Az évek múlásával egyre többször fordul meg a fejünkben, hogy mi lesz velünk, hogyan fogunk élni időskorunkban. Talán a környezetünkben is látunk olyan példákat, amelyeket mindenképpen szeretnénk elkerülni, és ami mindannyiunk számára a legfontosabb, ha nyugdíjas éveinkre gondolunk, az egyetlen szóban foglalható össze: méltóság.
Szeretnénk, ha méltósággal viselhetnénk idősödésünket, ha nem terhelnénk majd családunkat hajlottabb korunk okozta problémáinkkal. Ha biztosítva lenne, hogy bármilyen egészségügyi gonddal kell is szembenéznünk, az nem a gyermekeink, hozzátartozóink terhére történne, nem az ő ápolásukra, illetve anyagi gondoskodásukra szorulnánk.
Akár már most is érzékeljük, hogy nem megy minden úgy, mint fiatalabb korunkban, de egy-egy sérülés is megmutathatja számunkra, hogy milyen kiszolgáltatott is tud lenni az ember, ha nem tökéletes az egészsége. Egy csonttörés vagy csak egy derékbecsípődés esetén is kénytelen vagyunk igénybe venni a velünk együtt élők segítségét. Ez most még csak időszakos kellemetlenség, egy szép kort elért embernek akár a mindennapjait jelentheti.
Ideális lenne, ha ezeket a mindennapokat szakértő személyzet segítené, és nem a családunk vállára nehezedne a feladat. De még egészségügyi problémák nélkül is lelkileg építőbb, mentálisan kielégítőbb lenne, ha idős napjainkat társaságban, programokkal, beszélgetésekkel tölthetnénk, és magányérzetünk enyhítését sem csupán a gyerekek, unokák látogatásaitól remélnénk.
Csakhogy az erre alkalmas keretet nyújtó idősotthonok hallatán megborzongunk, hiszen nem a legpozitívabb kép él bennünk. Túlterhelt, sokszor türelmetlen személyzet, elárvult, problémákkal küszködő nénik és bácsik, szegényes társalgók, kopottas szobák rémlenek fel előttünk.
Ám ma már léteznek egészen másfajta idősotthonok is: ezek az úgynevezett nyugdíjasházak, nyugdíjasotthonok, amelyek olyanok, akár egy lakópark vagy egy hotel. Az idősek saját lakrészben, magánlakásokban élnek, a takarítással, mosással, főzéssel nem kell fáradniuk. Számos szórakozási, kikapcsolódási lehetőség áll rendelkezésükre, kirándulások, kulturális programok színesítik mindennapjaikat.
Egy ilyen megoldás már kifejezetten vonzó lehet számunkra, hiszen ellátásunk, ápolásunk is biztosítva lenne, miközben magas színvonalú élettérben és kielégítő társaságban tölthetnénk idős napjainkat.
De vajon mennyibe kerül mindez, és hogyan lehet bejutni egy ilyen magán nyugdíjasotthonba? Milyen lehetőségeink vannak az állami vagy egyházi intézményekben, milyen feltételekkel kerülhetünk be, mennyit kell fizetni havonta, és mit kapunk a pénzünkért? Mennyivel nyújt többet egy magán nyugdíjasház, és hogyan érhetjük el, hogy egy ilyen otthon lakói lehessünk idős korunkban? Cikkünkben ezeknek a kérdéseknek jártunk utána.
Az idősotthonok helyzete hazánkban
Az idősek otthonának intézménye a 19. században kezdett el terjedni – előtte a magukat már egyedül ellátni képtelen idősek gondozását a szegényházak, majd az úgynevezett aggápoldák, később ispotályok, menhelyek biztosították.
A 20. századtól már magától értetődővé vált, hogy az idős emberek számára önálló intézmények állnak rendelkezésre, amelyekben orvosok, ápolók, gondozók segítik mindennapjaikat – így intézményesedtek az idősotthonok.
Magyarországon a rendszerváltás után jelentősen megnőtt a férőhelyek száma, a KSH utolsó adatai alapján 2019 végén 835 idősek otthona nyújtott otthont 52.000 idős embernek – ám mindössze 1868 szabad férőhely volt országszerte.
Ezekre a férőhelyekre sajnos bőven volt jelentkező, ahogyan ma is köztudottan hosszú a várólista: nem kevesebb, mint 3–5 év is eltelhet, mire helyet tudnak biztosítani. Mindezt úgy, hogy az idős ember már az igény benyújtásakor megfelel a feltételeknek (80 éves életkor felett, folyamatos gondozásra szoruló állapotban lehet bekerülni), és ő vagy családja rendelkezik olyan anyagi háttérrel, amely képes fedezni az intézménybe való bekerülés esetleges költségét, valamint a havi térítési díjat.
Ez a 3–5 éves várakozási idő bizony nagy kihívás elé állítja mind a gondozásra szoruló idős embert, mind pedig családját. Persze jelentős különbségek mutatkoznak a bekerülés esélyei, feltételei, a költségek és az elérhető szolgáltatások tekintetében is a különböző típusú idősotthonokban. Így a következőkben azt nézzük meg, milyen jellemzőik vannak az állami, önkormányzati és egyházi intézményeknek, valamint a magán nyugdíjasházaknak.
Az idősotthonok típusai
Ahogy arról cikkünk elején már szó volt, egészen más egy magán nyugdíjasotthon, mint az önkormányzati vagy egyházi fenntartású idősek otthona. Leegyszerűsítve körülbelül olyan a különbség, mintha egy kollégium vagy egy magas színvonalú albérlet közül kellene választanunk. Azonban nem csupán a kényelem, az életkörülmények és lehetőségek tekintetében vannak eltérések.
Hazánkban több, különböző típusú idősotthon létezik, az alábbiakban részletesen áttekintjük, melyikre mi jellemző.
Önkormányzati otthonok
Az önkormányzatok vagy egyházak által fenntartott intézmények esetében szigorú előírások vonatkoznak a bekerülés feltételeire. A 80 évesnél idősebb életkor mellett igazolni kell azt is, hogy az idős ember rendszeres kórházi kezelést ugyan nem igényel, de úgynevezett III. fokozatú gondozási szükséglettel rendelkezik, vagyis teljes ellátásra, folyamatos gondozásra, ápolásra szorul.
Amennyiben ezek a feltételek teljesülnek, beadható az igény az idősek otthonában való elhelyezésre. Ekkor az idősotthon dolgozója előgondozás keretében meglátogatja az igénylőt, felméri egészségügyi állapotát, majd felveszi a már említett, elkeserítően hosszú várólistára. Magyarországon ma 450 körüli az állami, önkormányzati fenntartású otthonok száma. Általánosságban elmondható, hogy egy 100 fős idősotthon esetében nagyjából ugyanannyian várnak az elhelyezésre, mint amennyien gondozottként laknak ott.
Az idősotthonok szolgáltatásait lehetséges csak időlegesen, átmeneti jelleggel is kérni, például egy súlyosabb betegség utáni lábadozás esetén, vagy amíg a családi körülmények alkalmassá nem válnak a gondozásra. Délelőtti vagy délutáni benntartózkodás is igényelhető, hiszen sok családban például csak a munkaidő alatt okoz gondot az idős hozzátartozó ellátása. A legtöbben esetben azonban a teljes bentlakást szeretnék igénybe venni a jelentkezők.
Az idősotthonokba való bekerülésért belépési hozzájárulást is kérhetnek: ezt a legtöbb intézménynél csak akkor kell fizetni, ha a beköltöző a 3–4 fős szobák helyett egyágyas vagy kétágyas szobát szeretne igénybe venni. Ennek díja is változó: előbbiek ára 1,5 millió forinttól egészen 5-6 millió forintig terjedhet, a két fős szobák pedig 500.000–2.000.000 forintba kerülnek.
Ha nincs ilyen belépési hozzájárulás, akkor csak a havi térítési díjat kell fizetni, ennek mértékét törvény szabályozza: a nyugdíj 80%-a, de maximum az intézmény által megszabott térítési díj.
A térítési díj szintén idősotthononként eltérő, jellemzően havi 100–120 ezer forint körül mozog. Ha nem éri el a nyugdíj 80%-a az intézmény havi térítési díját, akkor ki kell egészíteni pénz- vagy ingatlanvagyonból.
Ezért az árért az idősek napi háromszori étkezést kapnak, a mosást és a takarítást is az idősotthon személyzete végzi. A gondozók 24 órás felügyeletet biztosítanak, igaz, az is változó, hogy hány ellátott jut egy-egy gondozóra. Van olyan otthon, ahol egy gondozónak 10 emberre kell felügyelnie, míg máshol akár 30-ra is.
A szobák bútorozottak, saját bútort nem lehet vinni, csupán az ágy környékét lehet feldíszíteni, otthonosabbá tenni. Van, ahol külön fürdőszoba is tartozik a szobákhoz, máshol folyosónként van egy-egy közös fürdő. Jellemzően különdíjért lehet bérelni saját tévét és hűtőt is, egyébként csak a közös helyiségekben lévőt használhatják.
Ha orvosi utasítás nem mond ennek ellent, akkor a bent lakók szabadon kijárhatnak az épületből, akár több napra is távozhatnak például egy-egy családi ünnepségre. Az idősotthon gépkocsival szállítja őket az otthon területén kívül lévő szükséges vizsgálatokra, kezelésekre, és saját célra is kérhetnek fuvarozást fuvardíj ellenében.
Heti egyszer, illetve nagyobb létszámú otthonoknál heti kétszer van orvosi rendelés, és mentálhigiénés szakember, pszichológus is segíti a gondozottakat, egyes helyeken különböző szűrővizsgálatokat is biztosítanak.
Fodrász, manikűrös, pedikűrös, masszőr is igénybe vehető térítés ellenében, illetve az otthon falain kívül is megszervezik az ilyen jellegű ellátásokat, ahogy bármilyen ügyintézésben is segítséget nyújtanak az idősotthon dolgozói.
A szórakozást is igyekeznek biztosítani a bent lakók számára, különböző házon belüli programokat, és akár kirándulásokat is szerveznek. Ebből a szempontból nem mindegy az idősotthon mérete sem, hiszen egy kisebb, 20-30 férőhelyes otthonban több lehetőség adódik a közösség összekovácsolódására, a külső helyszínen történő programokra, mint egy nagyobb, 4–500 fős otthon esetében.
Az idősotthonnak fizetendő díjak mellett az egyéb költségekről se feledkezzünk el: a gyógyszerekért, gyógyászati segédeszközökért az ellátottnak kell fizetnie, valamint a háromszori étkezés mellett szükséges kis nassolnivalók, vagy épp a nem kedvelt étel helyetti élelmiszer megvásárlása is külön pénzbe kerül. Emellett sokan vásárolnak maguknak újságokat, magazinokat, könyveket, amely további kiadást jelent. Ezek a költségek havonta 30-40.000 forintot is jelenthetnek.
A fentiekből azért kitűnik, hogy sokszor negatívabb kép él bennünk az idősek otthonáról, mint ahogy az a valóságban van. Természetesen nem egyformák sem az otthonok, sem a bennük elérhető lehetőségek, így biztosan van köztük olyan, amelyik tényleg nem a legjobb körülményeket biztosítja, ám olyat is találhatunk, amelyben egész kellemes lehet az időskori élet.
Ami a legnagyobb kihívást jelenti az önkormányzati idősotthonok tekintetében, az a várakozási idő hosszúsága. Ez pedig aligha fog változni a közeljövőben, hiszen már most legalább kétszer annyi idősotthonra lenne szükség, mint amennyi rendelkezésre áll. Ez a tendencia pedig várhatóan erősödni fog, hiszen a huszonegyedik századi lehetőségeknek köszönhetően egyre hosszabb életkort élhetünk meg.
Az önkormányzati idősek otthona a szabad férőhelyek elégtelen száma miatt sajnos egyre kevésbé jelent reális lehetőséget. Így hát bármennyire kedvezőbb árú lehetőség egy ilyen intézmény, meglehet, hogy még éveket kell majd várnunk úgy, hogy közben már égető szükségünk lenne az otthonban nyújtott felügyeletre, gondozásra.
Az önkormányzati otthonokba 80 éves kor felett, teljes ellátásra szoruló állapotban lehet bekerülni, ám a várólisták hosszúak, akár 3–5 év is lehet a várakozási idő. Egyes otthonokban bekerülési díjat is kell fizetni, ez 500.000 és 6 millió forint között mozoghat. Az idősotthonokban havi térítési díjjal kell számolnunk, amely jellemzően 100.000–120.000 forint, emellett a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök, saját célra vásárolt kiegészítő élelmiszerek, szórakozási költségek a havi 30-40.000 forintot is elérhetik.
Egyházi otthonok
Az egyházi otthonok hasonló paraméterekkel rendelkeznek, mint az önkormányzati fenntartásúak: a különbség főként az, hogy nagyobb szerepet kap a vallás, lelki gondozás. Ezért imakörök, vallási témájú közös programok, ünnepek, és aktív hitélet jellemzi a mindennapokat.
A 200 körüli egyházi otthon között ugyanúgy vannak kisebb, családiasabb, és nagyobb, 100-200 férőhelyes intézmények is. Bekerülési díj általában nincs, csupán a magasabb színvonalú, akár apartmanokat is biztosító intézmények esetén kell megfizetni az emelt szintű ellátást 2–5 milliós díjjal.
A térítési díj valamivel magasabb, mint az önkormányzati otthonok esetében: átlagban 130–160 ezer forintba kerül havonta az egyházi otthonokban való ellátás. Itt is számolnunk kell pluszban a gyógyszerekért, gyógyászati segédeszközökért és élelmiszerekért fizetett költségekkel, amelyek havonta 30-40.000 forintot is jelenthetnek.
Sajnos a várólisták sem rövidebbek: az egyházi otthonoknál is évekbe telhet a bekerülés, amelynek feltételei ugyanazok, mint az önkormányzati otthonok esetében, vagyis a 80 év feletti életkor és a teljes ellátásra szoruló állapot.
Az egyházi otthonokba ugyanolyan feltételekkel és hasonlóan hosszú várólistával lehet bekerülni, mint az önkormányzati otthonokba. A magasabb szintű ellátásokat, életkörülményeket biztosító otthonokba a bekerülési díj 2–6 millió forint. A havi térítési díj jellemzően 130.000–160.000 forint körül mozog, az egyéb, otthonon kívüli költségek pedig 30-40.000 forintot tehetnek ki.
Magán nyugdíjasházak
A hosszú várólisták és a vonzó szolgáltatások miatt egyre több család figyelme irányul a magán nyugdíjasotthonokra, így a nagy kereslet miatt számuk is folyamatosan nő. Hazánkban ma már 123 ilyen magánkézben lévő otthont tartanak nyilván, amelyeknek egy része valóban az idős éveket megszépítő körülményeket biztosít. Magyarországon nyugdíjas lakóparkok, apartmanházak, és kastélyok adnak otthont az ellátásra szoruló vagy a gondtalan életre vágyó, magányukat enyhíteni kívánó időseknek.
A magánkézben lévő nyugdíjasházakban a legideálisabbak a körülmények, a magas színvonalnak azonban megvan az ára. Éppen ezért fontos előre gondolkodnunk, ha gondtalanul és méltósággal szeretnénk megélni idős éveinket.
Ezekben a nyugdíjasházakban saját kis otthont kapnak a beköltözők, ahová igény szerint bútoraikat, kisállataikat is magukkal vihetik. A legtöbbször sokkal magasabb színvonalú életteret kapnak, mint amilyenben otthonukban részük volt.
A nyugdíjasházakban ugyanis számtalan közösen használható lehetőség, helyiség várja őket: például jacuzzi, játékterem, díszkert, wellness-részleg, uszoda, szauna, étterem, termálfürdő. Persze mindenütt más a kínálat, de a luxus-érzet megteremtése alapvető a felső kategóriás nyugdíjasotthonoknál.
És nem csupán az időseket körülvévő életterek jelentenek nagy vonzerőt: sokkal rugalmasabbak a körülmények is. Különböző menük közül lehet választani az étkezéseknél, van lehetőség például próbabeköltözésre, garázsra a saját gépkocsinak. A lakótér igény szerint berendezhető, a nyugdíjasház akár a bútorvásárlást is megszervezi a lakók számára.
Nincsenek szigorú feltételek, nyugdíjas kor alatt is be lehet költözni, és ami igencsak lényeges szempont, hiszen nem kell éveket várni a bekerülésre. Van, ahol akár már azonnal is fogadják az ellátást igénylő időseket.
A szakellátás is magasabb színvonalú: jól megfizetett, elegendő számú, készséges személyzet felügyeli az időseket, intézi akár bevásárlásaikat is. Sok helyen okoskarkötővel követik nyomon egészségügyi értékeiket, szűrővizsgálatok, gyógytornák, fürdőkúrák, gyógymasszázsok, fizioterápiák segítik az egészség minél hatékonyabb megőrzését. A programok is színesebbek, számos kirándulásra, színházlátogatásra, akár balatoni üdülésre, hajókirándulásra, koncertekre, hangversenyekre viszik el rendszeresen a lakókat.
Természetesen ennek a magas színvonalú ellátásnak megvan az ára is: először is ki kell fizetni a lakrész vagy kis lakás használati jogát, amely 7–15 millió forint körüli. Ezért az összegért a használati jogot vehetjük meg.
Ezen felül térítési díjat is kell fizetni havonta, amely jellemzően 150.000–300.000 forint közötti egy magas kategóriás nyugdíjasháznál. Emellett bizonyos szolgáltatásokat (például bevásárlások teljes körű intézése vagy épp a külső programok költségei) külön díjért lehet igénybe venni. Itt a plusz étkezés jellemzően kevesebbe kerül, mivel tetszés szerint választható menü, van, ahol folyamatos svédasztalos étkezés várja a gondozottakat. A gyógyszerekért, gyógyászati eszközökért, kezelésekért azonban szintén külön kell fizetni.
Arra is van lehetőségünk, hogy külföldi idősek otthonába költözzünk, azonban az ottani árak a keresetekhez igazodnak, vagyis magasabbak a magyarországi áraknál. A feltételek is szigorúbbak, mint egy hazai magán nyugdíjasház esetében, hiszen az adott ország ellátást igénylő idősei élveznek elsőbbséget a bekerülésnél. Az ellátások színvonala nem különbözik az itthon is elérhető, felső kategóriás nyugdíjasotthonokétól, ugyanolyan típusú alap- és különszolgáltatásokat kínálnak, az értük kért díj tekintetében azonban mindenképpen magasabb összegre kell számítanunk.
Nem kevés pénz kell hát hozzá, hogy egy ilyen nyugdíjasház előnyeit élvezhessük – azonban ha előre felkészülünk ezekre a költségekre, akkor számunkra is lehetővé válik, hogy idős korunkat igazán magas színvonalon, nemcsak kielégítő és méltó, de kifejezetten kedvező és vonzó életkörülmények között tölthessük.
A magánotthonokba belátható időn belül, szigorú feltételek teljesítése nélkül is be lehet kerülni. A lakórész vagy kis lakások használati jogát 7–15 millióért, tulajdoni jogát 15–20 millióért vásárolhatjuk meg. A havi térítési díj általában 150–300.000 forint közötti, amelyen felül még a plusz szolgáltatásokért, illetve a gyógyszerekért, saját étkezésért fizetett költségekre is számítanunk kell.
Gondolkodjunk előre!
Áttekintve a hazai idősotthonok helyzetét, sajnos még egyértelműbb, hogy öngondoskodás nélkül igencsak nehéz lesz méltósággal megélni időskori éveinket. Az állami, önkormányzati vagy egyházi otthonokba való bekerülésre hosszú éveket kell várni, és a körülmények sem olyanok, hogy enyhítenének a beköltözés döntésének pszichés terhén. A magas színvonalú ellátást és a vonzó életteret nyújtó magánotthonokra pedig egy összegyűjtött vagyon nélkül aligha lesz lehetőségünk.
Ráadásul még leendő nyugdíjunkról is gondoskodnunk kell, hiszen köztudott, hogy az állami nyugdíjrendszer nem lesz képes olyan összeget biztosítani részünkre, amellyel megélhetési problémák nélkül tölthetnénk nyugdíjas éveinket.
Így hát tulajdonképpen duplán előre kell gondolkodnunk: egyrészt félre kell tennünk nyugdíjunk kiegészítésére, másrészt, ha célunk egy valódi, érzelmi biztonságot is nyújtó, vonzó közösségi lét és magas színvonalú ellátás elérése, egy magán nyugdíjasház költségeire is össze kell gyűjtenünk a pénzt.
Kalkulátorunkkal kiszámoltunk, hogy ha 35 évesen kezdjük el a megtakarítást, akkor 38,5 millió forintot gyűjthetünk össze egy havi 35.000 forintos biztosítási díjjal. (Ez akkor fog ugyanannyit érni, mint ma, ha évente az inflációnak megfelelő mértékben növeljük a biztosítási díjunkat).
Ha ebből az összegből kifizetjük egy 15 milliós magán nyugdíjasház felhasználási vagy akár tulajdonosi jogát, akkor járadékként kaphatunk még körülbelül 165.000 forintot is, amely nyugdíjunkkal együtt már elég lenne a havi térítési díj kifizetésére is.
Ha lakásunkat eladva költöznénk be a magánotthonba, és az eladási díjból fedeznénk a felhasználási jog megvásárlását, akkor csak a térítési díjra és nyugdíjunk kiegészítésére kellene félretennünk. Ez esetben 35 évesen kezdve a megtakarítást, egy havi 20.000 forintos díjjal nagyjából 157.000 forint havi járadékra tennénk szert nyugdíjunk mellett, ami szintén elég lehet a havi térítési díj megfizetésére.
Természetesen minél idősebbek vagyunk, annál nagyobb összeget kell félretennünk a fenti eredmények eléréséhez. Érdemes hát minél előbb elkezdeni, hiszen nem kis összeget kell gyűjtenünk ahhoz, hogy idős korunkat anyagilag és az életkörülmények tekintetében is biztonságban, méltóságban, magas színvonalon tölthessük. Egy nyugdíjcélú megtakarítással azonban minderre lehetőségünk nyílik, amivel – ismerve és látva a hazai idősek a jövőben még inkább nehezebbé váló helyzetét – nemcsak érdemes, de szükséges is élnünk.
Halogatni tehát nem érdemes: az időskori kiszolgáltatott élethelyzetet csak úgy kerülhetjük majd el, ha megfelelő összeggel rendelkezünk nyugdíjas éveinkre.
Tegye meg az első lépést most!
