A Magyar Közlönyben 2023. május 31-én megjelent a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 205/2023. (V.31.) Korm. rendelet. Az új jogszabály előírásai szerint azon megtakarítási termékek esetében, melyek után a személyi jövedelemadóról szóló törvény (szja-törvény) alapján – az ingatlanalapok befektetési jegyeiből származó kamatjövedelmek kivételével – eddig 15% kamatadót kellett fizetnünk, 2023. július 1-jétől már 13%-os szociális hozzájárulási adót is kötelesek leszünk teljesíteni.
Természetesen, ahogy az ilyenkor lenni szokott, a jogszabály-módosítás megjelenése után nem sokkal a túlzott aggodalmak, és nem helytálló feltételezések is szárnyra kaptak. Sokan attól tartottak, hogy csökken majd megtakarításaink értéke, vagy hogy a befektetett tőkénk után is adót kell fizetnünk.
Érthető, hogy ez az új szabályozás sokakat elbizonytalanított, hiszen majdnem duplájára, egészen pontosan 28%-ra emelte a megtakarításainkkal elért kamatok és hozamok adóterhét.
Holott a kormányrendelet előírásai, ahogy azt majd látni fogjuk, kizárólag a befektetéseinkkel elért nyereséget érinti, és azt sem minden terméktípusnál. Azonban az egyes megtakarításokat terhelő szociális hozzájárulási adóval (szocho) kapcsolatos, futótűzként terjedő tévhitek már csak azért is rendkívül károsak, mert ma, amikor az infláció folyamatosan emészti a pénzünket, kiemelt jelentősége van a tudatos pénzügyi döntések meghozatalának.
Ezért fontos, hogy tisztázzuk, mi az a szocho? Hogyan változott a megtakarítások adózása a szochorendelet hatálybalépésével? Hogyan adóznak a különböző nyugdíj-megtakarítások? Hogyan kerülhetjük el a kamatadót és a szochót, ha szeretnénk valamilyen megtakarítási programot indítani?
Cikkünkben többek között ezekre a kérdésekre is keressük a választ, és számos praktikus információt is megosztunk a különböző megtakarítási termékek adózásáról. Mielőtt azonban ezeket részletesen tárgyalnánk, nézzük meg, hogy mit érdemes tudni a szochóról?
Mit kell tudni a szociális hozzájárulási adóról?
A szochót a magánszemélyek jövedelme után kell kifizetni, például a munkáltatónak vagy egyéni vállalkozóknak, amiből az állam a társadalmi ellátórendszerek (pl. nyugdíjrendszer, szociális segélyek rendszere) működését finanszírozza, amelyeket az erre jogosultak vehetnek igénybe.
Ez az adónemet 2012. január 1-jén vezették be, ami kezdetben 27%-os mértékű volt, majd későbbiekben több lépcsőben is csökkentették, utoljára 2022. január 1-jén, amikor is 13%-ra mérsékelték.
A szociális hozzájárulási adót a jövedelmünk után kell megfizetni.
De mégis, hogyan kapcsolódik a szocho a megtakarításainkhoz? Mielőtt ezt a kérdést megválaszolnánk érdemes a kamatadóról is pár szó erejéig beszélnünk. Köztudott, hogy a megtakarításokból származó jövedelemek után kamatadó-fizetési kötelezettségünk keletkezik, amely alól csak néhány terméktípus (pl. megtakarításos életbiztosítások, tartós befektetési számla) képeznek kivételt, amennyiben a szerződésben meghatározott feltételeket maradéktalanul teljesítjük.
A kamatadó már az 1990-es évek elején is létezett, amit 1994-ben mérsékeltek, végül eltöröltek, majd 2006-ban újra visszaállították, a mértéke jelenleg 15%.
Ahogy korábban is említettük a szochót a kormány 2023. július 1-jétől több megtakarítási termékre is kiterjesztette. Az egyes konstrukciókra kivetett szocho azonban nem újdonság. Már korábban is előfordult, hogy az állam plusz adóterhekkel sújtotta a befektetőket, hiszen 2013-tól a kamatjövedelmeket a kamatadón felül a 6% egészségügyi hozzájárulás (eho) is terhelte, amit csak 2017 januárjában szüntettek meg. Vagyis ezalatt az idő alatt összesen 21% adót vontak le az elért kamatjövedelmekből.
Az kormányrendelet előírásai szerint tehát, a 15%-os kamatadón kívül már a 13%-os szochót is kell fizetnünk, ezzel összesen 28%-ra emelve az egyes megtakarításokból származó kamatjövedelmek adóterheit.
Fontos, hogy a bérjellegű bevételek után csak a minimálbér 24-szereséig kell szochót fizetnünk, azaz ha ennél magasabb a jövedelemünk, akkor a fennmaradó rész már nem szochoköteles. A kamatjövedelmek esetében azonban nincs ilyen felső határ, tehát azoknál a termékeknél, amelyekre vonatkozik a szochofizetési kötelezettség, a teljes kamatjövedelem után meg kell fizetni a szochót.
Az új jogszabály miatt csökkenni fog a befektetett pénzünk értéke?
Természetesen az egyes megtakarításit termékekre kiterjesztett szochofizetési kötelezettség váratlanul érintette a befektetőket, de ennek ellenére mégsem kell attól tartanunk, hogy a befektetett pénzünk értéke emiatt csökkenne.
A jogszabály rendelkezései ugyanis csak bizonyos megtakarítási termékekre vonatkoznak, és azoknál is csupán a kamatjövdelmekre. Vagyis a szocho csak a kamatnyereségünket fogja csökkenteni.
Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogyha például befektetünk 10 millió Ft-ot, amely után 1 millió Ft kamatjövedelemre teszünk szert, akkor – az új szabályozás szerint – csak 720.000 Ft-ot fogunk kézhez kapni, mivel ebből levonásra került a 15%-os kamatadót és a 13%-os szocho is.
Mikortól lép életbe az új szabályozás?
Ahogyan már korábban is írtuk, a rendelet 2023. május 31-én jelent meg a Magyar Közlönyben, és 2023. július 1-jétől lépett hatályba. A korábbi befektetésekre tehát nem vonatkoznak az előírásai, az azok után járó kamatjövedelmet továbbra is szochomentesen vehetjük fel.
Így ha például 2018-ban fektettünk be 1 millió Ft-ot, ami 2023 augusztusában jár le, akkor függetlenül a rendelet júliusi hatálybalépésétől, az előírásai nem vonatkoznak a befektetésünkre. Ebben az esetben csak a 15%-os kamatadót kell megfizetnünk a kamatokból származó jövedelemünk után.
Ha azonban 2023. június 30-a után fektettük be megtakarított pénzünket, akkor azt már annak tudatában tettük, hogy a lejáratkor a 13%-os szochót is meg kell fizetnünk kamatjövedelmünk után.
Fontos azonban megjegyezni azt is, hogy ez a kiterjesztett szocho csupán átmenetileg terheli a megtakarításokat, mivel csak az ukrajnai háború miatt kihirdetett veszélyhelyzet ideje alatt érvényes. Amennyiben a veszélyhelyzet megszűnik, akkor az adó is kivezetésre kerül ─ sajnos azonban ennek az időpontját nem tudhatjuk előre.
Milyen termékekre vonatkozik a szocho-fizetési kötelezettség, és hogyan kell megfizetni?
Az rendelet értelmében a szochót olyan befektetésekből és megtakarítási termékekből származó jövedelmek után kell megfizetnünk, amelyek az szja-törvény szerint kamatjövedelemnek minősülnek. Hogy pontosan milyen termékcsoportok tartoznak ebbe a körbe, azt az alábbi táblázatban foglaltuk össze.
| Befektetés/megtakarítás formája | Szochót kell fizetni | Szochót nem kell fizetni |
|---|---|---|
| Folyószámlák és látra szóló betétek | A számlánkon elhelyezett összeg után kapott olyan kamatokból, amelyeket 2023. július 1-jét követően írnak jóvá. | Számlán elhelyezett összeg után 2023. július 1-jét megelőző időszakra járó kamat után. |
| Lekötött betétek | 2023. július 1-től lekötött, vagy újra lekötött banki betétek után járó kamatjövedelemre. | 2023. július 1-ét megelőzően lekötött betétek után járó kamatjövedelemre (akkor sem, ha a lekötés július 1-ét követő időszakra is kiterjed). |
| Kamatadó alá eső nyilvánosan forgalomba hozott és forgalmazott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír és kollektív befektetési jegy | 2023. július 1-től vásárolt értékpapírokból származó kamatjövedelem után. | 2023. július 1. előtt vásárolt értékpapírokból származó kamatjövedelem után. |
| Megtakarítási célú élet és nyugdíjbiztosítások | 2023. július 1-től kötött biztosítási szerződésekből származó biztosítói kifizetések utáni kamatjövedelemre. | 2023. július 1. előtt kötött biztosítási szerződésekből származó biztosítói kifizetések utáni kamatjövedelemre. |
| A nyereménybetétre kisorsolt tárgynyeremény, értékpapír | A 2023. június 30-át követően megszerzett kamatjövedelem után (a vagyoni érték szokásos piaci értékének 1,18-szorosa után). | 2023. július 1. előtti kamatjövedelemre. |
| A szövetkezet tagjai által a szövetkezetnek nyújtott tagi kölcsön | 2023. július 1-től nyújtott tagi kölcsönből eredő kamatjövedelem után. | 2023. július 1. előtt nyújtott tagi kölcsönből eredő kamatjövedelem után. |
Forrás: Magyarország Kormánya
Az összefoglaló táblázatunkat alaposabban megvizsgálva láthatjuk, hogy a kormány számos, széles körben kedvelt megtakarítási konstrukcióra – lekötött betétekre, megtakarításos életbiztosításokra – kiterjesztette a szochofizetési kötelezettséget.
A további fejezetekben részletesen áttekintjük az egyes termékcsoportok adózásával kapcsolatos tudnivalókat.
Folyószámlák és látra szóló betétek
A folyószámlákon elhelyezett pénz után 2023. július 1-jét követően megszerzett kamatnyereségekből meg kell fizetnünk a szochót is.
A fő szabály tehát a folyószámlák esetében, hogyha van kamatnyereség, akkor abból 2023. július 1. után szochót is vonnak. Azonban ez nem érinti a lekötött pénzünket, csupán a kamatjövedelemből kerül levonásra a 15%-os kamatadóval együtt a 13%-os szocho is.
Ám mivel néhány takarékszámlát leszámítva a bankszámlák látra szóló kamata igen csekély, ezért az új szabályozás aligha jár észrevehető levonással.
A látra szóló betétek esetében fontos szem előtt tartani, hogy a kamatozás napi számítással történik, így a 2023. július 1-je után számított kamatból már levonásra kerül a szocho összege is.
Lekötött betétek
A lekötött betétek esetében a lekötés napjától függ, hogy kell-e szochót fizetnünk vagy nem. Ha 2023. június 30-ig kötöttük le a betétünket, akkor a rendelet értelmében nem terheli szocho a kamatokból származó jövedelmünket.
2023. július 1-jétől azonban már csak úgy köthetjük le a pénzünket, hogy az elért kamatnyereségünkből mind a kamatadót, mind a szochót le fogja vonni a pénzintézet.
Részvények és más értékpapírok adózása
A tőzsdei részvények esetében a rendeletmódosítás nem változtatott az adózási szabályokon.
Az Európai Gazdasági Térség (EGT-tagállamok) – köztük Magyarország – tőzsdéin jegyzett részvények eladásán elért nyereség ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek minősül, amely után 15% árfolyamnyereség-adót kell fizetnünk. Mivel az így szerzett hozamnyereség nem számít kamatjövedelemnek, ezért sem a kamatadót, sem pedig szochót nem kell megfizetnünk.
Ugyanakkor a nem EGT-tagállamok (pl. USA) tőzsdéin jegyzett részvények osztaléka után – ahogy eddig is – szochót kell fizetnünk. A jó hír azonban az, hogy a szochofizetési kötelezettségnek van egy felső határa, ami legfeljebb a minimálbér összegének 24-szerese lehet.
A vállalati kötvények és befektetési jegyek esetében a kamat vagy hozam kamatjövedelemnek minősül. Ezért, ha 2023. július 1-je után vásároltunk ilyen típusú értékpapírt, akkor a kamatadón felül szochofizetési kötelezettségünk is keletkezik. Ez alól kivételt képeznek a kormányrendeletben is konkrétan megnevezett ingatlanalapok, amelyek befektetési jegyei után nem kell szochót fizetni, csupán a 15%-os kamatadót vonják le.
A tőzsdén kereskedett befektetési alapokból (exchange traded fund – ETF) származó bevételek szintén nem minősülnek kamatjövedelemnek, ezért az ilyen tranzakciókat szintén nem terheli szocho.
Tartós befektetési számlával (TBSZ) elkerülhetők az adók
A TBSZ egy speciális értékpapírszámla, amelyet brókercégeknél vagy kereskedelmi bankoknál nyithatunk, minimum 25 ezer Ft kezdő összeg befizetésével. A számla segítségével egyszerűen megvalósíthatjuk értékpapír-típusú befektetéseinket, például részvények, kötvények vásárolhatunk. Mindezt úgy, hogy legális lehetőségünk nyílik az adóelkerülésre is.
A TBSZ azoknak a befektetőknek kínál remek alternatívát pénzügyi céljaik megvalósítására, akik rendelkeznek alapvető pénzügyi ismeretekkel, és a teljes befektetési időszak alatt szeretnék megtartani a kontrollt pénzük felett.
A jó hír, hogy a szochorendelet egyetlen szakasza sem vonatkozik a TBSZ-re, ezért ezt a megoldást választva a befektetéseinkből származó jövedelemünk teljes egészében mentesül a szocho megfizetése alól.
A TBSZ-en tartott pénzünkhöz bármikor hozzáférhetünk, de a futamidő vége előtti pénzkivonás a számlánk megszűnését eredményezi. Amennyiben ez az első 3 évben történik, akkor a 15%-os kamatadót is meg kell fizetnünk. Kamatadó-kedvezményt csak 3 év után kapunk, ekkor 10%-ra mérséklődik, és a részkivét lehetőségével is élhetünk. Az 5. év végén – hacsak nem kérjük a meghosszabbítását – pedig kamatadómentesen vehetjük fel az elért hozamokat.
Állampapírok
Az szja-törvény szerint a 2019. június 1-jét követően kibocsátott lakossági állampapírok után nem kell kamatadót fizetni, mert a hatályos jogszabályok szerint az állampapír-befektetésekből származó kamatjövedelem nem minősül jövedelemnek. Ezért értelemszerűen azok a szochofizetés kötelezettsége alól is mentesülnek.
Az állampapírok az adóelőnyöknek köszönhetően a lakossági befeketetők számára rendkívül vonzó lehetőséget biztosítanak megtakarított pénzük kamatoztatására, amelyre az állam igyekszik is minden eszközzel felhívni az állampolgárok figyelmét. Ugyanis az új szabályozásnak is az a célja, hogy a lakossági befektetőket az állampapír-befektetések irányába terelje.
Arra viszont nyomatékosan felhívjuk a figyelmet, hogy a 2019. június 1-je előtt kibocsátott állampapírok után továbbra is meg kell fizetnünk a kamatadót, és ezen sorozatok esetében az új szabályok szerint a szochót is.
Lakástakarékok
Igaz, hogy 2018-ban egy kedvezőtlen jogszabály-módosítást követően megszűnt a lakás-takarékpénztárak állami támogatása, amelynek köszönhetően ezek a termékek sokat veszítettek népszerűségükből. Ennek ellenére ezek a konstrukciók továbbra is elérhetőek a piacon, és a korábban megkötött szerződések is élhetnek.
A jóhír azonban az, hogy az szja-törvény rendelkezései szerint a lakás-takarékpénztárakban gyűjtött pénz, az állami támogatások, illetve az ezekre kifizetett kamatok továbbra is adómentesek. Vagyis, ezek alapján sem a kamatadót sem pedig szochót nem kell megfizetnünk, amennyiben ilyen megtakarítással rendelkezünk.
Megtakarításos életbiztosítások
A megtakarításos életbiztosítások az egyik legnépszerűbb megtakarítási konstrukciók, amelyekkel egy meghatározott idő után mentesülhetünk a kamatadó-fizetési kötelezettség alól. Nézzük is meg, hogyan változott ennek a terméktípusnak az adózása a szochorendelet hatálybalépését követően.
A díjfizetési gyakorisága szerint a biztosítói megtakarítási programokat két nagy csoportra oszthatjuk: a rendszeres és egyszeri díjas konstrukciókra.
| Rendszeres díjas | Egyszeri díjas | ||
|---|---|---|---|
| első 6 évben | 15% kamatadó és 13% szocho | első 3 évben | 15% kamatadó és 13% szocho |
| 6. és 10. év között | 7,5% kamatadó és 6,5% szocho | 3. és 5. év között | 7,5% kamatadó és 6,5% szocho |
| 10. év elteltével vagy az után | 0% kamatadó és 0% szocho | 5. év elteltével vagy az után | 0% kamatadó és 0% szocho |
Ahogy az összefoglaló táblázatunkból is látszik, a megtakarításos életbiztosítások esetében – terméktípustól függően – a futamidő előrehaladtával a fizetendő szocho mértéke a kamatadóval együtt feleződik, majd a rendszeres díjas konstrukciók esetében a tizedik, az egyszeri díjas típusok esetén pedig az ötödik év eltelte után teljesen adómentessé válik.
Hosszú távú megtakarítás esetén bizonyos idő után teljesen adómentessé válik az összegyűjtött pénzünk.
Természetesen azok a megtakarítók, akik 2023. július 1-je előtt kötöttek megtakarításos életbiztosítási szerződést továbbra is a régi szabályozás szerint adóznak. Vagyis mentesülnek a szocho alól, és csak kamatadót kell megfizetniük életbiztosításuk hozamai után.
Fontos azonban, hogy az eseti számlákra történő befizetéseket – amelyre minden megtakarításos életbiztosítási szerződés esetén lehetőségünk nyílik – külön vizsgáljuk. Ugyanis függetlenül attól, hogy a kormányrendelet hatálybalépése előtt kötöttük-e meg szerződésünket, az eseti számlákra július 1-től teljesített befizetések után ugyanúgy az új adózási szabályokat kell alkalmazni. Vagyis a fizetendő kamatadó és a szocho mértékét meghatározó időtávot az eseti befizetés időpontjától kell számítani, amit a biztosítótársaságok minden egyes tranzakciót követően külön vizsgálnak.
Mi a helyzet a helyzet a nyugdíj-megtakarítások adózásával?
A különböző nyugdíj-előtakarékossági termékeknek három típusát különböztethetjük meg, a nyugdíj-előtakarékossági számlát, az önkéntes nyugdíjpénztárt és a nyugdíjbiztosítást. A következő fejezetekben ennek a három megoldásnak tekintjük át az adózással kapcsolatos tudnivalóit.
A nyugdíj-előtakarékossági számla
Az államilag támogatott nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ) lényegében egy speciális értékpapírszámla, amelyen nyugdíjcélú megtakarításainkat tudjuk kezelni. Működését tekintve nagyon hasonló a TBSZ-hez, amelyen megvásárolt értékpapírjainkat tarthatjuk nyilván, amelyekkel magunk kereskedünk. A pénzünkhöz azonban alapesetben csak nyugdíjba vonuláskor férhetünk hozzá.
A NYESZ célja a nyugdíjcélú öngondoskodás, éppen ezért a megtakarításaink is csak akkor válnak adómentessé – vagyis akkor nem kell kamatadót és szochót fizetnünk –, ha minimum 10 év eltelt a számlanyitás óta és nyugdíjba vonultunk, illetve a pénzfelvételkor megszüntetjük a számlánkat.
Amennyiben nem várjuk meg a pénzfelvétellel a nyugdíjkorhatár elérését, vagy a nyugdíjba vonulásunkor még nem telt a számlanyitástól számított 10 év, akkor a megtakarításaink hozamai után a kamatadót és a szochót is meg kell fizetnünk, és az addig igénybe vett adójóváírások 20%-kal növelt összegét is vissza kell utalnunk az államnak.
Abban az esetben szintén adómentesen vehető fel a megtakarítás már 3 év után is, ha rokkanttá nyilvánítják a számlanyitót, hiszen a nyugdíjkorhatár elérése súlyos ok miatt nem vált lehetővé.
Az önkéntes nyugdíjpénztár
A másik államilag támogatott nyugdíjcélú megtakarítás az önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP). Az ÖNYP esetében pénzünket jellemzően 3-4, különböző kockázatú portfólió valamelyikébe fektethetjük, amelyek többnyire magyar részvényeket és állampapírokat tartalmaznak.
Amennyiben szeretnénk hozzáférni a megtakarírástunkhoz, akkor erre az ÖNYP esetében az első 10 évben – a várakozási idő alatt – nincs lehetőségünk. Ez alól csak akkor van kivétel, ha időközben elértük a nyugdíjkorhatárt, de ilyen esetben ki kell fizetnünk a tőkerész után a 15% szja-t és a 13% szochót.
Ha már 10 éve ÖNYP-tagok vagyunk, akkor megtakarításunk hozamai adómentessé válnak, majd ezt követően 3 évente nyílik lehetőségünk a hozamok felvételére. Vagyis minden évben nem lehet hozamot felvenni.
Abban az esetben, ha 10 év tagság után úgy döntünk, hogy szeretnénk idő előtt felvenni a tőkerészünket, akkor felvett tőkeösszeg után ki kell fizetnünk a szja-t és a szochót is, amiknek a mértéke a 10. évtől a 20. évig folyamatosan csökken, végül a 21. évtől adómentesen juthatunk a teljes tőkénkhez, amelynek folyamatáról egy korábbi cikkünkben írtunk részletesen.
A többi nyugdíjcélú megtakarítástól eltérően a befizetéseink után járó 20%-os adójóváírás a tőkénk részét képezi, így erre is ugyanazok a szabályok vonatkoznak pénzfelvétel esetén, mint a tőkerészre.
A nyugdíjbiztosítás
A nyugdíjbiztosítás a harmadik, kifejezetten nyugdíjcélú megtakarítási konstrukció, ami tulajdonképpen egy speciális megtakarításos életbiztosítás, amelyre – némi eltéréssel – a biztosítói megtakarítási programok esetében már bemutatott adózási szabályok vonatkoznak.
A nyugdíjbiztosítás az egyetlen olyan nyugdíj-megtakarítási terméktípus, amelynek a futamideje a szerződéskötéskor érvényes nyugdíjkorhatár elérésekor jár le. Így például, ha 30 évesen kötünk egy ilyen szerződést, akkor annak a futamideje 35 év lesz, mivel a jelenleg érvényben lévő szabályok szerint 65 éves vonulhatunk nyugdíjba. Vagyis a nyugdíjbiztosítási szerződések esetében nem számít, hogy időközben megemelik-e a nyugdíjkorhatárt, hiszen az nem befolyásolja a pénzünkhöz való hozzáférést.
A nyugdíjbiztosítások alapesetben hosszú távú megtakarítási termékek, így az adófizetésre is rendszerint akkor kerülhet sor, ha idejekorán felbontjuk szerződésünket. Éppen ezért, hacsak nem kerülünk igazán szorult anyagi helyzetbe, mindenképpen érdemes megvárni a nyugdíjba vonulásunk időpontját.
A nyugdíjbiztosítások után felmerülő adókat ugyanúgy kell megfizetnünk, mint ahogy azt a megtakarításos életbiztosítások esetében bemutattuk.
Vagyis az egyszeri díjas típusoknál az első három évben 15% kamatadót és 13% szochót kell fizetnünk, ami a 3. év elteltével feleződik (7,5 kamatadó és 6,5% szocho), majd az 5. év elteltével, vagy azt követően pedig teljes kamatadó- és szochomentességet szerzünk.
A rendszeres díjas konstrukcióknál a futamidő első 6 évében 15% kamatadót és 13% szochót kell fizetnünk, ami a 6. év után fog feleződni (7,5% kamatadó és 6,5% szocho), és a 10. év elteltével kamatadó- és szochomentessé válik nyugdíjbiztosításunk.
Azt azonban hangsúlyozzuk, hogy a nyugdíjcél okán – csakúgy, mint a NYESZ esetében – államilag támogatott megtakarításról van szó, ami azt jelenti, hogy a nyugdíjbiztosítások esetén is évente visszigényelhetjük a személyi jövedelemadónk 20%-át – maximum 130.000 Ft –, amit jóváírnak a nyugdíjbiztosítási számlánkon. Amennyiben úgy döntünk, hogy a nyugdíjba vonulásunk előtt felbontjuk a szerződésünket, akkor az igénybe vett adójóváírás 1,2-szeresét kell visszafizetnünk.
A nyugdíjbiztosítás mellé is jár eseti számla, amelyre tetszőleges időpontban és összegben fizethetünk be. Azonban az eseti befizetéseink hozzáadódnak a nyugdíj-megtakarításunkhoz, így ugyanúgy csak nyugdíjcélra használhatjuk fel, és a rá vonatkozó szabályok is ugyanazok, mint a főszámla esetében.
Továbbra is érdemes nyugdíj-megtakarítást indítani
A kétszámjegyű inflációs nyomás mellett különösen érzékenyen reagálunk minden hírre, ami arról szól, hogy a nehéz munkával megtakarított pénzünket, amiből esetleg a gondtalan nyugdíjas éveinket szeretnénk biztosítani „adókkal kívánják megsarcolni”.
Azonban láthatjuk, hogy erről szó sincs! A szochofizetés kiterjesztését követően is számos megtakarítási megoldás mentesül az adófizetés kötelezettsége alól.
Ha pedig kimondottan nyugdíjcéllal szeretnénk megtakarítani, akkor a három nyugdíj-megtakarítási típus közül bármelyikre is essen a választásunk, a szerződésben előzetesen meghatározott feltételek teljesítését követően, teljes adómentességet is szerezhetünk. Vagyis megtakarításaink kamat- és/vagy hozamnyeresége után sem a kamatadót, sem pedig a szochót nem kell majd megfizetnünk.
Összefoglalva, igaz, hogy a jogszabály-módosítás kellemetlenül érintheti a befektetni vágyókat, de azok esetében, akik igazán hosszú távon, akár több évtizedben gondolkodnak továbbra sem fognak pénzügyeiket érintő negatív változást tapasztalni.
Az egyre gyengébb lábakon álló nyugdíjrendszer miatt továbbra is érdemes és fontos a nyugdíjcélú öngondoskodás útjára lépni és azon végig menni. Azonban a hosszú távú pénzügyi tervezés, a megfelelő nyugdíj-előtakarékossági konstrukció kiválasztása sokszor komplex és nehéz feladat, amelyben a Nyugdíj Másképpen független alkuszai szívesen állnak az Ön rendelkezésére. Személyre szabott konzultációnkra az élethelyzetéhez igazodva sor kerülhet online, vagy akár személyesen is Óbudán, a Tímár utcai irodánkban. A tanácsadásunk mindvégig díj- és kötelezettségektől mentes, amely során szakértőink készségesen válaszolnak a felmerülő kérdéseire, és segítik Önt az a hosszú távú pénzügyi céljaihoz leginkább illeszkedő nyugdíj-megtakarítási megoldás kiválasztásában.
Kérjen ingyenes nyugdíjtanácsot és tudja meg, hogy személyre szabottan Önnek mi a legjobb nyugdíj-megtakarítás!
