Mára már egyre inkább a köztudat részévé kezd válni, hogy a nyugdíjunk jövője igencsak kérdéses.
Ez így is van helyén, ugyanis a hazai nyugdíjrendszernek hatalmas problémái vannak, amelyeket nem lehet egykönnyen orvosolni.
Önálló előtakarékoskodás nélkül akár a mostani nyugdíj felére-kétharmadára számíthatunk bizonyos becslések alapján.
Ez egy hosszú távú kérdés, amelyre időben el kell kezdenünk felkészülni és minél hamarabb vágunk bele, annál olcsóbban ússzuk meg a dolgot.
Ez azonban nemcsak velünk van így, hanem a magyar állam számára is.
Az állam is tudja, hogy mekkora veszélyeket rejt magában a nyugdíj kérdése és ha az utolsó pillanatra hagyja a megoldását, az hirtelen nagyon komoly társadalmi, gazdasági és politikai hatással fog járni.
Éppen ezért az állam is még időben megpróbál megoldási lehetőséget találni a kérdésre, hogy megelőzze a problémát és csökkentse a hatását.
Ennek köszönhető, hogy mi is csatlakoztunk a fejlett világhoz azzal, hogy immár a mi nyugdíjcélú öngondoskodásunkat is támogatják egy 20%-os adókedvezmény formájában.
Ez az ország gazdasági stabilitása számára mindenképp hasznos, hiszen ezzel ösztönözni sikerült az öngondoskodást, és az adójóváírás előnyeinek köszönhetően valóban egyre többen is tesznek félre a nyugdíjukra.
Ami pedig ennél még fontosabb, ez a nyugdíj adókedvezmény egy igen vonzó dolog minden nyugdíjára előtakarékoskodni kívánó ember számára, akiknek ennek köszönhetően jelentősen több pénzük fog összegyűlni nyugdíjukra.
Mire jár ez a nyugdíjcélú adókedvezmény pontosan? Hogyan vehetjük igénybe? Mennyi pénzt jelent a gyakorlatban és milyen hátrányokkal járhat az igénybevétele?
Ezeket fejtjük ki részletesen jelen írásunkban.
Mi a nyugdíjcélú adókedvezmény?
Lényegében egy államtól visszakapott „ingyen pénz”, ami a nyugdíj–megtakarításunk értékét növeli.
Természetesen a helyzet ennél árnyaltabb, de alapjaiban véve ezt jelenti a nyugdíjcélú adókedvezmény gyakorlati szempontból.
A nyugdíjcélú adójóváírás esetében már kifizetett személyi jövedelemadónkból (SZJA) kapunk vissza pénzt közvetlenül a nyugdíj-megtakarításunkra, mégpedig az adott évben befizetett megtakarítási díj 20%-ának megfelelő összegben.
Mivel a köztudatban ez az adójóváírás jórészt adókedvezményként terjedt el (mint az adónkat érintő kedvezmény), ezért írásunkban mi is többször utalunk rá így.
Ez viszont valójában pontatlan megnevezés, mivel nem arról van szó, hogy adónk mértéke csökkenne ezzel az összeggel, hanem a már kifizetett adónkból kapunk vissza pénzt, ami közvetlenül a nyugdíj-megtakarításunkra kerül jóváírásra.
Tehát nem az történik, hogy nem fizetünk ki egy bizonyos összeget az adónkra, hanem hogy ténylegesen visszakapunk pénzt a már befizetett adónkból.
Ettől függetlenül, mivel a köznyelv is így használja, mi is elsősorban adókedvezményként fogunk utalni rá, habár az adójóváírás vagy adó-visszatérítés pontosabb definíció. Nem egy hatalmas jelentőségű kérdés, azonban jó, ha tudjuk a különbséget a többféle megnevezés között és hogy pontosan mit is jelentenek – jelen írásunkban a fenti jóváírást értjük mindhárom kifejezés alatt.
„Ingyen pénz” természetesen nincs és az adókedvezmény is feltételekhez van kötve, azonban a nyugdíjukra takarékoskodók legnagyobb részének reálisan vállalhatók ezek a feltételek.
Nyugdíj adókedvezmény öt pontban
Térjünk is rögtön a lényegre és nézzük meg, melyek a legfontosabb konkrét ismérvei a nyugdíjcélú adókedvezménynek:
- Éves nyugdíj-megtakarítás 20%-át kapjuk meg
Az adójóváírás évente, az adott naptári évben kifejezetten nyugdíjcélra történt tényleges befizetések 20%-a után vehető igénybe. Tehát nem a megtakarításunk értéke alapján kapjuk, így ne dőljünk be annak, aki „20%-os garantált hozamként” beszél róla (ugyanis ez maximum az első évben igaz, amikor a megtakarításunk teljes összege még megegyezik az adott évi befizetéssel).
- Mértéke évente 100-150 000 forintban van maximálva
Az igénybe vehető adó-visszatérítés nyugdíj-megtakarítási típusonként különböző mértékben van maximálva, de minden esetben van egy maximum értéke. Ez azonban a legtöbb megtakarító számára nem jelent a gyakorlatban korlátot.
- Közvetlenül nyugdíj-megtakarítási számlánkra kerül jóváírásra
A nyugdíj-előtakarékosságunkért járó adókedvezményt minden évben egyszer írják jóvá, közvetlenül a nyugdíj-megtakarítási számlánkra. Ezt a pénzt tehát nem költhetjük semmi másra, csak a nyugdíjunkra.
- Kizárólag nyugdíjcélú megtakarításra vehető igénybe
Egyrészt csak a hivatalosan elismert nyugdíj-megtakarításokhoz jár az adó-visszatérítés, másrészt a rögzített feltételektől eltérő felhasználás esetén az adókedvezményt vissza kell fizetni egy 1,2-es szorzóval. - Kizárólag azok vehetik igénybe, akik fizetnek SZJA-t
Ugyan ez magától értetődő, hiszen miből igényelhetne vissza valaki, ha nem fizet SZJA-t, azonban mégis egy fontos pont lehet azoknak, akiknek valamelyest egyedi az élethelyzetük, pl.: KATA-s vállalkozók, GYES-en vannak, stb.
Ha a fenti pontokkal tisztában vagyunk – márpedig jelen írásunkban ezeket mind részletesen ki fogjuk fejteni -, akkor máris többet tudunk a nyugdíjcélú adókedvezményről, mint a lakosság túlnyomó többsége.
KATA-sok és nagycsaládosok esetén:
Hazánkban a KATA-s adózás igen kedvező adózási feltételeket nyújt, ezért sok kisvállalkozó él is vele, vállalva az ezzel járó megkötéseket és hátrányokat (pl.: adó-visszatérítés korlátai, nyugdíjjárulék minimális). A nagycsaládosok számára ugyanúgy korlátozott az igényelhető adó-visszatérítés mértéke. Mindkét esetben ez kikerülhető viszont, ha nyugdíjbiztosításban kezdenek el gyűjteni, ott ugyanis eltérhet a szerződő és kedvezményezett személye, ezért igénybe lehet venni az adójóváírást ha ezeket okosan választjuk meg.
Kérjen ingyenes nyugdíjtanácsadást és tudja meg, hogy Önnek személyre szabottan melyik a legjobb megoldás!
Nyugdíj adókedvezmény számítása
A nyugdíjcélú adókedvezménnyel kapcsolatos legtöbb félreértést annak számítása szokta okozni.
Ez nem azért van, mert annyira bonyolult volna kiszámolni, hanem leginkább azért, mert a mindenáron eladni akaró ügynökök és hozzá nem értő tanácsadók gyakran félretájékoztatnak.
Óvakodjunk tehát bárkitől, aki azt mondja, hogy „20%-os garantált állami hozam nyugdíj-megtakarításra”! Ez egyszerűen nem igaz és az illető vagy szörnyen nem ért hozzá, vagy át akar minket verni.
Ezt nem győzzük eléggé hangsúlyozni, ugyanis még a nagy nyugdíjpénztárak weboldalain is gyakran rendkívül félrevezetően tudnak fogalmazni ezzel kapcsolatban.
A nyugdíj-megtakarításra járó adókedvezmény minden évben, kizárólag az adott évben befizetett összegek után jár.
Tehát nem a teljes bent lévő összegre, nem a hozamokkal növelt értékre, hanem kizárólag az aktuális évi megtakarításra kapjuk. Emiatt nem beszélhetünk semmiképp sem „garantált hozamról”.
Mértéke az éves befizetés 20%-a, legfeljebb azonban évente 100-150 000 forint, a megtakarítás típusától függően. (lásd adókedvezmény összehasonlító táblázatunkat lentebb)
Ezt a maximum szint azonban éves 500-750 000 forint megtakarítása felett fog minket csak korlátozni, amihez havonta egy 42-62 000 forintos megtakarítás szükséges.
Ugyan vannak lehetőségek a maximum érték bővítésére (akár éves 280 000 forintig), azonban mivel az átlagos nyugdíj-megtakarítás inkább havi 15-35 000 forint között szokott mozogni, ezért a legtöbb embert ez nem szokta érinteni.
Az adójóváírásra tehát úgy a legjobb gondolni, hogy az állam minden évben megtoldja, és ezzel támogatja az éves befizetéseinket egy extra +20%-kal.
Az adókedvezmény minden évben a nyugdíj-megtakarításunkba befizetett összegek után jár.
Ha például havonta 25 000 forintot teszünk félre (éves 300 000 forint), akkor az állami adó-visszatérítésnek köszönhetően kapunk számlánkra még 60 000 forintot (20%), így olyan, mintha havonta 30 000 forintot tettünk volna félre.
Ehhez annyi pontosítást szükséges megjegyeznünk, hogy ugyan megtakarítani tudunk havi szinten is, az adójóváírást viszont mindig egy összegben fogjuk megkapni, a következő év egy adott időpontjában.
Tehát a 2023-as évben a nyugdíjunkra félretett pénzünkre vonatkozó adó-visszatérítésünket 2024-ben fogjuk egy összegben megkapni, közvetlenül a nyugdíj-megtakarításunkra utalva.
Miért jelent akkora előnyt a nyugdíjunkra az adókedvezmény?
Egy mondatban azért, mert ugyanúgy nekünk termeli a hozamokat, mint a saját pénzünk!
Miután megkaptuk a számlánkra jóváírt adókedvezményt, onnantól kezdve az a pénz ugyanúgy nekünk fog dolgozni, mintha csak mi magunk fizettük volna be a nyugdíj-megtakarításunkra.
Ugyanúgy kerül befektetésre, mint a saját pénzünk, hozamot fog termelni és ezáltal lényegében úgy fog viselkedni, mintha mi magunk tettünk volna félre több pénzt nyugdíj-megtakarításunkra.
Így nem csak magát az adójóváírást kapjuk „ajándékba”, hanem annak teljes hozamát is.
A rendszeresen tőkésített hozamok és a kamatos kamat elvét pedig nem szabad lebecsülnünk.
Különösen egy olyan hosszú távú megtakarítás esetén, mint a nyugdíj-előtakarékosság.
Mennyi plusz pénzt jelent a nyugdíjunkra?
Meglehetősen sokat, a legtöbb esetben több millió forintot.
De nézzük is egyből a számokat.
Példaszámításunkhoz az oldalunkon található Nyugdíj-Előtakarékossági Kalkulátort használtuk az ott ismertetett paraméterek és metodológia mentén.
Tegyük fel, hogy 40 évesen kezdünk el gyűjteni nyugdíjunkra, havi 25 000 forintot teszünk félre és bízunk abban, hogy a nyugdíjkorhatárt nem emelik tovább, így 65 évesen nyugdíjba tudunk vonulni.
Ekkor évente 60 000 forint adókedvezményre vagyunk jogosultak nyugdíj-megtakarításunkra, ami 25 év alatt 1 500 000 forintot jelent.
Már önmagában ez sem rossz érték, azonban mivel ahogy fentebb írtuk, az adó-visszatérítésünk is tovább termeli a hozamokat és kamatozik, ezért az 1 500 000 forint helyett összesen 3 224 901 forintot „kapunk” az államtól!
Ugyan a számolás nem hajszálpontos, mivel megtakarítási típusonként eltérhet az adójóváírás befektetési metodikája egymástól, azonban így is jól látható, hogy ennyi idő alatt még alacsony hozamok mellett is megduplázódik a kapott adókedvezmény.
Szeretné megtudni, mennyi többlet nyereséget jelenthet Önnek az adókedvezmény és az arra kapott hozamok?
Számolja ki Nyugdíj-Előtakarékosság Kalkulátorunk segítségével, amely az eredmények során részletesen, külön tételekként is feltünteti, hogy mennyi pénze fog Önnek keletkezni az adójóváírásból és annak hozamaiból.
Mennyi pénzt tud összegyűjteni nyugdíjára?
Mekkora nyugdíj adókedvezményt lehet maximálisan igénybe venni?
A nyugdíjcélú megtakarításra járó adókedvezmény kizárólag a három hivatalosan elismert nyugdíj-megtakarítás típusra lehet igénybe venni.
A hivatalosan elismert nyugdíj-megtakarítási formák: önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP), nyugdíjbiztosítás, nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ).
E megtakarítások bizonyos dolgokban hasonlítanak egymáshoz, ami miatt mind nyugdíjcélú megtakarításoknak nevezhetőek, azonban számos tényezőben – így az utánuk igénybe vehető adókedvezmény maximumában is – különböznek egymástól.
Ugyan mindhárom megtakarítás esetében az éves díj 20%-a után vehető igénybe adókedvezmény, azonban megtakarítási típusonként eltérő összegekben van meghatározva a maximum igénybe vehető adójóváírás.
Az alábbi táblázatban összefoglaltuk a jelenleg érvényben lévő szabályozás szerinti felső korlátokat:
| Önkéntes Nyugdíjpénztárak (ÖNYP) |
Nyugdíjbiztosítások | Nyugdíj-Előtakarékossági Számlák (NYESZ) |
|
|---|---|---|---|
| Adókedvezmény mértéke | Éves befizetés 20%-a | Éves befizetés 20%-a | Éves befizetés 20%-a |
| Éves maximum adókedvezmény | Maximum 150.000 Ft/év | Maximum 130.000 Ft/év | Maximum 100.000 Ft/év |
| Mekkora megtakarítás esetén jelent korlátot? (évente/havonta) | 750.000 Ft/év vagy 62.500 Ft/hó megtakarítás esetén | 650.000 Ft/év vagy 54.200 Ft/hó megtakarítás esetén | 500.000 Ft/év vagy 41.700 Ft/hó megtakarítás esetén |
A táblázatot tanulmányozva felmerülhet bennünk egy nagyon is jogos kérdés.
Mi történik akkor, ha többféle nyugdíj-megtakarítást indítok?
Ekkor az egyes megtakarítási típusok a rájuk vonatkozó szabályok és maximumok szerint élnek, azonban egyféle nyugdíj-megtakarítási típusra csak egyszer vehető igénybe az adókedvezmény.
Tehát például két önkéntes nyugdíjpénztár esetén hiába járna elvileg 2×150 000 forintos adókedvezmény maximum, mégis összesen 150 000 forint vehető igénybe együttesen.
Szintén megkötés, hogy az egy személy által elérhető maximális éves adó-visszatérítés 280 000 forint.
Hiába kötünk tehát mindhárom megtakarítási formából, nem adódnak össze a felső limitek, csak 280 000 forintig.
Ezt egy nyugdíjbiztosítással és egy önkéntes nyugdíjpénztárral tudjuk például elérni, amelyekre azonban együttesen 116 700 forintot kellene ehhez félretennünk havonta.
A legtöbb ember számára ezek a megtakarítási típusokra felső korlátok nem jelentenek tehát reális akadályt – ha mégis, akkor még mindig ott a lehetőség több típusú nyugdíj-megtakarítás indítására, vagy családtaggal történő szerződésre.
Mi alapján számolják a 20% adó-visszatérítést?
Hasznos tisztában lennünk azzal is, hogy az éves adó-visszatérítés pontosan minek a 20%-ából kerül kiszámolásra.
Ezt ugyanis a magunk oldalára tudjuk fordítani, ha év végén van valamennyi extra megtakarítandó pénzünk és tudjuk, hogy mi számít bele és mi nem.
A rövid válasz, hogy csak arra az összegre jár, amit elkülönítetten és kifejezetten nyugdíj-előtakarékossági célból gyűjtünk.
Nézzük meg részletesen:
Beleszámít:
- Nyugdíj-megtakarítás rendszeres befizetései
Mindig csak az adott évben esedékes megtakarítási befizetés számít, így ha egyszerre több évre előre fizetnénk be, akkor is csak egy éves adó-visszatérítést fogunk kapni érte.
Hasonlóan, ha nem fizetjük be mindig az esedékes összegeket, akkor csak a tényleges befizetések után fog járni az adójóváírás, nem pedig az éves vállalás alapján.
A nem záradékoltan nyugdíjcélú megtakarításokra pedig egyáltalán nem fog járni adókedvezmény.
- Nyugdíj-megtakarításhoz történő eseti befizetések
Amennyiben az eseti befizetések szintén zárolásra kerülnek nyugdíjcélra – mert például nincs egy speciálisan ettől függetlenül elkülöníthető eseti számla a megtakarítási konstrukciónkban ilyen esetekre -, akkor az egyszeri, eseti befizetések is beleszámítanak az éves adókedvezménybe.
Ezekhez viszont ekkor ugyanúgy nem lehet hozzányúlnunk a nyugdíjig, mint a rendszeres nyugdíj-megtakarításunkhoz. Ily módon gyakorlatilag ezek az eseti befizetések a nyugdíj-megtakarítás részévé válnak.
Nem számít bele:
- Kockázati kiegészítő szolgáltatások díjai
Amennyiben megtakarításunkhoz nagyobb mértékű kiegészítő kockázati szolgáltatások is tartoznak (nyugdíjbiztosításoknál releváns), akkor azok díjai nem kerülnek beleszámításra az adókedvezmény meghatározásakor.
Ennek oka igen egyszerű, hiszen ezek a díjak nem a nyugdíjcélunkra mennek, hanem egy alapszintű védelmen felüli, bővített egészségi vagy életbiztosítási védelmet nyújtanak számunkra.
- Elkülönített eseti számlára történő befizetések
Amennyiben van az eseti befizetésekre egy speciálisan elkülönített, a nyugdíjcélú záradékolástól mentes eseti számla, akkor az egyszeri, eseti befizetések nem számítanak bele az adókedvezmény kiszámolásába.
Ez mikor lehet mégis kifejezetten jó nekünk? Amikor ehhez a pénzhez bármikor hozzá szeretnénk férni. Mivel egy független számlára fizettük be és így nem kötöttük közvetlenül a nyugdíjunkhoz, ezért nincs is rajta semmiféle záradék, ami korlátozna bennünket.
Mi a tanulság a számításával kapcsolatban?
Ezzel lehet „játszadozni” és célzottan kihasználni, ha lehetőségünk van rá.
Az adókedvezmény ugyanis a naptári év végéig történő befizetésekre vonatkozik, tehát minden év december 31-ig van időnk növelni az adó-visszatérítésünk alapját képező nyugdíj-megtakarításunkat.
Ha tehát év végén marad valamennyi pénzünk, amelyet félre szeretnénk tenni a nyugdíjunkra, akkor azt nyugodtan hozzátehetjük megtakarításunk mellé.
Így nemcsak a megtakarításunk összege nő, de az adójóváírást is megkapjuk e megnövelt éves befizetés után, és ami a legfontosabb – mindezt úgy értük el, hogy a rendszeres megtakarítási összegünk ugyanakkora maradt.
Ezzel a módszerrel nem vállalunk magunk számára sem feleslegesen nagy elkötelezettséget, mégis ha jobban megy a sorunk, akkor félre tudunk tenni nagyobb összegeket is nyugdíjunkra, komolyabb hátulütő nélkül.
Ezt a pénzintézetek nem annyira szeretik – ők ugyanis a minél nagyobb elkötelezettséget akarják ügyfeleiktől –, azonban mi gyakran ezt javasoljuk ügyfeleinknek, hiszen számukra viszont ez az egyik leghatékonyabb megoldás a nyugdíj-megtakarításuk havi összegének rugalmas menedzselésére.
Az eseti befizetések felé nyújtott rugalmasság a nyugdíjbiztosítások egyik sajátos megkülönböztetője és nagy előnye, ugyanis jelentős részük képes az eseti megtakarítások mindkét formáját kezelni.
Ha nem akarjuk nyugdíjunkig lekötni a pénzünket, akkor képes egy nyugdíjunktól független eseti számlában tartani az oda befizetett pénz. Így ugyan nem jár adókedvezmény rá, azonban bármikor kivehetjük a hozamaival együtt ezt az egyszeri összeget.
Ha pedig célzottan nyugdíjunkra szeretnénk félretenni, akkor arra is meg van a lehetőségünk a fentebb leírt szabályok alapján. Ekkor zároltatni fogjuk ezt nyugdíjunkig, viszont jön rá az adó-visszatérítés.
Így igazából kihasználhatjuk mindkét eseti megtakarítási típus előnyét, ráérünk majd mindig akkor eldönteni, amikor befizetjük rá az egyszeri pénzünket.
Hogyan lehet igénybe venni az adójóváírást?
Ha már a fentieket elolvasva megismertük és megértettük a nyugdíjcélú adókedvezmény alapelveit és számításának menetét, akkor magának az igénybe vételnek a technikai részletei igen egyszerűek.
Az első kérdés: Jogosultak vagyunk-e igénybe venni nyugdíj–megtakarításunkra adó-visszatérítést?
Ahhoz, hogy megkapjuk a befizetéseink után járó adójóváírást, az igényünket jeleznünk kell az adóbevallásunkban.
A válasz igen, ha célzottan a nyugdíjunkra gyűjtjük a pénzünket és
- a három hivatalos nyugdíj-előtakarékosság egyikében gyűjtjük pénzünket,
- illetve saját magunk (vagy közeli családtagunk) fizetünk SZJA-t,
- valamint még nem értük el a nyugdíjcélra igénybe vehető maximális adókedvezmény határát.
Amennyiben mindhárom feltételnek eleget tudunk tenni, akkor jogosultak vagyunk nyugdíj-megtakarításunk után adójóváírást kapni.
Mi az adójóváírás igénylésének folyamata?
Az adójóváírásról nagyon fontos tudni, hogy nem fogjuk automatikusan megkapni, hanem az adóbevallásunkban erre való igényünket le kell jelentenünk ahhoz, hogy megkapjuk.
Szerencsére ez a folyamat rendkívül egyszerű és szinte semmilyen erőfeszítéssel nem jár a megtakarító személy számára, mindössze emlékeznie kell majd rá az adóbevallás kitöltésekor, hogy jár neki adó-visszaírás és ezt jelezze.
Az adó-visszatérítés igénylési folyamat konkrét lépései:
- Pénzintézeti igazolás és bejelentés
A nyugdíj-megtakarításunkat vezető pénzintézet minden évben kiállít számunkra egy igazolást a befizetések pontos összegéről, valamint elvégez minden ezzel kapcsolatos bejelentési és adminisztrációs feladatot. Ez az igazolás emlékeztetőként is segít számunkra: tüntessük fel előtakarékosságunkat az adóbevallásunkban. - Adóbevallásban való feltüntetés
A befizetőnek mindössze annyi teendője van, hogy az éves adóbevallása benyújtásakor az adott megtakarítási típushoz kapcsolódó alpont alatt fel szükséges tüntetnie a számára járó adó-visszatérítés értékét. - Adó-visszatérítés kiutalása
Ezt követően egy összegben, közvetlenül a befizető nyugdíj-megtakarítási számlájára kerül jóváírásra az őt megillető adó-visszatérítés, amely onnantól kezdve a megtakarító számára gyűlik és termeli a hozamokat.
Ahogy látható a folyamat valóban egyszerű, ha azonban kérdés támadna, akkor mind a nyugdíj-megtakarításunkat vezető pénzintézethez, mind pedig a nyugdíjtanácsadónkhoz készséggel tudunk fordulni.
Milyen esetben kell visszafizetni és mennyit?
Végezetül jöjjön az egyik legfontosabb, az „apróbetűs” rész – ahogy ügyfeleink és olvasóink megszokhatták, nálunk a lényeges apróbetűk mindig az őket megillető hangsúllyal vannak közölve.
A nyugdíj-megtakarításunkra kapott adókedvezmény esetén a leglényegesebb apróbetű az, hogy ha nem a szerződésben megegyezett „nyugdíjcélra” használjuk fel a pénzt, tehát ha a szerződésben vállalt időpontnál hamarabb felbontjuk a megtakarításunkat, akkor 1,2-es szorzóval vissza kell fizetni az addig kapott adó-visszzatérítést.
Mivel az adójóváírást kifejezetten nyugdíj-előtakarékosságra kapjuk, ezért nem jelenthet számunkra különösebb meglepetést, hogy ehhez a célhoz van kötve a támogatás is. A támogatás elsődleges célja ugyanis a nyugdíjcélú öngondoskodás ösztönzése és erősítése.
Ha ezzel visszaélünk, és idő előtt felbontjuk a megtakarításunkat, akkor nem is kaptuk jogosan ezt a támogatást rá, ezért kell tehát visszafizetnünk.
Egy kicsit pontosítva a visszafizetés eseteit, akkor vagyunk kötelesek a kapott támogatást visszafizetni, ha
- a megkötött szerződés lejárata előtt
- vagy a nyugdíjkorhatárunk elérése előtt
nyúlunk hozzá megtakarításunkhoz.
Ezekkel ugyanis megtakarítási szerződésünket lényegében részben vagy egészben felbontjuk.
Ilyen esetben az eddig kapott összes adó-visszatérítést egy egyszeri, 20%-os kamattal megnövelt értéken levonják megtakarításunk egyenlegéből, mielőtt hozzáférhetnénk ahhoz.
Ugyan elsőre soknak hangzik, azonban fontos különbség, hogy egyszeri kamatról beszélünk.
Ennek jellegéből adódóan ugyanis, ha elég idő után bontjuk fel megtakarításunkat, akkor még az adókedvezmény és a 20%-os kamat visszafizetése ellenére is előnybe kerülhetünk az évek során. Minél tovább fut ugyanis megtakarításunk, annál valószínűbb, hogy hozamai kitermelték már számunkra ezt a 20%-os kamatot, és minden ezen felüli hozamot pedig megtarthatunk majd magunknak.
Természetesen ez a szituáció sosem lesz ideális, és tényleg csak végszükség esetén javasolt.
Fontos tudnunk, hogy azok az esetek, amelyek a szerződésben rögzítve vannak – például ÖNYP esetén a hozamokhoz való korábbi hozzáférhetőség, vagy nyugdíjbiztosítás esetén rokkantság vagy halál esetén történő teljesítés – nem járnak visszafizetési kötelezettséggel, hiszen továbbra is a megegyezett játékszabályok keretében maradunk.
Magukra a megtakarításokra vonatkozó visszavásárlási feltételek megtakarítási típusonként különböznek és eltérnek egymástól, így érdemes erről kikérni szakértő véleményét, amikor elindítjuk azokat.
Hogyan tovább?
Aki csak szimplán cél nélkül, inkább általános jelleggel megtakarítani szeretne, annak egyáltalán nem javasoljuk nyugdíjra záradékoltatni a megtakarítását és igénybe venni az adókedvezményt.
Ezzel inkább csak magának ártana középhosszú távon egy látszólagos nyereségért cserébe.
Aki viszont kifejezetten a nyugdíjára szeretne gyűjteni, annak igazából nem is kérdés, hogy megéri igénybe vennie az adó-visszatérítést a nyugdíj-megtakarítása után.
A feltételei egyenesek, érthetőek és egyeznek a meghatározott nyugdíj céllal, így nem igényelnek semmilyen különösebb erőfeszítést a megtakarító személy oldaláról.
Az adójóváírás egy elég könnyen jött plusz pénz, ami jelentősen meg tudja toldani a nyugdíj-megtakarításunkban összegyűlt végösszeget és így a nyugdíjas életszínvonalunkat is.
Érdemes tehát kihasználni és minél hamarabb elkezdeni gyűjteni, ugyanis a kamatos kamat elve az adó-visszatérítésre is ugyanúgy vonatkozik!
Számolja ki Nyugdíj-Előtakarékosság Kalkulátorunk segítségével, hogy tervezett nyugdíj-megtakarításával mennyi pénzt tud majd összegyűjteni és mennyi pénzt jelent majd az Ön nyugdíja szempontjából az adókedvezmény és annak hozamai!