Legutóbb frissítve: 2023. január 19.
Ebben a cikkünkben eloszlatjuk a tévhiteket a nyugdíjbiztosításokkal kapcsolatban és tényszerűen bemutatjuk az előnyeit és hátrányait, ezáltal segítve megtalálni az Ön számára legjobb megtakarítási megoldást.

Sokat hallani manapság az öngondoskodás jelentőségéről, a különböző nyugdíjcélú megtakarítási formákról, azon belül is szinte a legtöbbet a nyugdíjbiztosításról lehet hallani.

Ez egyrészt nagyon jó, hiszen az emberek felismerik, hogy muszáj félretenni a nyugdíjas éveikre, másrészt egyre nagyobb a zűrzavar, egyre nehezebb eligazodni a sokféle lehetőség között.

Talán a nyugdíjbiztosítás az a terület, ahol a legnagyobb a káosz, mivel rengeteg cég kínálja termékeit ezen a piacon, továbbá igen megosztó is a téma.

Rengeteg a tévhit, félinformáció, a nyugdíjbiztosításoknak előnyei és hátrányai pedig éppúgy vannak, ezért van, aki csak ezt javasolja és teljesen elfogult mellette, míg van, aki éppen ellenkezőleg, senkinek sem ajánlja.

Régebben sok kritika érte a nyugdíjbiztosításokat, sokan bonyolultnak és átláthatatlannak tartották. Ennek következtében még mindig sokakban élnek ezek az előítéletek, hiába változtak a nyugdíjbiztosítások előnyeikre az utóbbi években az új szabályoknak köszönhetően.

Mára már igen jó konstrukciók léteznek, bár azt is meg kell hagyni, hogy még mindig találni néhány rossz biztosítást is a piacon.

Mivel sok tévhit kering a nyugdíjbiztosítás körül, jelenlegi írásunkban azt fogjuk megvizsgálni, hogy mi is az igazság ezen tévhitekkel kapcsolatban, mik a tények mögöttük, melyek a nyugdíjbiztosítás előnyei és hátrányai, és milyen élethelyzetben érdemes ezt a nyugdíjcélú megtakarítási formát választanunk.

Mi a nyugdíjbiztosítás?

Mielőtt belevágnánk, hogy mik a nyugdíjbiztosítás előnyei és hátrányai, röviden összefoglaljuk a témával kapcsolatos szükséges alapismereteket.

A nyugdíjbiztosítás a nyugdíjcélú megtakarítások egyik formája.

Jelenleg Magyarországon háromféle nyugdíj-előtakarékossági forma ismert, ezek az önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP), a nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ) és a nyugdíjbiztosítás.

Közös jellemzőjük, hogy az állam 20% adó-visszatérítéssel jutalmazza az öngondoskodást, ezzel is megtakarításra ösztönözve az embereket.

Viszont a nyugdíjbiztosítás a három közül az egyetlen módozat, amelynél például KATA-s egyéni vállalkozók is igényelhetik az adó-visszatérítést, mivel a szerződő és a biztosított személye eltérő lehet.

Felépítése a megtakarítási célú életbiztosításokéhoz hasonló, azzal a különbséggel, hogy előre rögzítik benne a nyugdíjcélt és fix futamidőre kötik meg. Ez azért fontos, mert kizárólag e megkötéseknek köszönhetően járhat rá a fentebb említett éves 20%-os adó-visszatérítés.

Jogilag Magyarországon 2014–től léteznek nyugdíjbiztosítások, az alapjául szolgáló megtakarítási életbiztosítások azonban már a 90-es évektől jelen vannak a piacon.

Ezért, a megtakarítási életbiztosításokhoz hasonlóan, nem csak a szerződés lejáratakor, azaz a szerződésben rögzített nyugdíjkorhatár elérésekor, hanem néhány lentebb felsorolt esetben is teljesít ez az előtakarékossági forma.

A nyugdíjbiztosítás a következő esetekben teljesít:

  • szerződéskor meghatározott nyugdíjkorhatár elérésekor
  • legalább 40%-os rokkantság esetén
  • korengedménnyel történő nyugdíjba vonulás (elsősorban nők esetében)
  • biztosított lejárat előtti halála esetén.
Kapcsolódó cikkünk

A nyugdíjbiztosítás a legújabb nyugdíjcélú megtakarítási módozat a három alaptípus közül, ugyanakkor a rohamosan növekvő kereslet miatt ennél a legnagyobb a kínálat is.

Ezeknek „köszönhetően” ezt a nyugdíj-előtakarékossági típust övezi a legtöbb homályos információ, tévhit, és a legnagyobb hírverés is, így igen nehéz kiigazodni a termékek között.

A következőkben eloszlatjuk a leggyakoribb tévhiteket, majd a nyugdíjbiztosítás előnyeinek és hátrányainak összefoglalásával segítünk a téma könnyebb értelmezésében.

Tények és tévhitek a nyugdíjbiztosítással kapcsolatban

Avagy mik a nyugdíjbiztosítás tényleges előnyei és hátrányai? Miért szeretik egyesek, mások miért kritizálják és mi a valóság?

Tények és tévhitek a nyugdíjbiztosítással kapcsolatban

Az alábbiakban áttekintjük a leggyakoribb nyugdíjbiztosítással kapcsolatos tévhiteket és cáfolataikat.

Miért elfogultak egyesek a nyugdíjbiztosítások mellett?

Néhányan teljesen elfogultak a nyugdíjbiztosítással kapcsolatban, azt gondolják, ez a mindig mindenkinek tökéletes megoldás.

Ez természetesen nem így van, bizonyos élethelyzetekhez kifejezetten felelőtlenség nyugdíjbiztosítást ajánlani.

Az ilyen elfogult emberek nem számolnak azzal, hogy a sok módozat között igen könnyen bele lehet futni esetleges rossz variációkba is.

Nem elég csak egy-egy tényezőt önmagában vizsgálni, komplex pénzügyi termék révén számos tényező befolyásolja a döntést.

1. Tévhit: „A nyugdíjbiztosítás a legelőnyösebb konstrukció, mindenkinek tökéletes megoldás!”

Tény: Valóban találni nagyon előnyös konstrukciókat a nyugdíjbiztosítások között, a sok portfóliónak és a nagy kínálatnak köszönhetően mindenki megtalálhatja a számára optimális megoldást.

Azonban a legrosszabb variációk is a nyugdíjbiztosítások piacán találhatóak.

Ezért nem árt óvatosnak lenni, és egy független szakértő segítségét kérni nyugdíjbiztosítás kötése előtt, aki nem csak nyugdíjbiztosításokkal foglalkozik.

A másik két nyugdíj-előtakarékossági formának (ÖNYP és NYESZ) is megvannak a maga előnyei és hátrányai, mindegyik másért jó.

Ha valaki például jól ért az értékpapírokhoz, vagy egyedi értékpapírokat szeretne venni, érdemes lehet megfontolnia a NYESZ nyitását, ha valaki pedig kifejezetten magyar részvényekbe és állampapírokba szeretne befektetni, indíthat ÖNYP-t is.

Sajnos vannak cégek, amelyek már nevükben is teljesen elfogultak egyik vagy másik megoldás mellett, de legalább így az ügyfelek számára is tisztán látható, hogy valójában kinek az érdekeit is képviselik…

2. Tévhit: „A nyugdíjbiztosítás előnye, hogy rugalmas, hozzáférhetek a pénzemhez nyugdíj előtt is!”

Tény: Jó ha tudjuk, hogy a nyugdíjbiztosítás alapvetően egy hosszú távú, kifejezetten nyugdíjcélú megtakarítás és így is működik.

Az első 2-3 évben például szinte egyáltalán nem (!) hozzáférhető a nyugdíjbiztosításunk és a megtakarítási díjat sem tudjuk csökkenteni, viszont olyan szempontból rugalmasnak mondható, hogy a legtöbb biztosítónál az első három év letelte után a biztosítási díj

  • növelhető,
  • csökkenthető,
  • sőt akár ideiglenesen szüneteltethető is,
  • vagy a szerződés akár vissza is vásárolható.

Ez utóbbi azonban megkötésekkel és általában költségekkel jár, tehát egyáltalán nem javasolt, kizárólag szükség esetén.

Ha a szerződéskori nyugdíjkorhatár elérése vagy (korengedményes) nyugdíjbavonulás előtt szeretnénk felmondani nyugdíjbiztosításunkat, akkor a kapott állami támogatást 20%-al (vagyis egy 1,2-es szorzóval) növelten vissza kell fizetnünk, ami érthető, hiszen az állam csak tényleges nyugdíjcélunkat támogatja adójóváírással, ha ez nem valósul meg, vissza kell fizetni.

Nem javasolt tehát ez a korai felbontás, ha rövid távra szeretnénk gyűjteni vagy jelentős esélyét látjuk annak, hogy fel fogjuk idő előtt bontani, akkor helyette inkább más, könnyebben hozzáférhető, nem nyugdíjcélú megtakarítás választása ajánlott a rövidebb távú céljainkhoz.

Legalább 40%-os rokkantság vagy biztosított lejárat előtti halála esetén nem (!) kell visszafizetnünk az állami támogatást és a megtakarítás +20%-os adójóváírással öröklődik.

3. Tévhit: „A legjobb hozamú nyugdíjbiztosítást kell választani, az a tuti!”

Tény: Ugyan a hozam szép és jó, a döntés azonban ennél összetettebb. Nem mindegy ugyanis, hogy mekkora teljes költség tartozik a hozamhoz, létezhet például 9%-os hozamot ígérő portfólió 4%-os teljes költség mellett, vagy 7%-os hozam 1%-os teljes költség mellett.

  1. 1. példa esetén: 9% hozam – 4% teljes költség = 5%-os nyereség
  2. 2. példa esetén: 7% hozam – 1% teljes költség = 6%-os nyereség

Láthatjuk tehát, hogy önmagában a hozam alapján dönteni nem lehet. Annál is inkább, mivel például múltbéli hozamokra támaszkodva nem lehet azt mondani, hogy a jövőben is garantáltan ugyanilyen vagy még jobb hozamokat érhetünk el.

4. Tévhit: „A legalacsonyabb teljes költségű nyugdíjbiztosítás a legjobb!”

Tény: A hozamokhoz hasonlóan, csak a teljes költség alapján sem szabad dönteni. A fenti példa fordítottjaként ugyanúgy nem mindegy, hogy milyen hozam tartozik a költségekhez, és a Teljes Költség Mutató (TKM), bár sokat segít a könnyebb összehasonlításban, önmagában nem mond el mindent.

  1. 1. példa esetén: 9% hozam – 3% teljes költség = 6%-os nyereség
  2. 2. példa esetén: 6% hozam – 2% teljes költség = 4%-os nyereség

A költségek csökkentésére gyakran használnak bónuszokat a biztosítók, amelyek csak hosszútávon éreztetik hatásukat (a TKM már ezen bónuszok hatásait tartalmazza).

Jó tudnunk azt is, hogy a TKM pedig mindig csak egy átlagpéldával számol és nem biztos, hogy a mi személyre szabott nyugdíjbiztosításunk esetén is ugyanannyi lesz a tényleges költségünk, mint az átlagpéldánál.

Miért is van ez így? A Teljes Költség Mutatót 10, 15 és 20 évre adják meg, így ha nem pont 55, 50 vagy 45 évesek vagyunk nyugdíjbiztosításunk indításakor, akkor valószínűleg nem annyi lesz a költségünk, mint az átlagpéldában.

Melyik nyugdíjbiztosítás a legjobb Önnek?

Kérjen díjmentes nyugdíjtanácsadást és tudja meg, hogy Önnek személyre szabottan melyik a legjobb megoldás!

Ismerje meg lehetőségeit

Miért kritizálják egyesek a nyugdíjbiztosítást?

Ugyanúgy, ahogy vannak, akik teljesen elfogultak a nyugdíjbiztosítások mellett, vannak, akik teljesen elzárkóznak a nyugdíjbiztosítások elől.

Ebben sajnos szerepe lehet a korábbi, rossz életbiztosítási konstrukciónak, illetve számos ügynök önérdekét szolgáló tevékenységnek.

Mára azonban sokat javult a helyzet a nyugdíjbiztosítási termékek felépítését tekintve azáltal, hogy sokkal ügyfél-barátabbá váltak.

Azonban továbbra is nagyon jól válasszuk meg, hogy milyen ügynökben bízunk meg, sőt célszerűbb inkább független alkusszal dolgozni, aki nem biztosító, hanem az ügyfél megbízásából, az ügyfél érdekei szerint jár el (ahogy mi is).

Nézzük most az ellenzők táborát, melyek azok a leggyakoribb tévhitek, amelyek miatt egyesek rossz szemmel néznek a nyugdíjbiztosításokra!

5. Tévhit: „Felesleges a nyugdíjbiztosítás, hiszen ott az állami nyugdíj!”

Tény: Ez ugyan nem csak a nyugdíjbiztosításokra vonatkozó gyakori tévhit, hanem általában a nyugdíj-megtakarításokra is, azonban nagyon veszélyes azt feltételeznünk, hogy az állami nyugdíjrendszer keretében jó nyugdíjunk lehet idős korunkban.

A magyar nyugdíjrendszer válságban van a társadalom elöregedése miatt. Ha már most gyakran azt hallhatjuk, hogy alacsonyak a nyugdíjak, akkor jobb ha időben felkészülünk, mi lesz itt 10-15 év múlva.

Az igazi válság ugyanis még el sem kezdődött, még csak az előszelét érezni, és minden szakértő egyetért, hogy komoly gondok lesznek.

Várhatóan igen drasztikus mértékben csökkeni fognak a nyugdíjak 2035-2040 környékén mire a mai fiatalok, középkorúak nyugdíjba mennek.

Még egy jól bejelentett hosszú távú állás sem garantálja a magas nyugdíjat, hiszen egyre kevesebb aktív korú munkavállalónak kell eltartania egyre több nyugdíjast, így mindenki nyugdíja csökkenni fog – a gazdagé és a szegényé egyaránt.

Ez nem csak Magyarországon megfigyelhető tendencia, hanem külföldön is egyre nagyobb probléma.

Ezért is biztatnak mindenkit az öngondoskodásra, és ezért igyekszik az állam is egy éves +20%-os adójóváírással támogatni ilyen irányú céljainkat.

Kapcsolódó cikkünk

6. Tévhit: „A nyugdíjbiztosításomat az állam úgyis elveszi!”

Tény: Miután 2010-ben a magánnyugdíjpénztári tőke bekerült az államháztartásba, sokan azt gondolják, felesleges megtakarítaniuk, hiszen az állam ha akarja, elveszi.

A nyugdíjbiztosítás jogilag meghatározott intézménye ezt azonban nem teszi lehetővé, hiszen életbiztosításnak minősül, ezért se az államnak se a NAV-nak nincs hozzáférése ehhez a megtakarításunkhoz.

Ráadásul többnyire külföldi cégek vannak jelen a piacon, így gyakorlatilag az állam nem igazán tud beleszólni a működésükbe se.

A magánnyugdíjpénztár egy, a maiaktól teljesen eltérő, igazából állam által működtetett konstrukció volt, ezért nem érdemes ezekkel összemosni és egy lapon említeni egy privát, önálló cégnél működő nyugdíj-megtakarítással.

A magánnyugdíjpénztári befizetéseket nem (!) az emberek fizették, hanem azokat – az egyébként állami bevételnek számító – járulékokat irányították ide, amit egyébként az állam közvetlenül vont volna el a munkáltatótól. Ha ezt önállóan nem egészítette ki valaki, akkor valójában nem volt „saját” befizetése, csupán a járulékaiból gyűlt, elkülönítetten. Tehát jogi szempontból gyakorlatilag az állam mindössze ily módon visszavette, amit egyébként is hozzá fizettek volna be névtelen járulékként.

A jelenlegi három nyugdíj-előtakarékosságnál viszont már a saját leadózott jövedelmünkből történnek a befizetések, így ha az állam ezt elvenné, az olyan, mintha a bankszámlánkról emelne le pénzt, amit szimplán nem tehet meg.

Sőt, egy nyugdíjbiztosításról még technikailag se tudná így levenni a pénzt, hiszen ez egy “életbiztosítási összeg”-ként van nyilvántartva számunkra egy kötvényszámlán és nem pedig egy banki számlaszámon.

A nyugdíjbiztosítás előnye a korábbi konstrukciókkal szemben, hogy ez egy olyan megtakarítási forma, melynél több oldalról is le vagyunk védve és nem kell tartanunk, hogy ezt a pénzt elveszi tőlünk az állam.

7. Tévhit: „A magas költségek miatt nem éri meg nyugdíjbiztosítást kötni!”

Tény: Ez részben igaz, azonban másik részben egyáltalán nem.

Valóban léteznek nagyon drága változatok a nyugdíjbiztosítások között, amelyek tényleg magas költséggel rendelkeznek. Ezzel jó ha tisztában vagyunk, mert ezeket nem lehet megvédeni és semmilyen szakembernek, vagy akár jó lelkiismerettel bíró embernek nem volna szabad ajánlani ezeket.

Ahogy azt korábban is többször írtuk, a nyugdíjbiztosítások között vannak a létező legdrágább nyugdíj-megtakarítások és a legkedvezőbbek is.

Ezek azonban élethelyzettől, pénzintézettől és módozattól is nagyon erősen függnek.

Általánosságban véve pozitív a trend a költségekre vonatkozóan, ugyanis sok, a nyugdíjbzitosításokra nézve előnyös változás történt az elmúlt években a nyugdíjbiztosítások piacán.

A nyugdíjbiztosítás költségei

Az etikus nyugdíjbiztosítási szabályozás bevezetése óta átláthatóak a nyugdíjbiztosítások költségei.

Az új szabályozásnak köszönhetően jelentősen csökkentek a költségek és pár rendkívül kedvező megoldás is elérhető vált, de tartsuk észben, hogy még mindig akad bőven rossz módozat is, ahol indokolatlanul magasak a költségek.

Szintén pozitív trend, hogy egyre elterjedtebb az a gyakorlat, hogy a biztosítók a hűségesen és jól fizető ügyfeleknek különböző bónuszokkal igyekeznek ellensúlyozni a költségeit, és ez a bónusz-alapú kompenzáció már igen komoly előnyt jelenthet.

Tehát már nem olyan drága a nyugdíjbiztosítás, mint régebben, megjelentek nagyon kedvező megoldások, viszont nagyon körültekintően kell választanunk, mert az új szabályozások ellenére még mindig előfordulnak drága változatok, amik a jogszabályban megadott költségintervallum felső határán mozognak.

8. Tévhit: „KATA-sként nem érdemes nyugdíjbiztosítást indítanom, nem írhatom le az SZJA-ból!”

Tény: Ez a felszínen logikus ugyan, azonban a gyakorlatban mégsem igaz.

Mindhárom nyugdíjcélú megtakarítási módozat esetén igaz az, hogy ha nincs SZJA, akkor nem is lehet adó-visszatérítést igényelni. Ez alól azonban kizárólag a nyugdíjbiztosítás esetén van erre egy kiskapu, ami miatt ez mégis igényelhető.

A nyugdíjbiztosításnál ugyanis számos előnyt ad, hogy jogilag egy biztosításként van nyilvántartva és elismerve megtakarításunk. Például emiatt lehetséges, hogy más legyen a szerződő és a biztosított személye (valamint emiatt nem férhet hozzá egyébként az állam és a NAV sem).

Ennek köszönhetően például az a személy lehet a biztosított, aki KATA-s adózó és az ő egyik hozzátartozója lesz a szerződő, akinek van SZJA befizetése az államkasszába (munkaviszonya révén vagy egyéb jogcímen).

Ezáltal a szerződő (hozzátartozó) által befizetett SZJA-ból kerül jóváírásra az éves befizetések 20%-a, mégpedig a kedvezményezett (KATA-s adózó) nyugdíjbiztosítási számlájára.

Így a biztosított (KATA-s) is jogosult az adójóváírásra és annak hozamaira, ami milliókkal növelheti megtakarítását, a szerződőnek pedig nem kell semmit tennie az éves adóbevallás leellenőrzésén túl.

Ez tehát egy jelentős előnye a többi nyugdíj-előtakarékossági típushoz képest, ugyanis azoknál ez a „szerződő-biztosított” kiskapu nem létezik.

KATA-sok számára tehát kifejezetten ajánlott egy nyugdíjbiztosítás a többi megtakarítási típushoz képest.

9. Tévhit: „A nyugdíjbiztosítás kockázatos, megszűnik a biztosító és elveszítem a befizetett pénzem!”

Tény: Ugyan biztosítók megszűnése elvben előfordulhat, ennek a bekövetkezése nagyon valószínűtlen. Inkább azzal találkozhattunk (habár még ez is relatíve ritka esemény), hogy adott biztosító kivonul az országból, vagy pedig felvásárolja egy nagyobb hal – ebben az esetben pedig az ügyfelek átkerülnek az új céghez, változatlan feltételek mellett.

Annak a valószínűsége, hogy emiatt elveszítsük a pénzünket pedig szinte a nullával egyenlő.

Egyrészt ugyanis a legtöbb biztosító hosszú évtizedek óta jelen van az adott piacon, mögöttük áll egy-egy nagyobb, stabil anyavállalat – jellemzően nagyon szabályozott sokszor évszázados multú mamut cégek – amelyek nagyon sok lábon állnak, így lassan is változnak, és ezért nincsenek is kitéve annyira a piaci ingadozásoknak sem.

Másrészt a biztosítók jellemzően rendelkeznek viszontbiztosítással, ami azt jelenti, hogy adott cégért más biztosítók is felelősséget vállalnak. Tehát az ügyfelek is be vannak biztosítva több biztosító által és a biztosítók is biztosítják egymást sokszorosan.

Harmadrészt pedig az ügyfelek a pénzintézetek számára egy stabil, biztos, alacsony kockázattal rendelkező anyagi állományt jelentenek, tehát egy már kialakított ügyfélállomány igen keresett befektetésnek minősül egy-egy pénzintézet számára, így ezeket bármilyen gond esetén is úgymond “eladnak” más pénzintézeteknek, akik visszamenőleg pedig nem módosíthatnak szerződést.

Lényegében tehát még ezen ritka esetekben is minden változatlanul megmarad az ügyfélnek, csak legfeljebb más logo lesz az éves egyenlegértesítőn és az elérhető eszközalapok változhatnak, de ott is nagy lesz a hasonlóság.

Mennyi pénzt tud összegyűjteni nyugdíjára?

Melyek a nyugdíjbiztosítás előnyei?

Az előbbiekben megnéztük, ki miért szereti vagy ellenzi a nyugdíjbiztosítást, illetve melyek a leggyakoribb tévhitek ezzel kapcsolatban és mi a valódi igazság az egyes álláspontok mögött.

Most pedig objektíven összefoglaljuk, melyek a nyugdíjbiztosítás előnyei és hátrányai, miben térnek el más megoldásoktól, akár pozitív, akár negatív irányban.

A nyugdíjbiztosítás egy igen közkedvelt és egyre nagyobb népszerűségnek örvendő megtakarítási forma, amely – mint bármi más – természetesen nem mentes hibáktól és hátrányoktól, azonban számos nagyon egyedi előnye is van a többi megtakarítási típushoz képest.

Ennek megértéséhez fontos tudnunk, hogy az előnyeit elsősorban a modern konstrukciójának és pénzügyi szerkezetének köszönheti. Az elmúlt évek jogi szabályozásainak és a piaci visszhangoknak köszönhetően a biztosítók felismerték, hogy ahhoz, hogy versenyezni tudjanak más nyugdíjcélú megtakarítási formákkal és egymással is, a biztosítások felépítését és díjszerkezetét is korszerűsíteniük kell, és sokszor kiegészítő szolgáltatásokat is érdemes kínálniuk.

Rengeteg lehetőség közül választhatunk, a biztosítók különböző termékeket, azon belül is különböző módozatokat és azon belül is különböző portfóliókat kínálnak, más és más hozamokkal, költségekkel és befektetési területekkel, így egy kis szakértői segítséggel mindenki megtalálhatja a számára optimális nyugdíjbiztosítást.

1. előny: Nyugdíjkorhatár emelése nem (!) érinti a nyugdíjbiztosítást.

Vitathatatlan előnye a nyugdíjbiztosításnak az önkéntes nyugdíjpénztárral és a nyugdíj-előtakarékossági számlával szemben, hogy ez az egyetlen nyugdíj-megtakarítási forma, amely szerződéskötéskor hatályos nyugdíjkorhatár elérésekor fizet, tehát a kifizetés időpontját nem fogja befolyásolni, ha felemelik a nyugdíjkorhatárt.

A nyugdíjbiztosítások esetén ugyanis a szerződéskötéskor aktuális nyugdíjkorhatár számít, ami jelenleg 65 év.

Így ha például még most kötünk nyugdíjbiztosítást, akkor hiába emelnék fel később 70 vagy akár 75 évre a nyugdíjkorhatárt (ami sajnos igencsak esélyes), mi akkor is már 65 évesen megkapjuk a benne összegyűlt pénzt. Míg mások, akik egyéb megtakarítás mellett döntöttek még várhatnak további 5 vagy akár 10 évet is az aktuális nyugdíjkorhatártól függően.

Lényegében ez azért történik, mert a szerződéskötéskor fixen rögzítik a lejáratot, ami nyugdíj-megtakarítás révén az éppen aktuális nyugdíjkorhatárral lesz egyenlő, ezért nem érinti a nyugdíjkorhatár emelése.

A nyugdíjbiztosítást nem érinti a nyugdíjkorhatár emelése

2. előny: Nyugdíjbiztosítás rugalmassága és személyre szabhatósága 2-3 év után.

A nyugdíjbiztosítás előnyei közé tartozik, hogy bár az első 2-3 évben a havi megtakarítási összeg fix, utána viszont könnyen (ám bizonyos korlátokkal) hozzáigazíthatjuk a havidíjat az esetlegesen megváltozott élethelyzetünkhöz.

Ennek eredményeképpen lehetséges:

  • A havi befizetések átmeneti (1-2 éves) szüneteltetése, ha olyan időszak áll be az Ön életében, mikor erre a pénzre máshol lenne szüksége, azonban folytatni szeretné később nyugdíj-előtakarékosságát.
  • A havi díjfizetés mértékének módosítása, növelése vagy csökkentése (általában van egy minimumdíj, amely alá nem csökkenthető a megtakarítás – ez módozattól függően minimum havi 8.000 – 12.500 forint szokott lenni).
  • A díjfizetés megszüntetése, amennyiben hosszabb távon biztosan nem szeretné vagy nem tudná a havi összeget fizetni, akkor lehetséges teljesen megszüntetni is a díjfizetést.
  • A visszavásárlás, ha sürgősen szükség lenne a korábban megtakarított összegre, akkor a bent lévő tőke és saját hozam jó része felvehető a megtakarítás felbontásával (ez azonban csak végszükség esetén javasolt a vele járó költségek miatt).

Szintén fontos eleme a rugalmasságnak és személyre szabhatóságnak a rengeteg választható befektetési alap, amelyek közül szabadon kiválaszthatjuk, mi(k)ben szeretnénk tartani nyugdíj-megtakarításunkat.

A nyugdíjbiztosítások esetén ugyanis teljesen rugalmasan határozhatjuk meg, hogy milyen arányokban, mely alapokban tartjuk befektetésünket, attól függően, hogy számunkra mi a szimpatikus és mennyi év van hátra a nyugdíjig.

Ha például ragaszkodunk a biztonsághoz, akkor léteznek hozam-, vagy tőkegarantált befektetési alapok, ha pedig inkább a nagyobb hozampotenciál érdekes számunkra, akkor pl.: nemzetközi részvényalapok, vagy feltörekvő piacok részvényalapjai is elérhetőek.

És a legjobb, hogy ha esetleg szeretnénk biztonságot is, ugyanakkor a potenciálisan magas hozamoktól sem szeretnénk elesni, akkor rugalmasan feloszthatjuk pénzünket akár több alap között is.

Így például lehet pénzünk 30%-a egy európai állampapír alapban (biztonság), 40%-a egy nemzetközi részvény-kötvény vegyes alapban (közepes biztonság), 20%-a nemzetközi blue-chip részvény alapban (stabil részvény), 10%-a pedig technológiai részvény alapban (dinamikus részvény).

Ezzel a szabadsággal összevetve az önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP) esetén például a legtöbb esetben mindössze csak pár, előre elkészített befektetési portfólió közül válaszhatunk, egy biztonságos, egy kiegyensúlyozott és egy kockázatosabb portfólióból.

Nem is csoda tehát, hogy a nyugdíjbiztosítások mintaportfolióinak hozamai az elmúlt években rendszeresen felülmúlták az önkéntes nyugdíjpénztárak hozamait.

3. előny: SZJA jóváírás lehetősége KATA, GYES, GYED, külföldi munka esetén is

Amennyiben a három államilag támogatott nyugdíjcélú megtakarítás egyikében gyűjtünk nyugdíjunkra, az állam az éves befizetéseink után 20% adójóváírást utal közvetlenül a megtakarítási számlánkra.

Ez egy nagyszerű lehetőség, ami akár milliókkal növelheti megtakarításunkat, ez azonban önmagában mindhárom nyugdíj-megtakarítási típusra igaz, így nem mondható a nyugdíjbiztosítás sajátosságának.

A nyugdíjbiztosítás előnyei közül viszont egyértelműen kiemelendő, hogy ez az egyedüli olyan nyugdíjcélú megtakarítási forma, amelynél a szerződő (akinek az adójából visszaigénylünk) és a biztosított (akinek a javára gyűjtünk) eltérhet egymástól, így KATA–s vállalkozók, GYES-en, GYED-en lévők, és külföldön dolgozók is igényelhetik a 20%-os adójóváírást.

Mit is jelent ez a gyakorlatban?

Mivel a biztosított (akinek a javára gyűjtünk) és a szerződő személye eltérhet, ezért nem gond, ha a biztosított személy – KATA-s, GYES-en, GYED-en lévő megtakarítani szándékozó ügyfél – nem fizet személyi jövedelemadót (SZJA).

Ebben az esetben ugyanis az adójóváírás igénybe vételére be lehet vonni egy különálló szerződő személyt (például egy hozzátartozót), és így az általa befizetett SZJA után már igényelhető a nyugdíj-megtakarításra járó adó-visszatérítés (ami a szerződőnek semmibe nem fog kerülni).

Érdemes azt is tudni, hogy ilyen esetben a biztosított személy is fizetheti a saját számlájáról a nyugdíjbiztosítás havi díját és nem szükséges, hogy a szerződőn keresztül történjenek a befizetések.

Akkor sincs gond, ha a szerződő (akinek az adójából visszaigénylünk) esetleg elveszíti állását, hiszen a szerződő személye megváltoztatható.

Ha biztosítottként attól félnénk, mi történik, ha például megromlik a kapcsolatunk a szerződő személyével (aki leggyakrabban hozzátartozónk), akkor jó tudni, hogy nincs miért aggódnunk. A szerződőnek ugyanis nincs jogköre arra, hogy saját maga részére idő előtt felvegye a megtakarítást. Kifizetést egy nyugdíjbiztosításból kizárólag a biztosított kap, így nem lehet úgymond „kigolyózni” a biztosított személyét egy nyugdíjbiztosításból.

A nyugdíjbiztosítások ezen előnyével így az is hozzájuthat a 20%-os adójóváíráshoz, aki ÖNYP vagy NYESZ esetén elesne ettől a lehetőségtől, ami akár több millió forintot is jelenthet.

4. előny: Eseti számla és likvid eseti számla nyugdíjbiztosítás mellé

A nyugdíjbiztosítás előnyei közé tartozik, hogy különböző kiegészítő szolgáltatásokat is igényelhetünk, ilyen például többek között az eseti számla.

Minden nyugdíjbiztosításhoz tartozik egy eseti számla, amire bármikor utalhatunk egyszerre nagyobb összeget (pl. bónusz, örökség, stb.), amely hozzáadódik a megtakarításunkhoz és amennyiben nyugdíjunkig benne hagyjuk a megtakarításban, ugyanúgy jár hozzá az adókedvezmény.

Sőt, vannak olyan nyugdíjbiztosítások is, amelyekhez két eseti számla is jár. Ezen a második, ún. likvid eseti számlán gyűjtött pénzünk ugyanúgy hozamokat termel nekünk, mint a nyugdíjbiztosításunk, azonban nem része nyugdíj-előtakarékosságunknak, így egy pár hetes átfutási időt követően bármikor hozzáférhető.

Persze azért ne tekintsünk úgy a likvid eseti számlára, mint egy bankszámlára. Ide pénzt elhelyezni rövid-középtávon éri meg leginkább, így egy 2-5 éves befektetésnek ideális.

Befektetésünk így nagyobb hozamot biztosít, mintha egy bankszámlán vagy állampapírokban kötnénk le, és megvan az az előnye is, hogy nem kell 65 éves korunkig lekötnünk az összes pénzünket a hozamokért cserébe.

Tehát egyszerre tud jó hozamokat termelni és egész könnyen hozzáférhető.

5. előny: Biztosítási jogviszony, opcionális kiegészítő biztosítás

Nyugdíjbiztosítások következő előnye, hogy esetükben gyakorlatilag egy speciális életbiztosításról van szó, ami azt jelenti, hogy a biztosító nem csak nyugdíjbavonuláskor, hanem rokkantság vagy halál esetén is teljesít.

Mivel pedig biztosításról van szó, ha megjelölnek benne kedvezményezett(ek)et, akkor nem része a hagyatéknak, azaz azonnal kifizeti a pénzt, az örökösöknek nem kell megvárniuk a több hónapos hagyatéki eljárás lezárulását, hogy hozzáférjenek a pénzhez.

Ezek mellett még egyéb esetekre is köthetünk e megtakarításon belül biztosítási védelmet, így egy megoldáson belül kedvező áron juthatunk élet- és balesetbiztosításhoz is.

A legtöbb ember nem szeret rá gondolni, és elhessegeti a gondolatot, de sajnos minden ember és család számára “benne van a pakliban”, hogy történik valami a családfenntartóval, vagy a keresési képességével és ilyenkor a rengeteg nehézség mellett hatalmas (gyakran életmentő!) segítség, ha legalább az anyagi terheken könnyít a megfelelő biztosítási védelem.

Mindezek természetesen opcionális lehetőségek, nyugdíjbiztosításunk tisztán megtakarításként is tud funkcionálni, mindenfajta kiegészítő életbiztosítási védelem nélkül.

Amennyiben viszont lenne erre igény, akkor e megoldáson belül – jellemzően igen előnyös feltételek mellett – gyakran a piaci ár alatt juthatunk biztosítási védelemhez.

Itt még fontos felhívnunk a figyelmet arra, ami a szakmailag képzetlen, felkészületlen, vagy kevésbé lelkiismeretes tanácsadók figyelmét könnyen el tudja kerülni: a biztosítások külön költségeire.

Előfordulhat ugyanis, hogy ha a tanácsadónk nem segít ebben elég körültekintően, és magunk pedig nem figyelünk erre, akkor például a 20.000 Ft-os megtakarításból csak 12.000 Ft megy végül ténylegesen a nyugdíjunkra, a többi pedig a biztosítási különdíjakat fedezi.

Ez persze egy szélsőséges példa, nem elrettenteni szeretnénk senkit, viszont jó tudni, hogy sajnos előfordulhatnak még drága megoldások az új szabályozás ellenére is és ha nem számoljuk ki megfelelően egy szakemberrel, akkor azért elszaladhatnak a biztosítási költségek is.

Jobb tehát résen lenni, és ha szeretnénk hozzá ilyen külön biztosítási védelmet – ami azért a legtöbb esetben tényleg kedvező árú -, akkor a biztonság kedvéért azért érdemes inkább konkrétan rákérdezni ezekre a költségekre.

Szeretné tisztán látni a felmerülő költségeket?

Minden élethelyzet egyedi és több mint 70 megtakarítás létezik, az egyes típusok között pedig akár több millió forintos különbség is lehet.

Ingyenes tanácsadást kérek

Mik a nyugdíjbiztosítás hátrányai?

A nyugdíjbiztosítás előnyeinek összefoglalása után ejtsünk szót most a hátrányokról is.

Kétségtelen, hogy a nyugdíjbiztosításnak van sok egyedi előnye, amelyekkel más megtakarítások nem tudnak versenyezni, de sajátos hátrányai is vannak, amelyekkel jó tisztában lenni és a megfelelő módon mérlegelni őket.

A nyugdíjbiztosítások piacán egy kicsit vadnyugati a helyzet, az utóbbi évek pozitív irányú fejlődésének ellenére a kedvező megoldások mellett még mindig léteznek elavult konstrukciójú nyugdíjbiztosítások a piacon, elavult és drága költségszerkezettel.

2017 januárjában életbe lépett az etikus nyugdíjbiztosítási szabályozás, amely szabályozza a nyugdíjbiztosításokat és a költségek mértékét, és egy másik szabályozással együtt az úgynevezett Teljes Költség Mutató (TKM) használatára is kötelezi a biztosítókat.

Ezek a szabályozások igen fontos lépések a jó irányba, ennek ellenére sajnos még korántsem tökéletes a nyugdíjbiztosítások piaca, mert a jogszabályalkotó – a korábbinál jóval szigorúbb – de még mindig viszonylag tág kereteket hagyott. És habár gyakran a legjobb, személyre szabott megoldásokat is itt találjuk, ezek mellett ugyanúgy itt találni a legrosszabb konstrukciókat is.

Ráadásul a nyugdíjbiztosításra igaz, hogy egy komplex, bonyolult termék, sok változóval és pénzintézetenként egyedi megoldásokkal.

Laikusként nehéz kiválasztani a legjobb opciót és nagy a veszélye annak, hogy pont egy rossz módozatba futunk bele. Ezért ha nyugdíjbiztosítást szeretnénk, mindenképp érdemes előtte egy szakértőre hallgatnunk és alaposan körbejárni a témát.

1. hátrány: Léteznek magas költségű konstrukciók

Sajnos még mindig léteznek elavult, igen drága nyugdíjbiztosítások a piacon, amelyeket jogosan ér negatív kritika. Persze nem ez a jellemző, de mindenképp fontos tudni, hogy ilyen is létezik még, és nyugdíjbiztosítást óvatosan kell választani.

Sokszor a TKM sem nyújt teljes körű tájékoztatást az ilyen magas költségű biztosításokkal szemben, hiszen átlagpéldával számol, amelytől előfordulhat, hogy a mi nyugdíjbiztosításunk tényleges költsége lényegesen eltér. A TKM azért alapvetően egy jó kiindulópont egy-egy biztosítás költségére vonatkozóan, de a finom különbségek mérésére nem megfelelő.

Bár az etikus életbiztosítási szabályozás bevezetésének köszönhetően szerencsére egyre inkább kiszorulnak a piacról ezek az ügyfelek számára előnytelen nyugdíjbiztosítási konstrukciók, azonban még így is találhatunk túlárazott, magas költségű megoldást.

A nyugdíjbiztosítási megoldások piaca nagyjából úgy néz ki, hogy a megoldások kb. 60-70%-ának átlagos költsége van, kb. 15-20%-nak kifejezetten magas költsége van, és kb. 15-20%-nak pedig kifejezetten alacsony költsége van.

Tehát nem annyira zord azért a helyzet és ez folyamatosan javul is, azonban az igazán jó megoldásokat keresni kell és ha nem tudjuk mit csinálunk, könnyen belefuthatunk akár egy igen rossz megoldásba is.

Kapcsolódó cikkünk

2. hátrány: Nehezen átlátható szerkezet

Sokféle különböző szerkezeti eleme, költségtétele van, amelyek megnevezése sokszor biztosítónként eltér, a költségeket sokszor hűségbónuszokkal csökkentik, továbbá egészen eltérő felépítési szerkezeteket találhatunk nem csak biztosítónként, hanem azon belül akár megtakarításonként is.

Nem egyszerű kiigazodni, nagyon sok tényező befolyásolja, hogy kinek, melyik a megfelelő módozat. Ez a sokrétű és sokszínű felépítés egyáltalán nem segít a különböző nyugdíjbiztosítások között való eligazodásban – igaz a TKM által könnyebbé vált összehasonlítani őket.

Sajnos nem lehet pusztán egy egyszerű „Melyik költségmutató a kisebb?” elv alapján dönteni, mivel egyrészt – ahogy ezt már többször írtuk – a TKM nem tökéletes mutató, mindig egy átlag ügyféllel számol, amitől a mi tényleges költségeink szinte minden esetben el fognak térni.

Másrészt mindig a teljes konstrukciót kell vizsgálni és alaposan meg kell ismerni a pontos szerződési feltételeket, befektetési alapokat, biztosítói hátteret, kiegészítő szolgáltatásokat és a rugalmassági szempontokat is.

Ez a bonyolultság azonban nem öncélú, felesleges adminisztrációs teher, hanem éppen ez az összetett felépítés adja meg a nyugdíjbiztosításoknak azt az előnyét, hogy mindenki megtalálhatja a leginkább testhezálló megoldást nyugdíjcéljai megvalósításához.

Ha körültekintőek vagyunk, tudjuk mit csinálunk és jól választunk, akkor ez nem jelent gondot.

3. hátrány: Magas visszavásárlási költségek

A nyugdíjbiztosítás előnyeinél már ejtettünk szót a rugalmasságról és a hozzáférési lehetőségekről és említettük, hogy a visszavásárlás esetén a korai hozzáférés mindig valamilyen negatívummal is jár.

Alapvetően nem érdemes nyugdíjba vonulás előtt felbontani semelyik nyugdíj-megtakarítási szerződést sem, hiszen az mindig korlátokkal és extra költségekkel fog járni.

Néha azonban valóban nincs más választás, adódhat olyan helyzet az életünkben, hogy kénytelenek vagyunk idő előtt felbontani és részben vagy egészben felhasználni megtakarításunkat.

A nyugdíjbiztosítások esetén jó tudnunk, hogy ha ez a felbontás a szerződéskötéstől számított első 2-3 éven belül következik be, a kezdeti magasabb költségek miatt jelentősen rosszabbul járhatunk, mint egy későbbi visszavásárlás esetén.

Éppen emiatt a nyugdíjbiztosításokat valóban egyáltalán nem javasolt a kezdeti első 2-3 év során felbontani.

Összehasonlítva a másik két nyugdíj-előtakarékossági módozattal – az önkéntes nyugdíjpénztárral (ÖNYP) és a nyugdíj-előtakarékossági számlával (NYESZ) – az első pár évben a nyugdíjbiztosítás esetén a legköltségesebb az idő előtti hozzáférés.

Ahogy telnek az évek, a nyugdíjbiztosítás hozzáférési feltételei egyre kedvezőbbekké kezdenek válni az ÖNYP-hez és a NYESZ-hez képest.

Nyugdíj korhatár előtti visszavásárlás esetén vissza kell fizetni az igénybe vett adójóváírást 20%-kal növelten (ahogy a NYESZ esetén is).

10 éven belüli visszavásárlás esetén pedig a hozam után sávosan kamatadót kell fizetni (ahogy más, normál megtakarításoknál is egyébként) és egyes esetekben visszavásárlási költségekkel is kell számolnunk, bár ez a modern módozatoknál egyre kevésbé jellemző.

Természetesen a visszavásárlás nem egy gyakori eset, hiszen a nyugdíj-megtakarításnak éppen az a lényege, hogy hagyjuk nyugdíjas korunkig futni. Amennyiben így teszünk és nem is jön közbe semmi váratlan ügy az életünkben, ezek a költségek egyáltalán nem érintenek bennünket – ettől függetlenül jó, ha tudunk róluk.

Ha esetleg pedig inkább előre szeretnénk felkészülni váratlan helyzetekre, hogy ne kelljen felbontani egy ilyen ok miatt a nyugdíjunk biztonságát jelentő előtakarékosságunkat, akkor nyithatunk likvid eseti számlát biztosításunk mellé, amelynél jó hozamok mellett félre tudunk tenni valamekkora biztonsági tartalékot. E likvid számla további hasznairól fentebb részletesen írtunk a nyugdíjbiztosítás előnyei 4. pontjában.

Amennyiben pedig olyan helyzet állna elő, hogy bár a pénzre nincs szükségünk, csak éppen nem tudjuk vagy nem akarjuk fizetni a havi díjat, akkor szüneteltetés általában egy jó megoldás, és az nem is jár a fent említett hátrányokkal.

4. hátrány: Rengeteg különböző típusú megoldás

Habár a nyugdíjbiztosítás a legújabb nyugdíjcélú megtakarítás a három alapverzió közül, mégis itt található a legtöbb különböző konkrét megtakarítási termék, és még ezeken belül is gyakran többféle módozat közül választhatunk.

A nyugdíjbiztosítások területén valóban sokkal nagyobb a választék, mint az önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP), vagy nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ) esetén.

Ráadásul nem csak a legtöbb megoldás található itt, hanem a megoldások közötti különbségek is ebben a megtakarítási termék csoportban a legnagyobbak.

A különböző nyugdíjbiztosítások közül szakértő nélkül nehéz kiválasztani a legjobbat.

Érdemes tudni, hogy a nyugdíjbiztosításnak számos előnye mellett van néhány hátránya is. Például rengeteg különböző termék elérhető a piacon, ezek közül pedig szakértői segítség nélkül embert próbáló feladat lehet kiválasztani a legjobb megoldást.

Míg egy-egy NYESZ vagy egy-egy ÖNYP relatíve hasonló egymáshoz és kisebbek a különbségek, egy-egy nyugdíjbiztosítás között óriási különbségek lehetnek.

Nagyon nem mindegy tehát, hogy egy „jó” vagy egy „rossz” nyugdíjbiztosításba kezdünk bele, így tehát sajnos valóban igaz, hogy ha mellényúlunk, akkor az itt kerül a legtöbbe.

Ennek a nagy kínálatnak azonban előnye is van, hiszen így valóban mindenki számára megtalálható egy neki ideális megoldás.

És ahogy egy rossz döntés igen sokba kerülhet, egy jó választással pedig ugyanúgy milliós különbségeket érhetünk el nyugdíj-megtakarításunk értékét tekintve, csak ekkor a pozitív irányba.

Fontos tudnunk a nyugdíjbiztosításokkal kapcsolatban, hogy nem csak pénzintézentenként változik a kínálat, hanem gyakran pénzintézeten belül is, termékenként, sőt akár módozatonként is.

Tehát nem lehet azt mondani, hogy X pénzintézet biztosításai kedvezőek, míg Y pénzintézeté nem, hanem kizárólag az egyes megtakarítási módozatok ismerete után vonhatunk le következtetéseket.

Ezt azért ennyire fontos megjegyezni, mert sokan ezzel visszaélnek az ügyfél különösebb tudta nélkül, ugyanis még azonos fantázianevű nyugdíjbiztosításokon belül is létezhet több különböző módozat, akár jelentősen (!) eltérő kondíciókkal.

Nagyon jól kell ismernünk tehát ezt a piacot és laikusként igencsak nehéz kiigazodni a nyugdíjbiztosítások terén, ezért fontos, hogy független szakértőt keressünk fel kérdéseinkkel, aki nemcsak egy adott biztosító termékeit kínálja, hanem tisztában van a teljes kínálattal és az ügyfél megbízásából dolgozva segít eligazodni a különböző módozatok és konkrét lehetőségek között.

Mennyi pénzt tud összegyűjteni nyugdíjára?

Mindezen előnyök és hátrányok mellett érdemes-e nyugdíjbiztosítást indítani?

Vannak olyan esetek, amikor egy személyre szabottan elindított nyugdíjbiztosítással érhetjük el az optimális nyugdíjcélú befektetést, és ez sokszor plusz milliókat jelenthet egy másik típusú nyugdíjcélú megtakarításhoz képest.

Ugyanakkor előfordulnak olyan esetek is, amikor nem a nyugdíjbiztosítás a legelőnyösebb megoldás nyugdíjcélú megtakarításhoz, sőt kifejezetten rosszul fogunk járni vele, bármilyen kedvező (vagy kedvezőtlen) is az adott termék.

Ha valaki például nem tud havi vagy negyedéves rendszerességgel félretenni, mert annyira bizonytalan a jövedelme vagy annyira “ki van centizve” a családi költségvetése, annak a legkevésbé sem érdemes nyugdíjbiztosítást indítania. Számára inkább a nyugdíj-előtakarákossági számla (NYESZ) vagy egy alacsony havi díjra megkötött önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP) való, ahová nem kötelező rendszeresen befizetni – oda akkor lehet pénzt tenni, amikor szeretne.

A nyugdíjig hátralévő idő szintén befolyásolja, hogy melyik nyugdíj-előtakarékossági típust, illetve módozatot válasszuk. Egyes cégek kínálnak akár 5 éves nyugdíjbiztosításokat is, ezek között ugyan sok magas költségű fordul elő, viszont vannak már olyan termékek is, amelyeket kifejezetten rövidtávra terveztek egész kedvező feltételekkel, így néhány éves megtakarításra szinte kizárólag ezek a megoldások jöhetnek szóba.

Még ha esetleg már el is döntöttük, hogy számunkra egy nyugdíjbiztosítás lesz a legjobb választás, akkor sem vagyunk készen, sőt akkor jön az igazán nehéz választás – ha ugyanis rosszul döntünk, akkor egy rosszul megválasztott nyugdíjbiztosítással akár milliókat veszíthetünk.

Ma Magyarországon több mint 70 féle nyugdíjbiztosítás létezik, és jelentős összeget nyerhetünk vagy bukhatunk a számunkra optimális biztosítás kiválasztásával.

Ahogy fentebb többször bemutattuk, sajnos nem egyszerű eligazodni a számos különböző módozat, szabályzat és pénzügyi szerkezet között és hatalmas különbségek lehetnek két megoldás között – akár pénzintézeten belül is.

Ezért mindenkinek azt javasoljuk, lehetőség szerint forduljon független szakértőhöz nyugdíj-megtakarításával és különösen nyugdíjbiztosításával kapcsolatban.

Minden helyzet és igény egyedi, nagyon sok szabállyal és szerződési feltétellel kell tisztában lenni a helyes választáshoz és sajnos a pénzintézetek folyamatos variálásai miatt elég homályosnak tűnhet ez az egész terület egy laikus számára.

A döntésnek pedig igen jelentős súlya van.

Egy független nyugdíjszakértő képes felmérni a helyzetünket és rávilágítani, hogy egyáltalán milyen kérdéseket is kell feltenni magunknak és milyen szempontokat érdemes vizsgálni, mielőtt nyugdíjbiztosítást indítanánk.

Ez pedig e nagy választékkal rendelkező megtakarítási típus esetén különösen ajánlott, hiszen itt hatalmas különbségek vannak a legjobb és a legrosszabb változatok között.

Forduljon bátran hozzánk nyugdíj-megtakarítási kérdéseivel kapcsolatban, független szakértőink ingyenesen segítenek Önnek a megfelelő nyugdíjbiztosítás kiválasztásában!

A biztosítók „saját” embereivel szemben egy független szakértő nem igyekszik a saját termékét ráerőltetni az ügyfélre, hanem szakmai és jogi kötelessége is az ügyfél képviselete, ezáltal segítve őt egy személyre szabott, optimális megtakarítási megoldás megtalálásában.

Azáltal, hogy mindez ingyenesen elérhető Önnek, attól sem kell tartania, hogy így esetleg drágább lesz a megtakarítása. Garantáljuk ugyanis, hogy pontosan ugyanannyi díja lesz minden megtakarításnak, mintha önállóan a biztosítónál kötné a szerződését, hisz pontosan ugyanazokat a szerződéseket, ugyanazokkal a kondíciókkal kínáljuk, külön díjunk pedig nincs.

Az egyetlen különbség, hogy nálunk kap mellé pluszban egy megtakarítási tanácsadót, akire személyesen számíthat hosszútávon, elérheti kérdéseivel kapcsolatban, valamint segít objektív szakmai véleményt adni.

Melyik nyugdíj-megtakarítás a legjobb Önnek?

Kérjen díjmentes nyugdíjtanácsadást és tudja meg, hogy Önnek személyre szabottan melyik a legjobb megoldás!

Díjmentes tanácsadást kérek