Egyre többen gondolják úgy, hogy érdemes félretenni nyugdíjas éveikre egy kis extra megtakarítást az állami nyugdíjon felül. Ez teljes mértékben érthető is, hiszen az állam által biztosított nyugdíj jelentősen csökkenni fog a jövőben és ezt a hiányt muszáj lesz valahonnan pótolni.
Az elmúlt években a munkáltatók az önkéntes nyugdíjpénztárat (ÖNYP-t) javasolták legtöbbször, főleg a számukra kedvezményes cafeteria miatt. Ez pedig nekünk – munkavállalóknak – azért volt kifejezetten kedvező, mert a saját megtakarításunkkal kiegészítve, plusz extra 20%-os adókedvezmény is járt hozzá.
Az önkéntes nyugdíjpénztár e két tényező kellemes kombinációja miatt vált annyira népszerűvé.
A cafeteria törvények azonban változóban vannak, emiatt pedig egyre kevésbé éri meg támogatni a nyugdíjcélú öngondoskodásunkat, így fő előnye a többi nyugdíj-megtakarítással szemben eltűnőben van.
Emiatt talán egyre kevesebb embernek egyértelmű, hogy továbbra is az ÖNYP volna a legjobb megoldás számára, ezzel együtt pedig a népszerűsége is egyre jobban csökken.
Persze ettől függetlenül számos embernek továbbra is az ÖNYP jelenti az ideális megoldást, hiszen továbbra is ugyanúgy vonatkozik rá a 20%-os adójóváírás, és ha már korábban elindított egy önkéntes nyugdíjpénztárat, azt általában érdemes továbbfizetnie.
Ezért elengedhetetlen részletesen megismernünk az önkéntes nyugdíjpénztár adókedvezmény pontos feltételeit, hiszen ez több szempontból is különbözik a nyugdíjbiztosítás vagy a nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ) befizetései után igényelhető adókedvezménytől.
Pontosan mekkora önkéntes nyugdíjpénztári adókedvezmény jár? Milyen feltételek mellett kaphatjuk ezt meg? Hogyan befolyásolja az adótörvény változása a kedvezményt és a munkáltatói befizetéseket? Miképp férhetünk hozzá és milyen korlátozásokkaljár, ha nyugdíj előtt szeretnénk a megtakarításunkhoz jutni?
A cikkben ezekre a kérdésekre adunk választ, továbbá bemutatjuk az önkéntes nyugdíjpénztár adókedvezmény egyéb sajátosságait, és a visszaigénylés módját is.
Az önkéntes nyugdíjpénztárról röviden
Ha az ÖNYP legfontosabb információival, előnyeivel és sajátosságaival tisztában van, akkor az ÖNYP rövid összefoglalóját és a nyugdíjcélú adókedvezmény általános információit átugorva, közvetlenül az önkéntes nyugdíjpénztár adókedvezmény részletes leírására ugorhat.
Az önkéntes nyugdíjpénztár, a három államilag elismert nyugdíjcélú megtakarítás közül alegrégebbi, hiszen az 1990-es évek közepe óta érhető el a hazai piacon.
Ennek költségeit, a minimum havidíját és a 20%-os adójóváírás sajátosságait pedig az önkéntes nyugdíjpénztárra vonatkozó törvény szabályozza.
Az ÖNYP kétségkívül egyik legnagyobb előnye, hogy akár pár ezer forintos induló befizetéssel is elkezdhetünk takarékoskodni a nyugdíjas éveinkre.
Ugyanis gyakorlatilag, akár havi 4.000 forintos megtakarítással is sokat tehetünk a nyugodt nyugdíjas évekért. Éppen ezért az önkéntes nyugdíjpénztár kiválóan alkalmas lehet azon 20-25 évesek számára, akik egyetemi éveik alatt,vagy pályakezdőként, még nem engedhetnek meg maguknak magasabb összegű előtakarékoskodást.
Ráadásul az önkéntes nyugdíjpénztári befizetések összegét bármikor rugalmasan csökkenthetjük a havi minimum díjig. Egyúttal persze lehetőségünk van az összeg növelésére is, amikor anyagi helyzetünk erre nagyobbteret enged. Sőt, amennyiben úgy alakul, eseti jelleggel – akár évente többször is -, nagyobb összeget is befizethetünk, mindezt a havi díjtól függetlenül.
Ezek mellett pedig szüneteltethetjük is az önkéntes nyugdíjpénztári befizetéseinket, bár ezzel érdemes óvatosnak lenni. A költségeket ugyanis akkor is levonják a megtakarításaink hozamából, ha nem fizetünk be a számlára tagdíjat. Ezt tehát, tényleg csak végszükség esetén érdemes alkalmazni.
Az önkéntes nyugdíjpénztár a három hivatalosan elismert nyugdíj-előtakarékosság közül a legrégebb óta elérhető típus.
Ha nyugdíjbiztosítás vagy önkéntes nyugdíjpénztár között vacilálunk, akkor érdemes tudni, hogy az ÖNYP-nél egyrészt kevés számú, mindössze 3-5 portfólió (befektetési csomag) közül választhatunk, másrészt annak összetételébe nincs beleszólásunk, jellemzően csak a vállalt kockázat mértékét (alacsony, közepes vagy magas) határozhatjuk meg, ellentétben a nyugdíjbiztosítással.
Ezért az önkéntes nyugdíjpénztár inkább azok számára lehet jó választás, akik keveset szeretnének a befektetéseikkel személyesen foglalkozni, és nem bánják, ha megtakarításuk értéke jórészt a magyar gazdaságtól függ majd.
Az ÖNYP esetén ugyanis a pénzintézetek jellemzően 20-50%-ban értékpapírokba és részvényekbe, ugyanakkor nagyobb részt, 50-80%-ban hazai államkötvényekbe fektetik a pénzünket, ami jelenleg ugyan a legkisebb kockázattal járóbefektetés, azonban így elég jelentős lesz a hazai gazdaság teljesítményétől való függőségünk.
Az önkéntes nyugdíjpénztári befizetések után is jár az évi 20%-os visszaigényelhető adókedvezmény, ehhez azonban néhány szabályt be kell tartani.
Nézzük meg, pontosan mi is ez az adókedvezmény és mit kell tennünk ahhoz, hogy jogosultak legyünk rá.
Kérjen ingyenes nyugdíjtanácsadást és tudja meg, hogy Önnek személyre szabottan melyik a legjobb megoldás!
Mi a nyugdíjcélú adókedvezmény?
Gyakran olvashatjuk – tévesen – az adókedvezményt, az adó-visszatérítés és adójóváírás szinonimájaként. Adójogi szempontból viszont, ez a két fogalom nem ugyanazt jelenti, mivel az adókedvezmény az adó mértékét csökkenti, tehát kevesebb adótkell utána fizetni, az adó-visszatérítést pedig, a már befizetett adóból kapjuk vissza. Ugyanakkor, mivel a köznyelv a kedvezményes adózásokat egységesen adókedvezménynek nevezi, ezért gyakran mi is így hivatkozunk a 20%-os adójóváírásra.
Az állam, a három hivatalosan elismert nyugdíj-előtakarékosságot 20%-os adókedvezménnyel támogatja.
A célja ezzel a támogatással az, hogy tovább ösztönözze az öngondoskodást, mivel várhatóan a magyar nyugdíjrendszer 8-10 éven belül nem lesz képes önmagában megfelelően ellátni a nyugdíjak kifizetését. Ez egyben ésszerű lépés is, hiszen így egyúttal csökkenteni tudja a saját terheit.
Az adó-visszatérítés igénylésében, hozzáférhetőségében és maximum összegében számottevő különbségek vannak a nyugdíjbiztosítás, a nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ)és az önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP) között.
Mielőtt azonban részletesen belevágnánk az önkéntes nyugdíjpénztár adókedvezmény leírásába, röviden összefoglaljuk az a nyugdíjcélú adókedvezménnyel kapcsolatos legfontosabb általános tudnivalókat és szabályokat.
Amennyiben, ezeket már ismeri, az önkéntes nyugdíjpénztár adókedvezmény részre kattintva rögtön az ÖNYP-re jellemző specifikumokat olvashatja.
- Az adó-visszatérítést évente, az adóbevallásban a már befizetett személyi jövedelemadóból (szja) igényelhetjük vissza.
Tehát, aki nem fizet szja-t – mint a KATA-s vállalkozók, a GYES-en lévő édesanyák, a munkanélküliek vagy a külföldön dolgozók – nem részesülhet ebből a támogatásból. Számukra jelenthet megoldást a nyugdíjbiztosítás, ami lehetőséget ad arra, hogy eltérjen a szerződő személye (aki fizet szja-t) és a biztosított személye (pl. KATA-s vállalkozó, aki nem fizet szja-t), ezáltal ők is részesülhetnek a 20%-os adókedvezményben. - Csak a ténylegesen, befizetett éves (!) megtakarítás 20%-át igényelhetjük vissza.
Tehát hiába vállalunk év elején például havi 20.000 forintos befizetést, ha év közben a megváltozott anyagi helyzetünk miatt csak kevesebbet tudunk félretenni, akkor az év végén, összesen befizetett éves megtakarításunk 20%-át kapjuk vissza és nem az éves vállalás 20%-át. - Az adó-visszatérítés összege a befizetéseinkhez hasonlóan hozamot termel.
Emiatt az évente visszaigényelt 20%-os adójóváírás a hozamokkal együtt, akár több millió forint plusz pénzt jelenthet a nyugdíjas éveinkre az évek múltával. - Ezt a támogatást a nyugdíjas éveinkre kapjuk.
Ez egyrészt azt jelenti, hogy a megtakarításunkat a nyugdíjig kell fizetnünk – vagy legalábbis bent kell tartanunk a pénzünket. Ez akkor is érvényes, ha a várható nyugdíjkorhatár emelése érinti a futamidőt (mint ahogyan a NYESZ és az ÖNYP esetében) és akkor is, ha a szerződéskötéskor érvényes nyugdíjkorhatár fixen rögzítve van (mint a nyugdíjbiztosítás esetében).
Másrészt pedig azzal jár, hogy ha a nyugdíj-előtt szeretnénk a pénzükhöz jutni, akkor az adókedvezményt különböző kedvezőtlen feltételek mellett, de mindhárom megtakarítási típusnál vissza kell fizetnünk valamilyen formában az államnak. - Az adó-visszatérítés összege maximalizálva van.
Ennek mértéke az egyes nyugdíj-megtakarítási típusoknál 100.000 és 150.000 Ft között van meghatározva, ugyanakkor lehetőségünk van egyszerre több nyugdíj-megtakarítási típusba is félretenni, amik után összesen, évente maximum 280.000 forintot igényelhetünk vissza.
Önkéntes nyugdíjpénztár adókedvezmény
Az ÖNYP adójóváírás szabályozásában van néhány specifikum, illetve 2019-ben hozott módosítás, amiket érdemes megismerni, mielőtt elköteleződnénk az ÖNYP mellett.
Eseti befizetések
A nyugdíjbiztosításhoz hasonlóan, a havi díjon felül lehetőségünk van arra, hogy évente, akár több alkalommal is, eseti jelleggel nagyobb összeget fizessünk be az ÖNYP megtakarítási számlánkra.
Azonban a kettő között eltérés található abban a tekintetben, hogy amíg a nyugdíjbiztosítás esetében egy külön eseti számlára gyűlik a pénzünk, addig az ÖNYP-nél ugyanarra a megtakarítási számlára fizetjük ezt be, mint a havi díjat.
Jó, ha tudjuk, hogy ezek az összegek ugyanúgy beleszámítanak az adó-visszatérítés összegébe, tehát például egy nagyobb összeg öröklése vagy adott esetben egy prémium befizetése növelheti az éves adójóváírás összegét.
Ráadásul, az így befizetett összeg nem befolyásolja a havidíjat, vagyis az eseti befizetések után ugyanúgy, az év elején vállalt havi megtakarítási összeget fizethetjük tovább.
Önkéntes nyugdíjpénztár adókedvezmény maximuma
Az ÖNYP-be befizetett megtakarításunk után, egy évben maximum 150.000 forintot igényelhetünk vissza adójóváírásként. Ezt a maximális önkéntes nyugdíjpénztári adókedvezményt havi 62.500 Ft, azaz évi 750.000 Ft megtakarítással érhetjük el.
Ez az összeg, elsősorban azoknak lehet fontos, akik ennél többet szeretnének félretenni a nyugdíjas éveikre, ugyanis ebben az esetben is csak 150.000 forintot igényelhetnek vissza.
Minden évben az önkéntes nyugdíjpénztári befizetéseink 20%-ának megfelelő összeget, de maximum 150.000 forintot visszaigényelhetünk a személyi jövedelemadónkból.
Számukra jó megoldás lehet, ha az ÖNYP mellett, például párhuzamosan, egy nyugdíjbiztosítási számlán is takarékoskodnak. Ugyanis ebben az esetben az éves, maximum visszaigényelhető adójóváírás összege már 280.000 Ft.
Ugyanakkor jó, ha tudjuk, hogy a három pénztári megtakarítás (azaz az önsegélyező-, nyugdíj- és egészségpénztár) után összesen 150.000 Ft adó-visszatérítést igényelhetünk.
Magyarul, hiába fizetünk akár egy önkéntes nyugdíjpénztárba és egy egészségpénztárba, vagy két nyugdíjpénztári számlára havi 62.500 forintnál magasabb összeget, akkor is csak maximum 150.000 forintot írnak jóvá az általunk kiválasztottmegtakarítási számlán.
A könnyebb átláthatóság érdekében a következő táblázatban részletesen összehasonlítottuk a különböző nyugdíjpénztárak adókedvezményének maximum összegét:
| Önkéntes Nyugdíjpénztárak (ÖNYP) |
Nyugdíjbiztosítások | Nyugdíj-Előtakarékossági Számlák (NYESZ) |
|
|---|---|---|---|
| Adókedvezmény mértéke | Éves befizetés 20%-a | Éves befizetés 20%-a | Éves befizetés 20%-a |
| Éves maximum adókedvezmény | Maximum 150.000 Ft/év | Maximum 130.000 Ft/év | Maximum 100.000 Ft/év (2020-ig nyugdíjba vonulóknak maximum 130.000 Ft/év) |
| Mekkora megtakarítás esetén jelent korlátot? (évente/havonta) | 750.000 Ft/év vagy 62.500 Ft/hó megtakarítás esetén | 650.000 Ft/év vagy 54.200 Ft/hó megtakarítás esetén | 500.000 Ft/év vagy 41.700 Ft/hó megtakarítás esetén |
Munkáltatói befizetések és az ÖNYP adókedvezmény
A 2019. január 1-jével életbe lépett adótörvény módosítás a cafeteriaként adható önkéntes nyugdíjpénztári munkáltatói befizetéseket is érintette. Ezt a változástérdemes két irányból is megvizsgálni, ugyanis nem csak az önkéntes nyugdíjpénztár népszerűségét, de az adókedvezményt is érinti.
- A cafeteriaként adható önkéntes nyugdíjpénztári támogatás után, 2019-től magasabb adót kell fizetnie a munkáltatóknak.
Ez azt jelenti, hogy jelenleg már igazából nem éri meg a munkáltatónak egy ÖNYP-be extra juttatásokat fizetni a munkavállalói számára, mivel az új adóterhek mellett ezt a pénzt szimpla pénzbeli juttatásként is odaadhatná közvetlenül, amiről a munkavállaló szabadon dönthet.
Ez az intézkedés azért is jelentős, mert a munkáltatói befizetések a teljes tagdíjfizetés 30-40%-át tették ki, ugyanakkor ilyen keretek mellett sok cég nem vállalja a cafeteriaként adható nyugdíj célú támogatást. Tehát ez a törvénymódosítás az önkéntes nyugdíjpénztárak népszerűségét veszélyezteti, sokan ugyanis nem fizetnek önállóan az ÖNYP számlára a munkáltatói befizetések nélkül. - A törvénymódosítás értelmében – a korábbiakkal ellentétben – 2019-től a munkáltatói befizetések is beleszámítanak az önkéntes nyugdíjpénztári adókedvezménybe.
Tehát munkavállalóként a törvénymódosítás ezen része akár igen kedvező is lehetne, ha a munkáltatónk számára nem nőttek volna meg az adóterhek, hiszen így még a munkáltatónk befizetései után is megkaphatnánk a 20%-os adójóváírást.
Az önkéntes nyugdíjpénztári adókedvezmény visszafizetése
Ahogyan azt már korábban is írtuk, az adókedvezményt a nyugdíjas éveinkre kapjuk, tehát ha a nyugdíjkorhatár elérése előtt szeretnénk a pénzünkhöz jutni, akkor ezt csak bizonyos, kedvezőtlen feltételek mellett tehetjük meg. Ezugyanakkor érthető is, hiszen egy nyugdíjcélú megtakarításról van szó.
Az önkéntes nyugdíjpénztár esetében, ez azt jelenti, hogy adót kell fizetnünk a pénzünk után, ha a futamidő lejárta előtt szeretnénk felvenni.
Ez azonban nem ilyen egyszerű: egyrészt, a tőke (befizetett pénz) és a jóváírt adó-visszatérítés esetében, az adóval terhelt összeg mértéke is évente változik. Másrészt – bár a hozamokhoz 10 év után adómentesen hozzáférhetünk – azért ebben azesetben is vannak bizonyos megkötések.
Az önkéntes nyugdíjpénztár esetében az államtól kapott adó-visszatérítést is tőkeként kezelik, vagyis kizárólag az adó megfizetése után vehetjük csak fel ezt az összeget. Éppen ezért, a továbbiakban az adó-visszatérítés összegétés a befizetett megtakarításunkat együttesen nevezzük tőkének.
Mit jelent mindez a gyakorlatban?
- A legfontosabb, amit szem előtt kell tartanunk, hogy a megtakarításunkhoz 10 évnél korábban nem juthatunk hozzá. Kizárólag abban az estben, ha a 10 éves futamidő előtt érjük el a nyugdíjkorhatárt. Azt azonban fontos tudni, hogy a tőkerész után ilyenkor is 15% szja-t kell fizetni.
- A hozamokat 10 év után, 3 évente egyszer adómentesen felvehetjük. Magyarul, ehhez az összeghez sem juthatunk hozzá bármikor, csak meghatározott időközönként.
- A 10. évet követően az addig befizetett teljes tőke után 15% szja-t és 13% szochót kell fizetni.
Ez eddig világos, ugyanakkor a tőke visszavásárlásánál még két dolgot fontos tudni. Egyrészt, a futamidő 10. és 20. éve között sávosan, évente 10 %-kal kevesebb tőkerész után kell szja-t és szochót fizetni. Ennek köszönhetően pedig, a 20. évben már adómentesen vehetjük fel a 20 éve befizetett megtakarításunkat.
Másrészt viszont, a tőkerész után fizetendő adók szempontjából az éveket a befizetésektől – és nem a számlanyitástól – számítják.
Ez tehát azt jelenti, hogy ha a teljes futamidő 22. évében szeretnénk megszüntetni az önkéntes nyugdíjpénztárunkat, akkor:
- csak az első 2 évben befizetett megtakarításunk adómentes,
- a 0-10 év közötti befizetéseink után a tőke 100%-a után kell adózni
- a 10-20. évi befizetések után – bár különböző mértékben -, de adót kell fizetni.
A tőke visszafizetésének pontosabb megértése érdekében, egy táblázat segítségével néhány példával szemléltetjük, a tőke után fizetendő adók változását:
| Befizetéstől számított eltelt év | Tőkerész után fizetendő adó |
|---|---|
| 5. év | Nem juthatunk a pénzünkhöz, kivéve nyugdíjba vonulás esetében, ha a tőke után 15 % szja-t fizettünk. |
| 10. év | Tőke 100 %-a után 15 % szja és 13 % szocho |
| 15. év | Tőke 60 %-a után 15 % szja és 13 % szocho |
| 20. év | Tőke 10 %-a után 15 % szja és 13 % szocho |
| 21. év | Az első évben befizetett tőke ingyenesen felvehető, ugyanakkor a 20 éven belül fizetett tőkére sávosan vagy teljes egészében, továbbra is adót kell fizetni. |
Ahogyan az a táblázatból is jól látszik, a 10. (és a 11.) évben a teljes tőkerész után kell 15% szja-t és 13% szochót fizetni, a 15. éven viszont, már csak a tőke 60%-a után kell ugyanezt az adót befizetni.
Vagyis, mivel évente 10%-kal kevesebb tőkerész után kell fizetnünk az adókat, a 21. évben, az első éves befizetésünkhöz már adómentesen juthatunk hozzá.
Ebből tehát jól látható, hogy az önkéntes nyugdíjpénztár idő előtti megszüntetése és a pénz felvétele nem a legjobb megoldás, ezért tényleg csak a legszükségesebb esetben érdemes ehhez folyamodni.
Mennyi pénzt tud összegyűjteni nyugdíjára?
Önkéntes nyugdíjpénztár adókedvezmény igénylése
Nem győzzük eleget hangsúlyozni, hogy az adó-visszatérítés nem jár alanyi jogon csak azért mert, nyugdíjcélú megtakarításunk van.
Ezt minden évben, az adóbevallásban igényelnünk kell, amit három egyszerű lépéssel tehetünk meg.
- A pénztárak minden évben, február közepéig küldenek egy igazolást az előző évi befizetések összegéről. Ez az összeg – az eddigiektől eltérően – 2019-től, a már említett cafeteria változások miatt, a saját befizetéseink és a nagyobb összegű eseti megtakarítások mellett, a munkáltatói támogatást is tartalmazza.
- Az adóbevallásban fel kell tüntetni az igazoláson szereplő összeg 20%-át, de maximum 150.000 forintot – vagyis azt az összeget, amit vissza szeretnénk igényelni.
Itt fontos újra kiemelni, hogy több nyugdíjpénztárba, vagy több pénztárba (önsegélyező, nyugdíj vagy egészség) összesen befizetett megtakarításunk után, együttesen is maximum 150.000 Ft adójóváírást vehetünk igénybe.
Ráadásul, az adóbevallásban meg kell jelölnünk azt az egy pénztári számlát, amelyikre érvényesíteni szeretnénk az önkéntes nyugdíjpénztár adókedvezmény összegét.
Például, ha két nyugdíjpénztári számlánk van, akkor az adóbevallásban mindkettő éves befizetésének a 20%-át fel kell tüntetnünk. Ennek a kettőnek az összegét viszont kizárólag az egyik számlára igényelhetjük, így csak az egyik megtakarításunk fog növekedni az adó-visszatérítés összegével és annak hozamával. - A hibátlanul beküldött adóbevallás beérkezésétől számított 30 napon belül, az állam közvetlenül a megtakarítási számlára utalja az adókedvezmény összegét. Tehát, ezt másra nem használhatjuk fel, mivel a nyugdíjas éveinkre kapjuk.
Mik a további teendői?
A 20%-os ÖNYP adókedvezmény összege minden évben plusz pénzt jelent a megtakarításunk mellé, ami a befizetéseinkhez hasonlóan hozamot termel számunkra. Ráadásul 2019-től már a munkáltatói befizetések összege is beleszámít azadókedvezménybe.
Ez tehát egy előny számunkra, ugyanakkor a megnövekedett adók miatt plusz költség a munkáltatók számára, ezért egyre kevesebb cég támogatja az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításokat.
Ennek következtében még nagyobb a nyomás, hogy egyénileg gondoskodjunk a nyugdíjas éveinkről.
Mielőtt meghoznánk a végső döntést, mindenképpen érdemes konzultálni egy független pénzügyi szakértővel, aki segíthet kiválasztani az igényeinknek leginkább megfelelő nyugdíj-megtakarítást.
Érdemes tehát alaposan végigjárni mindhárom nyugdíj-megtakarítási típus előnyeit és hátrányait, hogy valóban a számunkra legjobb megtakarítási forma mellettköteleződjünk el.
Ebben lehet segítségünkre az is, ha kiszámoljuk, pontosan mekkora összeget tudunk félretenni a nyugdíjas éveinkre, és ez mennyi hozamot termel nekünk a teljes futamidő alatt. Kalkulátorunk pedig azt is megmutatja Önnek, hogy a rendszeres megtakarítás után mennyi adókedvezményt kaphat, és ez mekkora plusz hozamot jelenthet.
Érdemes tehát, minél hamarabb nyugdíjcélú megtakarítást indítani, hiszen így több pénzt tehet félre, több adókedvezményt vehet igénybe és nyugodtabb életet élhet idős korában.
Fontos azonban, hogy alaposan körbejárja a lehetőségeit, hiszen egy jól megválasztott nyugdíj-megtakarítás, akár több millió forint pluszt is jelenthet Önnek. Ebben lehet segítségére független szakértőnk.
Kérjen ingyenes nyugdíjtanácsadást és tudja meg, hogy Önnek, személyre szabottan melyik a legjobb nyugdíjmegtakarítás!
