A magyar nyugdíjrendszer várható, jövőbeni nehézségei miatt egyre többen terveznek előre a nyugdíjas éveikre és döntenek az öngondoskodás valamely formája mellett.
A két legelterjedtebb nyugdíj-megtakarítási forma, a nyugdíjbiztosítás és az önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP) mellett, azonban található a piacon még egy megoldás, a nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ), amiről lényegesen kevesebbet hallani.
A NYESZ-szel relatíve átlátható és alacsony költségek mellett gondoskodhatunk a nyugdíjunkról, ráadásul több szempontból, rugalmasabb konstrukció, mint a másik két népszerűbb nyugdíj-megtakarítás.
Azonban egyedi felépítésének és működésének köszönhetően vannak korlátai és veszélyei, amiket mindenképpen érdemes szem előtt tartani, mielőtt véglegesen e forma mellett döntünk.
Ezek megismerése nélkül ugyanis a NYESZ költségei akár nagy mértékben is megnövekedhetnek.
Mi pontosan az a nyugdíj-előtakarékossági számla és mit érdemes tudni róla? Milyen NYESZ költségekkel számolhatunk és ezeket mi befolyásolja? Hogyan juthatunk a pénzünkhöz, és milyen következményei vannak, ha a nyugdíjba vonulás előtt szeretnénk megszüntetni a NYESZ-t? Milyen feltételek mellett vihetjük át a pénzünket egy másik pénzintézetbe a futamidő alatt?
Ezekre, a nyugdíj-előtakarékossági számla költségeit érintő kérdésekre adunk válaszokat ebben a cikkünkben.
Röviden a nyugdíj-előtakarékossági számláról (NYESZ)
A három államilag elismert nyugdíj-megtakarítás (az Önkéntes Nyudíjpénztár, a Nyugdíjbiztosítás, illetve a Nyugdíj-Előtakarékossági Számla) közül a NYESZ egy igencsak egyedi megoldás, ez ugyanis egy speciális értékpapír számla.
Gyakran találkozhatunk azzal a kifejezéssel, hogy NYESZ számla, ami valójában helytelen megnevezés, hiszen a NYESZ, a nyugdíj-előtakarékossági számla rövidítése, tehát önmagában is tartalmazza azt, hogy ez egy számla. Ugyanakkor, mivel a köznyelv gyakran hivatkozik a NYESZ-re NYESZ számlaként, ezért bizonyos esetekben mi is így használjuk.
Működését tekintve hasonló a tartós befektetési számlához (TBSZ), csak itt örökké egy “gyűjtési időszak” van, és ehhez optimálisan csak a nyugdíjba vonuláskor juthatunk hozzá.
A 2013. január 1-je után nyitott NYESZ-ek esetében, ha 10 éves futamidő után megyünk nyugdíjba, akkor kamat- és árfolyamnyereség utáni adó fizetése nélkül vehetjük fel a megtakarításunkat.
A 2012. december 31-ig kötött NYESZ szerződések esetén pedig, nyugdíjba vonulást követően, már 3 év után adómentesen juthattunk hozzá a pénzünkhöz .
Ugyanakkor jó, ha tudjuk, hogy a NYESZ-t érinti a várható nyugdíjkorhatár emelése, tehát a pénzünket az éppen érvényben lévő nyugdíjkorhatár elérésekor kapjuk meg és nem pedig a szerződéskor érvényes nyugdíjkorhatár elérésével, ez utóbbi eset a nyugdíjbiztosítás előnyei közé tartozik csak.
Mivel államilag támogatott nyugdíj-megtakarításról van szó, ezért évente, az adóbevalláskor 20%-os NYESZ adókedvezménnyel élhetünk, maximum évi 100 000 Ft értékben.
Ehhez a maximum összeghez évente 500 000 forintot (havi 41.700 forintot) kell befizetnünk a nyugdíj-előtakarékossági számlánkra. (Azoknak, akik 2020. január 1-je előtt mentek nyugdíjba, a maximum visszaigényelhető összeg évente 130 000 Ft volt).
A számlanyitással kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy egyszerre csak egy olyan NYESZ számlánk lehet, amelyre igénybe vehetjük az éves, 20%-os adó-visszatérítést. Éppen ezért az első számlánkat meg kell jelölnünk egy „R” jelzéssel, később ugyanis ezt a NYESZ-R számlát veszik figyelembe az adó-visszatérítések meghatározásánál.
A NYESZ esetén a másik két nyugdíj-előtakarékossággal összehasonlítva itt nincs sem minimum havi összeg, sem havi megtakarítási díj, így teljesen ránk van bízva az, hogy mekkora összeget teszünk félre.
Az egyetlen megkötés csupán az, hogy nyugdíj-előtakarékossági számlát csak 5000 forint befizetésével nyithatunk.
Ez egyrészt jó, hiszen ha megszorulunk anyagilag és nem tudunk félretenni a nyugdíjunkra egy ideig, akkor sem érkezik a banktól semmilyen felszólítás vagy szankció.
Ugyanakkor ez a veszélye is egyben, hiszen nem vagyunk rákényszerítve a megtakarításra, így akár az is könnyen előfordulhat, hogy háttérbe szorul a nyugdíjcélú takarékoskodásunk, és nem teszünk félre eleget idős korunkra.
A NYESZ egy speciális értékpapírszámla, ahol viszonylag alacsony költségek mellett takarékoskodhatunk a nyugdíjunkra.
Fontos tudni, hogy a NYESZ befektetéseit a számlatulajdonosnak magának kell kezelnie, szemben a másik két nyugdíj-megtakarítással, ahol befektetési szakemberek (alapkezelők) foglalkoznak a megtakarításunkkal.
Ez tehát azt jelenti, hogy pénzügyi és befektetési alapismeretek – vagy az ehhez való affinitás és szabadidő – nélkül nem érdemes a NYESZ-t választani.
Ezek hiányában ugyanis könnyen egy-egy rossz döntést hozhatunk, aminek köszönhetően akár el is veszíthetjük megtakarításaink egy jelentős részét.
Éppen ezért sokkal inkább azok számára lehet a NYESZ ideális választás, akiknek fontos, hogy ők döntsenek a pénzük sorsáról és némiképp értenek is ehhez.
Itthon jelenleg, mindössze hét bankban lehet nyugdíj-előtakarékossági számlát nyitni, ahol az alábbi értékpapírokba fektethetjük a pénzünket:
- Állampapír
- Befektetési alapok befektetési jegyei
- Részvények
- Kötvények
Az, hogy mely bankoknál nyithatunk nyugdíj-előtakarékossági számlát, a cikk további részében részletesen ismertetjük, és összehasonlítjuk ezek várható költségeit is.
Előtte azonban érdemes megismernünk, hogy pontosan milyen költségeket és milyen néven számolnak fel a pénzintézetek, ha NYESZ számlát nyitunk.
Minden élethelyzet egyedi és több mint 70 megtakarítás létezik, az egyes típusok között pedig akár több millió forintos különbség is lehet.
Nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ) költségei
A nyugdíj-előtakarékossági számlának jellemzően alacsony költségei vannak, amik relatíve átláthatóak, hiszen az egyes bankoknál egységes megnevezéssel számolnak fel díjakat.
Különbség csak ennek mértékében van, a megnevezésben nincs.
És hogy milyen NYESZ költségeket számolnak fel az egyes bankok?
- Számlavezetési díj
- Tranzakciós díj
- Állományi díj
Az alábbiakban ezeket fogjuk részletesen, egyesével bemutatni. Kezdjük is az első költségtípussal, amely minden számla nyitás esetén felmerül.
Számlavezetési díj
A számlavezetési díj összege jogszabályban maximalizált. Ez azt jelenti, hogy az állományi díjnak maximum 1%-a lehet, de minimum 2000 Ft.
Ezt a díjat, esetenként az állományi díjjal együtt határozzák meg a bankok és a kettő együtt éri el ezt a minimum 2000 forintos költséget (pl. Budapest Bank).
Jó, ha tudjuk, hogy van amelyik pénzintézet fixen határozza meg a számlavezetési díj mértékét és van, ahol a megtakarítási számlánkon lévő vagyon összege határozza meg.
Ugyanakkor jellemzően a legtöbb esetben 3000 forintnál többet nem vonnak le számlavezetési díjra a bankok. Ahogyan láthatjuk, ez az összeg tehát a NYESZ költségek közül egyáltalán nem mondható magasnak.
A számlavezetési díjat fizethetjük havonta, negyedévente, félévente, vagy évente is, ennek esedékessége bankonként eltérő lehet.
Tranzakciós díj
A tranzakciós díjjal kapcsolatban a legfontosabb, amit szem előtt kell tartanunk, hogy ennek költsége annál nagyobb, minél több tranzakciót végzünk a nyugdíj-előtakarékossági számlánkon.
Tehát, ha sok részvényt, állampapírt, befektetési jegyet vagy kötvényt adunk-veszünk, akkor magasabb lesz az éves tranzakciós költségünk.
Ez eddig világos, ugyanakkor a teljes képhez ismernünk kell még két fontos dolgot ezzel a költséggel kapcsolatban:
- Minden befizetés esetében, az első tranzakció ingyenes. Ez minden bank esetében így van, abban viszont vannak eltérések, hogy ez pontosan mit is jelent.
Van olyan bank (pl. K&H Bank), ahol, ha egy összegben befizetünk például 600 000 forintot, és ebből 400 000 Ft értékben befektetési jegyet vásárolunk, akkor ezt tranzakciós díj nélkül megtehetjük. Azonban a maradék 200 000 Ft részvénybe fektetésére a bank már tranzakciós díjat von le.
Ugyanakkor például az OTP esetében a befizetett 600 000 Ft teljes első befektetése tranzakció díj mentes – függetlenül attól, hogy mikor, mibe és hány részletben fektetjük be ezt az összeget.
Az OTP-n keresztül bemutatva nézzük ezt meg egy konkrét példával: Ha ebből a 600 000 forintból 200 000 Ft értékben államkötvényt, 250 000 forintért részvényt és egy hónappal a befizetés után 150 000 forintért befektetési jegyet vásárolunk, akkor ezt mind ingyen, tranzakciós díj mentesen tehetjük meg.
Mivel a tranzakciós költség minden esetben vagyonarányos, ezért ennek összegét, a befektetett pénz mennyisége határozza meg. Tehát, egy magasabb összegű befektetésre magasabb tranzakciós költséget számolnak fel.
Éppen ezért azt javasoljuk, hogy a befizetése első befektetése mindenképpen egy magasabb összeg legyen (ahogy az első példában is láthattuk, 400 000 Ft), hiszen így minden banknál tranzakciós díj nélkül vásárolhat akár részvényt, befektetési jegyet vagy államkötvényt.
Ezt követően pedig azoknál a bankoknál, ahol a befizetés második befektetése után már tranzakciós díjat számolnak fel (pl. K&H Bank), már egy alacsonyabb összeg (pl. 200 000 Ft) után kell kisebb mértékű díjat fizetni.
Azt, azonban nem győzzük eleget hangsúlyozni, hogy bármelyik variáció érvényes a számlavezető bankra, kizárólag az első tranzakciós folyamat ingyenes.
Tehát, a fenti példánál maradva, ha ebből a 600 000 Ft befizetésből, a 400 000 Ft értékben vásárolt befektetési jegyet el szeretnénk adni, és helyette kötvényt szeretnénk vásárolni, akkor erre már mindkét bank – a K&H és az OTP is – tranzakciós költséget számol fel.
Ráadásul ilyenkor az eladás is egy tranzakciónak minősül saját díjjal és a vétel is egy külön tranzakciónak minősül, külön díjjal.
- Eltérő tranzakciós díjat számolnak fel állampapír, befektetési jegy, kötvény és részvény vásárlása esetén.
Ennek egyrészt az az oka, hogy az egyes pénzintézetek saját részvényeit vagy befektetési jegyeit olcsóbban vásárolhatjuk meg más alapokkal szemben.
Másrészt az állam a saját befektetési papírjait és kötvényeit a legtöbb esetben tranzakciós díj mentesen adja, mert ezzel szeretné ösztönözni a befektetőket arra, hogy a pénzüket a hazai alapokba fektessék.
Harmadrészt pedig az sem ritka, hogy az egyes részvények tranzakciós díja között is eltérés van, attól függően hogy például melyik tőzsdén forgalmazzák az adott részvényt. Például a BUX és NASDAQ részvényeket különböző áron is megvásárolhatjuk.
Tehát láthatjuk, hogy számos okból számolnak fel eltérő tranzakciós díjakat a bankok, ennek pontos alakulását ugyanakkor, a jobb érthetőség érdekében részletesen bemutatjuk, a NYESZ költségek összehasonlítása részben, egy táblázat segítségével.
Az azonban a tranzakciós díjak alakulását megismerve jól látható, hogy a NYESZ költségeivel nehéz előre pontosan tervezni, hiszen nagyban függ a befektetéseink eladásának vagy vásárlásának a számától.
Állományi díj
Az állományi díj mértéke, a számlánkon lévő értékpapírok összértékétől függ.
Magyarul, minél több pénzt – tőkét – gyűjtöttünk össze a nyugdíj-előtakarékossági számlánkon, annál magasabb állományi díjat vonnak le a megtakarításunkból.
A számlavezetési díjhoz hasonlóan havi, negyedéves, féléves vagy éves elszámolással.
Az állományi díj mértékét jellemzően százalékosan adják meg, amit esetenként egy minimum-maximum értékkel egészítenek ki a bankok, mivel a különböző értékpapír típusok után eltérő összegű állományi díjat számolnak fel (pl. a bankok saját értékpapírjaikat tartalmazó befektetési jegyei vagy az állampapírok állományi költsége alacsonyabb, a részvényeké magasabb).
Tehát, a portfóliónk összetétele is befolyásolja az állományi díj összegét. Éppen emiatt nem mondható, hogy a NYESZ költségszerkezete kifejezetten átlátható lenne – hiszen, bár nincsenek benne rejtett költségek, mégis nehéz pontosan előre tervezni.
Minden élethelyzet egyedi és több mint 70 megtakarítás létezik, az egyes típusok között pedig akár több millió forintos különbség is lehet.
NYESZ költségek összehasonlítása
A NYESZ költségeket a különböző bankok esetében egy táblázat segítségével mutatjuk be.
Az összehasonlító táblázatban jól látható, hogy a számlavezetési díjak, a korábban leírt 2000-3000 Ft körül mozognak évente, a Budapest Bankot kivéve, ahol ez “ingyenes”.
Ennek oka, hogy sok esetben a bankok a számlavezetési díjat és az állományi díjat együttesen kezelik, mivel bizonyos értelemben mindkettőt a pénzünk kezeléséért, “tárolásáért” vonják le.
Tehát, ahogy a táblázat is mutatja, a Budapest Bank kivételével, a többi hat bank esetében a számlavezetési díj mellett, a teljes megtakarítás 0,1%-0,2%-át vonják le állományi díjként. Ugyanakkor a Budapest Bank, nem von le számlavezetési díjat, viszont magasabb – 0,2%-0,5% – állományi díjat számol fel.
A Budapest Bank esetében a befektetési jegyeknél, illetve a többi banknál a részvények esetében, egy minimum és maximum tranzakciós díj is szerepel.
Ennek az az oka, hogy az online felületen intézett tranzakciókért – befektetési jegyek, államkötvények, részvények eladása – a bankok alacsonyabb költséget számolnak fel, mint a személyesen, bankon keresztül intézett kereskedelemért.
A NYESZ számlavezetési díja igen kedvező, jellemzően 2000-3000 forint évente. Ugyanakkor érdemes tudni, hogy minél több tranzakciót hajtunk végre, annál magasabbak lesznek a költségek, így fontos, hogy megfelelő pénzügyi tudással kezeljük a befektetéseinket.
Tehát, az alacsonyabb tranzakciós jutalék érték az online kereskedelem esetében érvényes, a magasabb díj pedig a személyes kereskedelem esetében.
Az államkötvények a legtöbb esetben ingyenesen vásárolhatóak, mivel ezeket az állam adja ki, a befektetési jegyeket pedig jellemzően eltérő áron vásárolhatjuk meg a különböző bankoknál.
Ennek az az oka, hogy a bankok, érthető okokból, a saját befektetési alapjaikat olcsóbban adják, mint az egyéb pénzintézetek alapjait, hiszen ezeket akarják ügyfeleik számára elsősorban kínálni.
Emellett pedig azt is fontos tudni, hogy a befektetési jegyek azért is ilyen drágák, mert azok menedzselve vannak és ennek relatíve magas díja van.
Ugyanakkor jó, ha tudjuk, hogy a pénzünk akkor hozhat magas hozamot, ha aktívtan kezeljük, figyelve a befektetéseink és a piac aktuális helyzetét.
Mégis, nem győzzük eleget hangsúlyozni, hogy a túl sok tranzakció jelentősen megnövelheti a NYESZ költségeket. Éppen ezért fontos, hogy megfelelő pénzügyi ismeretekkel rendelkezzünk nyugdíj-előtakarékossági számla nyitása esetén.
NYESZ váltás költségei
Ha nem lennénk megelégedve a NYESZ számlavezető pénzintézettel (pl. túl drága, vagy a bank által nem forgalmazott más értékpapírba szeretnénk fektetni a pénzünket), akkor lehetőségünk van szolgáltató váltásra.
Ez a folyamat viszont esetenként bonyolult is lehet, ha a pénzünk olyan értékpapírba van befektetve, amivel a befogadó bank – ahova a NYESZ számlánkat át szeretnénk vinni – nem kereskedik.
Ilyen lehet például, a bank saját értékpapírjait tartalmazó befektetési jegy.
Érdemes tehát előre érdeklődni a befogadó banknál, hogy milyen értékpapírokat forgalmaznak.
Ha mégis olyan értékpapírban van jelenleg a pénzünk, amivel a befogadó bank nem kereskedik, akkor a legjobb, ha a “nem kompatibilis” értékpapírokat eladjuk, és annak összegét pénzben tesszük át az új NYESZ pénzszámlánkra, majd értékpapírt vásárolunk belőle a befogadó banknál.
Az ugyanis fontos kitétele a bank váltásnak, hogy a teljes NYESZ megtakarítást egyben kell átvinni az új szolgáltatóhoz, amiről a folyamat végén az “indító” bank (ahonnét el szeretnénk vinni a pénzünket) igazolást ad ki, majd a NYESZ-t megszünteti.
Szolgáltatót váltani tehát, tényleg csak a legszükségesebb esetben érdemes, mivel az esetleges tranzakcióknak is vannak költségei, ami miatt nem biztos, hogy megéri egy másik banknál vezetni a nyugdíj-előtakarékossági számlát.
Mennyi pénzt tud összegyűjteni nyugdíjára?
Nyugdíj-előtakarékossági számla megszűnésének költségei
A nyugdíj-előtakarékossági számlára befizetett megtakarításunkhoz abban az esetben juthatunk hozzá adómentesen, ha a számlanyitástól számított legalább 10 év után megyünk nyugdíjba.
Amennyiben a számlanyitás után legalább 10 év eltelik a nyugdíjba vonulásunkig, adómentesen felvehetjük a teljes megtakarításunk összegét.
Ez alól két esetben lehet kivételt tenni:
- Aki 2013. január 1-je előtt nyitott NYESZ számlát, és a számlanyitástól számított három év után megy nyugdíjba, adómentesen veheti fel a megtakarított pénzét.
- Rokkantság esetén szintén három év után juthatunk a megtakarításunkhoz adómentesen.
Azt azonban, mindenképp fontos szem előtt tartani, hogy a NYESZ megtakarításunkat, csak egy összegben vehetjük fel, több részletben, járulékként való kifizetésre nincs (!) lehetőség, még a nyugdíjba vonulás esetében sem.
Ráadásul, a pénzfelvétellel egy időben a nyugdíj-előtakarékossági számlát meg is kell szüntetni.
A NYESZ nyugdíj előtti megszüntetése
Lehetőség van arra, hogy a nyugdíjba vonulás előtt megszüntessük a nyugdíj-előtakarékossági számlánkat és a pénzünkhöz jussunk, ugyanakkor fontos tudni, hogy ilyenkor adófizetési kötelezettségünk van.
Ennek mértéke és módja eltérő, attól függően, hogy mi az idő előtti számla megszüntetés oka:
- Ha még a nyugdíjkorhatár elérése előtt szeretnénk megszüntetni a NYESZ számlánkat és a pénzünkhöz jutni
Ebben az esetben, a 20% adókedvezmény teljes összegét 20%-kal növelten vissza kell fizetni, emellett pedig a megtakarítás hozama után 15% szja-t és 13% szochót kell fizetni. - Ha 10 éves futamidő előtt érjük el a nyugdíjkorhatárt
Azoknak, akik 2013. január 1-je után nyitottak NYESZ-t, és a futamidő 3. és 9. éve között mennek nyugdíjba, a hozamok után adót kell fizetni (15% szja-t és 13% szochót).
Ugyanakkor, mivel nyugdíjba vonulás miatt szüntetik meg a NYESZ-t, ezért a nyugdíjra kapott 20%-os adókedvezményt nem kell visszafizetniük.
Mit tehetünk a NYESZ költségek optimalizálásáért?
A NYESZ költsége alacsony és relatíve könnyen átlátható, habár a pontos értékeket jellemzően nehéz az átlagember számára kiszámolni és nyomon követni, valamint vannak bizonyos megkötések, amiket érdemes szem előtt tartani.
A túl sok tranzakció például jelentősen megnövelheti a költségeinket, ráadásul a hozam mértéke sem biztos, hogy kompenzálni tudja az így megnövekedett kiadásokat.
Nagyon fontos ugyanis, hogy a megfelelő nyugdíj-előtakarékossági számla kiválasztása során nem érdemes kizárólag a költségekre hagyatkozni, a megtakarításunk összegét ugyanis minden esetben a NYESZ-en elért hozamok és a költségek különbsége adja meg és számos egyéb szerződési feltételt is figyelembe kell venni.
A NYESZ-t tehát azoknak ajánljuk, akik magas pénzügyi ismeretekkel rendelkeznek, van elegendő szabadidejük a befektetéseik menedzselésére és az sem okoz gondot számukra, hogy a nyugdíjkorhatár emelésével a megtakarításukhoz is csak később juthatnak hozzá.
Ezek hiányában ugyanis akár jelentős veszteségekkel is szembe kell majd néznünk.
Kérjen ingyenes nyugdíjtanácsadást és tudja meg, hogy Önnek személyre szabottan melyik a legjobb megoldás!
