A legtöbb ember számára, ma már nem kérdés, hogy szükség van az időskori öngondoskodásra. Ebben a témában pedig a három hivatalos nyugdíjcélú megtakarítás közül elsősorban a nyugdíjbiztosítás vagy az önkéntes nyugdíjpénztár a két legismertebb típus.
Ez nem is véletlen, hiszen jelenleg a nyugdíjbiztosítás a legnépszerűbb, a rugalmasságának, a kedvező feltételeinek és a 2017-ben bevezetett etikus életbiztosítási szabályozásnak, köszönhetően, ami a nyugdíjbiztosításokat is átalakította. Az önkéntes nyugdíjpénztár pedig részben a legrégebbi piaci jelenléte, részben pedig a Cafeteria keretében adható munkáltatói támogatásnak köszönheti elterjedését.
Ez azonban, mint a legtöbb esetben nem ilyen egyszerű.
A Cafeteria rendszert ugyanis 2019-től törvényileg módosították, ami az önkéntes nyugdíjpénztár kedvező adózását is érintette. Ennek következtében várhatóan jelentősen csökkenni fog a munkáltatók támogatási szándéka, ami sok embert bizonytalaníthat el abban, hogy önkéntes nyugdíjpénztári számlát nyisson, folytassa-e pénztári befizetéseit vagy érdemesebb a jövőben inkább nyugdíjbiztosítást választania.
Ezek után jogosan merülhet fel Önben a kérdés: “Most akkor melyiket is válasszam?”
Ebben a cikkben megvizsgáljuk és összehasonlítjuk ezt a két nyugdíj–előtakarékosságot, hogy megkönnyítsük Önnek a választást.
Nyugdíjbiztosítás vagy önkéntes nyugdíjpénztár? Kinek, mikor, melyiket érdemes fizetni? Milyen szempontokat érdemes mérlegelnie mielőtt elkötelezi magát egyik vagy másik előtakarékosság mellet?
Mielőtt belevágnánk az összehasonlításba, nézzük át röviden a nyugdíjbiztosítás és az önkéntes nyugdíjpénztár főbb jellemzőit.
Mi a nyugdíjbiztosítás?
A háromféle hivatalos nyugdíjcélú előtakarékosság legfiatalabb és legnépszerűbb típusa.
Nyugdíjbiztosításokat 2014 óta köthetünk, az ennek alapját képező életbiztosítások azonban már a 90-es évek óta jelen vannak a piacon. A különbség a kettő között az, hogy a nyugdíjbiztosítás elsősorban nyugdíj-megtakarítási célra vezetett számla, amelynek lejárata a jelenkori nyugdíj korhatárhoz van kötve (azaz egy későbbi esetleges nyugdíjkorhatár emelés nem érinti!).
Ennek a kiegészítő megkötésnek köszönhető, hogy igénybe vehető rá az éves 20%-os adókedvezmény, amely a nyugdíjcélú megtakarításokra jár.
A 20%-os adó-visszatérítést a befizetett személyi jövedelmadónkból (SZJA) tudjuk az adóbevallás során visszaigényelni. Fontos, hogy az így visszaigényelt összeg automatikusan a nyugdíj-megtakarítási számlánkra kerül, így ezt másra nem költhetjük.”
A nyugdíjbiztosítás biztosítókon keresztül vezetett megtakarítás, aminek egyik előnye, hogy az államtól független, gyakran nemzetközi háttérrel rendelkező üzleti alapon működő pénzintézeteknél tudhatjuk a pénzünket.
Ráadásul jogilag leginkább életbiztosításnak minősül, mert az technikailag biztosítási összegként van nyilvántartva és nem “vagyonként”, ezért sem az állam, sem a NAV nem férhet hozzá a nyugdíjbiztosítás keretében félretett pénzünkhöz.
A nyugdíjbiztosítás az egyetlen olyan nyugdíj-előtakarékossági típus, amelynek lejáratát nem érinti a nyugdíjkorhatár jövőbeli emelése.
A másik előnye pedig az, hogy eltérhet a szerződő és a biztosított (és egyben lejárati kedvezményezett) személye, így KATA-s vállalkozók is igénybe vehetik a 20%-os adókedvezményt, de erről később még részletesebben is írunk.
Gyakorlatilag bármibe befektethetjük pénzünket, például állami, nemzetközi vagy európai, áru- és nyersanyagpiaci, ingatlanpiaci, távközlési, tőke- vagy hozamgarantált alapokba, részvényekbe vagy kötvényekbe. És a legjobb, hogy akár fel is oszthatjuk pénzünket ezen befektetési alapok között teljesen egyedi arányokban egy saját igényünkre szabott befektetési portfóliót összeállítva.
Pénzünket pedig a szerződéskor rögzített aktuális nyugdíjkorhatár elérésekor kapjuk meg adómentesen, nem pedig a jövőben aktuális nyugdíjkorhatár elérésekor – ellentétben a másik két nyugdíjcélú előtakarékossági típussal. Ennek köszönhetően nem vagyunk kitéve a nyugdíjkorhatár folyamatos emelkedésének, ez által kiszámíthatóbb és beláthatóbb a befektetésünk futamideje.
Mi az önkéntes nyugdíjpénztár?
A három hivatalos nyugdíjcélú megtakarítás közül ez a legrégebbi típus, amely elsősorban azért terjedt el, mert számos munkáltató fizette alkalmazottai számára (ez viszont változóban van).
Az önkéntes nyugdíjpénztár nem összekeverendő a kötelező magánnyugdíjpénztárral, ami gyakorlatilag az állami nyugdíjrendszerbe befizetett járulékok egy részének elkülönített, névre szóló számlára gyűjtése volt. Saját nettó fizetésünkből ide nem lehetett félretenni, így ez nem egy igazi saját megtakarítás volt, hanem az állami rendszer egy részének átcsoportosítása.
Ez lényegében ugyanúgy az állami nyugdíj része volt, csak a közös, úgynevezett felosztó-kirovó rendszeren kívül, ezért lehetett beolvasztani az állami nyugdíjrendszerbe. Az önkéntes nyugdíjpénztárba ezzel szemben önkéntes módon a leadózott jövedelmünkből fizetünk, így az állam nem férhet hozzá.
Az önkéntes nyugdíjpénztár a Cafeteria keretein belül vált népszerűvé, ennek előnyei azonban változóban vannak, ugyanis a kedvező adózását 2019 év elejétől teljesen megszüntették és jövedelemként adózik.
Ez pedig akár veszélyeztetheti is az önkéntes nyugdíjpénztár népszerűségét és hosszú távon akár még a kisebb nyugdíjpénztárak fenntarthatóságát is, hiszen a tagság csökkenése őket fogja a legerősebben érinteni.
Bár kétségtelenül visszavetheti ez az intézkedés az ÖNYP lendületét, azok számára, akik kevesebbet szeretnének foglalkozni a portfólió kiválasztásával, továbbra is érdekes és kedvező megtakarítási forma marad a pénztári tagság.
ÖNYP esetében ugyanis 3-5 előre összeállított portfólió közül választhatunk. A mi feladatunk pedig csak annyi, hogy eldöntsük alacsony, közepes, vagy magas kockázatú hozamokat szeretnénk.
Ezzel kapcsolatban jó tudni, hogy a különböző kockázati szintektől függetlenül a legtöbb önkéntes nyugdíjpénztár jellemzően a hazai gazdaságba fektet részvények, kötvények vagy állampapírok formájába, így a megtakarításunk hozamai kisebb-nagyobb mértékben ugyan, de jellemzően a hazai gazdasághoz lesznek kötve.
A pénzünket viszont – ellentétben a nyugdíjbiztosítással – csak a mindenkori nyugdíjkorhatár elérése után kaphatjuk kézhez szankciók nélkül, tehát a nyugdíjkorhatár emelése érinteni fogja.
Az önkéntes nyugdíjpénztár esetén ugyanúgy az éves befizetésünk 20%-a értékében kapunk adó-visszatérítést, mint a többi nyugdíj-megtakarítás esetében, azonban ennek a legnagyobb a maximuma, itt ugyanis legfeljebb évente maximum 150 000 Ft adójóváírás igényelhető (éves 750 000 Ft megtakarítás esetén).
Mindkét nyugdíjcélú megtakarítás esetében önkéntes befizetésről van szó, ezért az állam nem férhet hozzá megtakarításunkhoz, viszont mindkettőt támogatja 20%-os adójóváírással. Különbség, hogy nyugdíjbiztosítás esetében számtalan befektetési alap közül, személyre szabott portfóliót állíthatunk össze, ÖNYP esetében azonban kevés portfólió közül, csak a kockázat mértékét határozhatjuk meg. Emellett pedig nyugdíjbiztosítás esetében a szerződéskötéskor érvényes nyugdíjkorhatár elérésével, ÖNYP esetében viszont csak a mindenkori nyugdíjkorhatár elérése után juthatunk adómentesen a pénzünkhöz.
Kérjen ingyenes nyugdíjtanácsadást és tudja meg, hogy Önnek személyre szabottan melyik a legjobb megoldás!
Nyugdíjbiztosítás vagy önkéntes nyugdíjpénztár?
Most hogy a rövid ismertetés után már van egy elképzelésünk a két legismertebb nyugdíjcélú megtakarításról, vágjunk is bele a több szempontot is körbejáró részletes összehasonlításba.
Mik a hasonlóságok, különbségek vagy éppen a teljesen egyedi jellemzők? Mik a nyugdíjbiztosítás vagy önkéntes nyugdíjpénztár előnyei vagy éppen hátrányai?
Az alábbiakban összehasonlítjuk az önkéntes nyugdíjpénztárat és a nyugdíjbiztosítást.
Mik a legfontosabb tudnivalók a megtakarítás összegéről?
Akár a nyugdíjbiztosítás vagy önkéntes nyugdíjpénztár mellett kötelezzük el magunkat, mind a két típus konstrukciója alapvetően havi rendszeres összegek befizetésére épül, de lehetőségünk van negyedévente, félévente vagy évente is félretenni.
Bár mindkét esetben átmenetileg szüneteltethetjük a befizetést – ha éppen egy szűkösebb élethelyzetbe kerülnénk – a hatékonyabb megtakarítás érdekében érdemes olyan összegben meghatározni a havidíjat, ami biztonsággal nélkülözhető hosszútávon a családi kasszából.
Nyugdíjbiztosítás megtakarítási összege:
Jellemzően minimum 8-10 000 forintos havidíj fizetésével indítható egy nyugdíjbiztosítás.
Ez az összeg az elindítás után később rugalmasan növelhető, ha magasabb jövedelem mellett többet is félre tudunk tenni, azonban ezzel a díjemeléssel érdemes óvatosan bánni, mivel az első két-három évben nem lehet csökkenteni a havidíj összegét és így könnyen magunkat hozhatjuk nehéz helyzetbe, ha az elején meggondolatlanok vagyunk.
Hiába kezdünk tehát 20 000 forintos havidíjjal, ha az első két-három évben 30 000 forintra emeltük a megtakarításunk összegét, ebben az időszakban nem csökkenthetjük vissza a kezdeti havidíjra befizetésünket.
Természetesen a minimumdíj összege alá a kezdeti szigorúbb szabályozás utáni időszakban sem mehetünk, hiszen ezért nevezik “minimum” díjnak, a harmadik év után viszont már minden biztosítónál van lehetőség a befizetések hosszabb-rövidebb ideig tartó szüneteltetésére.
Önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP) megtakarítási összege:
Az önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP) esetében elegendő egy alacsonyabb, 4-5000 forintos kezdő havidíj befizetése is a megtakarítás elindításához, aminek az összege bármikor rugalmasan növelhető, csökkenthető vagy átmenetileg szüneteltethető megkötések nélkül.
Ez mindenképpen egy jó tulajdonság, azonban azt ne felejtsük el, hogy a költségeket akkor is levonják a hozamokból, ha nem fizetünk tagdíjat!
Ez a konstrukció tehát azoknak lehet kedvező, akik alacsonyabb induló díjak mellett szeretnének gondoskodni idős korukról.
| Nyugdíjbiztosítás | Önkéntes nyugdíjpénztár |
|---|---|
| Havonta minimum 8-10 000 Ft | Havonta minimum 4-5 000 forint |
| Első két-három évben növelhető,, de nem csökkenthető és nem (!) is szüneteltethető a havidíj összege. Utána rugalmasan változtatható. | Bármikor rugalmasan növelhető, csökkenthető, szüneteltethető a befizetés összege. |
Az ÖNYP rugalmasabb, emellet alacsonyabb minimumdíjjal indítható. A nyugdíjbiztosítás minimum induló díja magasabb, aminek meghatározásakor jobban észnél kell lennünk, az első 2-3 évében ugyanis nem csökkenthetjük a befizetési összeget. Ha úgy érzi bizonytalan egy magasabb összeg rendszeres kifizetése, az önkéntes nyugdíjpénztárat alacsonyabb díjjal is indíthat.
Mibe fektethetem a pénzemet?
Jelentős különbségek vannak a befektetési lehetőségek terén a nyugdíjbiztosítás vagy önkéntes nyugdíjpénztár konstrukciói között.
Hiába takarítjuk meg a pénzünket és fizetünk be szorgalmasan, azt is nagyon fontos tudnunk, hogy pontosan miben is fog gyűlni a pénzünk. A legfontosabb kérdés pedig az, hogyan fognak bánni ezzel a pénzzel.
Nyugdíjpénztár befektetési lehetőségek:
Biztosítónként 10-20 féle alap közül választhatunk, ennek típusai azonban a különböző nyugdíjbiztosítóknál eltérőek lehetnek.
Pontosan milyen alapokba is fektethetünk?
- Hazai, európai vagy nemzetközi alapokba, kötvényekbe, részvényekbe
- Nyersanyagokba, pl: földgáz, kőolaj, nemes- és iparifémek stb.
- Áruipiacba, pl: kakaó, kávé
- Ingatlan, pl: lakóingatlan vagy iroda építésébe, adás-vételébe, bérbe adásába.
Szóval tényleg, szinte bármibe.
A felelősségteljes döntéshez azonban azt is jó, ha tudjuk, hogy ezek közül melyik alacsony, közepes vagy magas kockázatú befektetés és egyáltalán ezt honnan tudhatjuk meg akár ránézésre is.
A kötvények, állampapírok, kincstárjegyek jellemzően alacsony kockázatú és hozamú befektetések. Ezek között találunk hazai és külföldi értékpapírokat is. A részvények magasabb kockázatú, általában stabil vagy fejlődő vállalatokba történő befektetések.
Ha minimalizálni szeretnénk a kockázatot, akkor választhatunk tisztán állampapír vagy akár még kisebb kockázatot jelentő alapokat is. Léteznek garantált alapok is a klasszikus nyugdíjbiztosítások esetén, amelyek azt jelentik, hogy a szerződésben rögzítik, hogy az általunk befizetett összeget (tőkét) garantáltan visszakapjuk illetve éves 2-3% hozamot is garantáltan kapunk a futamidő lejártával.
Pénzünk hozamait mindezek mellett még az is befolyásolhatja, hogy az egyes nyugdíjbiztosítóknál személyesen vagy az érzelmi tényezőket teljesen kizáró, teljes mértékben matematikai alapokon nyugvó szoftveres algoritmus segítségével menedzselhetik befektetéseinket, amennyiben ez az igényünk.
Szerencsére nem csak egy alapot választhatunk mindent vagy semmit alapon, hanem pénzünket fel is oszthatjuk ezek között és így kialakíthatunk egy “egyéni portfóliót”. Ezt érdemes egy független szakértő segítségével elvégezni, aki el tudja magyarázni, mi mit jelent és hogyan érdemes egy ilyen portfóliót felépíteni.
Például akár befektetésünk összeállhat 20% alacsony kockázatú hazai állampapírból, 40% nemzetközi, vegyesen összeállított kötvény-részvény alapból, ami közepesen biztonságos, 25% stabil USA vállalati részvényből és 15% olyan dinamikus részvényből, mint például a fejlődő, technológiai iparágak részvénye.
Ráadásul a portfóliónk összetételét, bármikor tudjuk módosítani a futamidő alatt. Ennek köszönhetően személyre szabható és teljesen egyénileg összeállítható mindenki számára egy-egy ideális befektetési portfólió, amely hozam-kockázat tekintetében neki megfelel.
Mennyi pénzt tud összegyűjteni nyugdíjára?
Önkéntes nyugdíjpénztár befektetési lehetőségek:
Befektetési portfóliók tekintetében az önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP) kevésbé rugalmas konstrukció, itt ugyanis a különböző pénzintézetektől függően 3-5 előre összeállított befektetési csomag közül választhatunk. Ráadásul nincs lehetőségünk személyre szabottan válogatni a portfóliók között.
Lényegében arról lehet döntenünk, hogy befektetésünk alacsony, közepes vagy magas kockázatú legyen. Ez tehát rugalmatlansága és kevésbé személyre szabhatósága miatt azoknak lehet kedvező választás, akik alapszintű pénzügyi ismeretekkel sem rendelkeznek, független szakértők segítségét sem tudják igénybe venni és hajlandóak teljesen feladni a kontrollt a megtakarításuk felett.
Ugyanakkor lehetőségünk van a futamidő alatt többször is változtatni portfólió csomagot. Ez azt jelenti, hogy ha számlanyitáskor több mint 10 évünk van a nyugdíjkorhatár eléréséig, akkor érdemes magas kockázatú befektetést választani, a nyugdíj elérése előtt 5 évvel viszont jobb választás lehet egy alacsonyabb kockázatú portfólió. Erre a váltásra tehát lehetőségünk van az önkéntes nyugdíjpénztárakban.
Ráadásul az ÖNYP megtakarításaiban jellemzően túlsúlyban vannak a hazai gazdasághoz tartozó részvények, kötvények és állampapírok. Lényegesen kevesebb lehetőségünk van a külföldi vállalatok részvényeibe fektetni, hiszen az önkéntes nyugdíjpénztárak portfóliói ezeket általában kisebb mértékben tartalmazzák. Ezért aki ezt a nyugdíj-megtakarítást választja, annak el kell fogadnia, hogy hozamai nagyobb mértékben függhetnek a hazai gazdaságtól.
| Nyugdíjbiztosítás | Önkéntes nyugdíjpénztár |
|---|---|
| Biztosítónként 10-20 alap közül választhatunk | 3-5 előre meghatározott portfólió |
| Rugalmasan személyre szabható, egyénileg összeállítható mindenki számára egy ideális befektetési portfólió | Kevésbé rugalmas, leginkább arról dönthetünk, hogy alacsony, közepes vagy magas kockázatú portfóliót válasszunk |
| A hazai alapok mellett lehetőség van külföldi értékpapírokba is fektetni | Jellemzően hazai gazdaság kötvényei, részvényei, állampapírjai vannak túlsúlyban |
A nyugdíjbiztosítás középút az önkéntes nyugdíjpénztár és a nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ) között. Személyre szabható, mint a NYESZ, de a konkrét befektetési döntéseket nem nekünk kell meghozni, mivel mások menedzselik pénzünket, ahogy az ÖNYP esetében.
Milyen várható hozamokat érhetek el és mik befolyásolhatják ezt?
A megfelelő nyugdíj-megtakarítás kiválasztásában irányadó lehet, ha megnézzük a nyugdíjbiztosítás vagy önkéntes nyugdíjpénztár korábbi eredményeit, ugyanakkor fontos tudni, hogy a korábbi hozamok egyáltalán nem garantálják a jövőbeni teljesítményt.
A múltbeli hozammal az alapkezelők teljesítményét lehet összehasonlítani hasonló piacokon, ami jelzés lehet számunkra, a jövőben viszont tényleg nem lehet előre megmondani a hozamokat, ezért ezeket az adatokat mindig óvatosan kezeljük és ne kizárólag erre alapozzuk a döntést.
Nyugdíjbiztosítás hozamai:
A rugalmasan és személyre szabottan összeállítható befektetési portfóliónak köszönhetően a várható hozam mértékét is jól tudjuk szabályozni. Egy merészebb, magasabb kockázatú részvényeket tartalmazó befektetési politikával magasabb hosszú távú hozamra számíthatunk, ugyanakkor értelemszerűen jobban ki vagyunk téve a hozamok ingadozásainak – és így a rövidtávú veszteség kockázata is nagyobb ilyenkor. Egy közepes kockázatú portfólió kiválasztása esetén akár 6-8% is lehet hozamunk 10-15 éves futamidő alatt.
A megfelelő portfolóió kiválasztása azért fontos, mert bár látszólag pár százalék különbségről beszélünk a különböző kockázatú portfóliók hozamait tekintve, ez azonban az évek során több millió forintos különbséget is jelenthet.
Mielőtt azonban egyedül vágna neki egy befektetési alap összeállításába, újra kiemelnénk, hogy a különböző nyugdíjbiztosítóknál választható, hasonló alapok között nagy eltérés lehet, ami jelentősen befolyásolhatja a hozamaink értékét, ezért érdemes független tanácsadó segítségét kérni, hogy a számunkra legmegfelelőbb biztosítónál köthessük meg nyugdíjbiztosításunkat és hogy megtakarításunk szakszerűen legyen elindítva.
Önkéntes nyugdíjpénztár hozamai:
A hozam mértékét az határozza meg elsősorban, hogy magas, közepes vagy alacsony kockázatú portfóliót választottunk.
Alacsony kockázatú befektetéssel a várható hozam is alacsonyabb lesz, ahogy egy magas kockázatú portfólió magasabb hozamokkal kecsegtet. Ez egyébként a kockázati szint mértékétől függően 5-7% között mozog önkéntes nyugdíjpénztár esetében.
Azt azonban fontos kiemelni, hogy ezek a potenciális hozamok 10-20 éves távlatban érvényesek. Ezért nem kell megijedni, ha a futamidő alatt előfordul olyan év is, amikor veszteséges a befektetésünk.
A hozamok másik meghatározó tényezője, hogy melyik pénztárnál van a pénzünk, ugyanis van ahol jobban vagy rosszabbul kezelik a befektetéseket. Ez függ a pénztár piaci stabilitásától, a kisebb pénzintézetek a kevesebb tagságnak köszönhetően kevesebb erőforrást tudnak fordítani a megfelelő befektetési szakemberekre.
Amennyiben meg szeretné tekinteni a hozamokat és korábbi teljesítményeket az egyes önkénte nyugdíjpénztáraknál, érdemes elolvasni az MNB kiadványát, amiben a korábbi évek nyugdíjpénztári hozamai vannak, vagy kérje független tanácsadónk ingyenes segítségét!
| Nyugdíjbiztosítás | Önkéntes nyugdíjpénztár |
|---|---|
| 7-9% | 5-7% |
| Személyre szabható portfólió, nagyobb szabadság és beleszólási lehetőség a várható hozamokba | 3-5 portfólió közül választhatunk, csak a hozam-kockázat mértékébe van beleszólásunk |
| Csak akkor függ a hazai gazdaságtól a pénzünk, ha portfóliónkba a külföldi értékpapírok mellé választunk hazai kötvényeket, részvényeket. | Jórészt a hazai gazdaságtól függ pénzünk teljesítménye |
Önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP) esetén összesen 3-5 féle választási lehetőségünk van, a nyugdíjbiztosítások esetén viszont a széleskörű választási lehetőségeink miatt sokkal jobb ráhatásunk lehet a hozamokra, sokkal jobban finomhangolhatjuk azt, hogyan kezeljék a pénzünket.
Ha akarunk, összeállíthatunk egy olyan konzervatívabb portfóliót, mint az ÖNYP-nél is lehetséges, de ha szeretnénk ezt sokkal jobban személyre szabhatjuk.
Milyen költségekkel kell számolnom a nyugdíj-előtakarékosságnál?
Dönthetünk önkéntes nyugdíjpénztár vagy nyugdíjbiztosítás mellett, mindkettő esetben igaz, hogy akkor is levonják a szükséges költségeket, ha nincsenek befizetéseink.
A költségeket az önkéntes nyugdíjpénztár vagy a nyugdíjbiztosítás esetén sem könnyű egyértelműen megmondani, ezek ugyanis különböző kategóriák szerint vannak meghatározva. A legtöbb esetben pedig inkább csak egy hozzávetőleges százalék érték van feltüntetve egy átlag személy befizetéseit tekintve, ezért érdemes alaposan utánajárni a várható költségeknek.
Ugyanakkor döntésünket nem szabad kizárólag csak a költségek vagy csak a hozamok alapján meghozni. A megfelelő nyugdíj-előtakarékosság kiválasztásában több tényezőt együttesen érdemes szem előtt tartanunk, így például a hozamok és költségek együttes mérlegelése mellett fontos a pontos szerződési feltételek, pénzintézeti háttér, működési szerkezet megismerése is.
Nyugdíjbiztosítás költségei:
Pozitív változás, hogy az egységesebb és átláthatóbb biztosítási rendszer érdekében 2017-ben bevezették az etikus nyugdíjbiztosítást, aminek értelmében minden biztosító intézet köteles egyértelműen feltüntetni a költségeket.
Szintén pozitívum, hogy már korábban bevezették a TKM-t (Teljes Költség Mutató), ami a biztosítások várható teljes költségeit határozza meg – habár ettől függetlenül néhol még mindig nehezen követhető egy átlag ember számára, mikor mennyi költséggel számolhat.
A TKM-el kapcsolatban egy relatíve új pozitív fejlemény a TKM-plafon bevezetése, amely a lényege, hogy van egy maximális TKM érték, aminél nem lehet drágább egy nyugdíjbiztosítás sem. Ez mindenképpen egy lépés a pozitív irányba, ám jó ha tudjuk, hogy ez a plafon elég magasan van, így csak a legdrágább nyugdíjbiztosításokat szórták ki vele – azok viszont legalább így megszűntek.
A pénzintézetek ugyanis a szigorúbb szabályozás ellenére még mindig próbálnak trükközni az egyes költségtípusok bújtatott megnevezésével, megkavarva és nem ritkán meg is tévesztve ezzel az ügyfeleket.
Az etikus szabályozás értelmében a biztosítók az alábbi jogcímen számolhatnak fel költségeket (fontos tudni, hogy az egyes szerződésekben szereplő konkrét megnevezések azonban ezektől még mindig eltérőek lehetnek):
- Szerződéskötési költség
- Vagyonkezelési költség
- Díjbeszedési költség
- Adminisztrációs költség
Az etikus szabályozás és a TKM-plafon bevezetésével a biztosítók ezeket a költségeket együttesen éves 1‑3% körül tudják tartani, ami egy átlag ügyfél teljes nyugdíjbiztosítási futamidejére vetített, évesített összes költség.
Tehát összesen ennyi költséggel számolhatunk, amíg fizetjük a nyugdíjbiztosításunkat. Ez a meghatározás sok torzítási lehetőséget hordoz magában, ráadásul jelentős különbségeket is találhatunk az egyes biztosítók költségei között.
Éppen ezért különösen fontosnak tartjuk egy független nyugdíjszakértő választását, akivel egyeztethet a nyugdíjbiztosítás költségeiről. Az egyes pénzintézetek megbízásából dolgozó függő “tanácsadók”, ügynökök ugyanis hajlamosak az ügyfél szempontjai elé helyezni az adott pénzintézet szempontjait.
Minden élethelyzet egyedi és több mint 70 megtakarítás létezik, az egyes típusok között pedig akár több millió forintos különbség is lehet.
Önkéntes nyugdíjpénztár költségei:
Alapvetően három költségtípussal számolhatunk az ÖNYP-ak esetében:
- Belépési díj: 2-4000 Ft között
- Sávos – működési és likviditási költség: Minél magasabb havidíjat fizetünk, annál alacsonyabb ez a költség, de maximum az éves befizetés 10%-a.
- Vagyonarányos alapkezelői díj: Az MNB által közzétett pénztári portfóliók bruttó és nettó hozamrátáit kivonjuk egymásból. Ez a legnehezebben meghatározható költség, kb. 1%.
Bár szélsőséges mértékben azért nem térnek el az egyes pénztárak költségei, különbségek azért vannak közöttük. Találhatunk a piacon kisebb és olcsóbb pénzintézeteket is, ezek azonban a nem megfelelő háttér miatt nem biztos, hogy megfelelően biztonságosnak is tekinthetők, ezért érdemes körültekintőnek lennünk.
Azt azonban nem győzzük eleget hangoztatni, hogy ne csak a költségek alapján döntsünk egy-egy pénzintézet, esetleg nyugdíjbiztosítás vagy önkéntes nyugdíjpénztár mellett. A költségekért ugyanis sokszor cserébe értéket is kapunk és lehet, hogy egy-egy megoldás olcsó lesz a költségek szempontjából, de ez könnyen azzal járhat, hogy “olcsó” lesz a minőség szempontjából is.
Egyszerre kell látnunk a hozamokat, költségeket, befektetési lehetőségeket és számos egyéb tényezőt, megfelelő nyugdíj-előtakarékosság kiválasztásához, hiszen egy jó választás akár több millió forint többletet is jelenthet a nyugdíjas éveinkre.
| Nyugdíjbiztosítás | Önkéntes nyugdíjpénztár |
|---|---|
| 7-9% | 5-7% |
| A szabályozás ellenére is nagy különbségek vannak a biztosítóintézetek költségei között | Nincsenek szélsőséges különbségek a pénztárak költségei között |
| Etikus nyugdíjbiztosítás és TKM bevezetése. Bár ez az érték könnyen félrevezethető, mert nem mindet mutat meg pontosan, a magas TKM-mel rendelkező nyugdíjbiztosításokat érdemes elkerülni. | A költségeknek nincs egységes mutatója, egyedileg kell összehasonlítani és kiszámolni a ránk vonatkozó várható költségeket |
Nehéz közvetlen konklúziót levonni, mert míg az ÖNYP költségei nagyjából egy hasonló szint körül mozognak, addig a nyugdíjbiztosítások között léteznek jelentősen olcsóbbak, de jelentősen drágábbak is a TKM-plafon és az etikus koncepció bevezetése ellenére is.
Mekkora adó-visszatérítést igényelhetek nyugdíjbiztosítás vagy önkéntes nyugdíjpénztár esetében?
A 20%-os adó-visszatérítés mindegyik nyugdíj-előtakarékossági típus esetében igényelhető az adóbevalláskor, a maximum visszaigényelhető összegben azonban különbségek vannak, illetve mindkettő esetén vannak teljesen egyedi előnyök, amelyekkel a másik nem rendelkezik.
A hivatalosan elismert nyugdíj-megtakarítások esetében minden évben a befizetéseink 20%-át visszaigényelhetjük a személyi jövedelemadónkból.
Nyugdíjbiztosítás adó-visszatérítés:
Az adójóváírás mértéke évente maximum 130 000 forint lehet, amit csak akkor kaphatunk meg, ha a visszatérítést megelőző évben 650 000 forint (havi 54 200 Ft) megtakarításunk volt.
Nyugdíjbiztosítás egyik nagy előnye, hogy lehetőségünk van a havi, negyedéves, féléves vagy éves rendszeres megtakarítás mellett egy eseti számlára is alkalmanként egy-egy nagyobb összeget fizetni, amit ugyanúgy figyelembe vesznek a 20%-os adójóváírásnál.
Persze mint a legtöbb esetben, itt is van egy fontos kitétel. Az eseti számlán megtakarított összeget is bent kell tartanunk nyugdíjkorhatárig. Ellenkező esetben ugyanis az adójóváírások összegét 20%-os kamattal kell visszafizetni az államnak.
Egyre több nyugdíjbiztosításhoz azonban kapcsolódik egy második, úgynevezett „likvid” eseti alszámla is, ahol ugyan nem kapunk adójóváírást, de cserébe ugyanolyan jó hozamú alapokba fektethetünk és bármikor kivehetjük megtakarításunkat.
Erről részletesebben a Nyugdíj adókedvezmény kisokosban olvashat!
Fontos tudni, hogy az eseti számla nem azonos a likvid eseti számlával!
Likvid eseti számla bár ugyanúgy egy alszámlája a nyugdíjbiztosításunknak, az itt félretett pénzünket akár rövidebb 3-5 éves futamidőre is befektethetjük. Értelemszerűen mivel ezt a pénzt nem nyugdíjas éveinkre gyűjtjük, 20%-os adójóváírást nem vehetjük igénybe rá.
Mit tehet az, aki családi helyzete vagy vállalkozói státusza miatt nem fizet személyi jövedelemadót (SZJA-t)?
Szerencsére a nyugdíjbiztosítás keretében ők sincsenek kizárva az adó-visszatérítési kedvezményekből.
Mivel a nyugdjbiztosítás jogilag életbiztosítás, ezért a szerződő és a biztosítandó személye eltérhet. Ez az egyetlen nyugdíj-előtakarékossági forma, ahol ez a kiskapu lehetőséget ad KATA-s egyéni vállalkozóknak, GYES-en, GYED-en lévő kismamáknak, hiszen ők nem fizetnek SZJA-t.
Ez tehát nyomós érv lehet az SZJA-val nem rendelkezők számára, hogy ezt az előtakarékossági formát válasszák.
Önkéntes nyugdíjpénztár adójóváírás:
Legmagasabb adójóváírási összeget a pénztári tagdíj befizetés után igényelhetünk, évente maximum 150 000 forintot. Ezt az összeget akkor írják jóvá nyugdíj-megtakarítási számlánkon, ha évi 750 000 forint (havi 62 500 Ft) a megtakarításunk. Ennek azonban csak akkor van jelentőssége, ha a nyugdíjbiztosítás havi 54 200 forintos maximum összegénél többet szeretnénk félretenni. Különben az adójóváírás összege nem szabad, hogy a döntésünkben komoly befolyással legyen.
Sokan vannak azonban olyanok is, akik nem csak nyugdíjpénztár tagok, hanem egészségpénztárral vagy önsegélyező pénztárral is gondoskodnak magukról. Azt jó ha tudják, hogy ebben az esetben az adójóváírás maximuma nem kétszer vagy háromszor 150 000 Ft. Ebben az esetben is összesen maximum 150 000 forintot igényelhetünk vissza.
A Cafeteria rendszer változásáról már szóltunk korábban, azonban érdemes erre ismét kitérnünk röviden. A törvény módosítás ugyanis a munkáltatói pénztári befizetések támogatását kedvezőtlenül befolyásolhatja, mivel a kedvező adózását megszüntetve, 2019-től már munkáltatói befizetés jövedelemként adózik.
Emellett a törvények módosítása – talán nem meglepő módon – az adó-visszatérítési szabályozást is érintette. Így a korábbiaktól eltérően 2019. januártól már a munkáltatói befizetések is beleszámítanak a 20%-os adójóváírás összegébe, viszont kevesebb munkáltató fogja kifizetni, hiszen számukra egyáltalán nem éri meg ez a juttatási fajta.
Amennyiben szeretnénk év végén extra összeget befizetni, erre az önkéntes nyugdíjpénztár esetében is van lehetőség, az éves díjon felül szabadon fizethetünk be pénztári számlánkra nagyobb összeget, amelyre ugyanúgy jár az adó-visszatérítés.
Erről azonban szintén fontos tudni, hogy hozzáadódik nyugdíj-megtakarításunk összegéhez, így ezt is csak és kizárólag a nyugdíjkorhatár elérésekor vehetjük fel adómentesen.
| Nyugdíjbiztosítás | Önkéntes nyugdíjpénztár |
|---|---|
| Maximum 130 000 forint/év | Maximum 150 000 forint/év |
| Kétfajta eseti számlája is lehet. Az egyik a nyugdíjcélú befizetésekre, amire ugyanúgy jár a 20%-os adó-visszatérítés, a másik a rövid-középtávú gyűjtögetésekre, amire értelemszerűen már nem jár | Év végi extra összeget itt is befizethetünk, 20% adókedvezmény jár utána |
| KATA-s egyéni vállalkozók is kaphatnak 20%-os adó-visszatérítést | Egyszerre több pénztári tagság mellette max. 150 000 Ft adó-visszatérítési összeg eloszlik. Viszont KATA-s vállalkozók, nagycsaládosok és mindenki, aki nem fizet SZJA-t, nem tudja igénybe venni az adó-visszatérítést |
Mit tegyünk, ha esetleg már kihasználtuk az egyik megtakarításra vonatkozó maximumot?
Ha annyira sok pénzt tudunk félretenni, választanunk sem kell a nyugdíjbiztosítás vagy önkéntes nyugdíjpénztár között, akár mindkettő nyugdíj-előtakarékossággal is rendelkezhetünk.
Ugyan ez elvben lehetséges, a gyakorlatban viszont relatíve kevesen teszik ezt meg. Egyszerre több megtakarítás párhuzamos fizetésének ugyanis bizonyos esetekben van valamennyi értelme, sok esetben azonban nincs.
Lényegében csak akkor érdemes mindkettőt indítani, ha évi 650 vagy 750 ezer forintnál (attól függően, melyik megtakarítási típus a megfelelő nekünk) magasabb összeget szeretnénk félretenni, de kevesen tesznek félre annyit nyugdíjukra, hogy tényleg ez legyen a fő kérdésük.
Mit jelent ez pontosan?
Az állam éves szinten személyenként 280 000 Ft adó-visszatérítést adhat, ami ugye több, mintha csak nyugdíjbiztosítás vagy önkéntes nyugdíjpénztár után igényelnénk vissza az adónkat. Ha tehát éves szinten ebbe a két nyugdíjcélú megtakarításba összesen egymillió-négyszázezer forintot fizetünk, akkor lehetünk jogosultak a maximum 280 000 forint jóváírásra.
Mi a döntés: Nyugdíjbiztosítás vagy önkéntes nyugdíjpénztár?
Láthatjuk, hogy a jó döntés meghozatala milyen sok komponensből áll. A két legnépszerűbb nyugdíj-előtakarékossági forma mindegyikének van előnye és hátránya. Ezért érdemes a különböző szempontokat egyszerre szem előtt tartva mérlegelni.
Aki csak a hozamok, vagy csak költségek alapján hoz döntést könnyen rosszul járhat. A látszólag pár százalékos különbség az egyes hozamok vagy költségek között a nyugdíj elérésével akár milliós különbségeket is jelenthetnek.
Érdemes mérlegelni azt is, hogy mekkora összeget tudunk félretenni biztonsággal havi, negyedéves féléves vagy éves rendszerességgel, mert bár lehetőségünk van bizonyos megkötések mellett átmenetileg szüneteltetni a befizetéseinket, a különböző költségeket ekkor is levonják a számlánkról, ezért érdemes inkább körültekintően meghatározni a megtakarításunk összegét – szem előtt tartva azt a szempontot is, hogy a 20%-os adó-visszatérítést az éves befizetésünk összege alapján határozzák meg.
A befektetések összetételénben is vannak különbségek a két nyugdíj-előtakarékosságban attól függetlenül, hogy mindkét esetben fontos tényező, hogy alacsony, közepes vagy magas kockázatú portfolióba fektetünk.
A nyugdíjbiztosítás portfólióit ugyanis jobban személyre szabhatjuk, ami nagyobb szabadságot jelent, az ÖNYP 3-5 választható portfóliója viszont azoknak lehet kedvező, akik kevesebbet szeretnének foglalkozni a befektetései csomagjaik összeállításával, nincs semmilyen szakértői segítségük és hajlandóak feladni a teljes kontrollt megtakarításuk kezelése felett.
A megfelelő nyugdíj-megtakarítás kiválasztása nem könnyű feladat és sok kérdésben független szakértői segítség nyújthatja a leghatékonyabb segítséget, akik nem az egyes intézmények érdekeit tartják szem előtt, hanem kizárólag az ügyfél szempontjai vezérlik és jogilag is az ügyfél megbízásából dolgoznak (nem a pénzintézetekéből).
Kérjen ingyenes nyugdíjtanácsadást szakértőnktől, hogy az Önnek legmegfelelőbb nyugdíj-előtakarékossági formát választhassa.
Kérjen ingyenes nyugdíjtanácsadást és tudja meg, hogy Önnek személyre szabottan melyik a legjobb megoldás!
