Legutóbb frissítve: 2024. január 1.
Összegyűjtöttük egy helyre az összes fontos és hasznos információt, amit megéri tudni az önkéntes nyugdíjpénztárakról. Bemutatjuk a működését, legfontosabb jellemzőit és megválaszoljuk a vele kapcsolatban leggyakrabban felmerülő kérdéseket.

A korábbi munkáltatói befizetéseknek köszönhetően az önkéntes nyugdíjpénztár egy igen elterjedt nyugdíj-megtakarítási formává vált.

Ennek ellenére még mindig sok a tévhit, sokan összekeverik a magánnyugdíjpénztárakkal, sokan nem tudják, hogyan is működik valójában az önkéntes nyugdíjpénztár.

Emiatt rengeteg kérdés merül fel az emberekben a nyugdíj-megtakarításokkal, így az önkéntes nyugdíjpénztárral kapcsolatban is.

Mi az önkéntes nyugdíjpénztár? Pontosan hogyan működik? Mik az előnyei és a hátrányai? Milyen változások érintették az elmúlt években? Megéri-e önkéntes nyugdíjpénztárban gyűjteni a nyugdíjunkra?

Most ezekre és még sok más gyakran felmerülő kérdésre keressük a választ, összefoglalva az önkéntes nyugdíjpénztár jellemzőit és a legfontosabb tudnivalókat róla.

Mi az önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP)?

Az önkéntes nyugdíjpénztár az egyik legrégebbi, állami támogatással is rendelkező nyugdíj-előtakarékossági forma, a három, államilag támogatott nyugdíj-megtakarítási módozat egyike.

Az önkéntes nyugdíjpénztárak a 90-es években jöttek létre abból a célból, hogy a tagok aktív éveik alatt előtakarékoskodhassanak nyugdíjukra.

Alacsony tagdíjjal indítható, a tagok egyéni számlájukon gyűjtik megtakarításukat, az összegyűlt pénzt pedig a pénztár a hozamok elérésének érdekében főként magyar részvényekbe és állampapírokba fekteti be.

Korábban kizárólag magyar állampapírokba és részvényekbe fektették az önkéntes nyugdíjpénztárba befizetett pénzeket, azonban mára egyre több pénztár kinálatában találhatóak meg a nagy arányban nemzetközi részvényekbe is fektető portfóliók.

A hozamokon felül, mivel hivatalosan is elismert formáról van szó, az ÖNYP esetén is igényelhetjük a 20% adó-visszatérítést, mely tovább növeli nyugdíjcélú megtakarításainkat.

Ezt az adókedvezményt az adott évi önkéntes nyugdíjpénztári befizetéseink után igényelhetjük vissza a személyi jövedelemadónkból (szja). A visszatérítés közvetlenül a nyugdíjpénztári számlánkra kerül jóváírásra május – július körül, így az onnantól kezdve hozamokat is termel.

A lejáratra a nyugdíjkorhatár elérésekor kerül sor, ekkor a pénztártag dönthet a kifizetés lehetőségeiről, hogy egy összegben vagy járadékként kéri az összegyűlt összeget. A pénztártagnak lehetősége van arra is, hogy tovább fizeti megtakarítását és csak egy későbbi időpontban igényli a kifizetést.

A pénztárak működése teljesen szabályozott, jogszabályban meghatározott módon történik, ennek működési feltételeit az 1993. évi XCVI. törvény, egyszerűbben fogalmazva az önkéntes nyugdíjpénztár törvény tartalmazza egyébként.

Magánnyugdíjpénztár és önkéntes nyugdíjpénztár és közötti különbség

Még mindig jellemző, hogy az emberek félnek egy nyugdíj-megtakarítás elindításától, hiszen emlékeznek a magánnyugdíjpénztárak (MANYUP) néhány évvel ezelőtti, állami nyugdíjkasszába történt beolvasztására.

Emiatt sokan úgy gondolják, hogy ez a jelenlegi nyugdíj-megtakarításokkal is megtörténhet, holott egészen különböző konstrukciókról van szó.

A jelenlegi nyugdíj-megtakarítások esetén nem (!) lehetséges egy, a magánnyugdíjpénztárakhoz hasonló beolvasztás.

A hasonló elnevezés miatt sajnos sokak szerint az önkéntes nyugdíjpénztár egyenlő a magánnyugdíjpénztárakkal, ezért muszáj kitérnünk néhány szóban a kettő közötti lényeges különbségekre, ehhez szükséges első körben a magánnyugdíjpénztárak rövid bemutatása.

Mi a különbség az ÖNYP és a MANYUP között?

Bár az elnevezésük hasonló, az önkéntes nyugdíjpénztár nem egyenlő a magánnyugdíjpénztárakkal.

A magánnyugdíjpénztárat úgy kell elképzelnünk, mint a munkáltatói nyugdíjjárulék-fizetés második tartóoszlopát, gyakorlatilag arról volt szó, hogy a munkáltatói járulékfizetések egy részét átcsoportosították egy névre szóló számlára.

Ez teljesen másképp működött, mint az önkéntes nyugdíjpénztár.

A magánnyugdíjpénztár esetén mivel járulékokról volt szó, ezért arról az állam dönthetett és ennek a járuléknak egy részét csoportosították át egy egyéni számlára. Az adókkal és járulékokkal levont nettó fizetésünkből – kvázi a saját zsebünkből – pénz sosem került a magánnyugdíjpénztári rendszerbe és emiatt volt lehetséges a későbbi visszaterelés is.

Az önkéntes nyugdíjpénztár egy megtakarítási forma, ehhez nem férhet hozzá az állam, hiszen az olyan lenne, mintha például a bankszámlánkon lévő pénzt vennék el.

Ennek a rendszernek az előnye abban rejlett, hogy kétféleképpen gyűlhetett a pénzünk és a névre szóló, egyéni számlákat nem befolyásolta jelentősen a felosztó-kirovó nyugdíjrendszer problémája.

Hátránya viszont az volt, hogy a magánnyugdíjpénztári számlán összegyűlt pénz önmagában nem lett volna elég egy tisztességes nyugdíjra, ugyanakkor az állami rendszerben gyűlt pénz is egyre apadt az átcsoportosítások miatt.

Egyre érezhetőbbé váltak a negatív hatások, egyre csökkent az állami nyugdíj összege, ezért történt meg a magánnyugdípénztárakban összegyűlt pénzek ismételt átcsoportosítása, azaz visszacsatolása az állami rendszerbe és ez okozta végül ennek a nyugdíjrendszernek a megszűnését.

A magánnyugdíjpénztárak megszűnésével gyakorlatilag visszaterelték az ott összegyűlt pénzt az állami rendszerbe, a hozamokat pedig kifizették a tagoknak, így visszaállt a pusztán állami, felosztó-kirovó rendszer.

Fentiekből láthatjuk, hogy ha csak nincs egyéni nyugdíj-megtakarításunk, akkor teljesen az állami rendszerre vagyunk utalva, ami egyre kevésbé fenntartható a társadalom elöregedésének és a csökkenő gyermekvállalási kedv következtében.

Az önkéntes nyugdíjpénztár nem (!) egyenlő a magánnyugdíjpénztárral, olyannyira nem, hogy se az állam, se a NAV nem férhet hozzá önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításainkhoz, mert jogilag két különböző megoldás. Az ÖNYP befizetések megtakarítás jogcímen futnak, míg a magánnyugdíjpénztári befizetésekről járulék jogcímén az állam rendelkezhetett.

Melyik nyugdíj-megtakarítás a legjobb Önnek?

Minden élethelyzet egyedi és több mint 70 megtakarítás létezik, az egyes típusok között pedig akár több millió forintos különbség is lehet.

Ismerje meg lehetőségeit

Önkéntes nyugdíjpénztári befizetés

A tagdíj befizetése különböző módokon történhet, fizethetjük mi magunk is, vagy munkáltatónk a cafeteria rendszer keretében.

A befizetés nagyságának meghatározása során nemcsak azt érdemes figyelembe vennünk, hogy mekkora összegyűjtött megtakarítást szeretnénk nyugdíjas éveinkre, hanem számos egyéb tényező is befolyásolja az összeg meghatározását, nézzük is meg most ezeket.

Munkáltatói befizetések – Önkéntes nyugdíjpénztár cafeteria-rendszerben

Az önkéntes nyugdíjpénztár a cafeteria rendszerben történő munkáltatói befizetéseknek köszönhetően vált széles körben ismertté.

Sok cég fizette a tagdíjat munkavállalói helyett cafeteria keretében, becslések szerint az összes tagdíjbefizetés kb. 30-40%-át a munkáltatói befizetések tették ki.

2017-től azonban a munkáltatóknak bizonyos cafeteria elemek, így az önkéntes nyugdíjpénztár befizetések után is adót kell fizetniük.

Ennek mértéke 2019-ben 40,71%-ról 21%-ra csökkent, ami jó hírnek tűnik első ránézésre, azonban mindeközben bekerült egy új elem is “a munkavállaló levonandó közterhe (33.5%)”.

Ennek eredményeként, ha a korábban megszokott, például havi 10.000 Ft-os munkáltató befizetést szeretnénk látni önkéntes nyugdíjpénztári számlánkon, akkor az bizony többe fog kerülni a munkáltatónak, mint korábban (konkrétan 7.76%-os többletköltsége lesz).

Ráadásul úgy, hogy ebbe már beleszámoltuk azt a pozitív irányú cafeteria rendszer változást is, hogy 2019-től már a munkáltatói befizetésekre is jár a 20%-os önkéntes nyugdíjpénztári adókedvezmény.

Tehát akárhogy is nézzük vagy kisebb összeget fogunk kapni a jövőben munkáltatónktól vagy többe fog neki kerülni ugyanazon összeg juttatása.

Mindez jelentős kockázatot jelent a rendszer fenntarthatósága szempontjából is, hiszen sokan nem fizetik tovább az önkéntes nyugdíjpénztári tagdíjat saját maguk sem abban az esetben, ha a munkáltató megszünteti ezt a cafeteria-elemet.

Ez csökkenő tagdíjbefizetéseket jelent, ami miatt egyre nehezebb lesz fenntartaniuk az önkéntes nyugdíjpénztári rendszert a pénzintézeteknek.

A cikk további része még rengeteg hasznos információt rejt az önkéntes nyugdíjpénztárakkal kapcsolatban.

Azonban amennyiben egyénileg tervezi az önkéntes nyugdíjpénztár taggá válást, akkor előtte mindenképp érdemes átbeszélnie a részleteket egy ingyenes konzultáción nyugdíjszakértőnkkel.

Ingyenes tanácsadást kérek

Egyéni önkéntes nyugdíjpénztár befizetések:

Lehetőségünk van arra, hogy egyéni befizetéseket is teljesítsünk az önkéntes nyugdíjpénztári számlánkra. Ezt megtehetjük a munkáltatói befizetések kiegészítéseként, vagy teljesen egyénileg, munkáltatói hozzájárulás nélkül is befizethetünk a számlánkra.

Mennyit és milyen gyakran érdemes befizetni?

A legtöbb hosszú távú megtakarítás jellemzően rendszeres befizetésekre épülő konstrukció. Az önkéntes nyugdíjpénztári befizetéseinkből is úgy hozhatjuk ki a legtöbbet, ha rendszeresen fizetjük a díjat, nincsenek kihagyások, szüneteltetések.

A rendszeres tagdíjon felüli eseti befizetések is lehetségesek, évente akár több alkalommal is, és mi dönthetjük el, mennyit szeretnénk eseti díjként befizetni, nincs előre meghatározva az összeg.

Az önkéntes nyugdíjpénztári tagdíjak általában már 4.000 Ft havi díjtól kezdődnek, ideális megoldás lehet tehát azok számára, akik havonta csak egy alacsonyabb összeget tudnak félretenni.

Az önkéntes nyugdíjpénztári befizetéseink után járó adókedvezmény maximális mértéke 150.000 Ft lehet évente, ezt havi 62.500 Ft befizetésével érhetjük el.

Ez alapján a maximális és a minimális összeg ismeretében érdemes tehát úgy meghatároznunk 4.000 Ft és 62.500 Ft között megtakarítani kívánt összeget, hogy az hosszútávon, kényelmesen beleférjen a költségvetésünkbe.

Tagdíj nem fizetése, növelése vagy csökkentése

Adódhatnak néha olyan élethelyzetek, amikor a gondos tervezés ellenére átmenetileg nem tudjuk fizetni a tagdíjat. Ilyenkor a működési és likviditási költségeket az egyéni nyugdíjszámla hozamából – de legfeljebb a hozam mértékéig – levonják annak érdekében, hogy minden tag hozzájáruljon a pénztár működésének költségeihez.

Magyarán a pénztár levonja a hozamból a költségek fedezéséhez szükséges összeget.

Amikor nehézkessé válik a tagdíjfizetés, a tagdíj nem fizetése helyett érdemes lehet elgondolkodnunk azon, hogy átmenetileg kevesebbet fizessünk be az önkéntes nyugdíjpénztári számlánkra.

Az önkéntes nyugdíjpénztári befizetés mértéke ugyanis az előírt minimumig csökkenthető, ezáltal mégsem kerül akkora veszélybe megtakarításunk, mintha ideiglenesen egyáltalán nem fizetnénk.

Ugyanis ha nincs befizetés, attól még a költségeket (működési és likviditási tartalékot) még ugyanúgy levonják az eddig felhalmozott hozamokból. Így például jobban megéri havi 8.000 Ft-ról a minimum 4.000 Ft-ra csökkenteni havi befizetésünk és ebből levonni egy havi 300 Ft-os költséget, minthogy ne fizessünk be és a felhalmozott hozamunkból vonják le ezt a költséget.

A legjobb eset természetesen az, ha sikerül rendszeresen fizetnünk a tagdíjat, esetleg többet is félre tudunk tenni a tervezettnél, hiszen így nem érhet nagy meglepetés nyugdíjasként.

A tagdíj növelése időközben lehetséges, sőt az inflációs hatások elkerülése miatt ajánlott is, ezt többféle módon tehetjük meg:

  1. tagdíj önálló növelése: lehetőségünk van arra, hogy anyagi helyzetünkhöz mérten évről – évre nagyobb összeget fizessünk be tagdíjként, ezt a legtöbb pénztárnál bejelentenünk sem kell, egyszerűen elegendő, ha magasabb összeget utalunk
  2. eseti befizetések: ahogy arról fentebb már szó esett, eseti befizetésekkel is növelhetjük nyugdíj-megtakarításunk értékét, évente akár több alkalommal is lehetséges az eseti befizetések teljesítése.
  3. indexálás: ilyenkor a pénztár minden év januárban legalább az infláció mértékével növelt tagdíjról küld értesítést, illetve ezt a megnövelt tagdíjat állítja be. Sajnos ez az opció még a legtöbb pénztárnál nem elérhető.

ÖNYP befizetések összefoglalása:

  • lehet egyéni vagy munkáltatói
  • a 20% adó-visszatérítés az egyéni és a munkáltatói befizetések után is jár már
  • a tagdíj mértékét érdemes úgy meghatároznunk, hogy hosszú távon, kényelmesen beleférjen a költségvetésünkbe
  • a tagdíj növelése, csökkentése, szüneteltetése időközben lehetséges

Mennyi pénzt tud összegyűjteni nyugdíjára?

Önkéntes nyugdíjpénztár hozamok

Bár van kivétel, de a pénztárak a portfóliónak megfelelő arányban sok esetben még mindig főként magyar állampapírokba és részvényekbe fektetnek be, így a önkéntes nyugdíjpénztár hozamok erősebben függnek a magyar gazdaság teljesítményétől összehasonlítva más nyugdíjelőtakarékosságokkal.

A portfóliók többsége állampapír túlsúlyos, azaz állampapírokba és kincstárjegyekbe fektet nagyobb arányban. Ezek biztonságosabb, ám alacsonyabb hozammal kecsegtető befektetések, mint például a részvények.

Jellemzően 3-4 (néhány pénztárnál 5), előre meghatározott portfólió közül választhatunk, ezek különböző kockázati szintekkel rendelkeznek, és különböző hozamokkal kecsegtetnek.

Az ÖNYP hozamai nagyban függnek a magyar gazdaság teljesítményétől

Az ÖNYP hozamok elsősorban a választott portfólióktól függnek.

Léteznek magasabb kockázatú, ugyanakkor magasabb hozamot ígérő portfóliók, és alacsonyabb kockázatú, viszont hosszú távon várhatóan kisebb hozamú portfóliók.

Az önkéntes nyugdíjpénztárak esetén jellemzően nincsenek aktívan menedzselt alapok, tehát általában nem változtatják a portfóliók összetételét a piaci helyzet változásának megfelelően.

Alacsonyabb vagy magasabb kockázatú portfólióra váltásra a legtöbb esetben évente, de sok pénztár esetén akár negyedévente is lehetőségünk van.

A pénztárak más- és más vagyonkezelőkkel dolgoznak, így a hozamok is eltérőek lehetnek még az azonos típusú portfóliók között is. A pénztárak dönthetnek egyes eszközök, instrumentumok, portfóliók saját vagyonkezelésben tartásáról is.

A nyugdíjbiztosítással ellentétben ÖNYP esetén nincs lehetőség egyedi portfóliók összeállítására, ezáltal kicsit megkötött és jóval kevesebb választási lehetőségünk van, mint például a nyugdíjbiztosításnál, ahol akár 20-25 befektetési alap között is válogathatunk.

Egy átlagos önkéntes nyugdíjpénztár éves hozama kb. 5-7% körül mozog, de a kötvények kamatainak csökkenésével várhatóan a hozamok is csökkenő tendenciát mutatnak majd a közeljövőben. Ez más – helyesen kiválasztott és megfelelően menedzselt – nyugdíj-megtakarításokhoz képest kissé alacsonyabbnak mondható.

A múltbéli önkéntes nyugdíjpénztár hozamok ugyan kiindulópontként szolgálhatnak egy eszköz hozamainak vizsgálata során, de nem jelentenek garanciát a jövőre vonatkozóan, ezért nem lehet hozamokat ígérni, és legyünk óvatosak, ha valaki magas hozamokat ígér, csupán a múltbéli adatokra alapozva.

Az egyes pénztárak jogszabály alapján kötelesek közzétenni hozamaikat. Ezt a MNB honlapján megtekinthetjük egy részletes összefoglaló táblázat formájában: MNB – Önkéntes nyugdíjpénztári hozamok

Összefoglalva kizárólag a korábbi önkéntes nyugdíjpénztár hozamokra alapozva nem érdemes döntést hozni, ugyanis nem mindegy, hogy ezeket a hozamokat milyen költségek mellett érjük el.

Ezért is fontos, hogy a hozamok mellett nézzük meg alaposan a szerződés további paramétereit, ebből adódóan folytassuk is költségekkel.

Önkéntes nyugdíjpénztár költségei

Az ÖNYP átlagos költsége 0.5 – 2% körül mozog, ezzel az alacsony-közepes költségű nyugdíj-megtakarítások közé sorolható. Eltérések vannak azonban az egyes pénztárak között.

Az újabb, kisebb pénztárak jellemzően alacsonyabb költségekkel igyekeznek tagokat vonzani, ennek azonban ára van, a megfelelő háttér hiánya miatt ezek kockázatosabbak lehetnek, mint a régebbi, nagyobb taglétszámú pénztárak.

Jó, ha tudjuk, hogy a költségeket akkor is vonják a hozam erejéig, ha éppen nem fizetünk be semmit a számlánkra, így ezek csökkentik a nyugdíjba vonuláskor felvehető összeget. Éppen emiatt érdemes figyelnünk a rendszerességre, hiszen ezáltal hozhatjuk ki a legtöbbet megtakarításunkból.

Tagdíj nem fizetése, növelése vagy csökkentése

1. Fedezeti tartalék:

Ez a tagok egyéni, névre szóló számláját jelenti, ez az az összeg, amelyet a pénztár hozamok elérése céljából különböző eszközökbe fektet. Ebből a tartalékból fedezi a pénztár a szolgáltatáskor (nyugdíjbavonuláskor) esedékes összegeket. Általában az összes befizetésünk 90-99% – át teszi ki, mértéke pénztártól és vállalt tagdíjtól függ.

2. Működési tartalék:

Ez gyakorlatilag a pénztár működési költségeinek fedezésére szolgál. Innen fizetik az olyan költségeket, mint például a nyilvántartás, tagokkal történő kapcsolattartás költségei. Általában a befizetések 1-10%-át teszi ki.

3. Likviditási tartalék:

Befektetési kockázatok kezelésére vonják el, célja a pénztár fizetőképességének fenntartására.

Egyszerűbben megfogalmazva a fedezeti tartalék jelenti a megtakarított összeget, a működési és likviditási tartalék jelenti gyakorlatilag a költségeket.

Úgy kell elképzelnünk a befizetéseinket, mint három külön széfet, ahová a pénz kerül. Ebből a legnagyobb – a fedezeti tartalék – ténylegesen magát a megtakarítást jelenti, a másik kettőből – működési és likvditási tartalék – pedig fenntartja magát a pénztár, ez jelenti a költségeket.

ÖNYP költésgek 3 típusa

Az, hogy befizetéseinkből mekkora összeg melyik széfbe menjen a három közül, függ a pénztáraktól és a befizetéseink összegétől is.

Általában sávosan határozzák meg a költségek mértékét, például magasabb tagdíjnál arányaiban kevesebb költséget vonnak el, így próbálják ösztönözni a pénztártagokat a magasabb összegű befizetésekre.

Ezt a legszemléletesebben egy táblázat segítségével tudjuk bemutatni. A különböző pénztárak nyilvánosan is közzéteszik ezeket az adatokat, megtekinthető, hogy milyen összeg, milyen ”széfbe” vándorol.

Tagdíjbefizetések Fedezeti tartalékba (egyéni számlára) Működési tartalékba Likviditási tartalékba
10.000 Ft éves befizetésig 90,0% 9,9% 0,1%
A 10.001 Ft és 120.000 Ft éves befizetés közötti részre 94,0% 5,9% 0,1%
A 120.001 Ft és 240.000 Ft éves befizetés közötti részre 96,0% 3,9% 0,1%
A 240.001 Ft és 500.000 Ft éves befizetés közötti részre 98,0% 1,9% 0,1%
Az 500.000 Ft éves befizetés fölötti részre 99,0% 0,9% 0,1%

Forrás: allianz.hu

A pénztárak hasonlóan osztják meg a befizetéseket, vannak azonban kisebb eltérések, az Erste önkéntes nyugdíjpénztár esetén például a következőképpen alakul a befizetett tagdíjak felosztása:

Tagdíj Fedezeti tart. Működési tart. Likviditási tart.
0-10.000 Ft befizetésig 90,00% 10,00% 0,00%
10.001 Ft és 300.000 Ft
éves befizetés közötti részre
94,39% 5,60% 0,01%
300.001 Ft és 500.000 Ft
éves befizetés közötti részre
96,00% 4,00% 0,00%
500.001 Ft éves befizetés feletti részre 99,00% 1,00% 0,00%

Azonban önmagában a költségeket vizsgálni, mint ahogy önmagukban a hozamok összehasonlítása sem célravezető, hiszen előfordulhat 6%-os hozam 2%-os költség mellett vagy 3%-os hozam 0.5%-os költség mellett, ahol az első esetben hiába a magasabb a költség, a magasabb hozam miatt az eredmény 4% haszon lesz, szemben alacsonyabb költségű második esettel, ahol a jelentősen alacsonyabb hozam miatt csak 2.5% hasznot érhetünk el.

Fenti példából láthatjuk, hogy több tényező befolyásolja a döntést, és néhány százalék differencia jelentős különbséggé duzzadhat az évek folyamán a nyugdíj-megtakarításunkat illetően.

Továbbá azt is elmondhatjuk az alapos mérlegeléshez sajnos még ezen két tényező vizsgálata is kevés. Egyrészről azért, mert a múltbéli adatok, nem jelentenek garanciát a jövőre nézve sem a hozamoknál, sem a költségeket illetően. Másrészről pedig további egyéb tényezőt is érdemes figyelembe venni önkéntes nyugdíjpénztár választásakor.

Szeretne többet megtudni az ÖNYP költségeiről?

Tapasztalt szakértőink minden kérdésére választ adnak maximum 1 munkanapon belül!

Díjmentes tanácsadás

Önkéntes nyugdíjpénztár adókedvezmény

Az adókedvezmény vagy pontosabban adó-visszatérítés mértéke 20% az adott évi önkéntes nyugdíjpénztári befizetéseink után.

Mindhárom hivatalos nyugdíjcélú előtakarékossági formát (ÖNYP, nyugdíjbiztosítás, NYESZ) 20% adó-visszatérítéssel támogatja az állam.

Ez a 20% állami támogatás közvetlenül az önkéntes nyugdíjpénztári számlánkon kerül jóváírásra az éves befizetéseink után, így amint ez az összeg megérkezik május – július környékén, onnantól kezdve ez is hozamokat is termel és valóban a nyugdíjunkat gyarapítja, mivel nem költhetjük el másra.

Az önkéntes nyugdíjpénztári adókedvezmény maximális mértéke az egészség- és önsegélyező pénztárakkal összevontan évente 150.000 Ft lehet. Ez évi 750.000 Ft-os, avagy havi 62.500 Ft-os befizetés után jár a maximális adó-visszatérítés.

Így például az alábbi táblázatban láthatjuk, hogy milyen havi vagy éves megtakarítási összeg esetén mekkora adókedvezménnyel számolhatunk:

Havi befizetés Éves befizetés Éves adókedvezmény
4.000 Ft 48.000 Ft 9.600 Ft
35.000 Ft 420.000 Ft 84.000 Ft
62.500 Ft 750.000 Ft 150.000 Ft

Jó tudni, hogy ez az évi 150.000 Ft adó-visszatérítés a befizetett személyi jövedelemadónkból (szja) kerül jóváírásra, tehát rendelkeznünk kell minimum ennyi szja-befizetéssel.

Ez a 150.000 Ft-nyi adó-visszatérítés együttesen vonatkozik az önkéntes nyugdíjpénztárra és az egészség- valamint önsegélyező pénztárakra. Tehát ha rendelkezünk ezek valamelyikével, vagy akár mindhárommal, az összes befizetésünk után együttesen igényelhetjük a maximum 150.000 Ft adó-visszatérítést.

Önkéntes nyugdíjpénztár adókedvezmény egészség és önsegélyező pénztárral együtt

Így ha más kedvezményeket is igénybe veszünk akkor ezek levonása után is jó, ha marad még visszatéríthető személyi jövedelemadó (szja) befizetésünk, amennyiben szeretnénk kihasználni az önkéntes nyugdíjpénztár szja-jóváírás adta lehetőségét.

Ezáltal tehát nemcsak a befizetés nagysága, hanem a befizetett személyi jövedelemadó nagysága is befolyásolja azt, hogy mennyi pénzt igényelhetünk vissza nyugdíj-megtakarításaink után.

Azonban létezik néhány olyan élethelyzet, amikor nem, vagy alig fizetünk szja-t, ilyen például az, amikor valaki külföldön vállal munkát, KATA-s vállalkozó, GYES-en lévő szülő, vagy nagycsaládos. Ezekben az időszakokban nem tudjuk az önkéntes nyugdíjpénztári befizetéseinkre igényelni az állami támogatást, erre sajnos a jogszabály nem ad lehetőséget.

Ilyenkor lehet jó megoldás a nyugdíjbiztosítás, hiszen egyedül ennél lehetséges, hogy a szerződő – akinek az adójából visszaigénylünk – és a biztosított – akinek a javára gyűjtünk – személye elkülönüljön. A szerződő személye pedig akár menet közben többször is változatható.

Kapcsolódó cikkünk

Amennyiben többféle különböző típusú nyugdíjcélú megtakarításunk van (például ÖNYP és nyugdíjbiztosítás) akkor 280.000 Ft lesz a maximálisan igényelhető állami támogatás, ez évi 1.400.000 Ft, havi kb. 116.700 Ft-os befizetést feltételez.

Mivel elég magas az adó-visszatérítés maximuma, általában nem kell attól tartanunk, hogy nem tudjuk kihasználni ezt az állami támogatást.

ÖNYP befizetések összefoglalása:

  • 20% adó-visszatérítés igényelhető a befizetések után
  • évente max. 150.000 Ft lehet a mértéke az egészség- és önsegélyező pénztárakkal összevontan
  • más nyugdíj-megtakarításokkal együtt összevontan max. 280.000 Ft lehet a mértéke
  • a kapott adó-visszatérítés és annak hozamai jelentősen megnövelik nyugdíj-megtakarításunk lejáratkori értékét
  • ÖNYP esetén nincs lehetőségünk adó-visszaigénylésre akkor, ha nem fizetünk szja-t (KATA, GYES, külföldi munka stb. esetén)

Az állami támogatás jelentősen megnövelheti nyugdíj-megtakarításuk végösszegét, ezért is javasolt, hogy éljünk ezzel a lehetőséggel. Minél korábban kezdünk el gondoskodni a nyugdíjunkról, annál nagyobb megtakarítást tudunk képezni.

Ráadásul a kamatos kamat elvének és az adó-visszatérítésnek köszönhetően megtakarításaink összege még gyorsabban növekedhet, ezért nem érdemes késlekedni.

Önkéntes nyugdíjpénztár kifizetés és hozzáférhetőség

Mint a többi nyugdíj-megtakarítási forma esetén is, az ÖNYP-nél is fontos szempont hogy valóban nyugdíjcélú legyen, így érthető, ha esetleges megkötésekkel jár az idő előtti felhasználás. Adódhatnak azonban olyan élethelyzetek, amikor az ember kénytelen felhasználni a megtakarításait.

Az önkéntes nyugdíjpénztár alapesetben az aktuális (tehát nem a szerződéskötéskori) nyugdíjkorhatár elérésekor fizet, azaz érinti a nyugdíjkorhatár jövőbeni emelése.

A nyugdíjkorhatár emelése érinti az önkéntes nyugdíjpénztárt

Az ábra a KSH adatai alapján készült.

Önkéntes nyugdíjpénztári kifizetés tehát alapesetben nyugdíjba vonuláskor történik, de bizonyos megkötések mellett lehetőség van arra is, hogy megtakarításunk egy részét akár a nyugdíj előtt is felvehessük.

Önkéntes nyugdíjpénztár kifizetés 10 év letelte előtt

ÖNYP esetén 10 évig egyáltalán nem tudunk hozzáférni megtakarításunkhoz, azaz nem (!) lehetséges az önkéntes nyugdíjpénztári tagság megszüntetése 10 év letelte előtt.

Kivételt képez ez alól az az eset, ha a nyugdíjkorhatárt az önkéntes nyugdíjpénztárba történt belépést követő 10 éven belül érjük el. Ilyenkor fel lehet venni a megtakarításunkat, azonban a tőkerész után 15%-os személyi jövedelemadót (szja-t) kell megfizetni.

Önkéntes nyugdíjpénztár kifizetés 10 év után

Ahhoz, hogy a jelenlegi szabályozást megfelelően tudjuk szemléltetni, szükséges a számlánkon gyűlő megtakarításaink 3 fő összetevőjének meghatározása:

  1. tőkerész: amit a (jellemzően havi) befizetéseink adnak
  2. hozamrész: ami az eredményesen befektetett tőkén elért nyereségünk.
  3. adó-visszatérítés: amit a szja-nkból írhatunk jóvá éves befizetéseink után.

Az önkéntes nyugdíjpénztári kifizetésre vonatkozó szabályokat kezdjük fordított sorrendben, a legegyszerűbbtől a legbonyolultabbig.

Adó-visszatérítés:

Az éves befizetéseink után kapott 20%-os adójóváírás is tőkének minősül, ezért ugyanazok a szabályok vonatkoznak rá, amit majd a később ismertetett “tőke” pontban szemléltetünk.

Hozamok:

Alapesetben a számlanyitástól számított 10 év letelte után az önkéntes nyugdíjpénztári hozamok adómentesen felvehetők.

Ezt követően (a 10 év letelte után) 3 évente vehetjük fel újra adómentesen a hozamot, tehát minden évben nem lehet hozamot felvenni 10 év letelte után sem.

Tőke:

Ha a tőkerészt is szeretnénk felvenni, azaz szeretnék például önkéntes nyugdíjpénztári tagságunkat megszüntetni, a tőkerészre 15% szja-t és 13% szochót kell fizetnünk.

Ennek mértéke a 10. év után fokozatosan csökken és a 21. évben válik adómentessé, de nem túl egyszerűen.

A tőkerész esetén ugyanis az egyes befizetések időpontjától számítjuk, hogy mikor éri el az adómentes kifizetés lehetőségét és nem számlanyitás dátumától, mint a hozamnál.

Így például a 11. évben az első évben befizetett tőke még 100%-os (szja + szocho) adófizetési kötelezettség mellett vehető ki. Innentől kezdve évente 10 százalékponttal csökken az adóköteles tőke összege és a 12. évben a tőke 90 százaléka után, a 13. évben a tőke 80 százaléka után, stb. kell a 15%-os szja-t, plusz a 13%-os szochót megfizetni az első évben befizetett tőke összegére.

Eképpen érhetjük el, hogy a 21. évben már nem terheli semmilyen adókötelezettség az első évben (20 évvel korábban) befizetett tőkét sem.

ÖNYP kifizetése 10 év után

Az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások három fő összetevőjének kifizetésére eltérő szabályok vonatkoznak.

Ez elsőre egy kicsit bonyolultnak tűnik, de egy táblázat segítségével jobban áttekinthető, hogyan is működik ez a gyakorlatban.

Mennyi pénzt tud összegyűjteni nyugdíjára?

Önkéntes nyugdíjpénztár kifizetés adózása összefoglaló táblázat

FIGYELEM: a táblázat az adott befizetésekre vonatkozik, hisz az eltelt időt az adózás szempontjából minden egyes befizetésre külön-külön kell vizsgálni.

1 Az utolsó 20 éven belüli befizetések sávosan vagy egészben továbbra is adókötelesek.

A táblázatból látható tehát, hogy nem a legjobb megoldás az önkéntes nyugdíjpénztárból az idő előtti pénzkivétel, annál is inkább, hiszen az adóterhek mellett éppen a nyugdíj-megtakarításunk végösszegét csökkentjük ezzel, tehát a megtakarítási cél jelentősen sérül.

Ha időközben pénzre van szükségünk, megoldást jelenthet még a tagi kölcsön is. Ennek részletes szabályairól érdemes az egyes pénztáraknál tájékozódni.

Önkéntes nyugdíjpénztár szüneteltetése

Amennyiben időszakosan nem tudnánk fizetni a tagdíjat, nem csak az önkéntes nyugdíjpénztár megszüntetése lehet az egyetlen megoldás, lehetőségünk van például a díjak szüneteltetésére is.

Ez minden pénztárnál lehetséges, sőt, azt is megtehetjük, hogy később fizetjük be a számlánkra a tagdíjat.

Befizetéseinket éves szinten nézik, tehát éven belül viszonylag rugalmasan kezelhető a tagdíjfizetés, és ez nem jár különösebb megkötésekkel, vagy hátránnyal.

Az önkéntes nyugdíjpénztári tagdíj szüneteltetésével kapcsolatban jó, ha tudjuk, hogy a költségeket maximum a hozam erejéig akkor is vonják, ha nem fizetünk be semmit a számlánkra. Ez azt jelenti, hogy eleshetünk a hozamtól és kevesebbet, vagy rosszabb esetben egyáltalán nem fial a pénzünk abban az időszakban amikor az önkéntes nyugdíjpénztár szüneteltetése mellett döntünk.

Szüneteltetés helyett lehetséges megoldás az is, ha anyagilag megterhelőbb időszak esetén kicsit kevesebbet fizetünk be a számlánkra, ráadásul ezt is bármikor megtehetjük.

Önkéntes nyugdíjpénztár váltás

Ha elégedetlenek vagyunk jelenlegi önkéntes nyugdíjpénztárunkkal, vagy más okból szeretnénk váltani, akkor azt is megtehetjük, hogy megszüntetjük tagságunkat és egy másik pénztár tagjai leszünk.

Ezt bármikor meg lehet tenni, időbeli megkötés nincs, csupán egy pár ezer forintos költséget kell a másik önkéntes nyugdíjpénztárba történő átlépéskor fizetni.

Ilyenkor egy nyilatkozatot kell kitöltenünk, melyben megerősítjük váltási szándékunkat, a pénztár megküldi az elszámolást, majd az új pénztár boldog tagjai lehetünk.

Az önkéntes pénztárakról szóló törvény értelmében lehetőség van arra is, hogy párhuzamosan több önkéntes nyugdíjpénztár tagjai legyünk.

Önkéntes nyugdíjpénztár kifizetés és hozzáférhetőség összefoglaló

  • 10 éven belül egyáltalán nem hozzáférhető,
  • 10 év után a hozam 3 évente adómentesen felvehető
  • A tőkerészt szja (15%) + szocho (13%) terheli változó mértékben mindazon tőkerészekre, ahol még nem telt el 20 év az adott befizetés óta.
  • kifizetést nyugdíjkorhatár jövőbeni emelése érinti
  • egyéb lehetőségek megszüntetés helyett: tagdíj szüneteltetése, tagi kölcsön, önkéntes nyugdíjpénztár váltás

Megéri önkéntes nyugdíjpénztárba belépni?

Természetesen mindenféle megtakarítás jobb, mint a semmilyen, és az is igaz, hogy nyugdíjcélú megtakarítás esetén szerencsésebb, ha egy megtakarítás, minél nehezebben hozzáférhető a megtakarító számára.

A jelenlegi nyugdíjrendszer már nem sokáig tartható fenn, ezért mindenképpen érdemes nyugdíj-előtakarékosságot indítani. Az, hogy kinek, melyik terméktípus az optimális, számos tényező függvénye, az egyes megtakarítási formák jellemzőit korábban itt már összehasonlítottuk, ez jó kiindulási pontként szolgálhat, ha nyugdíj-megtakarítást szeretnénk indítani.

Az önkéntes nyugdíjpénztár egy biztonságos, jellemzően alacsony költségű nyugdíj-előtakarékossági forma, viszont a várható hozamok sem kiemelkedőek, hisz a befektetési lehetőségek viszonlyag keretek közé szorítottak a kevés választható portfólió miatt.

Előnye, hogy viszonylag biztos hozamokat hoz, főleg, ha a kevésbé kockázatos verziókat választjuk, és kisebb összeggel is indítható.

Elsősorban abban az esetben javasolt, ha egy alacsony havidíjjal indítható, biztonságos megtakarítást szeretnénk, és el tudjuk fogadni, hogy a hozamok erősen függnek a magyar gazdaság teljesítményétől. Ez azonban csak egy szempont, ennél jóval több mindent kell figyelembe venni, amikor 20-30 évre előre tervezünk.

A nyugdíj-megtakarításokra is igaz, hogy nem muszáj egy adott típusnál leragadni, minél több lábon áll egy konstrukció, annál biztosabb. Így érdemes lehet akár többféle nyugdíj-megtakarításban gyűjteni a pénzünket, például ha van már önkéntes nyugdíjpénztárunk, az nem zárja ki, hogy legyen mellette egy nyugdíjbiztosításunk, vagy hogy nyissunk egy NYESZ-t.

Ezen konstrukciók mindegyikének megvan a maga előnye és a hátránya, nem lehet kijelenteni, hogy egyik vagy másik jobb vagy rosszabb lenne a többinél. Ahogyan az emberek is különbözőek, ezek a megtakarítási megoldások is különböző megoldásokat nyújtanak, így mindenki egyénre szabottan megtalálhatja a számára optimális megtakarítást.

Mivel egy igen fontos, a jövőnket jelentősen befolyásoló döntésről van szó, mindenképpen érdemes egy független nyugdíjszakértővel beszélnünk, aki segít megtalálni a három nyugdíj-előtakarékossági forma közül a nekünk való variációt, és azon belül is az igényeinknek megfelelő pénzügyi terméket.

Melyik nyugdíj-megtakarítás a legjobb Önnek?

Kérjen díjmentes nyugdíjtanácsadást és tudja meg, hogy Önnek személyre szabottan melyik a legjobb megoldás!

Díjmentes tanácsadás