Egyre gyakrabban találkozhatunk a TKM, vagyis a teljes költség mutató érték kifejezéssel, ami a nyugdíjbiztosítások és az önkéntes nyugdíjpénztárak (ÖNYP) költségeinek könnyebb összehasonlíthatóságában nyújthat segítséget.
Ez a TKM mutató ugyanis- hasonlóan a hiteleknél kötelezően feltüntetett THM értékhez – a speciális pénzügyi ismeretekkel nem rendelkezőknek is támpontot adhat, hogy könnyebben eligazodhassanak a nyugdíj-előtakarékossági típusok között.
A megtakarítási termékek piaci átláthatóságának fejlődését jól mutatja, hogy 2020 márciusától a három öngondoskodási formából kettőnek – a nyugdíjbiztosítás és az önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP) – a költségei a TKM mutató értékein keresztül összehasonlíthatóvá váltak.
Mindez nem is történt véletlenül, mert a MABISZ céljait átvéve és folytatva a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is kiemelten fontosnak tartja a különböző nyugdíj-előtakarékosságok átláthatóvá tételét és az egyes termékek közötti verseny élénkítését .
A TKM mutatókkal kapcsolatban határozott előrelépések történtek az elmúlt 10 évben, de még mindig nagyon sok a tévhit és a félreértelmezhető információ a témával kapcsolatban. A nyugdíj-előtakarékosságok költségei között korábban is nehéz volt eligazodni, és ez a helyzet még mindig nem oldott meg teljes mértékben.
Azonban a Magyar Nemzeti Bank TKM érték szabályozó rendelete sok részletet tisztázott, és az ügyfelek számára jelentős könnyebbséget jelent a különböző nyugdíj-megtakarítási konstrukciók költségeinek összehasonlíthatósága, amely a szabályozás előtti időszakban még szinte lehetetlen volt.
Erre a célra hozta létre az MNB a speciális TKM összehasonlító weboldalát, ahol egyszerűen összehasonlíthatjuk az önkéntes nyugdíjpénztári és a nyugdíjbiztosítási TKM értékeket. mindenki számára elérhetővé és átláthatóvá váltak az egyes nyugdíj-megtakarítási konstrukciók költségei, megkönnyítve ezzel a választást.
A megfelelő döntés meghozatala előtt azonban érdemes áttekinteni, hogy pontosan mit jelent a TKM.
Mit mutat meg a gyakorlatban az önkéntes nyugdíjpénztár, és mit a nyugdíjbiztosítási TKM? Összehasonlíthatók a nyugdíjbiztosítás és az önkéntes nyugdíjpénztár TKM értékei? Érdemes kizárólag a TKM értékek alapján dönteni?
Ezekre a kérdésekre keressük a választ ebben a cikkben. Ahhoz azonban, hogy pontosabb képet kapjunk a TKM jelentőségéről, érdemes először a magyarországi bevezetésének történetét megismerni.
A TKM mutató jelentése
A teljes költség mutató jelentését azért érdemes pontosan megérteni, mert ez a mutatószám sokat segíthet a nyugdíjbiztosítások és az önkéntes nyugdíjpénztárak közötti választás során.
A TKM a nyugdíj-előtakarékossági termékek költségeit összehasonlító mutatószám, amely az ügyfél által fizetendő összes éves költséget mutatja meg százalékos arányban.
Ennek előnye, hogy a sok átláthatatlan költségtételt egyetlen jól összehasonlítható mutatóba sűríti, így nem kell azokat egyesével keresgélni és hasonlítgatni.
A teljes költség mutató gyakorlati haszna pedig az, hogy segítségével könnyen kiszámítható a minimálisan elvárható hozam értéke, amely nyereségessé teszi a nyugdíjbiztosítási-. vagy önkéntes nyugdíjpénztári szerződést.
Ez tehát azt jelenti, hogy például egy 3,5% TKM értékű nyugdíjbiztosításnál minimum 3,5% éves hozamra van szükség, hogy a megtakarítás költségek levonása után se legyen veszteséges.
Ez a mutatószám azonban minden esetben egy átlagpélda alapján kerül kiszámításra, vagyis egy fiktív személy meghatározott életkorát és meghatározott összegű rendszeres megtakarítási összeg befizetését veszik alapul mindkét öngondoskodási típus esetében.
Azonban a futamidőkben vannak különbségek, amit az összehasonlíthatóság szempontjából érdemes szem előtt tartani, erről azonban részletesen írunk még a Milyen időintervallumra vonatkozóan számítják ki a nyugdíjbiztosítás és az önkéntes nyugdíjpénztár TKM-jét? című fejezetben.
Tehát a TKM nem a ténylegesen várható saját költségeinket mutatja meg, ugyanakkor nem is az a célja, hogy tételesen, és személyre szabottan meghatározza az egyes termékek konkrét költségeit. Sokkal inkébb az, hogy összehasonlíthatóvá tegye a nyugdíjbiztosításokat, illetve a nyugdíjbiztosítást és az egyes ÖNYP portfoliókat is, így könnyítve meg az ügyfeleknek a tájékozódást és választást.
Minden élethelyzet egyedi és több mint 70 megtakarítás létezik, az egyes típusok között pedig akár több millió forintos különbség is lehet.
Mikor került bevezetésre a TKM?
A nyugdíjcélú öngondoskodásokra vonatkozó TKM szabályok bevezetése már régóta fontos igénye volt a piaci szereplőknek és az ügyfeleknek is. Elsőként a nyugdíjbiztosítások piacán vezették be az egységes költség mutatót, mivel ezek mozogtak a legszélesebb spektrumon. Ezt követően 2020. márciusában vezették be az ÖNYP-nél is a költségek egységes meghatározását.
Erre részben azért volt szükség, mert a díjak elnevezései sok esetben követhetetlenek voltak, az egész rendszer pedig alapvetően átláthatatlan és ebből következően kiszámíthatatlan is volt.
Elsőként a nyugdíjbiztosítások piacán került bevezetésre a TKM, 2010-ben.
Több lépésben tehát a nyugdíjbiztosítási és az ÖNYP piacnak is megérlelődött a jogos igénye a kialakult helyzet szabályozására, ami részben a két különböző termék összehasonlíthatóságát is lehetővé tette.
Mielőtt azonban megnéznénk, hogy hogyan könnyítheti meg a két típus összehasonlítását a TKM, nézzük meg külön-külön, hogy mikor és milyen feltételekkel vezették be a két előtakarékossági típus esetében.
Nyugdíjbiztosítás TKM bevezetése
A Teljes Költség Mutatót, vagyis a TKM-et a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) vezette be 2010-ben és kezdetben csak a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások, vagyis az úgynevezett unit linked életbiztosítások költség mutatóit tette összehasonlíthatóvá.
A MABISZ összefogásának keretében tehát maga a biztosítási szakma dolgozta ki elsőként a TKM mutatót, amelynek kifejezett célja volt, hogy könnyen értelmezhetően megmutassa az ügyfelek számára, hogy átlagosan milyen költségekkel kell számolniuk a biztosítási szerződésük kapcsán.
Kezdetben azonban a biztosító társaságok teljesen önkéntes alapon döntöttek arról, hogy csatlakoznak-e a teljes költség mutatót szabályozó TKM Chartá-hoz, vagy sem. A döntésüket saját hatáskörben hozhatták meg, erre semmilyen szabályozó hatóság nem kötelezte őket.
Ezt a helyzetet változtatta meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2015-ben kiadott rendelete, amely 3 fontos változtatást vezetett be:
- 2016. január 1-jétől kötelezővé tette minden biztosító társaságnak a TKM közzétételét,
- a unit-linked biztosításokon túl kiterjesztette a teljes költség mutató feltüntetését a klasszikus biztosításokra is és
- egységesítette a TKM mutató számítási- és auditálási módszertanát.
A TKM számítás egységesítése és kötelezővé tétele tehát az első fontos lépés volt a biztosítások átláthatóbbá tétele érdekében.
A második lépést 2017-ben az Etikus élet- és nyugdíjbiztosítási szabályozás bevezetése jelentette, amely tovább részletezte és pontosította a TKM szabályozását.
A 2017. január 1-jén életbe lépett egységes Etikus élet- és nyugdíjbiztosítási szabályozás egyik legfontosabb rendelkezése a nyugdíjbiztosításokra vonatkozó TKM plafon (limit) bevezetése volt, amellyel meghatározták az egyes biztosításokhoz kapcsolódó teljes költségek mértékének maximumát.
Az Etikus élet- és nyugdíjbiztosítási szabályozás előírja továbbá a költségekre vonatkozó egyszerű és érthető ügyféltájékoztatást, illetve kifejezetten megtiltja a rejtett költségek felszámítását és a költségbagatelizálás alkalmazását is.
Harmadik lépésként pedig 2018. január 1-jétől Magyarországon is alkalmazni kell az Európai Tanács és az Európai Parlament un. PRIIPs rendeletét (1286/2014/EU rendelet), amely a befektetési csomagtermékekre- és biztosítási alapú befektetési termékekre vonatkozóan tartalmaz további szabályokat.
Ennek értelmében a pénzintézeteknek úgynevezett KID (Key Information Document – KID), vagyis kiemelt információkat tartalmazó dokumentumokat kell az ügyfeleik részére átadni, amelyben részletes összehasonlító adatoknak is szerepelnie kell az egyes termékekre vonatkozóan.
Önkéntes nyugdíjpénztár TKM bevezetése
A nyugdíjbiztosítások után a MABISZ, 2020 január 1-jétől az MNB 2019-es ajánlása alapján már az ÖNYP-k költségeinél is kötelezővé tette a TKM értékének megadását.
Ez tehát azt jelenti, hogy az ÖNYP-knek, a nyugdíjbiztosításhoz hasonlóan egy fiktív pénztári tag megtakarításait kell modellezniük, majd a befizetéseikből és megtakarításaikből levont költségeket kell megjeleníteni egy TKM értékben.
Az ÖNYP TKM érték számítás bevezetésének három nagy előnye van:
- a pénztári tagok is pontosabb képet kapnak a költségeikről,
- az adott pénztárnál választható egyes megtakarítási portfóliók költségei összehasonlíthatóvá vállnak,
- az ÖNYP megtakarítási lehetőségek is összehasonlíthatók lettek a nyugdíjbiztosítási megtakarítási formákkal.
A TKM mutató piaci megjelenésének legfontosabb eredményeit összegezve elmondható, hogy a különböző biztosítások költségeit korábban körülvevő káosz megszűnt, a költségmutatók áttekinthetővé váltak, és ez jelentősen csökkentette a nyugdíjbiztosításokkal és az önkéntes nyugdíjpénztárakkal kapcsolatos bizonytalanságokat, emellett pedig maguk a költségek is alacsonyabbak lettek.
Milyen időtávra számolják ki a különböző TKM-et?
Ahogy korábban is írtuk, a nyugdíjelőtakarékosságok TKM értéke nem tételes költségeket mutat, hanem az MNB rendeletének számítási metódusa alapján egy százalékban meghatározott – és nem személyre szabott – mintaérték.
A TKM értékének megállapításakor ugyanis az MNB rendeletben foglalt speciális módszertant kell követni, amely alapján ezt a mutatószámot egy típus példával határozza meg.
A szabad felhasználású befektetéssel egybekötött életbiztosítások (vagyis a nem nyugdíjcélú megtakarítások) esetén a típuspélda egy olyan 35 éves személlyel számol, aki vagy egy egyszeri nagyobb összegű befizetéssel köt biztosítási szerződést, vagy rendszeres megtakarításként egy meghatározott, átlagosnak mondható havi 25.000 forintos összeget fizet be 10, 15 vagy 20 éves tartam mellett.
A fenti típuspéldában meghatározott paraméterekhez képest azonban a nyugdíjbiztosítások és az önkéntes nyugdíjpénztárak TKM érték kiszámításánál is egy-egy kis eltérés tapasztalható.
A nyugdíjbiztosítás esetében ugyanis a fiktív személy életkora a fenti példától eltérően 45, 50 és 55 éves ügyfelekre lett kalkulálva, hogy a fiktív személy a 10, 15 illetve 20 éves tartam végére egyaránt 65 éves legyen. A Így a TKM életkor eleme illeszkedik a nyugdíjbiztosítások sajátosságaihoz, a többi paraméter azonban változatlan maradt.
Azt azonban jó, ha tudjuk, hogy nyugdíjbiztosítások esetében a havi rendszeres befizetésű megoldások – és így az eképp kiszámolt TKM érték meghatározások – a gyakoribbak.
Az önkéntes nyugdíjpénztáraknál azonban a minta személy életkora részben módosul: ott már olyan 30 éves, 40 éves és 50 éves ügyfelekkel kalkulálnak, akik a lejáratkor érik el 65 életévüket, vagyis 10, 20 és 30 éves tartamot vesznek alapul. A kalkulált befizetés viszont itt is változatlan, havi 25.000 Ft.
A fenti paraméterekkel a nyugdíjbiztosításoknál 10 éves, 15 éves és 20 éves időtartamra, míg az önkéntes nyugdíjpénztáraknál 10 éves, 20 éves és 30 éves intervallumokra számolják ki a TKM értékeket.
| Nyugdíj-előtakarékossági termék típus | TKM mutató időintervallum | |||
|---|---|---|---|---|
| 10 éves futamidő | 15 éves futamidő | 20 éves futamidő | 30 éves futamidő | |
| Nyugdíjbiztosítás | meg van adva TKM érték | meg van adva TKM érték | meg van adva TKM érték | nem számítanak TKM mutatót |
| Önkéntes nyugdíjpénztár | meg van adva TKM érték | nem számítanak TKM mutatót | meg van adva TKM érték | meg van adva TKM érték |
A típus példában meghatározott számítás alapján kapott százalékos értékeket egy összehasonlító táblázatban tüntetik fel. Vagyis a nyugdíjbiztosításoknál és az önkéntes nyugdíjpénztáraknál is három-három TKM értéket határoznak meg, az eltérő futamidőnek megfelelően.
Összehasonlíthatóak-e az ÖNYP-k és a nyugdíjbiztosítások TKM értékei?
Ahogy a cikkben korábban már írtuk, a TKM legfontosabb előnye, hogy összehasonlíthatóvá teszi az egyes nyugdíj-megtakarítási termékeket.
A fenti táblázatra tekintve azonban azt láthatjuk, hogy az eltérő időintervallumokban megállapított TKM értékek nem teszik lehetővé, hogy a kétféle nyugdíj-előtakarékossági konstrukciót teljes mértékben összehasonlítsuk egymással.
A látszólag ellentmondásosnak tűnő helyzet szerencsére bizonyos fokig feloldható és kezelhető, de ennek megértéséhez látni kell, hogy miért alakult ki ez a helyzet.
Eltérő számítási metódusok
A probléma fő oka, hogy az MNB rendeletben meghatározott számítási metódusok eltérnek a két nyugdíj-előtakarékossági konstrukció esetében.
A nyugdíjbiztosítások esetén ugyan üdvözlendő, hogy 10, 15 és 20 éves idő intervallumra is kell kötelezően kiszámolt TKM értékeket közzétenni, ugyanakkor hiányzik a 30 évre számolt TKM érték a felsorolásból.
A fiatalabb korosztályban is népszerű, és ebből fakadóan átlagosan hosszabb időre kötött nyugdíjbiztosítások esetében is kimondottan indokolt lenne a 30 évre vonatkozó teljes költség mutató feltüntetése.
Hasonló megfontolásból, csak ellenkező irányból kifogásolva, nehezen érthető, hogy az önkéntes nyugdíjpénztáraknál miért nem számítják a 15 évre, vagyis a rövidebb megtakarítási időtartamok egyikére vonatkozó TKM értéket.
A teljeskörű összehasonlíthatóság érdekében tehát szintén indokolt lenne mindkét nyugdíj-előtakarékossági konstrukció esetében a rövid- és hosszú távú megtakarítási időre vonatkozó TKM értékek számítása és megjelenítése.
Amennyiben két különböző típusú nyugdíj-előtakarékosságot szeretnénk összehasonlítani, nem érdemes csupán a TKM értékekre alapozni.
Hogyan oldható fel ez a helyzet és milyen módszerrel lehet mégis összehasonlítani a nyugdíjbiztosítások és az önkéntes nyugdíjpénztárak TKM értékeit?
A 20 éves futamidő TKM mutatóinak összehasonlíthatósága
A megoldás kulcsa a mindkét megtakarítási forma esetén elérhető 10, illetve 20 éves futamidőnél megadott TKM értéke.
Ez a két érték ugyanis rendelkezésre áll és összehasonlítható mindkét nyugdíj-előtakarékossági konstrukció esetében.
Az értékek összevetésekor ugyanakkor megállapíthatjuk, hogy a kép vegyes. Egyes esetekben a nyugdíjbiztosítások, más esetekben pedig az önkéntes nyugdíjpénztárak TKM értéke kedvezőbb.
Nagy átlagot alapul véve mégis inkább az tapasztalható, hogy a nyugdíjbiztosítások 10 és 20 éves TKM-je általában magasabb, mint az önkéntes nyugdíjpénztári termékeké, de ki kell emelnünk, hogy ez nem minden esetben van így.
Az azonban semmiképpen nem mondható el az, hogy a nyugdíjbiztosítás minden egyes esetben drágább, vagy az önkéntes pénztár minden esetben egy olcsóbb nyugdíj-megtakarítási konstrukció.
A képet tovább árnyalja, hogy a nyugdíjbiztosítások – figyelembe véve a termék sajátos konstrukcióját – költség szerkezetük és bónuszrendszerük miatt éppen a 20-30 éves megtakarítási időszakban válnak a leginkább költséghatékonnyá. Vagyis ekkor már a nagy részük vélhetően jobb vagy közel azonos TKM értékkel rendelkezik, mint az önkéntes nyugdíjpénztári termékek.
Mindezeket figyelembe véve még problémásabb, hogy a 30 évre vonatkozó TKM adatokat nem kell publikálni a nyugdíjbiztosítások esetében.
A teljes költség mutató és az idő előtti hozzáférhetőség kapcsolata
A TKM mutatókkal kapcsolatos másik észrevétel, hogy semmilyen információt nem árul el a megtakarítások idő előtti hozzáféréséről. Az ugyanis mindenképpen plusz költséget jelent a számunkra, ha bármilyen okból kifolyólag a futamidő lejárata előtt szeretnénk a pénzünkhöz jutni.
Nyugdíjbiztosítások esetében fontos tudni, hogy futamidő elején (általában az első 2-3 évben) vonják el a költségek egy jelentős részét. Ezek a költségelvonások azonban a legtöbb szerződés esetén nem véglegesek, hanem valamilyen hűségbónusz formájában időről időre vissza csepegtetnek belőle. Ezek a vissza csepegtetések a tartam elején még kisebb mértékűek, míg a lejárat felé közeledve általában lényegesen magasabbak.
Egy idő előtt felmondott szerződés esetén ezeket a hűség bónuszokat tehát nem kapjuk meg teljes mértékben, ezt pedig tekinthetjük egy olyan esetleges többletköltségnek, ami a TKM-ben nem jelenik meg.
Tehát hiába bontunk fel például 15 év után egy 20 éves futamidővel megkötött nyugdíjbiztosítási szerződést, akkor nem a 20 éves TKM érték és hűségbónusz rendszer lesz érvényes a megtakarításunkra, hanem egy magasabb – inkább a 15 éveshez közelebb álló – effektív érték.
Ez pedig – ahogy fentebb is kitértünk rá – abból fakad, hogy a futamidő elején elvont nagyobb mennyiségű költségből jelentősen kevesebbet kapunk vissza, mintha a futamidő végéig bent tartottuk volna a pénzünket.
Azt is fontos tudni az idő előtti szerződésbontásról, hogy az állam a teljes adó-visszatérítés – büntetéssel együtti – visszafizetésre kötelezi az előtakarékoskodót.
Ez tehát azt jelenti, hogy a nyugdíjbiztosítás idő előtti visszavásárlása esetében a kapott adó-visszatérítést 20%-kal növelt vissza kell fizetnünk: kiutalás előtt azt le is vonják számlánkról. Ha pedig a szerződésbontásra 10 éven belül kerül sor, akkor ezen felül az elért hozamunkat még kamatadó is terheli.
Az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások idő előtti pénzkivétele is jelentős hátrányokat tartogat.
Ebben az esetben ugyanis az első 10 évben egyáltalán nincs lehetőségünk hozzáférni a megtakarításunkhoz.
Tíz év után pedig sávosan a befizetés évétől eltelt idő fényében – bár egyre kisebb tőkerész után – 15%-os személyi jövedelemadó (szja) és 13%-os szociális hozzájárulás (szocho) befizetésével is számolni kell.
Ez tehát azt jelenti, hogy az adott befizetéstől számított tíz év elteltével még a teljes tőkerész után kell adót fizetnünk.
A 11 évvel régebben eszközölt befizetéseink után azonban már csak a tőke 90%-a után, a legalább 12 évvel ezelőtt tett befizetéseink esetében pedig már csak a tőke 80%-s után kell befizetni az adókat.
Ennek mértéke tehát évente csökken, egészen a 20 eltelt évig. Azon befizetéseinként, ahol már húsz év is eltelt, az az adott tőkerész már adómentes.
Nagyon fontos, hogy az adó mértékének megállapítása kapcsán minden egyes befizetésnél külön-külön számolják az eltelt időt.
Tehát például – a gyakori tévhitekkel ellentétben – egy 21 év után felbontott szerződés esetén csak a legelső évben betett pénz lesz adómentes, a 2-11 évig betett összegre sávosan adózunk, míg a 12-21 években berakott pénzösszegek után a teljes adót meg kell fizetnünk.
Ezeket a komoly járulékos többletköltségeket természetesen sem a nyugdíjpénztári sem az ÖNYP TKM természetesen nem tartalmazza.
Az önkéntes nyugdíjpénztárak esetében ha idő előtt szeretnénk felvenni a pénzünket, akkor a megkapott adó visszatérítési összeget az állam nem terheli plusz költséggel úgy, ahogy azt a nyugdíjbiztosítások esetében is láttuk. Azt azonban fontos tudni, hogy ennél a megtakarítási típusnál az adó-visszatérítést a tőke részének tekintik, tehát nemcsak a nettó fizetésünkből betett pénz adózik újra, de erre az összegre is ugyanúgy adófizetési kötelezettségünk van.
Jó, ha tudjuk, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárak esetében a hozamokra és a tőkére más terhek vonatkoznak, ha idő előtt szeretnénk a pénzünkhöz jutni. A hozamokhoz ugyanis az első tíz év után három évente kamatadó mentesen hozzáférhetünk.
Vagyis a hozamokat kedvezőbb feltételek mellett vehetjük fel, ha sürgősen pénzre lenne szükségünk, de ehhez fontos a megfelelő időzítés. A hozamokat felvenni a 10 évet követően lehet, de minden felvétel között el kell telnie 3 évnek.
Az idő előtti pénzfelvétel tehát mindkét nyugdíj-megtakarítási konstrukció esetében többletköltséget jelent, amit a TKM – érthető okokból – nem tartalmaz. Így az ezzel járó plusz költségeket nem tudjuk összehasonlítani a TKM mutatók alapján, hiszen ezeket minden esetben egyedi számítások szerint kell megfizetnünk.
Mennyi pénzt tud összegyűjteni nyugdíjára?
Érdemes-e csupán a TKM alapján választanunk?
Jogosan vetődhet fel bárkiben a kérdés, elegendő-e csupán a TKM értékek összehasonlítása alapján választani a nyugdíjbiztosítás és az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítási formák közül.
A válasz röviden az, hogy nem, nem érdemes. A TKM értékek adta költség információkat számos más egyéb tényező figyelembe vételével kombinálva pontosabb és előnyösebb döntést hozhatunk.
Melyek ezek az egyéb tényezők?
- A hozam mértéke
- A befektetési lehetőségek köre
- A nyugdíjkorhatár elérésére vonatkozó eltérő szabályok
- Az idő előtti hozzáférhetőség lehetősége.
Hozam mértéke
Elsődlegesen érdemes megvizsgálni az egyes megtakarítási formák várható hozamának mértékét.
A nyugdíjbiztosítások esetében például egyes biztosítók által kínált eszközalapok 5 éves évesített hozam számait megvizsgálva a piacon nagyságrendileg 3-15% közötti hozam számokat találhatunk. Azt azonban fontos szem előtt tartani, hogy az intervallum felső határát csak tisztán magas kockázatú részvény alapokkal érhetjük el.
Hasonló helyzet az ÖNYP-k esetében is, ahol egy pénztár jellemzően 4-6 portfóliót kínál, amelyek vegyesen tartalmaznak rövid- és hosszú lejáratú állampapírok mellett külföldi kötvényeket, valamint hazai- és külföldi értékpapír befektetéseket.
A ÖNYP-k közép- és hosszú távú hozamai – eltérően a nyugdíjbiztosításoktól – 5-10% között mozognak. MNB hivatalos hozam listája részletesen tartalmazza az összes hazai ÖNYP minden egyes portfóliójának 1-10-15 éves bruttó- és nettó referencia hozamait.
A megtakarításokon realizálható hozamok mértéke azonban nagyban függ a kockázatvállalási hajlandóságunktól is. Egy alacsony kockázatú – állampapírokból és kötvényekből álló – portfólióval ugyanis alacsonyabb, 5-8%-os hozamra számíthatunk, míg egy magasabb kockázatú, jellemzően inkább részvényekből álló befektetési alappal már jóval magasabb hozamot is elérhetünk.
Ennek alapján tehát logikusan adná magát a válasz, hogy egy magasabb hozamú termék előnyösebb választás.
Érdemes azonban a hozam számokat összevetni a futamidőre vonatkozó TKM értékekkel is. A magasabb hozam magasabb TKM értékkel kombinálva ugyanis egyáltalán nem biztos, hogy kedvezőbb megtakarítást jelent, mint egy esetlegesen alacsonyabb hozamú, de alacsonyabb TKM értékű termék.
Ráadásul ennek a két értéknek az összevetése a legtöbb esetben egyáltalán nem könnyű feladat, mivel nem találunk olyan számot, amiből a TKM értékét egy az egyben levonhatnánk. A pénzintézetek által feltüntetett hozamokból ugyanis már elvonták az alapkezelői és letétkezelői díjat – sőt, van olyan biztosító, ahol a vagyonkezelési költséget is levonják már ebből az értékből. A biztosítói, pénztári díjak azonban ezekből a hozam számokból nincsenek elvonva.
Ez tehát azt jelenti, hogy ha a hozamból egyszerűen csak levonnánk a TKM értékét, akkor a már említett alapkezelői és letétkezelői díjakat kétszer vonnánk le, ami tévesen többnek mutatná a költségeinket.
Befektetési lehetőségek köre
A két különböző nyugdíj-megtakarítási forma összehasonlításakor az elérhető befektetési lehetőségek körét is érdemes megvizsgálni. Ez ugyanis különböző a két megtakarítási típusnál, hiszen eltérő mértékben befolyásolhatjuk a befektetések összeállítását. Ez pedig hatással lehet a hozam mértékére is.
A nyugdíjbiztosítások esetében túlnyomórészt befektetési egységekhez kötött életbiztosításokkal találkozhatunk, ami azt jelenti, hogy a biztosító által kezelt megtakarítási összeget az általunk választott különböző kockázati szintű befektetési alapokba fektetik az általunk megadott arányok szerint, így kialakítva a személyes portfóliónkat.
Léteznek úgynevezett klasszikus nyugdíjbiztosítások is, ahol nem mi döntünk a befektetések összetételéről. Jellemzően mindent alacsony kockázatú állampapírba vagy kötvénybe fektetnek, hogy a szerződésben előre rögzített fix, úgynevezett technikai kamatot, biztonsággal elérjék a futamidő végén. Természetesen, ha ezen felül többlet hozamot érne el a nyugdíjbiztosításunk, akkor annak 80-90%-át megkaphatjuk pluszban. Ez azonban kevésbé jellemző. A klasszikus nyugdíjbiztosítások tehát korlátosak hozam szempontjából, ráadásul a költségeik majdnem a teljes technikai kamatot elviszik, éppen ezért ma már kevésbé népszerűek is.
Ezeknél a befektetési alapoknál választhatunk, hogy a megtakarításunkat hazai vagy nemzetközi állampapírba, kötvénybe vagy különböző iparági részvénybe fektessék, esetleg ezeknek egy speciális összetételű aktívan kezelt változataiba, a vegyes alapokba.
Az egyes befektetési alapok eltérő hozamokat kínálnak, ezért ez jelentős szabadságot kínál arra, hogy testreszabhassuk megtakarításunk kockázatát és így a várható hozamunk mértékét.
Az ÖNYP esetén eltérő befektetési lehetőségeket találhatunk. A pénztári tagok a megtakarítási befizetéseket a pénztár által kínált befektetési portfóliókban helyezhetik el.
A legjobb befektetési döntés meghozatalát a korábban már említett MNB hozamráta listája segíti, amely időszakos összesítésben közzéteszi az egyes pénztárak portfólióit és azok bruttó / nettó hozamráta adatait 10 és 15 éves összehasonlításban.
| Önkéntes Nyugdíjpénztárak | Bruttó hr.* 2018 | Nettó hr.* 2018 | Referencia hr.* 2018 | Átlag nettó hr* 2009-2018 | Átlag ref. hr.*2009-2018 | Átlag nettó hr.* 2004-2018 | Átlag ref. hr.* 2004-2018 |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| * hr = hozamráta | |||||||
| Generali Önkéntes Nyugdíjpénztár | |||||||
| Eldorado Standard | 0,09 | -0,52 | -0,31 | 5,45 | 5,74 | 6,11 | 6,45 |
| Eldorado Medium | -1,49 | -2,13 | -1,58 | 7,02 | 7,99 | 6,60 | 7,44 |
| Eldorado Business | -1,91 | -2,51 | -2,20 | 8,14 | 8,31 | 6,04 | 6,13 |
| Eldorado Abszolút * | 1,75 | 1,47 | 0,81 | 1,47 | 0,81 | 1,47 | 0,81 |
| * A portfolió 2018. január 1-től indult | |||||||
| Gyöngyház Önkéntes Nyugdíjpénztár | |||||||
| -2,11 | -2,39 | -2,23 | 6,97 | 7,41 | 7,01 | 7,53 | |
| Honvéd Közszolgálati Önkéntes Nyugdíjpénztár | |||||||
| Klasszikus | -0,72 | -0,85 | -0,90 | 6,67 | 7,47 | 7,28 | 8,06 |
| Kiegyensúlyozott | -1,03 | -1,21 | -0,97 | 7,30 | 7,82 | 6,84 | 7,42 |
| Növekedési | -1,07 | -1,26 | -1,15 | 7,83 | 8,11 | 6,29 | 6,59 |
| Pénzpiaci | 0,16 | 0,10 | 0,05 | 3,70 | 3,53 | 5,28 | 5,40 |
| Magyar Posta Takarék Önkéntes Nyugdíjpénztár | |||||||
| Alap * | 0,06 | -0,11 | -0,20 | 6,19 | 5,52 | 6,43 | 6,12 |
| X.1 Generáció 2027 * | -0,29 | -0,53 | -0,64 | 6,15 | 5,47 | 6,40 | 6,09 |
| X.2 Generáció 2037 * | -0,77 | -0,91 | -0,96 | 6,11 | 5,44 | 6,37 | 6,07 |
| Y Generáció 2047 * | -1,04 | -1,22 | -1,23 | 6,07 | 5,41 | 6,35 | 6,05 |
| * A Pénztár 2018. január 1-től működtet választható portfóliós rendszert. | |||||||
Ahogy a fenti táblázatból is látható, például a Magyar Posta Takarék ÖNYP Y Generáció 2047 elnevezésű portfóliójának 2018-as évi bruttó hozamrátája -1,04%, de a 10 éves átlagos referencia hozamrátája már +5,41%, míg a 15 éves pedig +6,05%.
Mivel azonban a nyugdíjcélú megtakarítások általában hosszú távú döntést jelentenek, ezért a hozzá kapcsolódó hozamokat is érdemes 10-15 éves távlatban vizsgálni.
A nyugdíjkorhatárra vonatkozó szabályok jelentősége
Szintén fontos kérdés, ezért érdemes a döntés mérlegelésekor figyelembe venni az egyes nyugdíj-előtakarékossági konstrukciók esetében, hogy pontosan hogyan számítják a nyugdíjkorhatár elérését.
Mit is jelent ez pontosan?
A nyugdíjbiztosításokhoz a szerződéskötéskor érvényben lévő nyugdíjkorhatár elérésekor – ez ma 65 év – díjmentesen és megkötések nélkül tudunk hozzáférni.
Az ÖNYP esetén azonban más a helyzet, a pénztári tagok alapesetben csak a mindenkori nyugdíjkorhatár elérésekor vehetik fel a megtakarításaik összegét, vagyis őket érinti a szerződéskötés utáni esetleges korhatárt érintő törvényi szabályozások.
Amikor nyugdíj-előtakarékosságot választunk, fontos figyelembe vennünk azt is, hogy hogyan számítják a nyugdíjkorhatár elérését a különböző megtakarítási típusok esetében.
Vagyis egy idén megkötött nyugdíjbiztosítás esetében a biztosított 65 éves korában mindenképpen hozzájuthat a megtakarított pénzéhez, függetlenül attól, hogy éppen aktuálisan hány éves korban határozták meg a nyugdíjkorhatárt.
Ezzel szemben amennyiben a nyugdíjkorhatárt felemelnék 70 évre – ami a társadalom elöregedése miatt sajnos valószínűsíthető -, akkor az önkéntes nyugdíjpénztári (ÖNYP) tagok csak a megemelt nyugdíjkorhatár betöltése után férhetnénk hozzá nyugdíjszolgáltatásként az összegyűlt megtakarítási összeghez.
Arra pedig senki nem tud garanciát vállalni, hogy ez az emelés nem fog megtörténni a megtakarítás futamideje alatt.
Idő előtti hozzáférhetőség lehetősége
A megfelelő megtakarítási forma kiválasztása előtt érdemes átgondolni azt is, hogy az idő előtti hozzáférés mindkét nyugdíj-előtakarékossági konstrukciónál jelentős többletköltséggel jár.
Ahogy arról feljebb is írtunk, abban az esetben, ha a nyugdíjbiztosításunk megtakarítás összegét a lejárat előtt fel kívánjuk venni, akkor tényleges költségként csak a futamidő alatt igénybe vett adójóváírás teljes összegének 20%-kal növelt mértékű visszafizetésével kell számolnunk.
Az adó-visszatérítés esetleges többlethozama így – főleg hosszabb távon – bár nálunk marad, azonban a még ki nem fizetett hűségbónuszok elvesztése jelentős kiesést is jelenthet a megtakarításunk összegében.
Ezzel szemben viszont az ÖNYP esetén jelentős adóterheket kell fizetnünk, ráadásul 10 évig egyáltalán nem férhetünk hozzá a megtakarításunkhoz.
Tíz év után pedig megtakarított tőke után 15%-os szja-t és 13%-os szochót kell fizetnünk befizetéseink oroszlánrésze után.
A gyakorlatban ez tehát azt jelenti, hogy a már leadózott jövedelmünkből befizetett tőkét újabb súlyos adók terhelik, ha nyugdíjba vonulásunk előtt szeretnénk hozzájutni.
Azt azonban jó, ha tudjuk, hogy a két nyugdíj-előtakarékossági termék idő előtti szerződésbontása között van egy fontos különbség, hogy mikor szeretnénk a pénzünkhöz jutni.
Ha ugyanis egy nyugdíjbiztosítást a futamidő lejárata előtt nem sokkal bontunk fel, akkor az nagy valószínűséggel kedvezőbb feltételeket jelent számunkra, mint egy hasonló időben felmondott ÖNYP.
Ekkor ugyanis már a bónuszok nagyobb részét megkaptuk, és az elért hozamaink (köztük az adójóváíráson elért hozam) is nagyobb mértékben növelték már a megtakarításunk összegét.
Így az adó-visszatérítés 20%-kal növelt visszafizetése arányaiban kisebb veszteséget jelent a számunkra, mint a futamidő elején felmondott szerződés.
ÖNYP esetében ugyanakkor a rövidtávon felmondott szerződés lehet kedvezőbb a költségek szempontjából, hiszen 3 évente kamatadó mentesen juthatunk a teljes hozamunkhoz és bár a tőke után adóznunk kell, az adó visszatérítést nem kell 20%-kal terhelten visszafizetnünk.
Azt azonban nem győzzük eleget hangsúlyozni, hogy az ÖNYP-be fizetett megtakarításokhoz az első tíz évben egyáltalán nem férhetünk hozzá.
Látható tehát, hogy az idő előtti pénzfelvétel esetében több szempontot is érdemes mérlegelni, mielőtt elköteleződünk egyik vagy másik nyugdíj-megtakarítási típus mellett.
Érdemes tehát a TKM mutatók összehasonlítása mellett ezt a szempontot is alaposan körbejárni.
Tanulság a TKM értékekről
Összességében nézve elmondható, hogy a MABISZ által 2010-ben bevezetett és az MNB által 2016-tól kötelezővé tett TKM mutató bevezetése jelentős mértékben járult hozzá a nyugdíjbiztosítások költségeinek átláthatóvá és összemérhetővé tételéhez.
Ezt a folyamatot erősítette tovább az MNB azzal, hogy 2020-tól az önkéntes nyugdíjpénztárak számára is kötelezővé tette a TKM mutatók közzétételét.
Ennek köszönhetően pedig a TKM már nem csak az egyes megtakarítási típusok termékeinek összehasonlítását teszi lehetővé, hanem a különböző nyugdíj-előtakarékossági konstrukciókat is összevethetjük egymással. Így tehát összehasonlítási lehetőséget biztosít az önkéntes nyugdíjpénztári és a nyugdíjbiztosítási termékek között.
Ahogyan azonban azt a cikkünkben részletesen is kifejtettük, a TKM mutató csak korlátozottan nyújthat megfelelő perspektívát ahhoz, hogy a számunkra legmegfelelőbb megtakarítást egyértelműen kiválaszthassuk.
Fontos azonban odafigyelnünk arra, hogy csak a TKM értékek alapján nem érdemes döntést hoznunk, számos más tényező együttes vizsgálatával -hozamok, idő előtti hozzáférhetőség lehetőségei és költségei, befektetési lehetőségek köre – tudunk objektív és teljes körű képet alkotni az egyes megtakarítási formák előnyeiről és hátrányairól.
A hazai megtakarítási piacon jelenleg több mint 80 féle nyugdíj-megtakarítási konstrukció létezik, amiknek az egyesével történő, átfogó és minden apró részletre kiterjedő áttekintése komoly kihívást jelenthet bárki számára.
Éppen ezért érdemes független alkusz segítségét kérni, hiszen számos olyan egyedi tényező befolyásolhatja a döntést, ami miatt mindenképpen érdemes a saját élethelyzetünket szem előtt tartva kiválasztani a számunkra minden szempontból megfelelő nyugdíj-megtakarítási típust.
Forduljon nyugdíjszakértőnkhöz, aki díjmentes nyugdíjtanácsadáson segít választ kaphni minden kérdésére.
