A nyugdíjbiztosítók után 2020 márciusától már az önkéntes nyugdíjpénztáraknál is bevezetik a költségeiket összehasonlító TKM mutatót. Az MNB ugyanis 2019 őszén – 2020. márciusi határidővel – előírta számukra ennek a mutatónak az évente történő kiszámolását és nyilvánossá tételét.
Szükség is volt erre az intézkedésre, hiszen eddig nagyon nehéz volt az önkéntes nyugdíjpénztári költségek között eligazodni és kiválasztani, hogy ezek alapján melyik terméktípus lenne a legmegfelelőbb a számunkra.
A szabályozásnak köszönhetően azonban az MNB online TKM összehasonlító weboldala mostantól nyilvánossá teszi ezeket a költségeket valamennyi pénztár esetében, így a teljes önkéntes nyugdíjpénztári piac átláthatóbbá válik. További előnye az intézkedésnek, hogy mostantól az önkéntes nyugdíjpénztári költségek nemcsak egymással, hanem a nyugdíjbiztosítások költségeivel is jobban összehasonlíthatóak lettek.
Ahhoz azonban, hogy jobban megértsük a teljes költségmutató bevezetésének jelentőségét, meg kell értenünk, hogy pontosan mi az a TKM és mit mutat meg. Miért van szükség a bevezetésére? Milyen költségei vannak egy önkéntes nyugdíjpénztárnak, és mire érdemes odafigyelni ezzel kapcsolatban? Cikkünk végén pedig azt is megmutatjuk, miért nem szabad kizárólag a költségek alapján vizsgálni egy megtakarítást.
Nézzük is meg először, hogy pontosan mi is az önkéntes nyugdíjpénztári TKM!
Mi az a Teljes Költség Mutató?
A Teljes Költség Mutató (TKM) egy viszonyszám, ami az egyes hosszú távú nyugdíj-megtakarítások várható éves költsége, egyetlen százalékos összegben meghatározva. A TKM-et 2009-ben a biztosítóknál már bevezettek az élet- és nyugdíjbiztosításokra, hogy az egyes biztosítási termékek költségeit könnyebben lehessen összehasonlítani.
Ennek mintájára vezették be 2020 márciusától az önkéntes nyugdíjpénztári TKM-et is, ami a különböző termékek költségeit összehasonlító mutatószám. Ez a százalékban kifejezett éves átlagérték pedig magában foglalja a tagok által fizetendő összes költséget.
A TKM nyugdíjpénztári bevezetésével azonban nem csak az egyes nyugdíjpénztárak termékeinek költségeit hasonlíthatjuk össze, mint “almát az almával”, hanem a nyugdíjpénztárak és a nyugdíjbiztosítások költségeit is könnyebben összemérhetjük. Az azonban fontos, hogy a két terméket csak részben hasonlíthatjuk össze a TKM segítségével, erről azonban később még részletesen is írunk .
Ezzel a szabályozással tehát már a nyugdíj-megtakarítási piac legtöbb termékét összevethetjük egymással, ami egyrészt egy piaci versenyhelyzetet idéz elő, ez pedig hosszú távon a költségek csökkenését hozhatja magával.
Másrészt azzal, hogy a TKM mindkét nyugdíj-előtakarékossági szektorban megjelent, megkönnyítheti számunkra a nyugdíj-megtakarítások közötti eligazodást és a legmegfelelőbb termék kiválasztását.
Bár a nyugdíj-előtakarékosságok között három különböző típus létezik – nyugdíjbiztosítás, önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP), nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ) – cikkünkben a piacon elérhető termékeket elsősorban a két leggyakrabban választott típusra, az ÖNYP-ra és a nyugdíjbiztosításra értjük, hiszen a TKM-et ennél a két előtakarékossági formánál vezették be.
Minden az önkéntes nyugdíjpénztári TKM-ről
Az önkéntes nyugdíjpénztárak költségei a TKM bevezetése előtt szinte egyáltalán nem voltak átláthatók. Bár az egységesen meg volt határozva, hogy milyen címen vonhatnak el költségeket, ezek egy részét – vagyonkezelői költségek – csak az MNB által közzétett portfóliók bruttó és nettó hozamainak különbségéből lehetett utólagosan kiszámolni.
Vagyis előzetesen nem volt feltüntetve ennek a költségnek a várható összege, annak ellenére, hogy nagy különbségek voltak – és vannak is – egy adott pénztáron belül is a különböző portfóliók kezelési költségében.
Emellett a sávosan meghatározott költségek között is nagy eltérések voltak a piacon található nyugdíjpénztárak között.
Ezek fényében tehát nagy szükség volt a pénztári költségek egységesítésére és átláthatóvá tételére.
Miért vezették be a TKM-et?
A TKM bevezetésére leginkább a pénztárak és a különböző portfóliók költségeinek összehasonlíthatósága, átláthatósága és nyilvánossága – elérhetősége – miatt volt szükség.
Ezek értelmében az MNB ajánlása alapján bevezetett éves TKM mutatókat a pénztáraknak kell meghatározni egyetlen százalékos értékben, aminek minden várható költséget tartalmaznia kell.
Az összehasonlíthatóság érdekében pedig ezt a minden költséget tartalmazó TKM értéket a pénztárak egységes elvek mentén határozzák meg.
Ez tehát azt jelenti, hogy az egyes pénzintézetek által kiszámolt TKM érték magában foglalja a tag által kötelezően fizetendő költségeket, illetve megmutatja azt a minimális bruttó hozamszintet, amit el kell érnie az adott megtakarításnak ahhoz, hogy a tagnak ne legyen vesztesége (de nyeresége se).
Vagyis a TKM százalákos értéke azt mutatja meg, hogy milyen bruttó áltaghozam mellett lesz nulla az elért nyereség és a kifizetett költség különbözete.
Az önkéntes nyugdíjpénztár TKM megmutatja a várható költségeket és azt is, hogy minimum mekkora hozamot kell elérni ahhoz, hogy a megtakarításunk ne legyen veszteséges.
Az így meghatározott TKM érték, ahogy azt már korábban is írtuk, abban segít, hogy a különböző pénztári, illetve nyugdíjbiztosítási termékek között könnyebben eligazodhassunk, jobban átlássuk azokat. Hiszen az önkéntes nyugdíjpénztári TKM bevezetésével az egyes nyugdíj-megtakarítások költségeit hasonló módon, egy standard számítás alapján meghatározott százalékos értékben adják meg.
A nyugdíjbiztosítás és az ÖNYP TKM számítása nem teljesen egységes, mivel a két terméknél eltérő futamidővel számolnak. Ennek következtében pedig a két termék költségeit nem lehet egységesen, minden szempontból összehasonlítani.
Ráadásul ezeket a TKM mutatókat a pénztáraknak 2020 márciusától kötelező feltüntetni az MNB honlapján, illetve ha van, akkor a saját online felületükön is. A pénztáraknak pedig éves szinten kötelező újraszámolniuk a TKM értékét a piac alakulásának figyelembevételével.
Ez a szabályozás tehát lehetővé teszi, hogy nyilvánosan bárki számára elérhető legyen az egyes nyugdíjpénztárak éppen aktuális TKM mutatója.
Most, hogy megismertük, a teljes költségmutató bevezetésének okait és jelentőségét, nézzük meg, hogy pontosan milyen költségeket tartalmaz az önkéntes nyugdíjpénztári TKM.
Tapasztalt szakértőink minden kérdésére választ adnak maximum 1 munkanapon belül!
Mit tartalmaznak a TKM értékek?
Ahogy azt már fentebb is írtuk a pénztári TKM értéknek minden felmerülő költséget, tehát a közvetlen és a közvetett díjakat egyaránt tartalmaznia kell. Nézzük is meg, pontosan mit jelent ez:
- Belépési díj: Ez a költség korábban jellemzően pár ezer forintos tétel volt, amit általában az első tagdíjbefizetésből voltak el egyszeri alkalommal. Mivel azonban ez nem egy rendszeres költség, ezért ez csak minimális mértékben növeli a TKM értékét.
- Működési és likviditási költség: Ezeket a költségeket a tagdíjbefizetésekből vonják el, korábban ezeket nevezték sávos költségeknek, mivel minél magasabb összeget fizetett be valaki havonta, annál kevesebbet költséget vont el a pénztár. A működési tartalék – vagy más néven kezelési költség – a pénztár megfelelő működését szolgálja, míg a likviditási költséget a pénztárak folyamatos fizetőképességének biztosításáért vonják el, de az ügyfelek szemszögéből ez gyakorlatilag egy költség.
A működési és likviditási költségek után megmaradt tagdíj összeget nevezzük fedezeti tartaléknak. Ez az az összeg, amit a befizetéseinkből tulajdonképpen befektet a pénztár az általunk választott portfólióba.
- Befektetés értékét csökkentő egyéb költségek: Ide tartoznak a vagyonkezelői díjak, letétkezelői és brókeri díjak. Ezek azok a költségek – ahogy azt a neve is mutatja -, amit már a befektetett fedezeti tartalékból vonnak el azért cserébe, hogy a megtakarításunkat az általunk választott portfólióba pénzügyi szakértők befektetik, kezelik.
- Közvetett befektetési költségek: Ez például az alapkezelői díj. Fontos azonban, hogy ez nem azonos a vagyonkezelői díjjal. Ez a költség ugyanis annak a díja, hogy az előre összeállított portfóliókban megtalálható különböző mögöttes befektetési alapokat kezelik, összeállítják. Éppen ezért nevezik ezt közvetett befektetési költségnek, hiszen ezek a már a mögöttes alapkezelők által levont összegek, nem pedig közvetlenül annak a portfóliónak a kezelési költsége, amit mi a nyugdíjpénztárban kiválasztunk.
A vagyonkezelői és alapkezelői díj tehát úgy épül fel, hogy a vagyonkezelő kezeli az általunk kiválasztott portfóliót, aminek a költsége a már említett vagyonkezelési díj. Azonban a vagyonkezelő dönthet úgy, hogy a portfólióba vesz egy piacon elérhető befektetési alapot. Ennek az alapnak azonban van egy költsége, ez pedig a mögöttes alapkezelői díj.
- Egyösszegű nyugdíjcélú szolgáltatás kifizetésével kapcsolatos költségek: Ez a költség szintén egyszeri és jellemzően pár ezer forint, amit a pénztárak a nyugdíjkorhatár elérése után a megtakarítás egyösszegű kifizetése esetén a postázási vagy utalási költségre számolnak fel.
Ezek tehát azok a díjak, amiket a TKM értékbe belekalkulálnak. Fontos azonban tudni, hogy van néhány költség, amit nem tudnak beleszámolni a TKM-be, mivel ezek a szerződés megkötésekor előre nem látható és kalkulálható összegek.
- Adó-visszatérítés: A TKM nem tartalmazza az adó-visszatérítést, mint tagdíjbefizetést és az ebből arányosan elvont költségeket (likviditási és működési költségek). Mivel ennek mértéke nagyban függ attól, hogy a pénztártag mekkora összeget gyűjt össze egy év alatt, fizet-e egyszeri magasabb összeget vagy csak a rendszeres havi befizetései vannak. Jogosult-e az adó-visszatérítésre vagy bármilyen okból kifolyólag – GYES, GYED, munkanélküli, KATA adózó – nem fizet SZJA-t, így nem tudja igénybevenni ezt a kedvezményt. Ezek tehát mind befolyásolják az adó-visszatérítés mértékét és az ebből fakadó költségeket is, éppen ezért ezt nem számítják bele a TKM mutatóba.
- Idő előtti kifizetés kérvényezése: A teljes költségmutató nem számol a nyugdíjkorhatár elérése előtt kérvényezett kifizetés költségeivel. Ez logikus is, hiszen a megtakarítás célja a nyugdíjas évek anyagi biztosítása. Az idő előtti kifizetésnél pedig számos szempontot kell figyelembe venni, ami a költségeket, az adózás mértékét befolyásolhatja.
- Portfólió váltás: Ahogy azt a következő fejezetben részletesen is górcső alá vesszük, a TKM számításnál meghatározott átlag példában azt veszik alapul, hogy a pénztártag a futamidő alatt végig egy portfólióba fekteti a pénzét. A pénztárak azonban lehetőséget biztosítanak a portfólióváltásra, ami a különböző élethelyzetekben hasznos is a hozamok optimalizálása szempontjából. A váltás költségével, valamint a különböző portfóliók közötti TKM értékek eltéréséből fakadó költségkülönbséggel a szerződés megkötésekor választott portfólió szerint megadott TKM értelemszerűen nem számol.
Hogyan számolják ki az önkéntes nyugdíjpénztárak a TKM értéket?
A nyugdíjpénztári TKM-et a biztosításokhoz hasonlóan egy átlagos nyugdíjpénztári tag, átlagos befizetési összege és futamideje alapján számolják ki.
Vagyis a TKM értéke minden esetben csak egy viszonyszám, ami nem fed le minden várható egyéni esetet.
Érdemes tudni, hogy a TKM csak egy viszonyszám, ugyanis egy átlagos ügyfél átlagos befizetései és futamideje alapján határozzák meg.
Könnyebb megértés érdekében nézzük is meg, hogy mik azok a kiindulópontok, amiket alapul vesznek a TKM érték meghatározásánál.
- Nyugdíjkorhatár: A minta példában a mindenkor hatályos nyugdíjkorhatárral számolnak. Vagyis a futamidőt nem a szerződéskor érvényben lévő nyugdíjkorhatár betöltéséig számolják, hanem a nyugdíjba vonulás idejében érvényes korhatárt veszik figyelembe. Ez tehát azt jelenti, hogy jelenleg az 1957-ben vagy azután születetteknek 65 éves korukig fut a nyugdíjpénztári számlájuk, ugyanakkor, ha megemelik a nyugdíjkorhatárt 70 évre, akkor már a futamidő is kitolódik, hiába volt érvényben a szerződéskötéskor a 65 éves nyugdíjkorhatár.
- Pénztártag kora: Mivel nem mindenki ugyanakkor indít nyugdíjpénztári számlát, éppen ezért a mintapéldában is három különböző korosztályú pénztártagot és ehhez mérten három különböző időtartamú futamidőt vesznek alapul. Tehát, a pénztárak minden egyes portfólió esetében egy 35, egy 45 és egy 55 éves pénztártagot vesznek alapul a TKM meghatározásánál. Ennek megfelelően pedig 30, 20, illetve 10 éves felhalmozási időszakkal számolva is megadják az éves várható Teljes Költség Mutató értékét.
- Kifizetés: Bár az önkéntes nyugdíjpénztáraknál a nyugdíjkorhatár elérésével lehetőségünk van járadékként, havi kifizetést választani, a TKM értékét az egyszeri, egyösszegű kifizetésben határozták meg. Ennek az az oka, hogy ha járadék formájában fizet a pénztár, akkor a bent maradt összeg tovább kamatozhat, illetve további összeg befizetését is lehetővé teszi. Ez pedig növeli a futamidőt, ezáltal pedig további költségekkel is számolni kell, aminek a mértéke egyénileg változhat.
- Befizetés: A TKM átlagos befizetésként havi 25.000 forinttal számol.
- Tagdíjfizetés gyakorisága: Bár a pénztártagoknak lehetőségük van egyszeri nagyobb összeg befizetésére is a havidíj mellett vagy éppen helyett, az átlag TKM számítás a havi rendszeres befizetést veszi alapul.
- Futamidő: Ahogy azt a pénztártag koránál már írtuk is, a pénztárak minden esetben három különböző futamidő – 10, 20, illetve 30 év vagyis 120, 240, illetve 360 hónap – TKM értékét határozzák meg.
- Költségek: A TKM a pénztár által felmerülő összes előre jól kalkulálható költséget figyelembe veszi beleértve a befektetések közvetlen és közvetett költségeit is, ahogy azt az előző fejezetben részletesen is leírtuk.
- Portfólió: Mivel az egyes portfólióknak eltérő vagyonkezelői és alapkezelői költsége lehet, akár egy pénztáron belül is, ezért a pénztárak kötelesek az összes választható portfóliójukra külön TKM mutatót feltüntetni. A nyugdíjpénztáraknál azonban lehetőségünk van a futamidő alatt akár többször is megváltoztatni a portfóliónkat. Vagyis dönthetünk úgy, hogy a magas kockázatú portfóliót, közepes kockázatúra cseréljük. Ez azonban minden esetben egyéni döntés, vagyis a pénztár ezzel nem tud előzetesen kalkulálni. Éppen ezért a TKM értékénél azt veszik alapul, hogy a befizetési időszakban a pénztártag nem vált portfóliót és csak egyetlen portfólióban tag.
Az itt felsorolt kritérium rendszerből is jól látható, hogy számos ponton eltérhet az egyéni befizetési konstrukciónk, a példában feltüntetettől. Előfordulhat például, hogy valaki havonta csak kevesebbet tud befizetni, mint 25.000 forint, azonban év végén rendszeresen egy nagyobb összeget tud betenni a megtakarítási számlára. Ahogy olyan is lehet, hogy valakinek már csak 18 vagy éppen még 35 éve van a nyugdíjba vonulásig, esetleg járadékként szeretné felvenni a megtakarítását az egyösszegű kifizetés helyett.
Számukra a nyugdíjpénztári TKM érték nem a tényleges költségeket fogja mutatni, sokkal inkább csak egy kiindulási alapot, aminél nagy valószínűséggel magasabb vagy éppen alacsonyabb effektív díjjal kell számolniuk.
Azt azonban egy ökölszabályként elmondhatjuk, hogy minél több hasonlóság van az átlagpélda és saját megtakarítási konstrukciónk között, annál inkább közelít a TKM értéke a mi valós költségeinkhez.
Mennyi pénzt tud összegyűjteni nyugdíjára?
ÖNYP-k összehasonlítása TKM alapján
Összegyűjtöttük egy táblázatba a tíz legnagyobb önkéntes nyugdíjpénztár TKM mutatóját, a különböző portfóliók alapján. Így egy helyen láthatja a különböző pénzintézetek költségeit 10, 20 vagy éppen 30 éves futamidőre és könnyebben összehasonlíthatja a pénzintézetek termékeit.
A hazánkban működő összes önkéntes nyugdíjpénztár TKM listája megtalálható az MNB honlapján, ahol mindemellett a nyugdíjbiztosítások TKM értékeit is megtalálhatja.
Azt azonban nem győzzük eleget hangsúlyozni, hogy a TKM mutató egy átlag példa alapján számolt viszonylagos érték, tehát nem a saját megtakarításunk valós költsége.
| Portfólió lista | TKM 10 év | TKM 20 év | TKM 30 év |
|---|---|---|---|
| AEGON Magyarország Önkéntes Nyugdíjpénztár | |||
| Kiegyensúlyozott | 2,08% | 1,47% | 1,28% |
| Klasszikus | 1,84% | 1,24% | 1,05% |
| Megatrend | 2,17% | 1,57% | 1,38% |
| Növekedési | 2,13% | 1,52% | 1,33% |
| Szakértői | 2,26% | 1,66% | 1,47% |
| Allianz Hungária Önkéntes Nyugdíjpénztár | |||
| Növekedési | 1,55% | 1,02% | 0,85% |
| Kockázatvállaló | 1,58% | 1,05% | 0,88% |
| Klasszikus | 1,51% | 0,99% | 0,82% |
| Kiegyensúlyozott | 1,53% | 1,00% | 0,84% |
| Aranykor Országos Önkéntes Nyugdíjpénztár | |||
| Harmónia | 1,41% | 0,86% | 0,69% |
| Egyensúly | 1,40% | 0,85% | 0,68% |
| Csendélet | 1,31% | 0,76% | 0,59% |
| Lendület | 1,44% | 0,90% | 0,72% |
| Életút Nyugdíjpénztár | |||
| D-portfólió | 1,02% | 0,65% | 0,54% |
| H-portfólió | 0,92% | 0,56% | 0,44% |
| A-portfólió | 0,71% | 0,34% | 0,23% |
| B-portfólió | 0,87% | 0,50% | 0,39% |
| R-portfólió | 1,13% | 0,76% | 0,65% |
| Erste Önkéntes Nyugdíjpénztár | |||
| Bázis | 1,99% | 1,46% | 1,29% |
| Kiszámítható | 1,75% | 1,22% | 1,04% |
| Lendület | 1,91% | 1,37% | 1,20% |
| Generali Önkéntes Nyugdíjpénztár | |||
| Eldorado Abszolút | 1,58% | 1,11% | 0,96% |
| Eldorado Business | 2,15% | 1,69% | 1,54% |
| Eldorado Medium | 2,11% | 1,64% | 1,49% |
| Eldorado Standard | 1,65% | 1,18% | 1,03% |
| Honvéd Közszolgálati Önkéntes Nyugdíjpénztár | |||
| Klasszikus | 0,97% | 0,55% | 0,42% |
| Növekedési | 1,37% | 0,95% | 0,82% |
| Pénzpiaci | 0,83% | 0,41% | 0,28% |
| Kiegyensúlyozott | 1,23% | 0,82% | 0,69% |
| MKB Nyugdíjpénztár | |||
| Klasszikus | 1,70% | 1,05% | 0,85% |
| Kiszámítható | 1,25% | 0,60% | 0,40% |
| Növekedési | 1,90% | 1,25% | 1,05% |
| Kiegyensúlyozott | 1,89% | 1,24% | 1,04% |
| OTP Önkéntes Nyugdíjpénztár | |||
| Kockázatkerülő | 0,87% | 0,44% | 0,30% |
| Klasszikus | 1,30% | 0,87% | 0,73% |
| Növekedési | 1,84% | 1,41% | 1,28% |
| Óvatos | 1,49% | 1,06% | 0,92% |
| Dinamikus | 1,86% | 1,43% | 1,29% |
| Kiegyensúlyozott | 1,76% | 1,33% | 1,20% |
| Pannónia Nyugdíjpénztár | |||
| Kiegyensúlyozott | 1,62% | 1,10% | 0,93% |
| Növekedési | 1,88% | 1,36% | 1,20% |
| Klasszikus | 1,45% | 0,92% | 0,76% |
| Prémium Önkéntes Nyugdíjpénztár | |||
| Klasszikus | 1,43% | 0,98% | 0,84% |
| Irány-2025 | 1,53% | 1,08% | 0,94% |
| Irány-2035 | 1,61% | 1,16% | 1,01% |
| Irány-2045 | 1,60% | 1,15% | 1,00% |
| Vasutas és Közlekedési Dolgozók Önkéntes Nyugdíjpénztára | |||
| Vasutas és Közlekedési Dolgozók Önkéntes Nyugdíjpénztára | 1,32% | 0,80% | 0,63% |
Ahogy láthatjuk is a táblázatban jellemzően 3-6 portfólió közül választhatunk, amiknek az eltérő TKM értéke a már korábban ismertetett vagyonkezelői és mögöttes alapkezelői költségek különböző mértékéből fakad.
Éppen ezért, ha a futamidő alatt például az AEGON Magyarország Önkéntes Nyugdíjpénztárnál a kiegyensúlyozott portfóliót 30 éves futamidőnél később valamilyen okból növekedési portfólióra váltjuk, akkor az éves TKM mutató alapján 1,28%-os éves költség helyett már 1,33%-os költséggel kell számolni.
Ez tehát torzíthatja a valós költségek mértékét éppen ezért érdemes pénzügyi szakértő tanácsát kérni az önkéntes nyugdíjpénztárak várható valós költségeivel kapcsolatban.
Milyen TKM értékű önkéntes nyugdíjpénztárt érdemes választani?
A táblázatban láthattuk, hogy az egyes pénztárak TKM mutatója 10 éves időtávban 0,71% és 2,26% között mozog, vagyis 1,55 százalékpontos különbség is lehet egy-egy pénztár között. 20 évesfutamidőnél a TKM értékek már alacsonyabbak, így a legalacsonyabb érték itt, amivel találkozhatunk 0,34%, a legmagasabb pedig 1,69%, vagyis a különbség itt 1,35 százalékpont lehet.
Amikor önkéntes nyugdíjpénztárat szeretnénk nyitni, mindenképpen érdemes a költségek mellett a várható hozamokat és a választható portfóliókat is megvizsgálni.
A legalacsonyabb értékekkel pedig a 30 éves megtakarítási idő esetében találkozunk, ám itt is nagy a szórás az egyes pénztárak TKM értékei között. A legalacsonyabb költség ebben az esetben 0,23% a legmagasabb pedig 1,47%, vagyis a különbség itt is – az előzőekhez hasonlóan – 1,5 százalékpont körül van (1,24 százalékpont).
Láthatjuk tehát, hogy bármekkora időtávra indítunk önkéntes nyugdíjpénztárat, a költségek széles skálán mozoghatnak. Bár a legnagyobb különbség a 10 éves futamidőnél van, ami egyre csökken, a 30 éves TKM érték felé haladva, ugyanakkor nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy egy 20-30 éves megtakarítási időszakban még az 1,5 százalékpontos különbség is jelentős eltérést mutathat a nyugdíj–előtakarékosságunk végösszegében. Érdemes tehát alaposan átgondolni, hogy melyik terméket választjuk ki.
Azonban nagyon fontos szem előtt tartani, hogy TKM csak egy iránymutatás, így szinte biztos, hogy a költség, amit önkéntes pénztári megtakarításunk után fizetnünk kell, nem egyezik majd ezzel. Az egyéni igényeink – havi befizetés mértéke, portfólióváltás lehetősége, futamidő hossza – mind befolyásolják, hogy valós költségeink milyen mértékben térnek majd el pozitív vagy negatív irányban a TKM értékétől.
Éppen ezért nem érdemes kizárólag a TKM mutató alapján választani önkéntes nyugdíjpénztárat.
Ráadásul, ha csak a költségek alapján választunk nyugdíjpénztárat, azzal gyakorlatilag csak a mérleg egyik oldalát vesszük figyelembe. Hiszen, ha kizárólag azt nézzük milyen súlya van a költségeknek, akkor nem nézzük meg azt, hogy a mérleg másik serpenyőjében mekkora hozamok kompenzálhatják a felmerülő költségeket.
Nem mindegy ugyanis, hogy 2%-os éves TKM érték mellett 8%-os éves hozamot termel a befektetésünk, vagy 1%-os költség mellett 6%-os hozammal számolhatunk.
Előbbi esetben ugyanis, bár a költség magasabb, a várható nettó hozam, vagyis a megtakarításunk összege 6% körül lesz, míg a második esetben a megtakarításunk az alacsonyabb költség ellenére is csak kb. 5% lesz.
Érdemes tehát a TKM mutatót és a várható hozam mértékét együttesen vizsgálni, amikor nyugdíjpénztárat szeretnénk nyitni.
Bár a bemutatott példában a hozam és költségek együttes figyelembevételének jobb megértése érdekében a hozam értékéből kivontuk a TKM értéket. Ezzel azonban érdemes óvatosan bánni, ugyanis a közzétett 10 és 15 éves átlaghozamok jellemzően nettó értékek, amiből a vagyonkezeléssel és a befektetéssel kapcsolatos költségek már levonásra kerültek, más költségek azonban még nem. Ha tehát a TKM-et ebből vonjuk ki, akkor a vagyonkezelői és alapkezelői költségekkel kétszer számolunk és így nem a valós eredményt kapjuk meg.
Emellett pedig a megfelelő nyugdíjpénztár kiválasztásához érdemes a választható portfóliókat is górcső alá venni, hiszen pénzintézetenként eltérő befektetési politika szerint állítják össze ezeket, amik így eltérő kockázati paraméterekkel bírnak, és így komoly hatással vannak a várható hozam mértékére, stabilitására is.
Látható tehát, hogy a megfelelő nyugdíjpénztár kiválasztása összetett feladat, ami nem csak a TKM értékek összehasonlításán múlik. Éppen ezért érdemes pénzügyi szakértő segítségét kérni, aki segít a várható hozamok, a megfelelő összetételű portfólió, a TKM mutatók és az egyéni igények együttes figyelembevételével kiválasztani a számunkra legmegfelelőbb nyugdíj-megtakarítási terméket.
Mire figyeljünk az ÖNYP választáskor?
A TKM bevezetésére szükség volt, hiszen a nyugdíjpénztárak költségei korábban kevésbé voltak átláthatók és összehasonlíthatók. A Teljes Költség Mutató bevezetése azonban a nyugdíjpénztárak összehasonlíthatósága mellett a piacon elérhető nyugdíjbiztosítások TKM értékével is könnyebben összevethetők.
A lehető legélethűbb költségszerekezet-bemutatás érdekében pedig az önkéntes nyugdíjpénztáraknak többféle mintaszámot is publikálnak. Éppen ezért teszi közzé minden pénzintézet a különböző portfóliók TKM értékét 10, 20, illetve 30 éves futamidőre egyaránt, hogy minél több szempontot figyelembe véve, mindenki találhasson magának olyan konstrukciót, ami a leginkább beleillik életkorába és saját megtakarítási igényébe.
Bár a TKM bevezetésének egyik fontos oka volt a nyugdíjpénztárak költségeinek átláthatósága és összehasonlíthatósága, azt nem tudjuk eléggé hangsúlyozni, hogy nem érdemes kizárólag ez alapján dönteni és kiválasztani egy önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítást, mert korántsem mindenki élethelyzetének megfelelőek ezek a mintaszámok.
Fontos, hogy a költségek mellett a hozamokat és a választható portfóliós rendszert is összehasonlítsuk, hiszen így kaphatjuk meg a legobjektívebb képet.
Ez azonban egy laikus számára időigényes és összetett feladat, éppen ezért érdemes nyugdíjszakértőhöz fordulni, hogy ingyenes tanácsadás keretében a segítségével biztosan a számunkra legjobb nyugdíjmegtakarítást tudjuk kiválasztani.
Kérjen ingyenes nyugdíjtanácsadást és tudja meg, hogy Önnek személyre szabottan melyik a legjobb megoldás!
