költség, nehezítő tényezőként különféle módokon számítanak. Amivel kalkulálhatunk:

  • szerződéskötési vagy forgalmazási költség
  • adminisztrációs költség
  • vagyonkezelési költség
  • díjbeszedési költség (pl. csekkes fizetés esetén)
  • kockázati díj (pl. ha vannak benne életbiztosítási fedezetek is)

Mindent összevetve nagyjából éves szinten 1-4%-os költséggel lehet számolni. A TKM (Teljes Költség Mutató) plafon bevezetésével etikusabb lett a szabályozás, de átláthatóság szempontjából még van hova fejlődni.

A TKM csak egy típus-ügyfélre vonatkozó költségeket tartalmazza és évi kb. 1-3,5 százalék között mozog a kedvező költségszerkezetű termékek esetén. Kizárólag a TKM alapján azonban nem érdemes dönteni, de a nagyon magas TKM-mel rendelkező nyugdíjbiztosításokat általában érdemes elkerülni.

A TKM-ben nincsenek benne azok a költségek, amelyek az ügyfél döntésétől függően merülnek fel, mint például az eszközalapok közötti váltás költsége.

A nyugdíjbiztosításnál azonban ez csak ritkán (évente maximum 1-2 alkalommal, de inkább csak 2 évente egyszer) szükséges: a mögöttes alapok állandó menedzselés alatt állnak, így nem igazán van értelme ennél gyakrabban felülvizsgálni a már kijelölt irányvonalat. Évente 2-3 átváltás (ami bőven elegendő kell, hogy legyen) pedig a legtöbb biztosítónál ingyenes.

Az összes költség tekintetében elmondható, hogy a nyugdíj-megtakarítási típusok közül a különböző nyugdíjbiztosításoknál mutatkozik a legnagyobb szórás.

Ezt azt jelenti, hogy egy adott ügyfél életkorára (és így egy adott tartamra) vizsgálva vannak a piacon rendkívül alacsony és rendkívül magas költségű nyugdíjbiztosítási módozatok is.

Ahogy az a nyugdíj-előtakarékosság kalkulátorunkból is kitűnik, az eltérések a hosszú táv miatt gyakran milliós nagyságrendűek is lehetnek.

A dolgot ráadásul tovább árnyalja, hogy a biztosítók termékeinek optimális költségszerkezete nagyban függ az életkortól és a befizetett havi összegtől, így nem lehet kijelenti, hogy X biztosító alapvetően olcsó, Y viszont mindig drága, csupán egy adott életkorú és adott havi összeget félretenni szándékozó konkrét ügyfél esetén lehet ezt megmondani, ezért is érdemes például a folyamat során egy pártatlan nyugdíjszakértő segítségét kérni.

Ezen felül a kalkulációt és a helyes termékválasztást az is nehezíti, hogy a nyugdíjbiztosításoknál nem egy egyszerű költségelvonásról van szó: a biztosítók szinte kivétel nélkül a költségeket hűségbónuszokkal kompenzálják.

Ezek a hűségbónuszok nagyon komoly összegeket is jelenthetnek a megtakarítás 15-20-30 éve alatt, így nemcsak az elvonásokat, de ezeket mindig a hűségbónuszokat és azok feltételeit is tüzetesen meg kell vizsgálnunk.

Amikor egy nyugdíjbiztosítás esetén a költségszerkezetet elemezzük, minden esetben a költségek és a hűségbónuszok összességét kell vizsgálnunk, csakis így határozható meg egy termék valós költségszintje.

A hatalmas különbségek miatt fontos, hogy ne vágjunk bele egyedül az elindításba, kérjük független nyugdíjtanácsadó segítségét, aki objektív módon, pénzügyi és matematikai tények alapján tudja elemezni a nyugdíjbiztosítások költségeit és bónuszait.

Szeretné tisztán látni a felmerülő költségeket?

Kérjen ingyenes nyugdíjtanácsadást és tudja meg, hogy Önnek személyre szabottan melyik a legjobb megoldás!

Díjmentes tanácsadás

Összegezve: Ha az a kérdés, hogy átlagköltségek tekintetében a NYESZ vagy nyugdíjbiztosítás a kedvezőbb számunkra, akkor elmondható, hogy a NYESZ-nél alapvetően alacsonyabbak a költségek, viszont ha gyakran adunk-veszünk értékpapírokat (ami befektetési stílustól függően előfordulhat), akkor a tranzakciós költség jelentősen meg tud nőni.

A nyugdíjbiztosítás esetében pedig fontos tudnunk, hogy az átlagköltsége TKM alapján várhatóan magasabb lesz, mint amit NYESZ-nél tervezünk. Azonban ez az átlagköltség úgy jön ki, hogy vannak kifejezetten alacsony költségű módozatok, de vannak méregdrága módozatok is a piacon.

Általában véve egy jó iránymutató nyugdíjbiztosítás esetén a TKM, habár csak ez alapján nem érdemes dönteni, mivel nem mutat meg mindent.

A tényleges, az adott ügyfél életkorából adódó tartam és a valóságban fizetett összeg ugyanis nagy mértékben tudja befolyásolni az adott szerződés valódi költségszintjét.

Az mindenképp elmondható, hogy a kiemelkedően magas TKM-mel rendelkező nyugdíjbiztosításokat általában érdemes elkerülni.

Mekkora adójóváírásra számíthatunk?

A nyugdíj-előtakarékosságok ösztönzésére minden hivatalos nyugdíj-megtakarítás után jár évi 20 százalékos adókedvezmény. Mit is jelent ez?

Az államkasszába már befizetett személyi jövedelemadónkból (SZJA) kapjuk vissza az adott évben a nyugdíj-megtakarításunkra befizetett összeg 20 százalékát.

Fontos, hogy az adójóváírás évente, az adott naptári évben a kifejezetten nyugdíjcélra történt befizetések 20 százaléka után vehető igénybe, nem (!) pedig a megtakarításunk aktuális egyenlege alapján kapjuk.

Az adójóváírást közvetlenül a nyugdíj-megtakarítási számlánkra írják jóvá, így ez az összeg is a nyugdíjunkhoz lesz kötve, cserébe viszont hozamot is ugyanúgy termel, mint saját befizetéseink.

A nyugdíjcélú adó-visszatérítést alapesetben azok vehetik igénybe akik fizetnek SZJA-t, de kifejezetten a nyugdíjbiztosítás esetén van lehetőség például hozzátartozónk adójából is visszaigényelnünk. (Erre még bővebben kitérünk.)

Az adójóváírásnak van plafonja, de ez az összeg változó a nyugdíj-előtakarékosságok típusa szerint. Lássuk először mire számíthatunk a NYESZ esetében.

Az évi 20 százalékos adójóváírás a NYESZ esetében évi 100 ezer forintban van maximálva, azzal a kiegészítéssel, hogy a 2020-ig nyugdíjba vonulóknak (ez már csak nagyon kevés embert érint) még maximum 130 ezer forint / év a kedvezmény felső plafonja.

A maximális adókedvezmény igénybevételéhez évi 500 ezer forint, vagyis havi 41 700 forint befizetése szükséges. Nincs megkötés abban a tekintetben, hogy mikor tesszük ezt meg, tehát akár év végén is feltornászhatjuk az összeget egy egyszeri befizetéssel.

Nyugdíjbiztosításnál is számíthatunk az éves 20 százalékos adójóváírásra, éves plafonja 130 ezer forintban van meghatározva. Ezt akkor tudjuk igénybe venni, ha évi 650 ezer vagy havi 54 200 forintot fizetünk be.

Nagyon lényeges, hogy csak a nyugdíjbiztosítás esetében van arra mód, hogy saját SZJA befizetés nélkül is vissza tudjuk igényelni az évi 20 százalékot.

Tehát pl. KATA-s vállakozóként vagy GYES-en lévőként (amikor nincs SZJA befizetésünk) sem kell lemondanunk a nyugdíjcélú adó-visszatérítésről, ez esetben viszont biztos, hogy csak a nyugdíjbiztosítások között válogathatunk.

Ugyanis egyedül itt van lehetőségünk arra, hogy a szerződő (akinek az SZJA-jából visszaigénylünk) és a biztosított (akinek a nyugdíjára gyűjtünk) személye eltérő legyen.

Ez azt jelenti, hogy az a személy lehet a biztosított, aki KATA-s adózó (vagy aki GYES-en van) és egy másik személy, hozzátartozó, akinek viszont van SZJA befizetése lehet a szerződő fél.

Így a szerződő SZJA befizető jogán kerül jóváírásra az éves befizetés 20 százaléka a KATA-s biztosított nyugdíjbiztosítási számlájára.

NYESZ vs. Nyugdíjbiztosítás
NYESZ Nyugdíjbiztosítás
Adókedvezmény mértéke Éves befizetés 20 százaléka Éves befizetés 20 százaléka
Éves maximum adókedvezmény Maximum 100.000 Ft/év (2020-ig nyugdíjba vonulóknak maximum 130.000 Ft/év) Maximum 130.000 Ft/év
Maximális adókedvezmény kihasználásához szükséges megtakarított összeg 500.000 Ft/év vagy 41.700 Ft/hó megtakarítás esetén 650.000 Ft/év vagy 54.200 Ft/hó megtakarítás esetén

A nyugdíjbiztosításnál az úgynevezett eseti számlára bármikor (pl. év végén) befizethetünk extra összegeket, amire természetesen szintén jár a 20 százalékos adókedvezmény.

Ebben az esetben természetesen a befizetett összeg ugyanúgy viselkedik, mint normál befizetéseink, tehát a tartam végéig célszerű bent tartani ezeket az összegeket.

Sok nyugdíjbiztosításnál létezik még egy elkülönített eseti számla is, ahová nem-nyugdíjcélú befizetések is eszközölhetőek. Ebben az esetben ugyan nem számíthatunk az adókedvezményre, de az itt elhelyezett pénzek ugyanúgy befektetésre kerülnek és megkötés nélkül hozzáférhetőek.

Ha többet szeretnénk befizetni évi 500 ezer, illetve 650 ezer forintnál, akkor több különböző nyugdíj-megtakarítást is indíthatunk, és a nyugdíjcélú állami adójóváírás ebben az esetben évente maximum 280 ezer forintot jelenthet ha kombináljuk a nyugdíj-előtakarékosságokat.

Összegezve: A 20 százalékos adójóváírás tehát mindkét megtakarítási formánál jár. Azok, akik KATA-s adózók vagy akik GYES-en vannak, pedig csak a nyugdíjbiztosítással tudják kihasználni az adójóváírást.

Jó tudni, hogy a nyugdíjbiztosításnál az – akár kétfajta – eseti számla lehetőségével is kalkulálhatunk, ami bizonyos esetekben praktikus kiegészítése lehet a rendszeresen fizetett nyugdíj-megtakarításunknak.

Kapcsolódó cikkünk

Mikor és hogyan férhetünk hozzá a pénzünkhöz?

A nyesz vagy a nyugdíjbiztosítás is alapvetően hosszú távú befektetések, a tartam ideális esetben a nyugdíjba vonulásig tart.

A megtakarítás valamilyen formában mindig a nyugdíjkorhatárhoz van kötve – vagy az éppen aktuálishoz vagy a szerződésben meghatározott lejárathoz – ezért nem tanácsos idő előtt abbahagyni a megtakarítást.

Ha mégis olyan élethelyzetbe kerülnénk, hogy hozzá kell nyúlni a megtakarításunkhoz, akkor fontos tudnunk, hogy milyen feltételekkel tehetjük ezt meg.

Mikor férhetünk hozzá a pénzünkhöz?

A nyugdíjbiztosítás egyik legnagyobb előnye, hogy a lejárata a szerződéskötéskor érvényes nyugdíjkorhatárhoz van kötve, vagyis a kifizetést nem befolyásolja az esetleges jövőbeli korhatár emelés.

NYESZ esetében nyugdíjba vonuláskor férünk hozzá a pénzünkhöz. Ez a mindenkori nyugdíjkorhatárra vonatkozik, tehát, ha változik az évek folyamán, akkor ez minket is érint.

Ha még nem értük el a nyugdíjkorhatárt, ugyan hozzáférhetünk a pénzünkhöz, de ebben az esetben SZJA-t és SZOCHO-t is kell kell fizetnünk a hozam után, valamint az igénybe vett adójóváírást 20 százalékkal növelten kell visszafizetni.

Adómentesen tehát csak a nyugdíjkorhatár elérésekor illetve rokkantság (rokkantnyugdíj) esetében férünk hozzá a megtakarításunkhoz.

Nyugdíjba vonulásunk után nincs lehetőség járadék formájában kérni a megtakarításunkat, csakis egy összegben, így ha járadékos kifizetést szeretnénk, egy ezt lehetővé tévő másik nyugdíjelőtakarékosságba is kell fektetünk.

A nyugdíjbiztosítás is alapvetően egy hosszú távú előtakarékossági forma, így a hozzáférhetőség itt is a nyugdíjkorhatárhoz van rögzítve.

Azonban előnye a nyugdíjbiztosításnak a NYESZ-hez képest, hogy itt a szerződés elindításakor érvényes nyugdíjkorhatár vonatkozik ránk, azaz ha menet közben emelik a nyugdíjkorhatárt, az minket egy nyugdíjbiztosítással nem fog érinteni a NYESZ-szel ellentétben.

Fontos újra megemlíteni, hogy az első 2-3 évben azonban a nyugdíjbiztosítás nem hozzáférhető és nem is szüneteltethető, ezért alaposan át kell gondolni, hogy mekkora havi megtakarítást tudunk biztosan vállalni az elején.

Ha idő előtt szeretnénk a pénzünkhöz jutni, akkor (2-3 év letelte után) 20 százalékkal növelten itt is vissza kell fizetni az adójóváírást.

Továbbá a hozamot kamatadó terheli:

  • az első 5 éven belül 15 százalék,
  • 5-10 év között 7,5 százalék
  • a 10. évtől pedig még egy korai bontás esetén is kamatadó-mentesen vehető fel.

Mennyi pénzt tud összegyűjteni nyugdíjára?

Akkor most NYESZ vagy nyugdíjbiztosítás?

Ha röviden össze szeretnénk foglalni, hogy akkor a NYESZ vagy a nyugdíjbiztosítás e a kedvezőbb választás, akkor a NYESZ előnyei közé sorolhatjuk, hogy:

  • Tőlünk függ mikor és mennyit takarítunk meg.
  • Ha nagyon értünk a pénzügyekhez és van időnk vele aktívan foglalkozni, akkor jó választás, hisz az összes befektetési mi hozzuk meg.
  • Átlátható a kínálat, nincsenek nagy különbségek a bankok között.
  • Teljesen egyedi portfolió alakítható ki.
  • A vagyonkezelési díjat mi tehetjük zsebre.

A NYESZ hátrányai közé sorolhatjuk:

  • Ez a nagy függetlenség (vagyis, hogy nincs kötelező rendszeres havi kötelezettség) kockázatot is hordoz magában, hisz könnyen elfelejthetjük rendszeresen fizetni.
  • Ha nem vagyunk járatosak a pénzügyekben és az értékpapírpiacon, egyedül valószínűleg lesz kudarcélmény és előfordulhat, hogy drága tanulópénz lesz ez, tehát sokat fogunk bukni megtakarításainkból.
  • Érinti a mindenkori nyugdíjkorhatár emelése.
  • Optimális menedzselése még hozzáértőktől is időt és energiát kíván.

Összeségében azoknak ajánljuk a NYESZ-t, akik nem riadnak vissza attól, hogy mindenről maguk döntenek, értenek a pénzügyekhez, van idejük foglalkozni vele és ápolni a befektetésüket, valamint nem zavarja őket a nyugdíjkorhatár esetleges emelése, és így a hozzáférés kitolódása.

A nyugdíjbiztosítás előnyei közé tartozik, hogy:

  • konzervatív, kiegyensúlyozott és dinamikus befektetői portfólió is kialakítható.
  • a főbb befektetési irányvonalak ugyan kijelölhetőek, de nem kell napi szinten részt venni a befektetési döntések meghozatalában.
  • pénzünket szakértők (alapkezelők) kezelik, nem tudunk nagyon mellényúlni.
  • nem érinti a nyugdíjkorhatár emelése, hisz a szerződéskötéskor hatályos nyugdíjkorhatár lesz az irányadó.
  • KATA-s vállalkozók és GYES-en lévő (SZJA befizetés nélküliek) is igénybe vehetik az adó-visszatérítést pl. hozzátartozón keresztül.
  • Eseti befizetések is eszközölhetőek (mind nyugdíj, mind nem-nyugdíj célra).

A nyugdíjbiztosítás hátrányai:

  • Nagyon utána kell járni a költség oldalnak, hatalmas kínálat, óriási eltérések az egyes biztosítók között, ráadásul eltérő tartamokra és összegekre más és más biztosító nyújtja a legjobb megoldásokat.
  • Bonyolult módozatok megkötéséhez általában nyugdíjszakértő segítsége szükséges.
  • A legtöbb biztosítónál az első 3 évben nem szüneteltethetőek a befizetések, ezért csak akkora havi megtakarítással érdemes indulni, amit mindenképp be tudunk fizetni.

A nyugdíjbiztosítás azoknak lehet jó választás, akik hatékony nyugdíj-megtakarítást szeretnének, profi menedzseléssel és befektetésüket ugyan szeretnék bizonyos keretek között testre szabni, de napi szinten viszont már nem akarnak megtakarításukkal bajlódni.

GYES-en lévőknek és KATA-s vállalkozóknak lényegében csak ez nyugdíj-megtakarítási forma jöhet szóba, ha igénybe szeretnék venni az adó-visszatérítést.

Sokféle tényezőtől függ, hogy melyik az Ön számára legjobb választás a NYESZ vagy nyugdíjbiztosítás közül, például hány éve van még a nyugdíjig, ért-e a pénzügyekhez, mekkora havi megtakarításban tud gondolkodni, vállal-e nagyobb kockázatot, stb – és nagy különbségek vannak a pénzintézetek különböző termékei között.

Kinek érdemes NYESZ-t indítania?

Kérjen ingyenes nyugdíjtanácsadást és tudja meg, hogy Önnek személyre szabottan melyik a legjobb megoldás!

Ismerje meg lehetőségeit