Legutóbb frissítve: 2023. december 28.
Minden információ egy helyen, amit a NYESZ-ről tudni érdemes. Mik az előnyei, illetve hátrányai? Milyen költségei vannak? Hogyan örökölhető? Gyakorlati útmutatónkban mindent megtalál amit a NYESZ-ről 2024-ben tudni érdemes!

Ahogy egyre többen indítanak itthon is az államtól független nyugdíj-megtakarításokat, úgy egyre többet lehet hallani az Önkéntes Nyugdíjpénztárról (ÖNYP) és a Nyugdíjbiztosításról is.

Ez érthető, hiszen az ÖNYP a legnagyobb múltú öngondoskodási forma, míg a nyugdíjbiztosítás jelenleg a leggyakrabban indított megoldás.

Azonban ezek mellett létezik egy harmadik, relatíve keveset emlegetett nyugdíjcélú megoldás is, a Nyugdíj-Előtakarékossági Számla (röviden NYESZ).

A NYESZ egy meglehetősen egyedi megoldás a többi megtakarításhoz képest, jellegzetes felépítéssel és működéssel.

Ezen okból kifolyólag számos különleges tulajdonsága van, amelyek egy igencsak sajátos pénzügyi termékké teszik.

Ugyan e sajátosságai miatt nem is lehet mindenkinek javasolni a NYESZ-t, azonban éppen ebből kifolyólag nem is érdemes azonnal elvetni a lehetőségek közül.

Pontosan hogy néz ki és hogyan működik egy nyugdíj-előtakarékossági számla? Hol és milyen feltételek mellett nyithatunk NYESZ-t? Mi a különbség a NYESZ és a NYESZ-R között? Hogyan érhetjük el, hogy adómentes legyen? Kinek ajánlott ez a megoldás?

Jelenlegi cikkünkben ezekre és még sok más felmerülő kérdésre gyűjtöttük össze a válaszokat.

Többet között ismertetjük a NYESZ számlával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, a NYESZ előnyeit és hátrányait, illetve választ adunk arra is, hogyan, hol és milyen feltételekkel nyitható, hogyan vehető igénybe az adókedvezmény.

Végül pedig egy táblázatban összefoglaljuk a jelenlegi szolgáltatók közötti eltéréseket, költségeket, és a forgalmazott értékpapírok körét.

Előbb azonban kezdjük a legelején: Pontosan mit is jelent a NYESZ?

Mi a nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ)?

A nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ) a három, államilag támogatott nyugdíj-megtakarítási módozat egyike az önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP) és a nyugdíjbiztosítás mellett.

A nyugdíj-előtakarékossági számla lényegében egy olyan értékpapírszámlát jelent, amely sok szempontból nagyon hasonló a tartós befektetési számlához (TBSZ), azonban alapesetben csak nyugdíjba vonuláskor férhetünk hozzá a pénzünkhöz.

Érdekességképp megjegyezzük, hogy a NYESZ számla valójában helytelen kifejezés, hiszen a “nyugdíj-előtakarékossági számla” rövidítése helyesen NYESZ, a köznyelvben viszont mégis a NYESZ számla terjedt el, ezért cikkünkben mi is olykor NYESZ számlaként utalunk rá.

A NYESZ esetén nincs előírt havi megtakarítási összeg, így akkor és annyi pénzt tehetünk rá, amennyit éppen meg tudunk oldani.

Értékpapír számlaként pedig a saját felelősségünk pénzünk megfelelő módon történő kezelése és befektetése.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy nekünk kell minden egyes befektetési döntést meghoznunk, így például befizetésünket átváltanunk a megfelelő devizanemre, majd ebből a pénzből valamilyen értékpapírt vásárolni (részvény, kötvény, különböző alapok) – amit éppen akkor jónak látunk.

Amikor a saját értékítéletünk alapján úgy véljük, hogy éppen magas az adott iparág/cég árfolyama, akkor ezt az értékpapírt szintén nekünk kell eladnunk az aktuális árfolyamon. Ha pedig azt szeretnénk, hogy a számlánk tovább termelje számunkra a hozamokat, akkor meg kell vennünk a következő adag értékpapírt.

Látható tehát, hogy a NYESZ működése valóban nagyon hasonló egy hagyományos értékpapír számlához, lényegében különböző értékpapírokkal való kereskedésre szolgál.

A NYESZ lényegét tekintve különböző értékpapírokkal való kereskedésre szolgál.

A NYESZ lényegében egy értékpapírszámla nyugdíjcélhoz kötött lejárati határidővel.

A NYESZ jelenleg 7 banknál nyitható, legalább 5.000 Ft egyszeri befizetéssel, működését a 2005. évi CLVI. törvény szabályozza.

Azonban fontos tudni, hogy egyszerre csak egy olyan nyugdíj-előtakarékossági számlánk lehet, amelyre igénybe vehetjük a rá vonatkozó éves, 20%-os nyugdíjcélú adókedvezményt.

Az első nyugdíj-előtakarékossági számlánkat emiatt meg kell jelölnünk egy “R” jelzéssel. Az adószabályok tekintetében ugyanis csak ez a NYESZ-R számla vehető figyelembe az adó-visszatérítések meghatározásánál.

Tehát a NYESZ-R elnevezés tulajdonképpen arra a NYESZ számlánkra utal, amelyikre igényelhetjük az adó-visszatérítést – egyébként teljesen ugyanazt jelenti mint a NYESZ.

Ha az adóhatóság valakinek a nevén több NYESZ-R számlát észlel, akkor azt fogadja el, amelyről a tulajdonos a legkorábban nyilatkozott. Ha a számla birtokosa azonos keltezéssel nyilatkozott több NYESZ-ről is, akkor egyik sem fogadható el nyugdíj-előtakarékossági számlának, sőt a tulajdonosnak még jogi következményekkel is számolnia kell.

Nyugdíj-előtakarékossági számla adókedvezmény

Mivel a NYESZ esetén egy államilag támogatott nyugdíj-megtakarításról van szó, így igényelhető rá a nyugdíjcélú megtakarítások után járó 20% személyi jövedelemadó (szja) jóváírás.

Ez azt jelenti, hogy közvetlenül a nyugdíj-előtakarékossági számlánkra a tárgyévi befizetéseink összegének 20%-át igényelhetjük vissza szja-nkból. Ugyanakkor fontosnak tartjuk megemlíteni, hogy amennyiben KATA-sok, GYES-en lévő anyukák vagy külföldön dolgozók szeretnék igénybe venni ezt a támogatást, úgy csak a nyugdíjbiztosítás jelentheti a jó megoldást.

Az adókedvezményt minden esetben a következő évben, az adóbevallás elkészítését követően (általában május-június környékén) írják jóvá közvetlenül a nyugdíj-előtakarékossági számlánkon, ezzel is növelve a nyugdíj-megtakarításunk összegét .

A nyugdíj-előtakarékossági számla adókedvezmény összege maximum évi 100.000 Ft (2020-ig nyugdíjba vonulóknak 130.000 Ft), ezt a maximumot pedig évi 500.000 Ft befizetésével tudjuk elérni.

Ha többféle nyugdíj-megtakarításunk is van (tehát például Nyugdíjbiztosítás és NYESZ, vagy ÖNYP és NYESZ), akkor a maximálisan visszaigényelhető összeg ezen nyugdíjcélú megtakarításainkra összesen évi 280.000 Ft.

Kapcsolódó cikkünk
Kinek érdemes NYESZ-t indítania?

Kérjen ingyenes nyugdíjtanácsadást és tudja meg, hogy Önnek személyre szabottan melyik a legjobb megoldás!

Ismerje meg lehetőségeit

Hogyan működik a NYESZ?

NYESZ nyitására jelenleg 7 banknál vagy befektetési szolgáltatóknál van lehetőségünk és mindjárt nyitáskor szükséges az első 5.000 Ft befizetése is.

Ezt követően a nyugdíj-előtakarékossági számlánk megnyitásra került és innentől kezdve nincs előírva, hogy mikor mennyit fizessünk rá. Így teljesen szabadon dönthetünk a megtakarításunk összegéről és annak rendszerességéről is.

Működése alapvetően nagyon hasonló a Tartós Befektetési Számla (TBSZ) működéséhez, két fő különbséggel.

  • Egyrészt, míg egy TBSZ esetén csak a gyűjtőévben tudunk befizetni az értékpapír számlánkra, addig a NYESZ esetén folyamatosan befizethetünk és megtakaríthatunk az évek során.
  • Másrészt pedig, míg egy TBSZ csak pár évre szól, addig a NYESZ esetén a nyugdíjas korunk eléréséig benne kell hagynunk az itt félretett pénzünket ugyanis, ha idő előtt szeretnénk hozzáférni, akkor az bizony komoly többletköltséggel jár.

A NYESZ működése a gyakorlatban

A nyugdíj-előtakarékossági számla felépítését tekintve két számlából áll: egy pénzszámlából és egy értékpapírszámlából.

A pénzszámlánk mintegy “előszámlaként” működik. Ide érkeznek ugyanis a befizetések, ide érkezik az éves 20%-os szja-jóváírás, és ha eladjuk értékpapírjainkat, ide érkezik be az abból származó pénz is.

Mivel a NYESZ esetén nekünk kell kezelni a pénzünket, ezért fontos észben tartani, hogy itt nem elég a fizetőeszközt forintban tartani. Bizonyos értékpapírok vásárlásához ugyanis muszáj lesz a pénzszámlánkon lévő pénzünk egy részét (vagy egészét) átváltanunk a vásárláshoz szükséges devizára (jellemzően euróra vagy dollárra).

Szintén fontos megjegyeznünk, hogy az ilyen jellegű devizaműveletek kockázatokkal járhatnak, hiszen a különböző devizák (és különösen a forint) jelentősen ingadozhatnak – akár egyik napról a másikra -, így ha nem értünk a deviza váltáshoz, könnyen egy jelentős mínuszos összegből indulhatunk.

Lényegében tehát a pénzszámlán vannak a pénzeszközeink (különböző devizákban) és az ezen lévő összegek terhére adhatunk megbízást a banknak a különböző, általunk kiválasztott értékpapírok (részvények, kötvények, állampapírok vagy különböző alapok) vásárlására.

Innentől kezdve a nyugdíj-előtakarékossági számlán valójában nem a “pénzünk” lesz közvetlenül, hanem az ebből az összegből vásárolt értékpapírok, amelyekkel kereskedni tudunk. Például, ha időközben megnő az adott értékpapír árfolyama, akkor el tudjuk adni és ezáltal hozamra tehetünk szert.

Az így létrejött portfólió ezt követően az értékpapírszámlán lesz nyilvántartva.

Hogyan termelhetünk pénzt a NYESZ-szel?

A NYESZ esetén tehát valójában nem a pénzünkre kapunk kamatokat, hanem a pénzünkből kezdünk el kereskedni különböző értékpapírokkal és gyakorlatilag ezek érték-emelkedésére (vagy osztalékfizetésére) számítunk a NYESZ esetén. Így lényegében ezzel magunknak termeljük meg a hozamokat.

Egy ekkora mértékű felelősség sokak számára ijesztő lehet. Bár nem feltétlenül annyira nehéz kisebb-nagyobb hozamokat elérni a NYESZ segítségével, azonban egy-egy elhibázott döntéssel igen komoly károkat okozhatunk megtakarításunknak, ha nem értünk ahhoz, amit csinálunk.

Ugyan léteznek menedzselt alapok is, ahol nem kell minden egyes döntést személyesen meghoznunk, azonban mégis sokkal nagyobb manuális kezelést és időt igényel tőlünk a nyugdíj-előtakarékossági számlánk felügyelete, összehasonlítva más nyugdíj-előtakarékosságokkal.

NYESZ előnyei

A NYESZ működésének megismerése után láthatjuk, hogy ez egy igencsak speciális nyugdíj-megtakarítási forma. Talán éppen emiatt kevésbé elterjedt a lakosság körében.

Sokan vannak, akik nem igazán értenek és nem is feltétlenül van idejük, kedvük, energiájuk arra, hogy megtanulják egy értékpapírszámla kezelését vagy megértsék a piac működését.

Ez érthető is, hiszen senki sem szeretné kockáztatni a jövőbeli nyugdíját azzal, hogy esetleg nem sajátította el kellőképpen a számla kezelését.

Nézzük meg a NYESZ előnyeit!

Az alábbiakban összegyűjtöttük a nyugdíj-előtakarékossági számla előnyeit.

Ugyanakkor vannak olyanok, akiket érdekelnek a pénzügyek és/vagy a szakmájuk is ehhez kapcsolódik. Nekik általában van kedvük és energiájuk arra, hogy a pénzügyeiket kezeljék és viseljék a döntéseikkel járó következményeket is, sőt élvezik az ezzel járó izgalmakat.

Összeszedtük tehát a továbbiakban azokat az előnyöket, amelyek miatt egy ilyen “második típusú” ember számára ideális megoldás lehet egy NYESZ a nyugdíjas korára való biztonság megteremtésére.

Szakértőknek ideális eszköz

Ahogy fentebb kifejtettük, ha valaki az átlagnál jobban érdeklődik és jobban is ért a pénzügyekhez, értékpapírokhoz, és van ideje arra, hogy menedzselje a nyugdíj-előtakarékossági számláját, illetve szereti teljesen saját kezében tartani az összes pénzügyi döntését, akkor a nyugdíj-előtakarékossági számla egy ideális választás lehet.

Az ilyen érdeklődésű emberek számára ugyanis a NYESZ kezelése során felmerülő mindennapi döntések és az azzal járó felelősség nem feltétlenül jelent korlátot. Aki ugyanis valóban érti, mit csinál az egyes értékpapírpiaci döntései során, igen jó hozamokat érhet el akár önállóan is, pénzintézeti szakértők beavatkozása nélkül.

Léteznek menedzselt alapok is, amelyek ugyan segíthetnek a pénzügyek terén laikusok számára, azonban a NYESZ-t ebben az esetben is szükséges aktívabban menedzselni – szemben a másik kettő nyugdíj-megtakarítási formával.

Ebben az esetben ugyanis fontos a financiális érdeklődés, hogy nyomon kövessük a pénzünket, illetve hogy utánajárjunk annak, mely alapban tartsuk azt, és itt milyen lehetséges kockázatok vannak.

Ez tehát egy ideális hosszú távú megtakarítási forma azok számára, akik maguk kívánják kezelni befektetéseiket, rendelkeznek az ehhez szükséges szabadidővel és élvezik is ezt csinálni.

Alacsony működési költségek

A NYESZ egyik legnagyobb előnye, hogy ha relatíve keveset kereskedünk rajta, akkor nagyon alacsonyak a költségei.

Már egy egyszeri, 5.000 forintos befizetéssel indíthatunk NYESZ-t, az éves számlavezetési díj pedig jellemzően 2.000-3.000 Ft között mozog.

Arra azonban érdemes figyelnünk, hogy a különböző műveleteknek, pénzügyi tranzakcióknak (vétel-eladás) van valamennyi költsége, így számolnunk kell tranzakciós díjjal és sok esetben állományi díjjal is.

Ezek jellemzően önmagukban nem magas összegek, azonban ha sok tranzakció történik a NYESZ számlánkon (márpedig aktív kereskedés esetén óhatatlanul is sok keletkezik), akkor ne lepődjünk meg, ha ezzel párhuzamosan a költségeink is jelentősen megugranak.

Egyszerű szerződési feltételek

Ahogyan azt már említettük, a NYESZ tulajdonképpen egy tartós befektetési számlához (TBSZ-hez) nagyon hasonló konstrukció.

Ez egy egyszerű értékpapírszámla, nincsenek rejtett költségek, bonyolult szerkezet, beépített egyéb szolgáltatások – ha valakinek volt már tapasztalata értékpapír számlákkal, akkor a NYESZ-en is ki fog tudni igazodni.

Jelenleg 7 banknál van lehetőségünk nyugdíj-előtakarékossági számlát nyitni, ahol nagyjából a költségek is hasonlóak.

Mivel a NYESZ-re – azok sajátos működése miatt – relatíve alacsony a kereslet hazánkban, ezért a kínálat sem olyan széleskörű és a pénzintézetek között sincsen akkora verseny. Így tehát egy-egy nyugdíj-előtakarékossági számla meglehetősen hasonló feltételeket kínál.

A legfontosabb különbség a NYESZ megoldások között elsősorban a választható értékpapírokban van, ami egy-egy befektetési stílus és metodika miatt igen jelentős eltérést eredményezhet. Éppen ezért érdemes minél jobban utánajárni a számla elindítása előtt, hogy pontosan milyen értékpapírokba lehet befektetni és milyen feltételek mellett az adott pénzintézetnél.

Cikkünk végén egy összefoglaló táblázatban tekintjük át a különböző bankok nyugdíj-előtakarékossági számlákra vonatkozó feltételeit, azonban mielőtt NYESZ-t nyitnánk, a kockázatok pontos ismerete, a tranzakciós költségek felmérése és a választható értékpapírok köre miatt érdemes beszélnünk egy nyugdíjszakértővel.

Tőlünk függ, mennyit teszünk félre

A NYESZ leginkább egyedi előnye az összes többi nyugdíj-megtakarítással szemben, hogy nincsen rendszeres fix megtakarítási összeg, amit minden hónapban be kellene fizetnünk.

Tehát teljesen rugalmasan intézhetjük a nyugdíjcélú befizetéseinket, ugyanis a NYESZ esetén mindössze annyi megkötés van a befizetés összegére vonatkozóan, hogy a nyitáskor minimum 5.000 forintot kell elhelyeznünk rajta.

Ez a tulajdonsága rendkívül hasznos lehet azoknak, akiknek a havi bevételük ingadozik, éppen ezért nem is biztosak benne, hogy minden hónapban félre tudnak tenni fixen a nyugdíjukra – vagy ha igen, akkor is csak alacsony vagy sokszor változó mértékű összeget.

A NYESZ esetén ugyanis nem szükséges semmiféle kötelező havi vállalást tennünk és akár havonta pár ezer forintot is félretehetünk a nyugdíjunkra. Itt nem történik semmiféle “szankció” akkor, ha éppen hónapokig nem fizetünk be semmit sem a számlánkra.

Mindössze arra kell figyelnünk, hogy a számlavezetési díjra, egyéb költségekre elegendő fedezet álljon rendelkezésre nyugdíj-előtakarékossági számlánkon.

Alkalmi nagyobb családi bevételek, (pl.: év végi bónusz, ingóság/ingatlan eladás, öröklés stb.) esetén pedig lehetőségünk van arra, hogy egyszerre nagyobb összeget fizessünk be a nyugdíj-előtakarékossági számlánkra, ezzel is támogatva időskori biztonságunkat.

Ekkor viszont jó észben tartani, hogy ezt az összeget nyugdíjas korunkig nem fogjuk viszontlátni, úgyhogy csak olyan pénzt rakjunk be, amelyet valóban tudunk hosszú távon is nélkülözni.

Kamatadó-mentesség és BEVA-védelem

Ugyan a kamatadó-mentesség nem egyedi előnye, ellenben a többi nyugdíj-megtakarítással, de az általános (nem nyugdíjcélú) megtakarításokkal szemben igen, ezért fontosnak tartjuk megemlíteni.

Nyugdíjcélú felhasználás esetén – és ha a nyitástól számítva már legalább 10 év eltelt – kamatadó- és tőzsdei árfolyamnyereség-adó mentesen vehető fel a megtakarításunk.

Ez azt jelenti, hogy az értékpapír megtakarításokon elért hozam után (az osztalék kivételével) nem kell kamatadót fizetnünk.

A NYESZ másik fontos előnye, hogy megtakarításunk biztonságáról a BEVA (Befektető-védelmi alap) gondoskodik.

Ez abban az esetben nyújt védelmet, ha a NYESZ-t vezető intézménnyel szemben felszámolási eljárás indulna, és nem tudja kifizetni számunkra a befektetésünk aktuális értékét.

Ilyen esetben a BEVA 100 ezer euróig nyújt védelmet a következő feltételek mellett: 1 millió forintig 100%-ban, az afeletti részre 90%-ban (vagyis 10%-os “önrész” mellett).

Fontos tudni, hogy ez a védelem nem terjed ki az árfolyamveszteségre, így az értékpapírok árfolyamváltozásaival járó kockázatot továbbra is nekünk kell viselnünk.

NYESZ előnyei:

  • Szakértőknek ideális eszköz
  • Alacsony működési költségek
  • Egyszerű szerződési feltételek
  • Rugalmas befizetési előírások
  • Kamatadó-mentesség és BEVA-védelem
Szeretné tisztán látni a felmerülő költségeket?

Minden élethelyzet egyedi és több mint 70 megtakarítás létezik, az egyes típusok között pedig akár több millió forintos különbség is lehet.

Részletes tájékoztatás díjmentesen

NYESZ hátrányai

Ahogy erre cikkünkben többször utaltunk, a NYESZ egy igen sajátos termék a többi nyugdíjcélú megtakarításhoz képest.

Ez a megoldás lényegében a TBSZ alapjaira épülő értékpapírszámla, ami egyösszegű befektetések rövid-középtávú kezelésére és eredetileg értékpapír-piaci kereskedésre lett kialakítva.

Ezután gyakorlatilag ebből formáltak egy hosszú távú, nyugdíj-megtakarításnak szánt konstrukciót – így magyarázható a NYESZ relatíve szokatlan működése.

Míg a másik két nyugdíj-előtakarékossági típusnál előre meghatározott keretek között mozoghatnak az ügyfelek és minden más hivatásos pénzügyi szakértőkre van bízva, addig a NYESZ esetén minden döntést az ügyfelekre bíznak a pénzintézetek.

Ez pedig – a hozzáértő kezekben – egy hatékony eszköz lehet, azonban a vele járó teljes szabadság egy “kétélű kard”. Ha nem értünk hozzá, könnyen magunknak és nyugdíjunknak okozhatunk kárt, a kemény munkával összegyűjtött megtakarításunk értékét kockáztatva.

Tehát a NYESZ-nél nem feltétlenül azzal van gond egy hétköznapi ember számára, hogy bonyolult lenne kezelni. Sokkal inkább azzal, hogy meglehetősen szokatlan a használata, valamelyest bele kell tanulni a működésébe és mindig nagyon észnél kell lenni a menedzselés során – hiszen egy-egy elhibázott döntésnek igen komoly következményei lehetnek.

Szakértelem nélkül veszélyeket rejt

Megfelelő ismeretek és értékpapírpiaci tapasztalat nélkül óvatosan érdemes csak belevágni.

Ha nincs időnk megfelelően informálódni a pontos lehetőségeinkről és azok potenciális következményeiről, vagy ha nem foglalkoztunk még korábban értékpapírokkal és nem vagyunk benne teljesen biztosak, hogy mit csinálunk, akkor ez lehet számunkra az egyik legkockázatosabb eszköz.

Míg más nyugdíj-megtakarítások esetén profi alapkezelők menedzselik a befektetéseinket, akik főállásban azon dolgoznak, hogy minél jobb és biztosabb nyugdíjbiztosítási vagy önkéntes nyugdíjpénztári hozamokat érjenek el, addig a NYESZ esetén teljesen magunkra vagyunk utalva.

Itt is léteznek ugyan menedzselt alapok, azonban ezek kínálata relatíve korlátos lehet és mivel nincs, aki fogja a kezünket a döntések során, ezért nagyon alaposan utána kell járnunk, hogy megismerjük és megértsük ezeket, mielőtt befektetési döntést hozunk.

Ha ugyanis nem tudjuk, melyik alap mit jelent pontosan és milyen befektetési elveket követ, akkor hiába menedzseli azt más, igencsak kellemetlenül járhatunk.

Ezért preferált legalább egy átlag feletti pénzügyi- és értékpapírpiaci ismeret egy NYESZ hatékony működtetéséhez.

Amennyiben a menedzselt alapok helyett inkább az egyedi értékpapírok vásárlására és eladására használjuk a NYESZ-t – ami egyébként a NYESZ eredeti célja és a kínálat túlnyomó részét is az egyedi értékpapírok teszik ki -, akkor a fenti állítás a szükséges szaktudásról hatványozottan igaz.

A megfelelő piaci ismeretek hiányában ugyanis könnyen beleeshetünk abba a hibába, hogy rossz értékpapírba fektetünk, legrosszabb esetben pedig akár el is veszíthetjük az addig befektetett pénzünk jelentős részét.

Aktív menedzselést igényel

Mivel a NYESZ nem egy hagyományos nyugdíj-megtakarítás, ezért a gyakorlatban sem úgy működik, mint egy hagyományos hosszútávú takarékoskodás.

A legtöbb öngondoskodási forma esetén nekünk mindössze annyi a feladatunk, hogy meghatározzuk a havi megtakarítási összeget és egy szakértő segítségével kiválasszuk azt, hogy milyen alap(ok)ban legyen a pénzünk.

Onnantól kezdve minden napi döntést (deviza váltás, befektetési jegyvásárlás, értékpapír vétel-eladás satöbbi) a pénzintézet és annak szakemberei intéznek.

A NYESZ esetén azonban ezt nekünk kell saját kezűleg elvégezni.

Minden NYESZ-nek jellemzően egy saját, belső kezelőfelülete van, amely egy egyedi online program. Így meg kell tanulni a működését és megszokni a használatát, mielőtt bármit is intézhetnénk rajta.

Innentől kezdve pedig, ahogy azt cikkünkben korábban leírtuk, lényegében a teljes pénzmenedzselési folyamatot nekünk kell elvégezni minden egyes számlára történő befizetésnél, valamint a teljes bent lévő, addig összegyűlt megtakarításunkra vonatkozóan.

Nem elég csak befizetnünk a pénzt, hanem azt át kell váltanunk a megfelelő pillanatban a kívánt devizára és abból meg kell vennünk az általunk kiválasztott (és remélhetőleg alaposan kikutatott) értékpapírt – szintén az optimális pillanatban.

Ezt pedig nemcsak havonta kell elvégeznünk, ugyanis stratégiánktól függően a bent lévő pénzünket érdemes aktívan menedzselnünk. Tehát figyelnünk kell annak árfolyamait, majd adásvételt lebonyolítani a piac éppen aktuális mozgásától függően.

Ha ezt nem tesszük meg, akkor egy-egy nagyobb zuhanás veszélyeztetheti az addig összegyűlt pénzünket.

A NYESZ tehát aktív menedzselést igényel a piaci környezet jelentősebb változásai esetén illetve akkor is, ha kezdünk egyre közelebb kerülni a nyugdíjkorhatárhoz.

Ekkor ugyanis érdemes lépésről lépésre átállnunk egy egyre kiegyensúlyozottabb, majd pedig egyre konzervatívabb portfólióra, hogy realizáljuk az addig elért nyereségeinket. .

A NYESZ tehát nem egy olyan nyugdíj-előtakarékosság, amit egyszer elindítunk és megy a maga útján, hanem azt folyamatosan kezelnünk, figyelnünk és menedzselnünk kell.

A költségek a tranzakciók számával nőnek

Az előző pontban említett aktív menedzselés miatt a NYESZ esetén arra is ügyelnünk kell, hogy a tranzakciós költségek ne “zabálják fel” a hozamainkat.

Ez főleg akkor érint minket, ha aktívan, egyedi értékpapírokkal kereskedünk a számlánkon. Ekkor a választott stratégiánktól függően ugyanis könnyen előfordulhat, hogy ezek az önmagukban kicsinek ható tranzakciós költségek összeadódnak és elég tetemesen csökkentik az addig nehezen elért hozamainkat.

A számlavezetési díjon felül ugyanis tranzakciós díjat is felszámol a pénzintézet minden egyes ügylet után. Ennek mértéke az adott, konkrét értékpapírtól függ és attól, hogy a bank honnét szerzi ezt be.

Bizonyos országok/tőzsdék értékpapírjai ugyanis drágábbak, mint más országoké, emiatt érdemes tisztában lennünk a pontos feltételekkel, mielőtt értékpapírt vásárolunk.

Ha tehát mozgás történik a számlán, azaz veszünk vagy eladunk egy értékpapírt, akkor az minden esetben költséggel jár.

Szintén fontos tisztában lennünk azzal, hogy az értékpapírok vásárlásakor a deviza ingadozások miatt is igen jelentős kockázatokat vállalunk. Amennyiben ugyanis egy külföldi részvényt kívánunk vásárolni (ami a kínálat legnagyobb része), akkor a tranzakció előtt előbb a pénzünket át kell váltanunk az adott értékpapír-tőzsde devizájára és csak utána tudjuk megvenni azt.

Ekkor viszont hiába értek el a részvényeink kiemelkedő teljesítményeket az évtizedek alatt, ha a pénzünk felvételekor például az adott deviza árfolyama éppen egy nagyot zuhan. Ez a zuhanás ugyanis jelentősen, szinte pillanatok alatt képes lecsökkenteni pénzünk értékét.

Mennyi pénzt tud összegyűjteni nyugdíjára?

Tőlünk függ, mennyit teszünk félre

Ugyan éppen ez a NYESZ egyik nagy előnye, azonban ha nem ügyelünk rendszeresen a számlánkra, akkor egyben könnyen a hátrányává is válhat.

Félreértés ne essék, ugyanis a rugalmasan kezelhető megtakarítás egy nagyon jó dolog, amennyiben erre van szükségünk. Például könnyen előfordulhat, hogy a jelenlegi jövedelmünk mellett nem tudunk bevállalni a nyugdíjcélra nagyobb összeget havi fix 5-10.000 forintnál.

Ilyen és ehhez hasonló esetekben ez a rugalmasság az előnyünkre válik – hiszen lehet, hogy adott hónapban éppen semmit nem tudunk befizetni és egyébként is csak néha-néha van lehetőségünk arra, hogy pár ezer forintot a számlánkra rakjunk. Ugyan lehet, hogy nem nagy összeg, de ez is több a semminél – és így legalább a nyugdíjunkra gyűjtünk .

Azonban amennyiben nem vagyunk ennyire szűk keretek között és egy rendszeres összeget minden hónapban félre tudunk tenni, akkor ez a rugalmasság könnyen hátránnyá válhat – hiszen adott esetben, szimplán elfelejthetjük gyűjteni a pénzünket nyugdíj-előtakarékossági számlánkon.

Ha pedig nem fizetünk be semmit az számlánkra, senki sem fog szólni nekünk; nem küldenek levelet, lényegében semmi sem történik – és sajnos ez igaz anyagi szempontból is. Ezáltal könnyen lehet, hogy a nyugdíjunkból sem lesz semmi, hiszen túlságosan könnyen megfeledkezhetünk a NYESZ számlánk létezéséről.

Ugyan beállíthatunk havi rendszerességgel utalást, azonban ezzel sem érünk túl sokat, mivel a nyugdíj-előtakarékossági számlát legalább havonta egyszer menedzselni kell.

Ha nem ülünk le rendszeresen átgondolni a befektetéseinket, megvásárolni a szükséges devizát és megvenni belőle az általunk éppen jónak gondolt értékpapírt, akkor az ide utalt pénzünk semmit sem fog kamatozni.

Alaptétel, hogy egy megtakarítás akkor jó, ha rendszeresen félreteszünk és az összegyűlt pénzünkhöz nem férhetünk hozzá a megtakarítási cél teljesüléséig.

A NYESZ rugalmassága emiatt inkább azoknak kedvez, akik vagy ingadozó fizetéssel rendelkeznek vagy tényleg csak ritkán tudnak néhány ezer forintnál többet félretenni, vagy azok számára, akik képesek kontrollálni a befizetéseiket, élvezik pénzük menedzselését és erre idejük is van. Ugyanakkor ügyelniük kell arra, hogy legalább éves szinten félretegyenek akkora összeget, amennyi számukra optimális az adott nyugdíjcél eléréséhez.

Érinti a nyugdíjkorhatár emelése

Ez ugyan egy távoli és nem is feltétlenül érezhető probléma, de fontos tudnunk, hogy amennyiben elindítunk egy NYESZ-t, akkor nem a most érvényben lévő 65 éves, hanem a jövőben érvényes nyugdíjkorhatárra szerződünk. Ezt pedig még egyelőre senki sem tudja pontosan megjósolni, mennyi is lesz majd akkor.

Egyre többször lehet hallani, hogy a nyugdíjkorhatárt pár éven belül emelni fogják a nyugdíjválság elhalasztása érdekében. Éppen ezért, ha a későbbiekben emelik a nyugdíjkorhatárt például 70 évre akkor nem férhetünk hozzá a pénzünkhöz a mostani, érvényes szabályok szerint, 65 évesen, csak majd 70 évesen.

Ez a szabály nem csak a NYESZ-re érvényes, hanem az önkéntes nyugdíjpénztárra (ÖNYP-re) is ugyanúgy vonatkozik. Ez alól egyedül a nyugdíjbiztosítás kivétel. Éppen ez a nyugdíjbiztosítás egyik előnye is, hiszen hiába emelik fel később a nyugdíjkorhatárt 70 éves korra, mi akkor is felvehetjük a pénzünket 65 évesen.

Kapcsolódó cikkünk

NYESZ hátrányai:

  • Szakértelem nélkül kockázatos
  • Aktív menedzselést igényel
  • A költségek a tranzakciók számával nőhetnek.
  • A befizetésekre ügyelni kell és könnyen elmaradhatnak
  • Nyugdíjkorhatár emelése érinti

NYESZ adózása és hozzáférési feltételei

A NYESZ számlánkhoz való hozzáférés különböző esetekben és különböző feltételekkel lehetséges.

Alapesetben, ha a nyitástól számított 10 év letelik és elérjük a nyugdíjkorhatárt, akkor – amennyiben megszüntetjük a számlánkat – adómentesen férhetünk hozzá pénzünkhöz, hiszen ez számít nyugdíjcélú teljesítésnek.

Azonban vannak egyéb esetek is, amikor szükségünk lehet pénzre és kénytelenek vagyunk hozzányúlni a megtakarításunkhoz.

Éppen ezért jó, ha tisztában vagyunk vele, hogyan is működik a kifizetés egyéb esetekben.

Nézzük meg most tehát a nyugdíj-előtakarékossági számla adózását és hozzáférés feltételeit!

Nyugdíjkorhatár elérésekor történő teljesítés, NYESZ kifizetés

A nyugdíjkorhatár elérésekor úgy vehetjük fel megtakarításunkat adómentesen, ha a számlanyitástól számítva eltelt már legalább 10 év és a pénzfelvétellel egyidejűleg meg is szüntetjük a nyugdíj-előtakarékossági számlánkat.

Rokkanttá nyilvánítás esetén nem feltétel a 10 év, ilyenkor 3 év letelte után vehető fel a megtakarítás adómentesen.

Továbbá fontos tudnunk, hogy NYESZ esetén nincs lehetőség járadékként, több részletben történő kifizetésre, csak egyösszegű kifizetést kérhetünk.

A nyugdíj előtakarákossági számlán lévő megtakarításunkhoz 10 év után adómentesen is hozzáférhetünk.

A nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ) megszüntetés nyugdíjkorhatár elérése előtt

Előfordulhat, hogy nem szeretnénk vagy nem tudjuk megvárni a nyugdíjkorhatárt egy-egy váratlan nagyobb kiadás miatt, így valamilyen oknál fogva korábban igényelnénk a nyugdíj-előtakarékossági számlánk megszüntetését.

Ez szintén lehetséges, azonban fontos tudnunk, milyen megkötések mellett tehetjük ezt meg és ez milyen költségekkel jár.

Mivel a NYESZ egy kifejezetten nyugdíjcélú megtakarítás, ezért a szerződési feltételeit is úgy alakították ki, hogy nyugdíjunkig bent tartsuk a pénzünket. Ezzel is ösztönözve azt, hogy elsősorban a nyugdíjunkra használjuk fel a megtakarításunkat.

Emiatt, a nyugdíj előtti hozzáférés esetén, mindenképpen kedvezőtlenebb feltételekre kell számítanunk.

Ha még nem értük el a nyugdíjkorhatárt vagy ugyan elértük, de nem telt el még 10 év a számla nyitása óta, akkor az összes addig elért hozamra szja és szocho adófizetési kötelezettségünk keletkezik, valamint ezen felül még az addig kapott nyugdíjcélú állami támogatást is 20%-al növelten vissza kell fizetnünk.

Ez az adózási teher igencsak kedvezőtlenné teszi az idő előtti hozzáférést, tehát tényleg csak végső esetben szabad megszüntetni a számlánkat ezen feltételek mellett.

Nyugdíj-előtakarékossági számla öröklése

A többi nyugdíj-megtakarítással ellentétben NYESZ esetén nem adható meg haláleseti kedvezményezett, ami azt jelenti, hogy az öröklése hagyatéki eljárás keretében történik.

Ez sokszor hosszadalmas folyamat, így több hónapig is tarthat, mire az örökös pénzhez jut.

Értékpapírszámla esetén két lehetősége van az örökösnek:

  • Kérheti az értékpapírok értékesítését és ezek ellenértékének pénzszámlára történő átvezetését, kifizetését vagy
  • Kérheti az értékpapírok saját értékpapírszámlájára történő transzferálását, vagyis átvezetését.

Ezzel kapcsolatosan fontos megjegyezni, hogy az értékpapírok ellenértékének összegét nem lehet NYESZ-R vagy TBSZ számlákra átvezetni. Ugyanakkor pozitívumként említhető, hogy az örököst ez esetben nem terheli adókötelezettség

Láthatjuk tehát, hogy öröklés szempontjából a NYESZ nem a legszerencsésebb megoldás, hiszen a többi nyugdíj-megtakarításhoz képest igencsak kedvezőtlen feltételeket kínál.

Hogyan válasszunk nyugdíj-előtakarékossági számlát?

Ahogy az cikkünkből eddigre vélhetően kiderült, ugyan igaz, hogy a NYESZ az önkéntes nyugdíjpénztárhoz vagy a nyugdíjbiztosításhoz képest egyszerűbb eldönteni, hol kössük meg, azonban mégsem annyira egyszerű, hogy mindenféle előzetes informálódás nélkül, csak úgy bárhol megnyissuk a NYESZ számlánkat.

Érdemes időt szentelnünk a nyugdíj-előtakarékossági számlák összehasonlítására is. Ezt elsősorban a befektetési alapok szolgáltatónkénti különbözősége valamint a szolgáltatónál felmerülő jutalékok, azaz az értékpapír műveletek költségei, a tranzakciós díjak indokolják.

A megfelelő NYESZ számla kiválasztása kulcsfontosságú, ám összetett kérdés.

Érdemes segítséget kérni egy független szakértőtől, hogy megtalálhassuk a számunkra legideálisabb nyugdíj-előtakarékossági számlát.

Az alapfeltételek nagyjából egyformák, hiszen jogszabályban rögzítik ezeket.

A befizetések jellemzően mindegyik banknál díjmentesek, ezen kívül számolhatunk egy pár ezer forintos számlavezetési díjjal, valamint éves állományi díjjal, ami jellemzően 0,1-0,15% között mozog.

A pontos díjakat az egyes bankok hirdetményei tartalmazzák, ezekből az éppen aktuális verzió megtalálható a honlapokon, illetve a bankfiókokban.

Az értékpapírműveletek díjai azonban már jelentősen eltérhetnek, ez attól is függ, hogy milyen értékpapírt szeretnénk venni, illetve eladni.

A választható eszközöket illetően bankonként találhatunk eltéréseket. Állampapírokat és a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett részvényeket jellemzően mindegyik bank kínálatában találunk, eltérés többnyire a befektetési jegyek illetve a bank által forgalmazott további értékpapírok terén fedezhető fel.

Az alábbi táblázatban összefoglaltuk a főbb tudnivalókat, a díjakat és a forgalmazott értékpapírok körét a könnyebb összehasonlíthatóság érdekében.

NYESZ számlák összehasonlítása

NYESZ számlák
Bank neve Költségek Választható eszközök
K&H (KBC Equitas) NYESZ A befizetések díjmentesek, az értékpapír vétel ill. eladás díját, valamint a számlavezetési díjat a mindenkori érvényes hirdetmény tartalmazza
  • Állampapírok
  • K&H által kibocsátott kötvények
  • 3. Fél által kibocsátott kötvények és certifikátok
  • Nyílt végű befektetési jegyek
  • K&H zártvégű befektetési alapok
  • K&H kétdevizás befektetések
CIB Bank NYESZ Számlanyitás és befizetések díjmentesek a számlavezetési díj 2.000,- Ft + az állományi díj 0,1 %-a.
A befizetéseket követő minden első vételi megbízás díjmentes, további díjak a Befektetési szolgáltatási díjjegyzék szerint.
  • CIB Bank által kibocsátott forint kötvények
  • CIB Bankon keresztül jegyezhető Magyar Állam által kibocsátott értékpapírok
  • BÉT-re bevezetett forint részvények
  • Forint befektetési alapok
Erste Bank NYESZ A befizetés díjmentes, további díjak a Hirdetmény szerint
  • Állampapírok
  • Befektetési jegyek
  • BÉT részvények
Budapest Bank NYESZ A befizetés díjmentes, az értékpapír műveletek díjai a Befektetési műveletekhez kapcsolódó díjak, kondíciók jegyzéke szerint kerülnek megállapításra.
  • Budapest Alapkezelő által kezelt, forintban denominált befektetési alapok befektetési jegyei
  • lakossági állampapírok meghatározott köre (KKJ/FKJ/PMÁK/BMÁK)
Unicredit bank NYESZ A készpénzbefizetés, valamint a saját számlára történő átvezetés ingyenes.
A számlavezetési díj évi 2000 Ft + az éves állomány 0,1 %-a.
További költségek a Kondíciós lista szerint
  • Befektetési alapok
  • Budapesti Értéktőzsdére bevezetett részvények
  • Magyar Államkötvények
  • Jelzáloglevelek
OTP NYESZ A számlanyitás és megszüntetés díjmentes, a további díjtételek összeg és egyéb feltételek szerint változnak, ezeket az alábbi tájékoztató tartalmazza:
OTP értékpapír számlavezetés, tranzakciók díjtételei
  • OTP Alapkezelő által kezelt befektetési jegyek
  • Állampapírok
  • BÉT-en forgalmazott értékpapírok
MKB NYESZ Számlanyitási díj nincs, Egyéb költségek, mint például számlavezetési díj, értékpapír műveletek díjai a kondíciós lista szerint.
MKB NYESZ kondíciós lista
  • MKB Befektetési Alapok,
  • MKB Bank által forintban kibocsátott kötvények,
  • Magyar Állam által forintban kibocsátott kötvények,
  • hazai tőzsdén forgalmazott Magyarországon forintban kibocsátott részvények
Teljes táblázat

A táblázatból látható, hogy annak ellenére, hogy a főbb paraméterek többnyire azonosak NYESZ esetén, azért akadnak eltérések.

Hosszú távon jelentős összeget jelenthetnek az értékpapírműveletek költségei, és az sem mindegy, hogy melyik banknál találjuk meg a számunkra leginkább megfelelő, legjobb hozamokkal kecsegtető értékpapírokat.

Ezért NYESZ nyitása előtt érdemes egy független szakértő ingyenes segítségét kérnünk, hogy megtalálhassuk a számunkra legjobb nyugdíj-előtakarékossági számlát.

Megéri-e nyugdíj-előtakarékossági számlát indítani?

Mint minden megtakarítás esetén, az erre adott válasz is attól függ, hogy ki teszi fel a kérdést, illetve milyen céljai és milyen lehetőségei vannak.

Ha megfelelő értékpapírpiaci és pénzügyi ismeretekkel rendelkezünk és nem zavar minket, hogy a nyugdíjkorhatár esetleges emelése miatt mi is később juthatunk a pénzünkhöz, továbbá nem riadunk meg a tőzsde szó hallatán, szimpatikus számunkra az, hogy nem fogja senki a kezünket a befektetések meghatározása során és van is szabad időnk rendszeresen menedzselni a befektetéseinket, akkor a nyugdíj-előtakarékossági számla nyitása jó ötlet lehet.

Ez lényegében egy hosszútávú értékpapírszámla, amely működésében nagyon hasonló a TBSZ-hez, csak itt folyamatosan tehetünk rá pénzt, viszont nyugdíjunknál hamarabb nem férhetünk hozzá.

Amennyiben egy ilyen értékpapírszámlát keresünk és tudjuk, mibe vágunk bele, akkor a NYESZ valóban ideális megoldás lehet.

Amennyiben viszont nem (!) értünk annyira a pénzügyekhez, értékpapírpiacokhoz és nem is szeretnénk ezzel rendszeresen órákat foglalkozni, akkor érdemes egy kicsit hagyományosabb típusú nyugdíj-megtakarítás után néznünk – mint például az önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP) vagy a nyugdíjbiztosítás.

A legtöbb ember szívesebben bízza nehezen megtakarított pénzét szakemberekre, mint hogy még ennek kezelését és az azzal járó felelősséget is a saját vállára tegye.

A NYESZ nem egy hagyományos megtakarítás, így működését tekintve sem úgy lett kialakítva, hogy a legtöbb ember számára megfeleljen.

Manuálisan kell kezelni, figyelni kell, gondozni és nem találhatóak meg benne azok a kényelmi elemek, amik az elterjedtebb nyugdíj-megtakarításokra jellemzőek.

Mivel nincs kedvezményezett, így az öröklése nehézkes és hosszadalmasabb, nincs mögötte egy szakembergárda, aki támogatná a pénzügyekben kevésbé jártas ügyfeleket, a működését pedig meg kell tanulni és rendszeresen figyelnünk és manuálisan kezelnünk kell az itt gyűlő pénzünket.

Nyugdíj-előtakarékosságok esetén érdemes figyelembe vennünk, hogy egy hosszú távú, a jövőnket pénzügyi szempontból jelentősen befolyásoló megtakarítás kiválasztásáról van szó, ahol egy jó döntéssel milliókat nyerhetünk – ugyanakkor egy rossz döntéssel ugyanennyit veszíthetünk.

Éppen ezért a végleges döntés előtt – mielőtt elköteleződnénk a következő 10-30 évre egy nyugdíj-megtakarítással -, érdemes független pénzügyi szakértők segítségét kérnünk, akik meghallgatják és pontosan segítenek tisztázni igényeinket, valamint ezek alapján a piacot teljeskörűen összehasonlítva segítenek kiválasztani számunkra, mely megtakarítások között érdemes gondolkodnunk.

Kinek érdemes NYESZ-t indítania?

Kérjen ingyenes nyugdíjtanácsadást és tudja meg, hogy Önnek személyre szabottan melyik a legjobb megoldás!

Ismerje meg lehetőségeit