Cikkünkben részletesen bemutatjuk az osztrák nyugdíjrendszer működését, és megvizsgáljuk, hogy mely intézkedések voltak azok, amelyek lehetővé tették a világ egyik legfenntarthatóbb nyugdíjmodelljének felépítését. Emellett megnézzük azt is, hogy ki jogosult az osztrák nyugdíjra és mit tanulhatnánk szomszédaink példájából.

Sokan irigykedve tekintünk Ausztriára, amelyet Európa egyik legfejlettebb államaként tartunk számon. Az ország gazdasági erejét jól szemlélteti az egy főre jutó GDP 45.700 eurós értéke, ami jelentősen meghaladja az uniós átlagot (38.100 euró). Ezzel az eredménnyel Ausztria az ötödik helyen áll az EU-tagországok rangsorában.

Fejlett szociális piacgazdasága mellett a nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő ellátórendszere garantálja állampolgárai biztonságát és mindennapi boldogulását. Nem véletlen tehát az sem, hogy Bécset 2023‑ban a világ legélhetőbb városának választották.

Az osztrák szociális háló egyik fő pillére a nyugdíjrendszer, ami számos eltérést (előnyt) mutat a magyarhoz képest. Bár nyugati országként szomszédaink is hasonló kihívásokkal küzdenek, mint a világ más fejlett társadalmai, mégis olyan stabilitás és szolgáltatási színvonal jellemzi az osztrák nyugdíjrendszert, hogy mindenképp érdemes lenne tanulni tőlük.

A legfrissebb statisztikák szerint mintegy 130 ezer honfitársunk dolgozik Ausztriában, ezért egyre több magyart is közvetlenül érintenek az osztrák nyugdíjelőírások. Hogy működik az osztrák nyugdíjrendszer? Hány év a nyugdíjkorhatár Ausztriában, és mik az öregségi nyugdíj feltételei? Hogyan történik a nyugdíjak folyósítása? Milyen szabályai vannak a nyugdíj melletti munkavégzésnek? Magyar munkavállalóként milyen feltételek mellett kaphatunk nyugdíjat Ausztriában?

Nézzük is meg, hogy mit kell tudni az osztrák nyugdíjrendszerről, és mik azok a főbb elemei, amelyeket a hazai viszonyok között is integrálni lehetne.

Az osztrák nyugdíjrendszer alapjai

A fejlett társadalmak nyugdíjrendszereit megvizsgálva, az osztrák modellt gyakran tekintjük követendő példának. A szomszédaink által megalkotott rendszer hosszú távú sikerességét annak az emberközpontú rendező elvnek köszönheti, amely deklarálja, hogy az állami nyugellátásnak olyan mértékűnek kell lennie, hogy az mindenkor képes legyen a tisztességes időskor anyagi szükségleteit biztosítani. A fenntarthatóságot biztosító intézkedéseket, módosításokat pedig minden alkalommal úgy kell végrehajtani, hogy ez az alaptétel nem sérülhet.

Az osztrák nyugdíjrendszer három pillérre: az állami, a foglalkoztatói és magán nyugdíj-megtakarításokra épül.

Az osztrák nyugdíjrendszer három pillérre: az állami, a foglalkoztatói és magán nyugdíj-megtakarításokra épül.

Az állami nyugdíj mellett a rendszer további két pillérre is építkezik, a foglalkoztatóira és a magán nyugdíj-megtakarításokra, amelyekről a későbbiekben még részletesebben szó lesz. Ezek jelentős mértékben tehermentesítik az államkasszát, hiszen a kedvezőtlen demográfiai trendek miatt Ausztriában is egyre kevesebb aktív korúnak kell eltartania egyre több nyugdíjast. Ezért egyre fontosabbá válik az öngondoskodás, hogy a polgárok előtakarékoskodjanak saját, jövőbeni anyagi biztonságuk érdekében.

Az osztrák nyugdíjrendszer a némethez hasonlóan bruttó nyugdíjat utal, tehát adóköteles jövedelem, amit személyi jövedelemadó (szja) és egészségbiztosítási járulék (6,0%) is terhel. A bruttó nyugdíj intézménye összességében átláthatóbbá teszi a nyugellátás rendszerét, miközben az idősebb korosztály társadalmi megítélését is pozitívan befolyásolja.

Az öregségi nyugdíj megállapítása az egyéni nyugdíjszámla (Pensionskonto) alkalmazásával történik, amit alapvetően a nyugati szomszédainknál is felosztó-kirovó elv alapján finanszíroznak.

A rendszer működőképességét és hosszú távú fenntarthatóságát mi sem bizonyítja jobban, hogy a havi nyugdíj mellett minden év áprilisában és októberében rendkívüli kifizetések formájában a havi nyugellátás összegével megegyező mértékű plusz kifizetés történik. Vagyis gyakorlatilag egy 13. és egy 14. havi nyugdíjat is kifizet az állam.

Ennek köszönhetően 2024‑ben az átlagnyugdíj Ausztriában a nők esetében 1.563 euró, míg a férfiak vonatkozásában 2.620 euró volt, ami messze meghaladja a magyarországi átlagnyugdíj mértékét, ami 2026 januárjában 260.993 Ft volt.

A finanszírozási oldalon hasonló megoldást látunk, mint Németországban. A munkáltatók és a biztosítottak együttesen fizetnek járulékot a nyugdíjkasszába. A munkáltatók a bruttó bér 12,55%-át, a munkavállalók pedig 10,25%-át fizetik be.

Az osztrák nyugdíjrendszer struktúrája

Ausztriában is egyre magasabb a várható élettartam, miközben folyamatosan csökken a születésszám. Ezért egyre kevesebb aktív dolgozónak kell egyre több nyugdíjast eltartani. Ennek ellenére a rendszer meglehetősen sikeresen működik. Érdemes tehát alaposabban is megvizsgálni, milyen megoldások biztosítják a példaértékű nyugdíjrendszer stabilitását.

Az osztrák nyugdíjrendszer három pillére

Ahogy azt már korábban említettük, Ausztriában is gyakorlatilag három pillérre épül a nyugdíjrendszer – akárcsak Németországban. Az első pillért az állami ellátás jelenti, ami a rendszer alapját képezi. Tulajdonképpen ez az öregségi nyugdíj, amelyet az aktív korú dolgozók járulékok formájában befizetnek és a jogosult biztosítottak rendes, öregségi nyugdíjként megkapnak. Ezt tehát az osztrák állam folyósítja, ha megfelelünk a vonatkozó feltételeknek, amelyeket később részletesen tárgyalni fogunk.

A második pillért a foglalkoztatói (üzemi) nyugdíj adja, amelynek célja, hogy kiegészítse az állami nyugdíjat. A lényege, hogy a munkáltatók önkéntes, kiegészítő nyugdíjprogramokat biztosíthatnak a munkavállalóik számára (Pensionskassen). Ennek egyik formája, amikor a nagyobb vállalatok nyugdíjalapokat hoznak létre, míg a kisebb cégek csatlakozhatnak a különböző munkáltatókat tömörítő nyugdíjalapokhoz. Ebbe a rendszerben teljesítenek befizetéseket a munkáltatók (adott esetben a munkavállalók is), amelyből később, az öregségi nyugdíjjogosultság megszerzése után járadék formájában kifizetik az évek alatt felhalmozott pénzt. A rendszer működéséhez szükséges jogi keretrendszert az üzemi nyugdíjtörvény (Betriebspensionsgesetz) biztosítja.

A harmadik pillér pedig a saját, egyéni nyugdíj-előtakarékosság. Ennek keretén belül különféle nyugdíj-megtakarítási termékek közül lehet választani, például nyugdíjbiztosítás, különböző megtakarítási programok, amiket már az adózott jövedelmükből fizetnek az aktív korú dolgozók. Itt az általuk közvetlenül az erre a célra létrehozott számlára történik a befizetés. Ezeket az összegeket különböző megoldásokon keresztül befektetik egészen addig – optimális esetben az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig –, míg fel nem használják azokat.

Igaz, hogy az osztrák modellben is a legnagyobb súlya az állami szerepvállalásnak van, de azt is láthatjuk, hogy egy stabil, hosszú távon fenntartható nyugdíjrendszer több lábon áll, és így képes hatékonyan betölteni funkcióját, vagyis biztosítani az idős kor anyagi biztonságát a jelen és jövő legnagyobb kihívásai közepette.

Szeretné előnyben részesíteni Nyugdíj Másképpen szakmai cikkeit a keresőben?

Google Jelölje be megbízható forrásnak a Google-ön

A fő irányelv a tisztes megélhetés biztosítása

Mint korábban említettük, Ausztriában minden, a nyugdíjrendszert érintő, módosító intézkedéscsomag esetén alapkövetelmény, hogy azok úgy valósuljanak meg, hogy a változások ne veszélyeztessék a nyugdíjasok tisztes megélhetését, és az életszínvonalukban ne következzen be csökkenés. Ezt a célt szolgálja a 80/45/65 szabály alkalmazása (bruttó helyettesítési ráta) is.

A szabály lényege, hogy a nyugdíjba vonulás utáni első folyósított nyugdíj bruttó összege minimum el kell érje a nyugdíjba vonulás előtti utolsó bruttó jövedelem 80 százalékát. Ez biztosítja, hogy nyugdíjba vonulás után semmiképp ne csökkenjen töredékére egy osztrák nyugdíjas jövedelme, és ne fordulhasson elő, hogy egyik napról a másikra például a korábbi jövedelmeinek feléből kelljen megélnie nyugdíjasként.

Természetesen ez a cél, csak meghatározott feltételek teljesülése esetén tud megvalósulni. A 80%-os helyettesítési rátához  ugyanis el kell érni a 65 éves, rendes öregségi nyugdíjkorhatárt, és minimum 45 éves szolgálati idővel is kell rendelkezni.

Itt érdemes egy rövid kitekintést tenni, és gyorsan összehasonlítani az osztrák és a magyar viszonyokat. Ha egyszerű állami nyugdíjkalkulátorunk segítségével kiszámoljuk, hogy a jelenlegi keresetünk alapján mekkora lehet a várható öregségi nyugdíjunk összege, akkor egy elgondolkodtató, és egyben elszomorító eredményre jutunk. Egy gyors példaszámítást követően láthatjuk, hogyha egy 35 éves munkavállaló, ma 400 ezer forintot keres idehaza, akkor nyugdíjasként, alig több mint 194 ezer forint állami nyugdíjra számíthat, ami kevesebb, mint a fele a nettó keresetének. Vagyis a 80%-os osztrák helyettesítési rátával szemben, a példaszemélyünk 48,5%-os rátával kalkulálhat Magyarországon.

Azt, hogy a nyugdíjasok jövedelme és az életszínvonala később se szakadjon el jelentősen az aktív keresőkétől, azt a sávos nyugdíjemeléssel garantálja a rendszer. A nyugdíjemelés alapvetően itt is az infláció függvényében alakul, ahogy Magyarországon is, de az emelés sávosan, a nyugdíjak mértékét figyelembevéve történik. Így a nyugdíj összegétől függően: 2.500 eurós havi nyugdíjig +2,7%; az ezt meghaladó nyugdíjak esetén fix összegű, havi 67,5 eurós emelés az előirányzott. Míg a kiegészítő juttatások szintén 2,7%‑kal emelkednek 2026‑ban.

Nyugdíjszámítás bruttó kereset alapján

Németországhoz hasonlóan Ausztriában is bruttó nyugdíjakat állapítanak meg, amely után adóznak a nyugdíjasok. Ennek egyik legfőbb előnye, hogy a kalkulációk során könnyebb, átláthatóbb a nyugdíjak megállapítása. Nem is beszélve arról, hogy a szépkorúak társadalmi megítélése is sokkal pozitívabb, mivel adózóként maguk is hozzájárulnak a közös célok finanszírozásához.

Ausztriában bruttó nyugdíjakat állapítanak meg, amelyből levonják a társadalombiztosítási járulékot és az szja-t.

Ausztriában bruttó nyugdíjakat állapítanak meg, amelyből levonják a társadalombiztosítási járulékot és az szja-t.

A szabályok szerint a bruttó nyugdíjból a 6,0 % társadalombiztosítási járulékot (sozialversicherung) és a személyi jövedelemadót (lohnsteuer) vonják le. Eszerint annak az osztrák nyugdíjasnak, akinek például a 2.200 eurós bruttó nyugdíjából 132 euró tb-t és ~150 euró szja-t kell fizessen, a nettó nyugdíja körülbelül 1.920 euró lesz.

Független szakértőink véleménye szerint érdemes lenne megfontolni a nyugdíjak bruttósításának bevezetését a hazai gyakorlatban is. Magyar sajátság ugyanis, hogy a nettó nyugdíjak a bruttó keresetek nettósításából számolt életpálya átlagkeresetekből kerülnek megállapításra, ami rendkívül bonyolulttá teszik a számítás módszertanát. Nem beszélve arról, hogyha az adókulcsok változnak – emelkednek –, akkor az óhatatlanul csökkenti a nettó kereseteket is, ami tulajdonképpen a nyugdíjszámítás alapját képezi.

Miért előnyösek az egyéni nyugdíjszámlák?

Az osztrák egyéni nyugdíjszámla (Pensionskonto) adja az állami nyugdíjrendszer egyik sarokkövét. Tulajdonképpen egy olyan elektronikus nyilvántartás, amelyben vezetik, hogy az adott biztosított személy, mennyi nyugdíjjogosultságot szerzett az élete során.

Minden olyan személy rendelkezik egyéni nyugdíjszámlával, aki 1955. január 01-je után született, és legalább egy hónap jogviszonnyal rendelkezik, vagyis az osztrák nyugdíjbiztosítás alá tartozik vagy tartozott.

Ezeken az egyéni nyugdíjszámlákon minden biztosítottnak 2005 óta, évente jóváírják a bruttó járulékalap 1,78%-át. A 2005 előtt megszerzett jogosultságokat pedig egy kezdeti tőkejóváírással korrigálták. Ide azokat a mindenkori jövedelmeket számítják be, amelyek után járulékot fizetnek. Sőt, ide számítanak az olyan jövedelmek is, amelyeket nem keresőtevékenységgel keresnek meg és törvényben határoznak meg, mint például:

  • a gyermeknevelés;
  • az anyasági ellátás;
  • a fogyatékos gyermek ápolásával töltött idő;
  • a beteg hozzátartozó ápolásával töltött időszak;
  • a külön biztosítással megvásárolható tanulmányi;
  • a katonai és polgári szolgálat;
  • a munkanélküli segély
  • vagy a táppénz időszakai is.

A számlán található összes jóváírást 14-gyel osztva megkapjuk a havi nyugdíj összegét, így a nyugdíjszámla segítségével a jogosultak könnyedén nyomonkövethetik, mennyi nyugdíjra számíthatnak az addigi jóváírásaink alapján.

Ráadásul nem kell a magyar rendszerben ismert és bonyolult szolgálatiidő-alapú kalkulációkkal bajlódni: elég csupán ránézni az egyéni nyugdíjszámlán nyilvántartott jóváírásokra.

Ezeket a jóváírásokat a nyugdíjba vonulás után minden évben korrigálják a bruttó keresetek növekedési rátájával. Ez azt jelenti, hogy egy valorizációs szorzóval felszorozzák a jóváírások értékét, hogy a nyugdíj szintje lépést tudjon tartani a keresetek növekedésével.

Van azonban egy amolyan igazságossági elem is beépítve is a rendszerbe: ez pedig a járulékplafon. Ennek a lényege, hogy bizonyos kereset fölött már nem kell járulékot fizetni, így a plafon fölötti keresethányad után már nem jár jóváírás sem. Az intézkedés lényege, hogy az államkasszának ne kelljen finanszíroznia a legmagasabb jövedelmi szintig is a járadékot, ami miatt a jövedelmi különbségek a nyugdíjasok között is ugyanolyan élesek lehetnének, mint az aktív keresők között.

Nyugdíjrendszer és nemek közötti egyenjogúság

Az egyéni nyugdíjszámla alkalmazásának van egy további fontos előnye is, ami a gyermeket nevelő párokat érinti.

Ausztriában a szülők igénybe vehetik a nyugdíjjóváírás megosztásának lehetőségét. Ez annyit jelent, hogy amíg az egyik szülő otthon van a babával, addig a pár másik tagja átadhatja az ez időszak alatt neki járó jóváírások egy részét. Ezzel az önkéntes, méltányossági intézkedéssel a pár dolgozó tagjának lehetősége nyílik a gyermekkel otthon maradó fél számára kompenzálni gyermeknevelés miatt bekövetkező jövedelemkiesésből adódó nyugdíjváromány ellensúlyozását.

Ez alatt az időszak alatt a továbbra is dolgozó fél a számára járulékfizetései után járó jóváírások legfeljebb 50 százalékát átadhatja a gyermekkel otthon lévő, kereső tevékenységet nem folytató párjának. Ezzel az eszközzel gyerekenként maximum 7 évnyi jóváírás osztható meg a felek között.

Ugyanis ahogy azt a statisztikák mutatják, 2024‑ben, Ausztriában körülbelül 1.000 euró volt a különbség a férfiak (2.620 euró) és a nők bruttó átlagnyugdíja (1.563 euró) között, ami egy átlagos női nyugdíjnak közel kétharmadát jelentette. Vagyis egy férfi átlagosan 40%‑kal nagyobb nyugdíjra számíthat, mint egy nő.

Az intézkedés célja tehát a női egyenjogúság támogatása. Az ugyanis Ausztriában is megfigyelhető, hogy a nők alacsonyabb nyugdíjra számíthatnak, mint a férfiak. Ennek a jelenségnek az okait ebben a korábbi cikkünkben foglaltuk össze részletesen. Ezért kiemelkedő jelentősége van azoknak az intézkedéseknek, amelyek a nemek közötti nyugdíjszakadékot képesek csökkenteni.

Kik jogosultak osztrák nyugdíjra?

Mivel százezernél is több honfitársunk dolgozik szomszédainknál, ezért kiemelt jelentősége van annak, hogy megismerjük ki és milyen feltételek teljesítése esetén válik jogosulttá az osztrák nyugdíjra.

Mielőtt azonban górcső alá vennénk a témát, fontos felhívni a figyelmet arra, hogy nyugdíj megállapítása során minden olyan EU-s országból beszámítják a biztosítási időnket, ahol legalább 1 évet dolgoztunk. Ha pedig teljesítjük az adott ország korhatárra és biztosítási idejére vonatkozó kritériumokat, akkor önálló jogosultságot is szerezhetünk az ottani nyugdíjfolyósításra.

Osztrák nyugdíjkorhatár és az öregségi nyugdíj feltételei

Ausztriában a nyugdíjellátási jogosultság két tényezőtől függ: a nyugdíjkorhatár elérésétől és a kellő biztosítási idő teljesítésétől.

A nyugdíjkorhatár jelenleg a férfiak esetében 65 év, a nőknél pedig 60 év, ami 2024. január 1-jétől minden évben 6 hónappal emelkedik. Vagyis a hölgyek esetében 2033-ra eléri a nyugdíjkorhatár 65 évet. Ez alapján az 1968. június 02-a után született hölgyek már csak 65 éves korukban vonulhatnak nyugdíjba. Kivételt képez azonban a korhatáremelési ciklus alól a közalkalmazotti státusz, mivel az ilyen alkalmazásban foglalkoztatott nők számára már korábban is 65 év volt a nyugdíjkorhatár.

A másik kritérium a biztosítási időhöz kötődik. Ausztriában minimum 180 hónapot, azaz 15 évet kell minimum biztosítottként felmutatnunk. Ebből legfeljebb 7 évet tehetnek ki az olyan nem keresőtevékenységgel töltött időszakok, mint a gyermeknevelés vagy épp a táppénz, amelyekről fentebb írtunk már. Emellett legalább 7 év keresőtevékenység szükséges a fenti 180 hónap keretében.

A félreértések elkerülése végett szögezzük le: ha valaki mindössze 7 év keresőtevékenység után menne nyugdíjban, az még nem kapja meg a teljes nyugdíjösszeget, ez csak a minimumküszöb.

Minimálnyugdíj és a nyugdíj melletti munkavégzés szabályai

Ausztriában hivatalosan nincs minimálnyugdíj, de ennek ellenére az állam nem mond le a hátrányos helyzetben lévő állampolgárairól. A nyugdíjasok számára a tisztességes megélhetéshez az Ausgleichszulage, vagyis a kiegyenlítő támogatás biztosítja a szükséges forrást. Akiknek a nyugdíja és egyéb jövedelmei pedig együttesen sem érik el a jogszabályban meghatározott – évente változó – minimum szintet, akkor az állam kiegészíti ezt a különbözetet.

Az alacsonyabb jövedelemmel rendelkező nyugdíjasok kiegyenlítő támogatást kaphatnak.

Az alacsonyabb jövedelemmel rendelkező nyugdíjasok kiegyenlítő támogatást kaphatnak.

Erre a kiegészítő szociális juttatásra az Ausztriában élő nyugdíjas jogosultak, és a rendes öregségi nyugdíjhoz hasonlóan ezt is 14 alkalommal fizetik ki.

Az Ausgleichszulage összege függ:

  • a nyugdíjunk mértékétől;
  • a nyugdíj mellett végzett keresőtevékenységből származó jövedelmektől;
  • az egyéb jövedelmek összegétől (ingatlanbérbeadás, osztalék, egyéb);
  • és a házastárs jövedelmétől is.

Ennek a kiegészítő juttatásnak a jelentősége abban rejlik, hogy egy olyan szociális védőhálót biztosít az anyagilag legkiszolgáltatottabb nyugdíjasoknak, amellyel képesek hatékonyan megelőzni, csökkenteni az időskori szegénység jelenségét.

2026‑ban a hivatalosan meghatározott irányadó összegek, vagyis az minimális ellátási szint, ameddig az állam akár kipótolja az illető jövedelmét: az egyedülálló nyugdíjasok (özvegy) esetén 1.308,39 euró, míg a nyugdíjas házaspároknál pedig 2.064,12 euró.

Ha pedig már szóba került a nyugdíj melletti munkavállalás, térjünk ki erre is röviden. Ausztriában sincs akadálya, hogy nyugdíjasként valaki munkát vállaljon. Ebben az esetben levonásokkal sem kell számolnunk, sőt egy nagyjából 4,0 százalékos többlettel is kalkulálhatnak a nyugdíjukat illetően.

Aki addig menne el a nyugdíjkorhatár utáni munkavállalásban, hogy későbbre tolná a nyugdíjba vonulást – miután megvan a 60 vagy 65 életéve és a 180 hónap biztosítotti idő –, az ezt is megteheti. Ilyenkor minden újabb munkával töltött év után körülbelül 10 százalékos nyugdíjemelést szerezhet a munkavállaló.

Korridorpension, Schwerarbeitspension, és az özvegyi nyugdíj

A korhatár előtti nyugdíjazásra több alternatívát is kínál az osztrák állam. Az egyik ilyen lehetőség a Korridorpension, amikor már 62 éves kortól nyugdíjba vonulhat a munkavállaló, feltéve, hogy rendelkezik a szükséges, 40 év (480 hónap) biztosítási idővel. Tehát alapvetően ez a korai nyugdíjazási lehetőség a kellően hosszú biztosítási időhöz kötődik.

Mivel a Korridorpensiont csak a 62. életév betöltése után lehet igénybe venni, ezért a nők számára jelenleg ez nem releváns, hiszen a rájuk vonatkozó korhatár jelenleg még ez alatt van, hacsak nem közalkalmazottként dolgoznak. A hölgyek számára ez a lehetőséget csak 2028-tól lesz választható, amikor a fokozatos emelések hatására már az ő esetükben is eléri a 62 évet az öregségi nyugdíjkorhatár.

A korai nyugdíjnak azonban megvan a maga ára: évente 5,1% levonással kell számolnia annak, aki úgy dönt, hogy él a Korridorpension lehetőségével.

A korai nyugdíjazás másik lehetősége a Schwerarbeiterpension. Ez azok számára választható, akik fizikailag vagy pszichikailag megerőltető munkát végeznek hosszú időn keresztül. A hosszú idő itt konkrétan minimum 10 évet jelent a nyugdíjba vonulást megelőző 20 év során. Hogy pontosan milyen tevékenységek tartoznak ide, azt ezen a linken ellenőrizhetjük.

A Schwerarbeiterpension-t a Korridorpension-nel szemben már 60 éves korban is lehet igényelni, amennyiben legalább 45 év biztosítási időtartammal rendelkezik az illető. Mivel 60 éves kortól igényelhető, a hölgyek számára ez 2024-től, a korhatáremelés kezdetétől már releváns lehet.

Említsük meg emellett a résznyugdíjat, azaz Teilpension-t is, mert ez is teljesen új lehet magyar szemmel. Ausztriában ugyanis 62 év fölött, ha valaki már jogot szerzett pl. a Korridorpension-ra, akkor dolgozhat tovább csökkentett munkaidőben, de aránylag több pénzért.

Ezt úgy képzeljük el, hogy a Teilpension-nal 25-75%‑kal csökkenthetjük a munkaidőnket, de a fizetésünk csupán ennek a csökkentésnek a felével esik vissza. Ha például fele annyit szeretnénk már csak dolgozni, akkor a munkaidőnk 50%-át kell teljesítenünk, de a korábbi bérünk 75%-át fogjuk megkapni. Sőt, az öregségi nyugdíjunkba a Teilpension szabályai szerint ledolgozott időszakban is a 100%-os bérünket fogják bekalkulálni.

Végezetül ejtsünk pár szót az özvegyi nyugdíjról, amelynek relevanciája lehet számos magyar család esetében is. Az osztrák özvegyi nyugdíjra ugyanis azok jogosultak, akiknek házastársa vagy élettársa elhunyt, de pár évet dolgozott Ausztriában.

A hozzátartozók ilyen esetben a kint dolgozott munkavállalót megillető öregségi nyugdíjnak 60%-át kaphatják meg. A végleges összeg azonban függ a kedvezményezett hozzátartozó és családja jövedelmétől is, amelyet a halálesetet megelőző 2 évre visszamenőleg vizsgál a hatóság. Amennyiben ez alatt az idő alatt csökkent volna a jövedelme az elhunytnak, akkor kérelmezhető, hogy 4 évre visszamenőleg vizsgálják a jövedelmet.

Abban az esetben, ha házaspár életben maradt tagja nem felel meg a rendes özvegyi nyugdíj feltételeinek, akkor úgynevezett ideiglenes özvegyi nyugdíjra lesz jogosult. Ebben meglehetősen megengedőnek számít a rendszer, mivel az ideiglenes özvegyi nyugdíj a jellemző 12 hónap helyett 30 hónapra igényelhető, és még ez alól is adható felmentés különböző jogcímeken.

Hogyan történik az osztrák nyugdíjak folyósítása?

Ausztriában minden hónap első napján utalják a nyugdíjakat. Ha ez a nap hétvégére vagy munkaszüneti napra esik, akkor nyugellátás utalása már az ezt megelőző, utolsó munkanapon megtörténik. Fontos azonban megjegyezni, hogy az osztrák nyugdíj nem jár automatikusan, külön kérelem benyújtását követően kapják meg a jogosultak.

Ha magyar állampolgárként kint dolgoztunk Ausztriában és jogosultságot szereztünk az ottani nyugellátásra, de Magyarországon van a bejelentett lakcímünk, akkor ezt a kérelmet a lakóhelyünk szerinti Járási Hivatal Nyugdíjbiztosítási Osztályánál vagy bármely Kormányablakban adhatjuk le, amit majd a magyar hatóságok megküldenek osztrák társhatóságnak.

Ausztriában a nyugdíjjogosultság megszerzéséhez külön kérelmet kell leadnunk a nyugdíjhatósághoz.

Ausztriában a nyugdíjjogosultság megszerzéséhez külön kérelmet kell leadnunk a nyugdíjhatósághoz.

A kérelem leadása során lehet rendelkezni a kifizetés módjáról is, ami történhet bankszámlára vagy postai úton is. Előbbi jóval könnyebb, hiszen gyorsabb, kényelmesebb, emellett biztonságosabb is.

A nem Ausztriában élő nyugdíjjogosultaknak minden évben van egy plusz adminisztrációs kötelezettsége. A folyamatos, zavartalan nyugdíjkifizetéshez minden évben ki kell tölteniük egy úgynevezett életbenléti igazolást (Lebensbestatigung). Ezt a dokumentumot az osztrák nyugdíjhatóság mindenkinek megküldi, és a levélben megadott határidőn belül várja vissza a jogosulttól. Ha a nyilatkozattétel valamilyen okból kifolyólag elmarad, akkor a nyugdíjfolyósítást addig szüneteltetik, míg ezt nem pótolják.

Mit tanulhatna a magyar nyugdíjrendszer az osztrák példából?

Az osztrák nyugdíjrendszer számos olyan megoldást alkalmaz, amelyeknek köszönhetően, ma a világ egyik legfenntarthatóbb nyugdíjrendszere, ami képes hatékonyan kezelni a fejlett társadalmakat sújtó demográfiai problémákat, miközben a rábízottak tisztességes megélhetéséről is gondoskodik.

Már önmagában is fontos előny és jelentős stabilitást biztosít, hogy a rendszer három pilléren nyugszik. Azonban mégis talán az egyéni nyugdíjszámlák segítik leginkább az osztrák mintát, hogy áttekinthető, követhető és stabil legyen.

Ha azt gondolnánk, hogy egy-egy jól működő elem integrálása szomszédaink rendszeréből túl radikális változást jelentene, akkor érdemes figyelembe vennünk, hogy a Pensionskonto teljes körű bevezetésre is csak 2014‑ben került sor. Ez pedig azt jelenti, hogy ott is már egy meglévő nyugdíjrendszert alakítottak át, és ez a megoldás nem kezdettől fogva képezte a rendszer részét.

Megfontolás tárgyát képezhetné a bruttósítás alkalmazása is, amelynek köszönhetően jóval könnyebb a kalkuláció mind a nyugdíjintézet, mind a biztosítottak számára.

Míg a sávos nyugdíjemelés és a helyettesítési ráta szabályának alkalmazásával a rendszer arról is gondoskodna, hogy ne nyíljon tovább a jövedelmi olló a még aktívan dolgozók és a nyugdíjasok között.

Végezetül pedig ne feledkezzünk meg a méltányossági intézkedésekről. Ausztriában ugyanis a túl alacsony jövedelműek, az özvegyek és a nők is számíthatnak az általuk tapasztalt hátrányok kapcsán a nyugdíjrendszerbe épített támogatásokra.

Mindezekből látható, hogy az osztrák modell meglehetősen humánus, mindvégig a polgárait helyezi a középpontba.

Ahogy azonban Ausztriában is hangsúlyozzák, a jövő nyugdíjasainak maguknak is minden tőlük telhetőt meg kell tenniük saját későbbi anyagi jólétükért. Erről szól az nyugdíjcélú öngondoskodás, amelyre szerencsére Magyarországon is számos lehetőségünk kínálkozik, méghozzá állami támogatással.

Ha szeretné pontosan látni, hogy az egyes megoldások közül melyik illeszkedik leginkább az Ön élethelyzetéhez, és hogyan építheti fel belőle a sikeres nyugdíjstratégiáját, forduljon bizalommal a Nyugdíj Másképpen szakértőihez. Szolgáltatásunk természetesen mindvégig díj- és kötöttségektől mentes.