Legutóbb frissítve: 2023. december 28.
Összeszedtük egy helyre a nyugdíjbiztosítás adókedvezmény legfontosabb tulajdonságait, előnyeit és hátrányait. Mindent az adó-visszatérítés szabályairól és annak pontos menetéről.

Az utóbbi időben számos cikket olvashattunk a nyugdíj-előtakarékossági befizetések – így például a nyugdíjbiztosítás – után igényelhető állami adó-visszatérítések szerepéről.

Ez nem is véletlen, hiszen a jelenlegi gazdasági előrejelzések szerint a magyar nyugdíjrendszer 10-15 éven belül várhatóan nem fog tudni számunkra a megélhetéshez megfelelő mértékű nyugdíjat biztosítani.

Erről a tényről könnyen meg is győződhetünk az állami nyugdíjkalkulátor segítségével. A kalkulátor ugyanis – megközelítően pontos becsléssel – megmutatja, mekkora mértékű állami nyugdíjra számíthatunk, mire elérjük a nyugdíjkorhatárt.

A kapott összeg után pedig jól látható, hogy miért létkérdés ma már tulajdonképpen mindenki számára a nyugdíjcélú öngondoskodás.

Az állam, szintén felismerve a nyugdíjrendszer veszélyeztetettségét és az öngondoskodás jelentőségét, a nyugdíjcélú megtakarításokat 20%-os adó-visszatérítéssel támogatja.

Az önkéntes nyugdíjpénztár és a nyugdíj-előtakarékossági számla mellett 2014. január 1-től az SZJA törvény módosításával az állam lehetővé tette, hogy a nyugdíjbiztosítások után is igénybe lehessen venni a 20%-os adókedvezményt.

Ez a lépés egyrészt megszüntette a biztosítók hátrányos helyzetét a másik két nyugdíjcélú előtakarékossággal szemben, másrészt pedig a biztosításokra jellemző specifikumok miatt – miszerint eltérhet a szerződő és a biztosított személye – lehetőséget ad például a KATA-s vállalkozóknak is a nyugdíjcélú megtakarításra. Ők ugyanis korábban nem igényelhették ezt a 20%-os adókedvezményt.

Cikkünkben válaszokat adunk olyan kérdésekre, mint hogy: Pontosan mi a nyugdíjbiztosítás és kinek érdemes ezt választania? Hogyan ad lehetőséget a KATA-s vállalkozóknak a GYES-en lévő édesanyáknak vagy a külföldön dolgozóknak a nyugdíjbiztosítás adókedvezmény 2024-ben? Ki, mikor és hogyan igényelheti ezt az adókedvezményt és pontosan mekkora plusz összeget jelenthet ez a nyugdíjas éveinkre?

Nézzük is meg, mit érdemes tudnunk a nyugdíjbiztosításokra érvényes nyugdíjcélú adó-visszatérítésről.

Mi a nyugdíjbiztosítás?

A nyugdíjbiztosítás a három államilag elismert nyugdíj-előtakarékosság legújabb típusa.

Ilyen megtakarítást ugyanis csak 2014 óta köthetünk, habár az ennek alapját képező életbiztosítások már a 90-es évek közepe óta elérhetőek hazánkban.

A nyugdíjbiztosítás tehát egy speciális, nyugdíjcélú megtakarítási számlán vezetett életbiztosítás.

Ahhoz, hogy egy életbiztosítás jogilag nyugdíjbiztosítás legyen, három fontos kritériumnak kell teljesülnie:

  • A megtakarítás célja a nyugdíjas évekről való öngondoskodás.
  • A szerződéskötéskor érvényes nyugdíjkorhatár eléréséhez kell kötni az adó- és díjmentes pénzkifizetést. Ez azt is jelenti, hogy nem érinti a várható nyugdíjkorhatár emelése. (Ez tehát különbség a másik két előtakarékossági formával szemben, ahol a mindenkori nyugdíjkorhatár elérésekor juthatunk csak a megtakarításunkhoz, így egy várható emelés érinteni fogja azokat.)
  • Kizárólag 2014. január 1-je után kötött nyugdíj-megtakarítás lehet nyugdíjbiztosítás.

Jó ha tudjuk, hogy nem csak a szerződésben rögzített nyugdíjkorhatár elérésével fizetheti ki a pénzünket a biztosító, hanem az alábbi esetek bármelyikének megvalósulásakor is:

  • nyugdíjba vonulás;
  • legalább 40%-os egészségi állapot romlás;
  • biztosított halála.

Mi a nyugdíjcélú adókedvezmény és kinek jár?

Az 1995. évi SZJA törvény értelmében, a nyugdíjcélú (ÖNYP-be, NYESZ-be vagy nyugdíjbiztosításba fektetett) éves megtakarításaink után 20%-os adókedvezményt igényelhetünk.

Az állam ezt a támogatási rendszert a privát nyugdíjcélú megtakarítások ösztönzésére találta ki, hogy ezáltal is enyhítse a magyar nyugdíjrendszer problémáit.

Mi a nyugdíjcélú adókedvezmény?

Az adójóváírás közvetlenül a megtakarítási számlánkra érkezik, így segítségével minden évben jelentősen gyarapodik a nyugdíjas éveikre félretett pénz.

Ezzel kapcsolatban viszont néhány fontos dolgot mindenképpen szem előtt kell tartani:

  1. Az adó-visszatérítés nem állami támogatás, ami automatikusan jár csak azért, mert nyugdíj-megtakarításunk van. Tehát minden évben jeleznünk kell az adóbevallásunk megfelelő részében, hogy az éves megtakarításunk 20%-át vissza szeretnénk igényelni személyi jövedelemadónkból (SZJA). Tehát lényegében egy adójóváírásról van szó, nem pedig adócsökkentésről.
  2. Az adókedvezményt nyugdíjas éveinkre kapjuk, ezért ez az összeg közvetlenül a megtakarítási számlára érkezik. Ráadásul, ha idő előtt szeretnénk a nyugdíjbiztosítást megszüntetni, az adókedvezmény összegét 1,2-szeres szorzóval kell visszafizetni az államnak.
  3. Aki nem fizet SZJA-t, az nem élhet a 20%-os adókedvezménnyel. Ugyanakkor jó, ha tudjuk, hogy a nyugdíjbiztosítás éppen erre ad megoldást az SZJA-t nem fizető pl. KATA-s vállalkozónak vagy GYES-en lévő anyukáknak azáltal, hogy a szerződő és a biztosított személye eltérhet.
  4. A 20%-os adó-visszatérítés mértéke nyugdíj-megtakarítási típusonként eltérő összegben – 100 000 és 150 000 Ft között maximalizálva van. Többféle nyugdíj-megtakarítás esetében pedig egy személy, egy évben maximum 280 000 Ft-ot igényelhet vissza.

A köznyelv gyakran nevezi a nyugdíj-megtakarítások után igényelhető 20%-os adójóváírást adókedvezménynek – valójában helytelenül. Ugyanis az adójóváírás vagy adó-visszatérítés nem azonos az adókedvezmény fogalmával.

Az adójóváírás a már befizetett adónkból történik, míg az adókedvezmény esetén a befizetett adó mértéke csökken. Mivel a köztudatban az adókra vonatkozó kedvezmények egységesen adókedvezményként terjedtek el, ezért mi is gyakran említjük így az adójóváírást vagy adó-visszatérítést.

Ön is nyugdíj-megtakarítás indításán gondolkodik?

Kérjen díjmentes nyugdíjtanácsadást és tudja meg, hogy Önnek személyre szabottan melyik a legjobb megoldás!

Ismerje meg lehetőségeit

Nyugdíjbiztosítás adókedvezmény

A nyugdíjbiztosítás adókedvezmény – vagyis helyesebben adójóváírás – számos specifikumot és kedvező lehetőséget rejt magában a másik két nyugdíjcélú megtakarítással szemben, így a továbbiakban ezeket vesszük sorra.

A nyugdíjbiztosítási adójóváírás összege

A nyugdíjbiztosítás után évente maximum 130.000 Ft igényelhető vissza jelenleg 2024-ben. Erre az összegre akkor vagyunk jogosultak, ha havonta 54.200 forintot vagy éves szinten összesen 650.000 forintot fizettünk a megtakarítási számlánkra.

Azonban jó, ha tudjuk, hogy az ennél magasabb éves befizetés után is csak a maximum 130.000 Ft-ot igényelhetjük vissza.

Egy személy, egyszerre több nyugdíjbiztosítással is rendelkezhet, ugyanakkor ebben az esetben is csak a maximum 130.000 Ft-ot igényelheti vissza. Tehát, a kettő vagy három nyugdíjbiztosítási számla nem jelent kétszer vagy háromszor 130.000 Ft maximum visszaigényelhető adójóváírást.

Nyugdíjbiztosítás eseti számla

Ugyan sokféle nyugdíjbiztosítás található a piacon, felépítésüket tekintve mégis kétféle típus létezik.

Az egyik, a hagyományos nyugdíjbiztosítás, ahol alacsonyabb, de garantált éves 0-2% közötti hozamot kapunk a befizetések után, amelyeket a biztosító által elért többlethozamok növelhetnek.

A másik pedig egy modernebb, úgynevezett befektetési egységekhez kötött nyugdíjbiztosítás, ahol szabadabban állítható össze egy-egy befektetési portfólió, így jobban személyre szabható és adott esetben akár magasabb hozam is érhető el vele.

A modernebb nyugdíjbiztosítások mellé kapunk egy eseti megtakarítási számlát is, ahova a rendszeres megtakarításokon kívül, eseti jelleggel nagyobb összeget is fizethetünk, például öröklés vagy prémium esetén.

Az eseti számlára befizetett nagyobb összeg pedig ugyanúgy beleszámít az adó-visszatérítés összegébe. Tehát, az ide befizetett plusz pénz úgy növeli meg az éves befizetések végösszegét – aminek a 20%-a visszaigényelhető az adóból – hogy közben a vállalt havi díj mértékét nem kell megnövelni.

Egyes számlatípusokhoz jár egy úgynevezett likvid eseti számla is, melyre rugalmasan fizethetünk be és ki további megtakarításokat. Ezzel a megoldással magasabb hozamokat érhetünk el, mintha csak a bankszámlánkon tartanánk pénzünket, azonban nem olyan gyorsan hozzáférhető és vannak induló költségei is, így érdemes kb. 1-3 évig itt tartani pénzünket. Éppen ezért hiba lenne rá “második bankszámlaként” tekinteni.

Mivel ehhez a likvid eseti számlához maximum 1-2 héten belül hozzáférhetünk bármiféle büntető díjfizetési kötelezettség nélkül, ezért erre nem (!) is jár az adójóváírás.

Nyugdíjbiztosítás adókedvezmény visszafizetése

Mivel az állam az adó-visszatérítést a nyugdíjas éveinkre adja, így ha a pénzünkhöz a nyugdíjba vonulásunk előtt szeretnénk hozzá jutni, akkor az adó-visszatérítés összegét 1,2-szeres szorzóval kell visszafizetni.

Ez alól kivételt, csak a szerződésben foglalt egyéb kifizetési jogosultságok, mint például a 40%-os rokkantság vagy a biztosított halála képeznek.

Természetesen bárki kerülhet olyan helyzetbe, hogy azonnal nagyobb összegre van szüksége.

Ráadásul, ha legalább 8-10 éves futamidő után bontjuk fel a nyugdíjbiztosítási szerződést, az adókedvezmény és az egyszeri 20%-os kamat visszafizetése után is több pénzünk maradhat, mintha nem kaptunk volna adó-visszatérítést.

Az adókedvezmény hozamai ugyanis ennyi idő alatt általában már bőven kitermelik számunkra a 20%-nyi büntetőkamatot, az ezen felül termelt hozamokat pedig meg is tarthatjuk.

Azt azonban jó, ha tudjuk, hogy ez a helyzet, sosem lesz ideális, ezért tényleg csak létszükség esetén érdemes ehhez a lépéshez folyamodni.

Kapcsolódó cikkünk

Miért éri meg KATA-s vállalkozóknak a nyugdíjbiztosítás?

Ahogy fentebb írtuk, a nyugdíjcélú adó-visszatérítést az SZJA-ból fizetik ki számunkra, közvetlenül a nyugdíj-megtakarítási számlára utalva ezt az összeget.

Tehát, ahhoz, hogy jogosultak lehessünk a 20%-os adókedvezményre, SZJA-t kell fizetnünk.

A KATA-s vállalkozók, GYES-en lévő kismamák, munkanélküliek, külföldön dolgozók azonban nem fizetnek SZJA-t. Ez tehát azt jelenti normál esetben, hogy ők a nyugdíjcélú megtakarítás után nem igényelhetik ezt az állami támogatást.

Egy 2022-es, kedvezőtlen jogszabály-módosítást követően mintegy kétharmadával csökkent a KATA-s vállalkozók száma. Mégis cikkünkben elsősorban őket nevesítjük meg példaként a nyugdíjbiztosítás adókedvezmény előnyeinek bemutatására. Ennek oka az, hogy így is több tízezer KATA-s maradt a munkaerőpiacon, és a vállalkozói lét vélhetően hosszabb ideig fennáll, mint a munkanélküliség vagy a GYES.

A KATA-s vállalkozók esetében a nyugdíjcélú öngondoskodás a korábban említett törvénymódosítás ellenére is létkérdés, mivel továbbra is alacsony maradt az elismert járulékalap. Köszönhető ez annak, hogy a tételes adó mértéke – a várakozásokkal ellentétben – változatlanul havi 50 ezer forint maradt. Ezért a KATA-s vállalkozóknak a kedvező adózásért cserébe az állam gyakorlatilag csak a minimális nyugdíjat fogja fizetni. Ráadásul, az állam látszólag ebből a nyugdíjcélú öngondoskodást ösztönző kedvezményből is kizárja őket.

Számukra kínál megoldást a nyugdíjbiztosítás, ahol a szerződő, (aki fizeti az SZJA-t) és a biztosított személye (KATA-s vállalkozó) eltérhet egymástól.

Nyugdíjbiztosítás KATA visszatérítés

A KATA-s vállalkozók csak a nyugdíjbiztosítás segítségével vehetik igénybe a nyugdíjcélú adójóváírást.

Tehát, ha például a KATA-s vállalkozó házastársa vagy közeli hozzátartozója fizet SZJA-t, akkor a nyugdíjbiztosítás szerződőjeként, a hozzátartozó adójából térítik vissza az adókedvezményt a biztosított KATA-s vállalkozó számára.

Erre pedig sem a NYESZ, sem az önkéntes nyugdíjpénztár nem képes, ezt kizárólag a nyugdíjbiztosítás esetében lehet megcsinálni.

Az adó-visszatérítés szempontjából azonban érdemes szem előtt tartanunk, hogy a hozzátartozónk, aki a nyugdíjbiztosítás szerződője, milyen nyugdíj-előtakarékossági formát választott a saját megtakarításaihoz.

Miért fontos ez?

Mert nyugdíjbiztosítás esetében a maximálisan visszaigényelhető összeg 130.000 Ft. Ha tehát, a KATA-s vállalkozó nyugdíjbiztosításának szerződője maga is nyugdíjbiztosításba fizeti a megtakarításait, akkor a kettejük adó-visszatérítése összesen nem lehet több 130.000 forintnál. Akkor sem, ha a két külön számlára befizetett összeg 20%-a ennél magasabb lenne.

Magyarul annak, aki nem fizet SZJA-t és az átlagnál magasabb összeget tud félretenni a nyugdíjas éveire (havonta több mint 54.000 forintot), érdemes olyan családtagot választania a nyugdíjbiztosítás szerződőjének, aki a saját megtakarításait ÖNYP-be vagy NYESZ-be fizeti.

Ezzel ugyanis a szerződő fél a többféle nyugdíj-megtakarítás után együttesen igénybe vehető maximum 280.000 Ft-ot igényelheti vissza a két különböző megtakarítási típusú befizetés után.

Így a KATA-s vállalkozó akár az évi 130.000 forintos maximum adókedvezményre is jogosult lehet, ha egy évben 650.000 Ft – havi 54.200 Ft – a nyugdíjcélú megtakarítása.

Kapcsolódó cikkünk

Mekkora extra hozamot jelent az adókedvezmény?

A nyugdíjbiztosítás adójóváírása nemcsak azt a plusz pénzt jelenti, amivel az állam minden évben kiegészíti a befizetéseinket.

Ugyanis ezt az összeget is – a saját megtakarításainkhoz hasonlóan – a pénzintézetek befektetik, így nyugdíjba vonulásunk idején a 20%-os adókedvezmény akár több millió forint pluszt is jelenthet.

Pontosan mennyit is jelent mindez a gyakorlatban?

Nyugdíjbiztosítás adókedvezmény esetében ez azt jelenti, hogy ha például 30 évesen kötünk nyugdíjbiztosítást, amibe havonta 20.000 Ft-ot fizetünk, akkor 1 év után a megtakarításunk összesen 240.000 Ft lesz. Ennek a 20%-át kapjuk az államtól adókedvezmény formájában, tehát plusz 48.000 Ft-ot.

Befizetett összeg: 240 000 Ft
Adójóváírás: 48 000 Ft
1. évi megtakarítás: 288 000 Ft

Így, az adókedvezménnyel együtt az első évben olyan, mintha 288.000 Ft-ot fizettünk volna be a nyugdíjbiztosításba, ami további hozamot termel nekünk.

Ahogy azt fentebb írtuk, a nyugdíjbiztosítás esetében a szerződéskötéskor hatályos nyugdíjkorhatár eléréséig tart a futamidő, tehát ennél a példánál maradva ez azt jelenti, hogy (a jelenlegi nyugdíj korhatárig) 65 éves korunkig kell fizetni a nyugdíjbiztosítást, vagyis összesen 35 évig.

Ha ezalatt a 35 év alatt fixen 20.000 forintot teszünk félre a nyugdíjunkra, az összesen 8.400.000 Ft megtakarítást jelent, hozamok nélkül.

Konzervatív számolással – 5,5%-os hozammal – a befizetésünk 35 év alatt plusz 17.134.970 Ft hozamot tudott megtermelni.

Ez eddig tehát a saját megtakarításunk és annak hozamai 35 éves futamidő esetén, ami így összesen 25.534.970 Ft (befizetett tőke + hozam).

Ez sem kevés pénz, azonban az adókedvezménnyel még tovább nő a megtakarításunk értéke.

Nyugdíj-megtakarítás kalkuláció

A példánál maradva, ha minden évben plusz 48.000 Ft adójóváírást kapunk, akkor az 35 év alatt összesen 1.680.000 Ft pluszt jelent a nyugdíjas éveinkre. Elsőre talán nem tűnik túl soknak, azonban ez az összeg szintén hozamot termel nekünk, ami 35 év alatt 3.426.994 Ft plusz jelent (csak a hozamot tekintve).

Tehát a nyugdíjbiztosítás adókedvezmény összesen plusz 5.106.994 Ft-ot (kapott adó-visszatérítési tőke + annak hozamai) jelent a nyugdíj-megtakarításhoz.

Mennyi pénzt tud összegyűjteni nyugdíjára?

A nyugdíjbiztosítás adó-visszatérítés igénylésének lépései

Ahogy azt már említettük, az adójóváírás nem jár alanyi jogon annak, aki nyugdíj-előtakarékosságot indít.

A nyugdíjbiztosítás adókedvezmény igényünket minden évben az adóbevallásban kell jelezni az arra kijelölt részen.

Jó, ha tudjuk, hogy az állam 2016 óta elkészíti az adóbevallás tervezetet azok számára, akik rendelkeznek ügyfélkapuval, illetve azoknak is, akik március közepéig (idén, 2024. március 16-ig) jelzik a NAV-nak, hogy postai úton küldjék meg nekik az adóbevallás tervezetet.

Ez a lehetőség 2018 óta szigorodott, ami azt jelenti, hogy azóta a munkáltató nem készítheti el az adóbevallást.

A nyugdíjbiztosítás adóvisszatérítés igénylése

 Az alábbiakban áttekintjük, milyen módokon jelezhetjük az adó-visszatérítési igényünket.

Tehát vagy mi készítjük el magunknak, vagy az állam által elkészített tervezetet fogadjuk el, és tüntetjük fel rajta az adó-visszatérítési igényünket.

Adóbevallást két különböző módon készíthetünk:

  1. ügyfélkapun keresztül;
  2. ügyfélkapu nélkül, papíralapon.

Nyugdíjbiztosítás adókedvezmény igénylése ügyfélkapun keresztül

A nyugdíjbiztosítás adójóváírás igénylése három fontos lépésből áll:

  1. A nyugdíjbiztosító intézet igazolást küld számunkra február 17-ig arról, hogy a tárgyévben mekkora összeget fizettünk be összesen a megtakarítási számlára.
  2. Az ügyfélkapun keresztül március 15-től elérhető az adóbevallás tervezet. Ebben a tervezetben kell kitölteni a nyugdíjbiztosítás adókedvezmény igénylésével kapcsolatos részt, annyi példányban, ahány nyugdíjbiztosításra az adókedvezményt igénybe szeretnénk venni.

    Ide kell beírni a biztosítóintézet által küldött igazoláson szereplő összeg 20%-át, de maximum 130.000 forintot, valamint a biztosító adatait és a szerződésszámot.
  3. Az adókedvezmény kiutalása közvetlenül a nyugdíjbiztosító számlájára, amit a megfelelően és helyesen kitöltött adóbevallás beérkezéstől számított 30 napon belül ki is fizet nekünk az állam. Mivel lényegében minden egyes nap számít, így érdemes sietni a bevallás kitöltésével, hiszen minél hamarabb kapjuk meg adó-visszatérítésünket, annál több pénzt tud termelni számunkra.

Nyugdíjbiztosítás adókedvezmény igénylése ügyfélkapu nélkül

Az ügyfélkapun keresztüli igénylésnél ismertetett három lépés ugyanúgy érvényes a papíralapú adóbevallás kitöltésére is.

A 2022-es adóbevalláshoz a 22SZJA nyomtatványt kell kitölteni és május 20-ig postázni. A nyugdíjbiztosítás adókedvezmény igényléséhez a 22SZJA-03: Rendelkező nyilatkozatok az adóról II. részét kell kitöltenünk.

Ügyfélkapu nélkül adóvisszatérítés igénylése
Kapcsolódó cikkünk

Azt azonban fontos itt is megjegyezni, hogy az adóbevallásnak ezen részét annyi példányban kell kitölteni, ahány nyugdíjbiztosításra az adókedvezményt igénybe szeretnénk venni.

Mi a következő lépés?

A nyugdíjbiztosítás adókedvezmény tehát egy kedvező lehetőség a nyugdíjcélú megtakarítás összegének növelésére, amihez mindössze pár szabályt kell betartanunk.

Ráadásul a nyugdíjbiztosítás azoknak is lehetőséget biztosít az adókedvezmény igénylésére, akik nem fizetnek SZJA-t, ezért számukra ez a megtakarítási forma az egyetlen és ezáltal legmegfelelőbb választás a nyugdíjcélú előtakarékossághoz.

Mivel az adókedvezmény is hozamot termel számunkra, ezért érdemes minél hamarabb elindítani a nyugdíjbiztosítást. Ez a plusz összeg és a hozamai ugyanis a nyugdíjba vonulásig akár több millió forint pluszt is jelenthet a megtakarítások mellé.

Számolja ki Nyugdíj-Előtakarékosság Kalkulátorunkkal, hogy mekkora nyugdíjra számíthat, ha most indítja el tervezett megtakarítását. A pontos kalkuláció érdekében kalkulátorunk segítségével külön az adókedvezmény várható teljes összegét és külön a hozamait is megnézheti.

Fontos tudni ugyanakkor, hogy több, mint 70 nyugdíjbiztosítási módozat érhető el ma hazánkban, éppen ezért a jó döntés, meghozatala összetett feladat. Egy gyorsan és rosszul meghozott választás akár több millió forint mínuszt is jelenthet nyugdíjas éveinkre.

Az Ön számára legmegfelelőbb nyugdíjbiztosítás kiválasztása érdekében érdemes tehát független szakértőnk ingyenes tanácsadását kérni.

Szeretne félretenni nyugdíjára?

Kérjen ingyenes nyugdíjtanácsot és tudja meg, hogy személyre szabottan Önnek mi a legjobb nyugdíj-megtakarítás!

Díjmentes tanácsadást kérek