Az elmúlt években többször lehetett hallani a nyugdíjbiztosítások költségeiről, ezek szabályozásáról és arról, hogy mindezek ellenére is óvatosnak kell lennünk, a számunkra legjobb nyugdíjbiztosítás kiválasztásakor.
Ez nem is véletlen, mert valóban nagyon sokféle érték között mozognak a nyugdíjbiztosítás költségei és egyáltalán nem mindegy melyiket választjuk, a különbség a lejárati összegben ugyanis akár több millió forint is lehet.
Éppen ezért ebben a cikkben összegyűjtöttük egy helyre az összes nyugdíjbiztosás költségét, hogy bárki könnyen át tudja tekinteni.
Milyen költségei vannak egy nyugdíjbiztosításnak? Pontosan mi a TKM jelentése, mit mutat meg és mit nem ez a mutató? Miért fontos a nyugdíjbiztosítás TKM összehasonlítása? Melyik nyugdíjbiztosításnak a legmagasabb és a legalacsonyabb a költsége, és mire érdemes odafigyelni ezzel kapcsolatban? Többek között ezekre a kérdésekre is keressük a választ, és végül megmutatjuk azt is, miért nem szabad kizárólag a költségek alapján vizsgálni egy-egy megtakarítást.
Látható, milyen sok kérdés merülhet fel a nyugdíjbiztosítás költségeivel kapcsolatban, ezekre cikkünkben mind részletes válaszokat adunk.
Miért fontos a nyugdíjbiztosítás költségéről beszélni?
Amennyiben úgy gondolja, a nyugdíjbiztosítás szabályozást, a TKM történetét vagy az Etikus Nyugdíjbiztosítási törvény tanulságait és következményeit pontosan ismeri, akkor ezt a részt nyugodtan kihagyva a Nyugdíjbiztosítás TKM összehasonlítása részhez ugorhat.
Azért fontos téma a nyugdíjbiztosítások költségei, mert a három államilag is elismert nyugdíj-megtakarítási típus közül – önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP), nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ) – a nyugdíjbiztosítás költségei mozognak a legszélesebb skálán.
A TKM bevezetése óta a nyugdíjbiztosítások költségei sokkal átláthatóbbak, könnyebben összehasonlíthatóak.
Az etikus szabályozás előtt voltak kifejezetten olcsó, kedvező, drága és nagyon drága nyugdíjbiztosítások is, ráadásul a költségek elnevezései is követhetetlenek voltak, így egy laikus számára nagyon könnyű volt belefutni egy-egy rosszabb megoldásba.
Az átláthatatlanság és az esetenként indokolatlanul magas költségek miatt sokan joggal ijedtek meg ettől az egyébként alapvetően jó – megtakarításos életbiztosítás alapjain nyugvó – nyugdíj-megtakarítási formától.
Az átlag ember könnyen kárát láthatta ennek a kaotikus, szabályozatlan és átláthatatlan költségrendszernek, ez azonban mára szerencsére megváltozott.
A fent ismertetett problémák miatt a biztosítások költségeire ugyanis olyan szabályozásokat vezetett be a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ), mint:
- a TKM, melynek jelentése Teljes költségmutató;
- a TKM maximális mértékét;
- az Etikus életbiztosítási törvényt.
Ezek által pedig könnyebbé vált a költségek átláthatósága, szabályozásra kerültek a maximális költségek, megszűntek a nagyon drága megoldások és így könnyebbé vált a nyugdíjbiztosítások TKM-alapú összehasonlítása.
TKM bevezetése
A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ), átlátva a megtakarításos életbiztosítások költségeit övező káoszt és az ebből fakadó bizalmatlanságot, 2010-ben bevezette a teljes költségmutató (TKM) értékét azzal a céllal, hogy az ügyfelek egységes és átlátható képet kapjanak a biztosítók költségeiről, ennek segítségével pedig visszanyerjék az ügyfelek bizalmát.
A TKM bevezetése ekkor még önszabályozásként működött és csak a unit-linked (befektetési egységekhez kötött) biztosításokra vonatkozott. Tehát az egyes biztosítóintézetek saját hatáskörben dönthettek arról, hogy csatlakoznak-e a TKM-et szabályozó TKM Charta-hoz vagy sem.
Ezt azonban 2016-tól az MNB TKM-ről szóló rendelete alapján törvényileg szabályozták, aminek köszönhetően 2016. július 1-től minden biztosítóintézetnek kötelezővé vált a TKM kiszámítása, és amit már a klasszikus vegyes (hagyományos) biztosításokra is kiterjesztettek.
Etikus életbiztosítási törvény bevezetése
A TKM kötelező bevezetése az első lépés volt a biztosítások átláthatósága és összehasonlíthatósága érdekében, a második lépést pedig az Etikus életbiztosítási törvény 2017. január 1-jén történő bevezetése jelentette.
Ennek értelmében az MNB által meghatározott TKM értékétől a biztosítók már csak 1,5 %-kal térhetnek el a korábbi 2%-kal szemben.
Emellett pedig bevezették a TKM-plafont (limitet), ami a teljes költség értékének maximumát határozza meg. Ennél az ajánlott értéknél magasabb TKM-et a biztosítóintézeteknek külön jelölni kell megjegyzésként.
Ezek tehát tovább szigorították a biztosítások költségeire vonatkozó szabályokat, növelve ezzel az ügyfélközpontúságot.
A TKM-plafonok és az Etikus életbiztosítási törvény bevezetése – bár nem tökéletesek, és vannak hiányosságaik – mindenképpen egy nagy lépés a jó irányba a biztosítások költségeinek átláthatósága és könnyebb összehasonlíthatósága céljából, amire az ügyfelek biztonsága érdekében hatalmas szükség volt.
A TKM és az Etikus életbiztosítási törvény, ahogy a nevében is láthatjuk minden biztosításra – élet- és nyugdíjbiztosítások – kiterjed. Mi viszont elsősorban a nyugdíjbiztosítás vonatkozásában írunk a TKM jelentőségéről ebben az útmutatóban.
TKM jelentése
A TKM pontos megértéséhez fontos megismerni annak jelentését, a típuspéldát, amivel számol és aminek segítségével összehasonlíthatóvá válnak a nyugdíjbiztosítások költségei. Jó tehát ha tudjuk, mik a TKM-számítás előnyei és hátrányai.
(Ugyanakkor, ha Ön esetleg már ismeri a TKM jelentését és legfontosabb részleteit, akkor ezt a részt kihagyva, a Nyugdíjbiztosítás TKM összehasonlítása fejezetre kattinthat.)
Mit jelent tehát a teljes költségmutató (TKM)? – Röviden egy adott biztosításnak a várható éves költsége, egyetlen százalékos összegben meghatározva.
A költségek százalékos meghatározása egyrészt a könnyebb nyugdíjbiztosítási TKM-összehasonlítás miatt fontos, hiszen így jórészt „almát az almával” lehet összevetni, másrészt pedig amiatt, hogy lássuk, a várható hozamokalapján mekkora nettó nyereséggel számolhatunk, hiszen ezt is valamennyi %-ban határoznak meg a számunkra.
Jó azonban, ha tudjuk, hogy a TKM nem csak a biztosító által felmerült költségeket tartalmazza, hanem a mögöttes alapkezelési és letétkezelési költségeket is.
Ez azért fontos, mert ha a biztosító által közzétett eszközalapok hozamaiból egyszerűen levonjuk a TKM értékét, akkor tévesen kétszer vonjuk le ezeket a mögöttes költségeket.
A biztosítók ugyanis már az alapkezelési és letétkezelési költségek levonása utáni, de a biztosítói költségek levonása előtti hozamot hozzák nyilvánosságra. (Ugyanakkor olyan biztosító is van, aki a vagyonarányos költségeket is levonja mielőtt közzéteszi a hozamokat!)
Ez tehát gyakorlatilag azt jelenti, hogy nincs egyértelműen közzétéve az a szám, amiből a TKM levonható lenne.
Arra viszont alkalmas a TKM, hogy általánosságban eldöntsük egy szerződésről, hogy mennyire drága.
A nyugdíjbiztostások költségeit szokták hozamveszteségnek is nevezni, ami tulajdonképpen egy találó elnevezés, hiszen a várható hozam és a költségek különbözete adja meg számunkra a valós, nettó hozam értékét.
Miért volt szükség a TKM bevezetésére?
A TKM elsősorban az ügyfelek érdekeit védi a korábban elterjedt, átláthatatlan biztosítási költségekkel szemben.
A teljes költségmutató bevezetésének a célja tehát egy ügyfélközpontú piac létrehozása és továbberősítése, hogy megalapozott döntést hozhassunk a megfelelő nyugdíjbiztosítás kiválasztásakor, és ne legyünk kitéve a pénzintézetek sokszor félrevezető marketingjének.
Ezt a célt a TKM úgy éri el, hogy általa az egyes biztosítási termékek költségei átláthatóbbá és a különböző biztosítók hasonló termékeinek TKM-jei könnyebben összehasonlíthatóvá váltak.
Minden élethelyzet egyedi és több mint 70 megtakarítás létezik, az egyes típusok között pedig akár több millió forintos különbség is lehet.
TKM-számítás módja
Most, hogy már látjuk, hogy az átláthatóság, a nyugdíjbiztosítások TKM összehasonlítása, valamint az ügyfelek teljes körű tájékoztatása miatt vezették be a TKM-et, fontos azt is tudni, hogy pontosan hogyan számítják ki ezt az egységes értéket.
Az első és legfontosabb, amit szem előtt kell tartanunk, hogy a TKM egy átlagpéldával számol.
Tehát nem pontosan azt az értéket mutatja, amit a saját választott nyugdíjbiztosításunk után kell majd fizetnünk, viszont ennek köszönhetően az egyes biztosítók hasonló termékeinek költségeit relatíve könnyen össze tudjuk hasonlítani.
Az átlagpélda olyan személlyel számol, aki 35 évesen köt nyugdíjbiztosítási szerződést és egy meghatározott, átlagosnak mondható díjat fizet be.
Tehát vagy egyszeri 4-500.000 forintos befizetéssel 5-10-20 éves futamidőre számolnak egy-egy költségmutatót, vagy – ami a nyugdíjbiztosításoknál sokkal gyakoribb – havi 25 000 forintos, rendszeres megtakarításban vezetett 10-15-20 éves futamidejű biztosítással számolják ki az egyes TKM-értékeket.
Fontos, hogy az átlagpéldában rendszeres és pontos fizetést feltételeznek a futamidő végéig, tehát azt feltételezik, hogy megtakarító személy az előre rögzített összeget (25.000 Ft-ot) minden hónapban a fizetési határidőre befizeti.
Emellett a TKM-mintapéldában a legalacsonyabb – kötelezően választandó – kockázati elemeket, és az ahhoz kapcsolódó kockázati díjat veszik alapul.
Ez a TKM-számítás bevett módja a megtakarításos életbiztosításoknál. A nyugdíjbiztosítások esetében azonban van egy kis eltérés az itt leírt típuspéldához képest.
Mivel a nyugdíjbiztosítás fix lejárati időhöz kötött (a kötés napján hatályos nyugdíjkorhatár, ami jelenleg 65 év), ezért a futamidőt ebből számítják vissza a már megismert 5-10-20 évre egyösszegű befizetés esetén, illetve 10-15-20 évre havi rendszeres befizetésnél.
Ez tehát azt jelenti, hogy nem 35 éves személy a „kiindulási kor” a nyugdíjbiztosítás TKM-számítás során, hanem az első példában (egyösszegű befektetés) 45-55-60 éves, a második példában (rendszeres megtakarítás) pedig 45-50-55 éves személy.
Mik a TKM előnyei?
Ahogy azt fentebb is megírtuk, a TKM bevezetése előtt a biztosítóintézetek önkényesen, átláthatatlanul és néhány esetben túlzóan magas összegben határozták meg a költségeiket, aminek leginkább az ügyfelek látták a kárát.
A TKM bevezetésével átláthatóbbá vált a nyugdíjbiztosítások költségalapú összehasonlítása. A TKM-mutató egyik elsődleges célja volt, hogy az ügyfelek pontos és egységes tájékoztatást kapjanak a várható költségekről, ami mindenképp érdemi előny a nyugdíjbiztosítások korábbi állapotához képest.
A TKM Charta szigorúan szabályozza, hogy mely költségeket kell tartalmaznia a TKM-nek és mik azok, amikről az egyes intézetek szabadon dönthetnek.
A TKM bevezetésének legfőbb célja az volt, hogy az ügyfelek tisztában legyenek a leendő nyugdíjbiztosításuk várható költségeivel.
Tehát a TKM tartalmazza azokat a költségeket, amik minden biztosítást érintenek, mint például az adminisztrációs költség, vagy az alapdíj, viszont az olyan költségeket, amik a szerződéskötéskor még nem egyértelműen látható költségek – mintpéldául az eszközalapok közötti váltások költsége – nem tartalmazza.
Ez az egységes szabályozás szintén az ügyfelek érdekeit szolgálja.
Az ügyfélközpontúságot és pontos tájékoztatást hivatott biztosítani az is, ha TKM* jelet látunk a nyugdíjbiztosítás TKM összehasonlítását szolgáló táblázatban.
A TKM* ugyanis a típuspélda valamelyik paraméterében való eltérést jelöli – például a piaci átlagdíjnál magasabb díjjal számol.
Ennek köszönhetően tudni fogjuk, ha az egyik biztosító eltérne a saját TKM számításában az általánosan elfogadott típuspéldától.
Ugyanígy az ügyfeleket szolgálja a TKM-limitfigyelés is. Ennek az a célja, hogy ha egy nyugdíjbiztosítás esetében a TKM magasabb, mint az MNB ajánlásban megadott TKM-érték, akkor erről a biztosítók kötelesek tájékoztatni az ügyfelet és indokolni a többletköltség okát.
Fontos látni ugyanakkor azt is, hogy a limitértéktől való eltérés nem feltétlenül jelenti azt, hogy csípőből el kell utasítanunk azt az adott terméket, ugyanis lehet, hogy egy magasabb várható hozam, nagyobb beépített kockázati biztosítási védelem vagy emelt szintű ügyfélkiszolgálás áll a limitérték feletti költségek hátterében.
Ahogy az éremnek is két oldala van, úgy a TKM-nek is vannak hiányosságai az előnyök mellett, és mi ezeket sem szeretnénk véka alá rejteni.
Ezek ismerete ugyanis elengedhetetlen ahhoz, hogy tényleg átfogó képe legyen a nyugdíjbiztosítások TKM-értékeivel kapcsolatban.
Mik a TKM hiányosságai?
Azért, hogy könnyebb legyen a különböző biztosítók nyugdíjbiztosításainak TKM-alapú összehasonlítása, a TKM értékét egy átlagpélda alapján határozzák meg.
Ez ugye eddig előnyként volt említve a nyugdíjbiztosítások teljes költségmutatójának összehasonlítására nézve, viszont ezért cserébe el kell fogadnunk, hogy a TKM értéke csak egy viszonyszám, tehát nem azonos a saját, jól kiválasztott nyugdíjbiztosításunk költségével.
A kettő közötti különbség pedig akár jelentősen el is térhet egymástól, pozitív vagy negatív irányba egyaránt.
Ha ugyanis a típuspéldától eltérően fiatalabban, például 33 évesen kezdünk takarékoskodni, az a nyugdíjbiztosítás esetében a futamidőt is befolyásolja, hiszen több mint 20 év múlva érjük el csak a jelenlegi 65 éves nyugdíjkorhatárt. Ez pedig – az állandó költségek miatt – máris csökkenti az éves fajlagos költségeinket.
Ha viszont a példában szereplő 25.000 Ft-nál alacsonyabb összeget fizetünk be havonta, akkor – az egyes fix költségek miatt – a TKM-mutatónál magasabb tényleges költséggel kell számolnunk.
Ahogy természetesen az is emeli a költségeinket, ha a beépített (baleseti, rokkantsági, halál stb. biztosítás) alap kockázati védelemnél magasabb biztosítási védelmet választunk.
A fentiekből tehát jól látható, hogy a feltüntetett TKM-érték nem lesz azonos a szerződésben foglalt költségeinkkel, cserébe viszont a megadott megközelítő tájékoztató értékeknek köszönhetően a nyugdíjbiztosítások TKM-jeinek összehasonlítása egyszerűbb és átláthatóbb.
Tekintsünk a TKM-re úgy, mint egy iránymutatóra, ami jelzi egy-egy megoldás körülbelüli költségét, és aminek köszönhetően könnyebben tájékozódhatunk a különböző biztosítók hasonló termékei között, azonban a pontos döntéshez érdemes egy szakemberrel egyeztetnünk.
Jó ha tudjuk ugyanis, hogy a TKM meghatározása nagyon is összetett dolog, amihez érdemes független szakértő tanácsát kérni, hogy a számunkra legmegfelelőbbnyugdíjbiztosítást választhassuk és tisztában legyünk a teljes képpel.
Mit tartalmaz és mit nem tartalmaz a TKM?
A TKM előnyeinek és hátrányainak megismerése után azt is fontos tudnunk, hogy pontosan melyek is azok a költségek, amiket a TKM tartalmaz és melyek azok, amiket nem.
- Mögöttes alapkezelési költség: Annak a költsége, hogy a pénzünket befektetik, kezelik. Előfordul, hogy az egyes nyugdíjbiztosítási termékeknél a különböző eszközalapoknak (részvények, kötvények, állampapírok, menedzseltalapok, stb.) eltérő a mögöttes alapkezelői díja, ezért a TKM minimum-maximum értékben van meghatározva.
- Kockázati díjak: Nyugdíjbiztosítás kötésekor a szerződésbe kötelezően beépített élet- vagy balesetbiztosítás költsége, aminek a díját az életkor mellett meghatározza, hogy mekkora összegig vagyunk biztosítva, tipikusan munkaképtelenség és/vagy halál esetén. Ezek a minimum értékek sok biztosítónál opcionálisan növelhetők, ha valaki ezt szeretné – így általában kedvező áron juthatunk életbiztosítási védelemhez is.
- Adminisztratív költségek: Ide tartoznak a szerződéskötési (kezdeti) és fenntartási költségek, amelyek a biztosító működési kiadásait fedezik, valamint az esetleges hűségbónuszok alapját is ezekből a költségekből képzik.
- Hűségbónusz költségcsökkentő hatása: A hosszú távú elköteleződés támogatására a biztosítók bizonyos termékeik mellé bónuszt adnak. Ennek lényege, hogy szerződés kezdetén elvont szerződéskötési költségeket (és gyakran a fenntartási költségeket egy adott hányadát) nem vonják el véglegesen, hanem a futamidő során bizonyos időközönként bónuszjóváírás formájában visszaosztják. Gyakorlatilag a bónusznak köszönhetően a tényleges éves költség levonás az idő előrehaladtával nagyságrendekkel kevesebb, ennek köszönhetően pedig több pénz marad a megtakarítási számlánkon.
Tehát például ha hűségbónusz esetében az első évben 120.000 Ft-ot vonnak le költségként, a második évben már csak 100.000 Ft az elvonás, amelyet a 5. évben 90.000 Ft, a 10. évben pedig ismét 90.000 Ft kompenzál. Fontos, hogy a TKM ezeket a bónuszhatásokat is tartalmazza.
- Értékkövetés hatása a költségre: A TKM – a kötelező és rögzített értékkövetésű termékek kivételével – nem tartalmazza az értékkövetés hatását a költségmutatóra, hiszen nem lehet előre látni, hogy a futamidő alatt mekkora inflációra kell számítani és az ügyfél az egyes években milyen értékkövetési magatartást fog folytatni (értékkövet vagy sem, illetve milyen mértékben)
- Eszközalapok közötti átváltás költsége: Ezt a költséget előre nem lehet látni, mivel az ügyfél döntése, hogy a szerződésben rögzített befektetési eszközalapokat (tehát, hogy mibe fektet) szeretné-e megváltoztatni valamikor a futamidő alatt vagy sem (illetve hányszor). Jó hír azonban, hogy a legtöbb biztosítónál évente 2-3 átváltás ingyen van, ami általában elegendő is szokott lenni.
- Adó- és járulékterhek illetve kedvezmények költségei: Ezekre a költségekre a biztosítónak nincs ráhatása. Különösen a kamatadóra, amit akkor kell fizetni, ha 10 éven belül bontjuk fel a szerződést, és ugyanígy a menet közben pluszban kitalált adót, sem fogja tartalmazni a TKM.
Nyugdíjbiztosítás TKM összehasonlítása
Elkészítettünk egy táblázatot a nyugdíjbiztosítások részletes TKM összehasonlítására, ami egyetlen helyen mutatja meg az összes nyugdíjbiztosítás költségét. Ennek segítségével könnyebben összehasonlíthatja az egyes biztosítóintézetek hasonló termékeinek TKM értékét, amihez segítséget adunk a táblázat részletes bemutatásával.
A csillaggal* jelölt nyugdíjbiztosítások TKM számítási módja eltér az előírt sablontól, így az összehasonlításnál ezt érdemes figyelembe venni. Az eltérés részleteiről a táblázat alatti MABISZ linken lehet tájékozódni vagy kérje ki nyugdíjtanácsadója véleményét.
| Biztosító és terméknév | Tartam | Díjfizetés | TKMNy 10 éves | TKMNy 15 éves | TKMNy 20 éves |
|---|---|---|---|---|---|
| Aegon Relax Plusz * | fix tartamos | folyamatos | 4,14% – 4,60% | 3,11% – 3,53% | 2,84% – 3,28% |
| Aegon Exclusive Plusz Nyugdíjbiztosítás * | fix tartamos | folyamatos | 3,11% – 4,12% | 3,20% – 4,20% | 2,74% – 3,74% |
| Aegon Premium Selection Nyugdíjbiztosítás * | fix tartamos | folyamatos | 2,89% – 3,82% | 3,15% – 4,09% | 2,64% – 3,59% |
| Allianz Bónusz Életprogram * | whole life | folyamatos | 3,07% – 3,93% | 1,92% – 2,80% | 1,53% – 2,41% |
| Allianz Életprogram * | whole life | folyamatos | 2,71% – 3,62% | 2,08% – 3,00% | 1,83% – 2,75% |
| Egyszeri díjfizetésű Allianz Életprogram | whole life | egyszeri | 1,78% – 2,72% | – | 1,63% – 2,57% |
| Allianz Bónusz Életprogram – Euró * | whole life | folyamatos | 3,11% – 3,83% | 1,91% – 2,64% | 1,45% – 2,18% |
| Allianz Életprogram – Euró * | whole life | folyamatos | 2,95% – 3,71% | 2,32% – 3,09% | 2,05% – 2,82% |
| CIG Pannónia – Pannónia Klikk Életbiztosítás * | fix tartamos | folyamatos | 2,81% – 2,15% | 2,15% – 3,66% | 1,92% – 3,46% |
| CIG Pannónia – Pannónia Klikk Életbiztosítás * | fix tartamos | folyamatos | 2,81% – 4,29% | 2,34% – 3,89% | 2,11% – 3,67% |
| CIG Pannónia Nyugdíj KötvényE | fix tartamos | folyamatos | 4,16% – 5,66% | 2,78% – 4,38% | 2,09% – 3,74% |
| CIG Pannónia GravisE Egyszeri Díjas Életbiztosítás * | fix tartamos | egyszeri | 1,79% – 3,38% | – | 1,74% – 3,36% |
| Generali MyLife Prémium * | fix tartamos | folyamatos | – | 3,58% – 4,85% | 2,85% – 4,17% |
| Generali MyLife egyszeri * | fix tartamos | egyszeri | 1,73% – 2,68% | – | 1,69% – 2,65% |
| Generali MyLife | fix tartamos | folyamatos | 4,01% – 5,26% | 2,59% – 3,87% | 2,02% – 3,30% |
| Generali Kabala * | fix tartamos | folyamatos | 3,29% – 4,36% | 2,73% – 3,78% | 1,78% – 2,86% |
| Generali MyLife Extra | fix tartamos | folyamatos | 3,89% – 5,18% | 2,72% – 4,08% | 2,16% – 3,52% |
| Groupama Életív Nyugdíjbiztosítás | fix tartamos | folyamatos | 3,71% – 4,83% | 2,49% – 3,63% | 1,95% – 3,11% |
| Groupama Karrierív Nyugdíjbiztosítás * | fix tartamos | folyamatos | 0,98% – 2,18% | 0,93% – 2,13% | 0,91% – 2,10% |
| Groupama Balansz Nyugdíjbiztosítás (befektetési egységekhez kötött nyugdíjbiztosításként) * | fix tartamos | egyszeri | 2,02% – 3,22% | – | 1,88% – 3,10% |
| Groupama Easy Nyugdíjbiztosítás | fix tartamos | folyamatos | 1,96% – 3,06% | 1,71% – 2,81% | 1,59% – 2,69% |
| Groupama Next Nyugdíjbiztosítás | fix tartamos | folyamatos | 1,96% – 3,06% | 1,71% – 2,81% | 1,59% – 2,69% |
| K&H rendszeres díjas nyugdíjbiztosítás 3 * | fix tartamos | folyamatos | 2,21% – 3,47% | 2,00% – 3,25% | 1,84% – 3,07% |
| MetLife Nyugdíjprogram | fix tartamos | folyamatos | 3,98% – 5,37% | 3,38% – 4,85% | 2,96% – 4,45% |
| MetLife Nyugdíjprogram € | fix tartamos | folyamatos | 3,44% – 4,58% | 3,24% – 4,46% | 2,91% – 4,14% |
| MetLife Nyugdíjprogram * | fix tartamos | egyszeri | 1,65% – 3,15% | – | 1,62% – 3,11% |
| MetLife Nyugdíjprogram € * | fix tartamos | egyszeri | 1,73% – 2,94% | – | 1,61% – 2,79% |
| NN Motiva * | fix tartamos | folyamatos | 3,34% – 4,16% | 2,91% – 3,71% | 2,61% – 3,41% |
| Signal Iduna – Signal Nyugdíj Terv * | fix tartamos | folyamatos | 3,91% – 5,20% | 2,97% – 4,29% | 2,30% – 3,62% |
| Signal Iduna Nyugdíjprogram * | fix tartamos | folyamatos | 4,18% – 5,20% | 3,26% – 4,29% | 2,81% – 3,85% |
| Union VIG – VIENNA Time Select Nyugdíjbiztosítás * | fix tartamos | folyamatos | 3,22% – 4,36% | 2,64% – 3,80% | 2,33% – 3,53% |
| Union VIG – VIENNA Time Nyugdíjbiztosítás * | fix tartamos | folyamatos | 3,63% – 4,77% | 2,91% – 4,07% | 2,52% – 3,72% |
| Union VIG – VIENNA Time Erste Nyugdíjbiztosítás * | fix tartamos | folyamatos | 3,63% – 4,77% | 2,91% – 4,07% | 2,52% – 3,72% |
| UNIQA Pension Invest III. * | fix tartamos | folyamatos | 3,04% – 4,63% | 2,18% – 3,79% | 1,89% – 3,51% |
| UNIQA Jövőkulcs Bonus * | fix tartamos | folyamatos | 3,53% – 5,21% | 2,42% – 4,14% | 2,09% – 3,83% |
| UNIQA Harmónia Bónusz * | fix tartamos | folyamatos | 3,53% – 5,45% | 2,42% – 4,38% | 2,09% – 4,07% |
| UNIQA Pro Viva 3 * | fix tartamos | folyamatos | 4,08% – 5,66% | 2,81% – 4,41% | 2,34% – 3,98% |
| Biztosító és terméknév | Tartam | Díjfizetés | TKMNy 10 éves | TKMNy 15 éves | TKMNy 20 éves |
|---|---|---|---|---|---|
| Aegon Relax Bázis | fix tartamos | folyamatos | 4,51% – 4,51% | 3,59% – 3,59% | 3,18% – 3,18% |
| CIG Pannónia Értékmegőrző 2016 Nyugdíjbiztosítás * | fix tartamos | folyamatos | 1,54%–1,54% | 1,81%–1,81% | 1,59%–1,59% |
| Generali MyPlan * | fix tartamos | folyamatos | 2,86% – 2,86% | 2.47% – 2.47% | 2.18% – 2.18% |
| GRAWE Nyugdíjbiztosítás Adójóváírással vegyes életbiztosítás * | fix tartamos | folyamatos | 4,10% – 4,10% | 3,33% – 3,33% | 2,97% – 2.97% |
| GRAWE Eurós Nyugdíjbiztosítás Adójóváírással vegyes életbiztosítás * | fix tartamos | folyamatos | 3,05% – 3,05% | 2,45% – 2,45% | 2,06% – 2,06% |
| Groupama Balansz Invent (hagyományos nyugdíjbiztosításként) * | whole life | egyszeri | 6,24% – 6,24% | – | 6,38% – 6,38% |
| Groupama Balansz Senior (hagyományos nyugdíjbiztosításként) * | whole life | egyszeri | 6,08% – 6,08% | – | 6,30% – 6,30% |
| Groupama Balansz Nyugdíjbiztosítás (hagyományos nyugdíjbiztosításként) * | fix tartamos | egyszeri | 6,39% – 6,39% | – | 6,55% – 6,55% |
| Groupama Easy Nyugdíjbiztosítás * | fix tartamos | folyamatos | 6,43% – 6,43% | 6,33% – 6,33% | 6,32% – 6,32% |
| Groupama Next Nyugdíjbiztosítás * | fix tartamos | folyamatos | 6,43% – 6,43% | 6,33% – 6,33% | 6,32% – 6,32% |
| Magyar Posta Nyugdíj Aranytartalék * | fix tartamos | folyamatos | 3,47% – 3,47% | 3,33% – 3,33% | 3,38% – 3,38% |
| NN Motiva * | fix tartamos | folyamatos | 4,71% – 4,71% | 4,10% – 4,10% | 3,52% – 3,52% |
| Union VIG – Union Idill Nyugdíjbiztosítás * | fix tartamos | folyamatos | 3,15% – 3,15% | 2,16% – 2,16% | 1,77% – 1,77% |
| UNIQA Jövőkulcs Classic * | fix tartamos | folyamatos | 3,72% – 3,72% | 3,03% – 3,03% | 2.66% – 2.66% |
| UNIQA Harmónia Classic * | fix tartamos | folyamatos | 3,72% – 3,72% | 3,03% – 3,03% | 2.66% – 2.66% |
Forrás: MABISZ
A táblázat első oszlopában a a nyugdíjbiztosítási termék neve szerepel, mellette pedig a 10-15-20 éves TKM-mutatókat láthatjuk.
Mivel a nyugdíjbiztosítások esetében – egy két kivételtől eltekintve – inkább folyamatos díjfizetés lehetséges, a könnyebb átláthatóság érdekében az 5 éves futamidő TKM-értékét nem tüntettük fel a táblázatban. Ezt a TKM-értéket ugyanis a típuspélda alapján, csak az egyszeri díjfizetésnél kötelező megadni a biztosítóknak.
Ha a biztosítási termékek egyes TKM paraméterei eltérnek az MNB által előírt értékektől, akkor ezeket a biztosítóknak fel kell tüntetni megjegyzésként – ezeket táblázatunkban mi egy-egy *-al jelöltük a termék nevénél.
Ilyen eltérések lehetnek például:
- Monoton csökkenés: Ha a futamidőben a TKM-érték nem monoton csökken, akkor azt az adott időszakban minden évre fel kell tüntetni, hogy pontosan mekkora a várható TKM-mutató.
- Eltérő minimális éves díj.
- Minimális futamidő 10, 15 év.
- Limitértéktől való eltérés.
- Bizonyos termékek esetében a biztosítók azt is feltüntetik, hogy a termék az egyes sajátosságai miatt, nem hasonlítható össze az előírt TKM-paraméterekkel.
Amennyiben ezek részleteivel és TKM-re gyakorolt hatásaival nem vagyunk teljesen tisztában, érdemes kikérni független nyugdíjszakértőnk véleményét és útmutatását, aki tud majd segíteni ezeket tisztázni és az esetlegesen felmerülő kérdéseket objektíven megválaszolni.
Mennyi pénzt tud összegyűjteni nyugdíjára?
Mit jelent mindez a gyakorlatban?
A legegyszerűbb talán egy konkrét példán megvizsgálva bemutatni ezt.
| Biztosító és terméknév | Tartam | Díjfizetés | TKMNy 10 éves | TKMNy 15 éves | TKMNy 20 éves |
|---|---|---|---|---|---|
| Aegon Exclusive Plusz Nyugdíjbiztosítás * | fix tartamos | folyamatos | 3,11% – 4,12% | 3,20% – 4,20% | 2,74% – 3,74% |
Megjegyzés: A TKMNy érték 10 és 15 éves tartam között nem monoton csökkenő, 13 éves tartam esetén a legmagasabb: 3,21%-4,20%. Jelen termék sajátosságai miatt a TKMNy számítási eljárástól a következő módon tértünk el. A minimális éves díj 360.000– Ft. Ezen termékjellemzők miatt a termék TKMNy értékei közvetlenül nem hasonlíthatók össze az MNB rendeletben foglalt paramétereknek megfelelő feltételekkel.
Ha tehát például az AEGON biztosító Aegon Exclusive Plusz Nyugdíjbiztosítását nézzük, akkor csak rendszeres és folyamatos befizetésre van lehetőségünk, ami lehet havi, negyedéves, féléves vagy éves.
A TKM-mutató viszont ugye havi rendszeres befizetési költséggel számol, ezt tehát figyelembe kell venni, ha ettől eltérő rendszerességgel szeretnénk fizetni a nyugdíjbiztosítást.
Láthatjuk, hogy mivel folyamatos befizetéssel számol ez a termékcsomag, ezért ennél csak a 10-15 vagy 20 éves futamidő TKM van megadva. A futamidők oszlopában pedig az egyes TKM-értékek minimum és maximum tartományát is megtaláljuk.
Ezt tehát azt jelenti, hogy az Aegon Exclusive Plusz Nyugdíjbiztosítása esetén:
- 10 éves futamidőnél kb. 3,11% – 4,12% TKM-érték közötti költséggel;
- 15 éves futamidőnél 3,20% – 4,20% TKM-értékkel;
- és 20 éves futamidő esetében 2,74% – 3,74% a TKM-mel számolhatunk.
Jó, ha tudjuk, hogy ha például 33 évesen kezdünk el nyugdíjbiztosítást fizetni, akkor a futamidő értelemszerűen hosszabb lesz, mint 20 év. Tehát, lehetőségünk van hosszabb futamidőre nyugdíjbiztosítási szerződést kötni, a példánk szerint 33 évesen 32 évre, hogy elérjük az aktuális 65 éves nyugdíjkorhatárt.
A várható TKM-érték viszont ebben az esetben még kevésbé lesz pontos, hiszen leginkább a 20 éves futamidő TKM-mutatója alapján lehet egy hozzávetőleges TKM-értéket kalkulálni.
Ezek a TKM-szintek elsőre egy relatíve drága nyugdíjbiztosításra engednek következtetni, amelynél ugyan lehet, hogy vannak mögötte olyan szolgáltatások vagy extrák, amik ezt a magas költséget indokolttá tehetik, ám így első blikkre jobb óvatosnak lenni vele.
Alapelvként elmondható, hogy minél hosszabb futamidőt választunk, az éves költségünk annál alacsonyabb lesz, mivel a TKM értéke a mintapélda szerint monoton csökkenő. Ez érthető, hiszen annak ellenére, hogy hosszabb ideig kezeli a pénzünket a biztosító, arányaiban az összes költség a hosszabb időtartam alatt jobban eloszlik.
Az Aegon Exclusive Plusz Nyugdíjbiztosításában azonban a 10 és 15 éves futamidő közötti TKM-érték nem monoton csökken, amit a megjegyzésben tételesen fel is tüntetett a biztosító, ez ugyanis kötelező számukra.
Ahogy minden egyéb eltérést is kötelező feltüntetni a biztosítóintézeteknek, ami az MNB által előírt TKM-értéktől különbözik. Az eddig ismertetett terméktípus esetében például azt is láthatjuk, hogy a minimum fizetési díj évi 360.000 Ft, vagyis havi 30.000 Ft.
Ez egy magasabb minimum díj, mint a piaci átlagdíj, éppen ezért az egyes TKM-tartományok eltérnek az átlagtól, ami pedig azt jelenti, hogy nehezebbé válik a nyugdíjbiztosítás TKM összehasonlítása más biztosítók hasonló termékeivel.
Láthatjuk, hogy ezeken az összehasonlítást nehezítő körülményeken felül a TKM még a cikkben korábban felsorolt „torzításait” ez a táblázat is tartalmazza, ezért annak ellenére is fenntartással kell kezelni, hogy ezek a hivatalos adatok.
A fentiekből látható, hogy a nyugdíjbiztosítások TKM összehasonlítása a táblázat segítségével sokkal átláthatóbb és egyszerűbb, ugyanis még az olyan esetekben is ad valamilyen összehasonlítási támpontot, mint a fentebb leírt egyedi példa, ami a TKM-típuspéldájától eltérő értékeket mutat.
Ugyanakkor, nem győzzük eleget hangsúlyozni, hogy a TKM önmagában könnyen félrevezető tud lenni és nem szabad kizárólag a TKM alapján dönteni.
Kérje szakértőnk segítségét egy ingyenes nyugdíjtanácsadás során!
Milyen TKM értékű nyugdíjbiztosítást érdemes választani?
Ahogy azt már sokszor leírtuk a TKM csak egy iránymutató érték az egyes nyugdíjbiztosítások költségére, de ez sosem azonos azzal a költséggel, amit fizetnünk kell a biztosításunk után.
Ez tehát azt is jelenti, hogy a döntés sosem olyan egyszerű, hogy szimplán kiválasztjuk a legalacsonyabb TKM-értéket mutató nyugdíjbiztosítást.
Mivel a TKM csak egy iránymutató érték, így nem érdemes kizárólag erre alapozni a döntésünket, amikor nyugdíjbiztosítást választunk.
Egyrészt azért, mert a feltüntetett standard TKM-érték nem egyezik a ténylegesen ránk vonatkozó teljes költséggel. A korunk, a havidíj, a fizetési gyakoriság, a kockázati védelem, stb. egyedi szempontjai miatt a saját nyudíjbiztosításunk költsége igen könnyen el tud térni ettől a standardtól.
Másrészt, ahogy azt a TKM-limitfigyelés kapcsán is említettük, nem biztos, hogy egy magasabb TKM-érték szimplán drágább konstrukciót jelent.
Előfordulhat ugyanis, hogy a magasabb költségért cserébe jobb befektetési alapkezelő foglalkozik a pénzünkkel, így a szakértelmének köszönhetően például akár lényegesen több hozamot is várhatunk a valamivel magasabb költségekért cserébe.
Ezeken felül pedig fontos figyelembe venni, hogy a döntésünket ne csak a költségek vagy a várható hozamok értéke határozza meg, hanem például annak is utána járjunk, hogy az adott biztosító nyugdíjbiztosítása pontosan hogyan is működik.
Tehát például milyen alapkezelőkkel dolgozik, milyen kiegészítő élet- vagy balesetbiztosításokat adnak a nyugdíjbiztosítás mellé, ezek mekkora összegig biztosítanak minket, illetve pontosan milyen költség és hűségbónusz-struktúrával és milyen ehhez kapcsolódó esetleges szankciókkal rendelkezik az adott nyugdíjbiztosítás például egy szüneteltetés esetén.
Ha pusztán a nyugdíjbiztosítások TKM összehasonlítása alapján az alacsonyabb költségű nyugdíjbiztosítás mellett döntünk, akkor nem vesszük figyelembe, hogy pontosan mi is van az egyes TKM-mutatókon túl.
Ráadásul a költségeket érdemes legalább a hozamokkal együtt is megvizsgálni. Ha ugyanis az eszközalap mögöttes hozamértéke 6% és ehhez 2% TKM társul, az rosszabb, mintha 8% mögöttes hozamértékhez társulna 3% TKM.
Az első esetben ugyanis – bár alacsonyabb a TKM értéke – összességében alacsonyabb lesz a megtakarításunk összege, hiszen a nettó, hozam 4%, ezzel szemben a második példában 5% marad a zsebünkben.
Legyünk tehát óvatosak az olyan kalkulátorokkal, amelyek kizárólag a költségek alapján hasonlítják össze a nyugdíjbiztosításokat, hiszen láthatjuk, hogy mennyi egyéb szempontot érdemes figyelembe venni a megalapozott döntéshez.
Mire figyeljünk a nyugdíjbiztosítás kiválasztásakor?
A megfelelő döntés meghozatalához nem elegendő, a nyugdíjbiztosítások TKM-alapú összehasonlítása, vagy pontosan érteni azt, hogy mi is a TKM jelentése. Ahogy a várható hozamok megismerése sem elegendő önmagában a nyugdíjbiztosítás kiválasztásában.
Ezek jó kiinduló pontok, azonban rengeteg további szempont van még a megfelelő nyugdíjbiztosítás kiválasztásához.
Mivel hosszútávú elköteleződésről és megtakarításról van szó egy nyugdíjbiztosítás esetében teljeskörűen kell megvizsgálnunk mibe is vágunk bele, és mit is kapunk a pénzünkért hosszú távon.
Fontos tényező lehet számos olyan tulajdonság emiatt, amely pénzintézetenként és módozatonként is jelentősen eltérhet, így például:
- a szerződési feltételek részletei;
- a személyre szabhatóság;
- az értékkövetési szabályok;
- a rugalmasság és változtatási lehetőség;
- az elérhető befektetési alapok száma és minősége;
- a pénzintézeti háttér;
- az online felület és online számla-kezelés;
- a kiegészítő fedezetek és még számos egyéb tulajdonság.
A döntés tehát összetett kérdés, amiben nem elegendő a nyugdíjbiztosítások TKM-értékeinek összehasonlítása, de még a hozamok és a költségek különbségének megvizsgálása sem.
Ismernünk kell a biztosító hátterét, működését, a korábbi eredményeit, a szerződési feltételeit és annak részleteit, egyéb kiegészítő ajánlatait, valamint a saját kockázatvállalási lehetőségeinket és szándékunkat is.
Éppen ezért nagyon fontos, hogy a döntésünk előtt ezt a sok különböző tényezőt és szakmai paramétert megfelelően összefésülve vizsgáljuk meg.
Ebben lehet segítségére az ingyenes személyes tanácsadás egy független szakértőnkkel, aki kizárólag az Ön érdekeit tartja szem előtt, hogy a legmegfelelőbb nyugdíjbiztosítást választhassa.
Minket független biztosítási alkuszként az ügyfeleink bíznak meg, és nem (!) a pénzintézetek, így jogi kötelességünk is, hogy ügyfeleink megbízásából, ügyfeleink érdekeit képviselve, megtaláljuk számukra a legjobb megoldást.
Ez tehát azt jelenti, hogy a pontosabb becslés érdekében a kalkulátorunk a már levont költségek utáni hozam alapján mutatja meg, hogy mennyi pénzt tudunk összegyűjteni a nyugdíjunkra.