Egyre többet hallhatunk arról, hogy elöregedő társadalmunk miatt a magyar nyugdíjrendszer önmagában nem lesz képes garantálni anyagi biztonságunkat nyugdíjas korunkra.
Az állami nyugdíj hiányának pótlására egyre többen döntenek államtól független, privát nyugdíj-előtakarékosságok indítása mellett.
Amennyiben úgy döntünk, hogy saját magunk is gondoskodni szeretnénk időskorunk anyagi biztonságáról, mert nem kívánunk azon aggódni, hogy “jaj, vajon mennyi lesz a nyugdíjam?”, akkor többféle alternatíva áll a rendelkezésünkre.
Jelenleg 3 féle nyugdíj-előtakarékosság létezik, különböző előnyökkel és hátrányokkal:
- Önkéntes Nyugdíjpénztár (ÖNYP),
- Nyugdíjbiztosítás,
- Nyugdíj-Előtakarékossági Számla (NYESZ).
Egyáltalán nem mindegy, hogy melyik terméktípus és azon belül is konkrétan melyik pénzintézet megoldása mellett tesszük le a voksunkat, ugyanis 10 – 20 éves távlatban milliós nagyságrendű eltérés is lehet közöttük.
Habár jelenleg a nyugdíjbiztosítás a legnépszerűbb választás, ettől függetlenül hiba lenne figyelmen kívül hagyni a NYESZ vagy önkéntes nyugdíjpénztár által kínált előnyöket.
Mivel mindkettő számos egyedi tulajdonsággal és egyedi előnnyel rendelkezik, így élethelyzetünk függvényében a nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ) vagy az önkéntes nyugdíjpénztár is ideális választás lehet.
Tovább nehezíti a döntést, hogy a kérdéskört számos tévhit lengi körül és az elérhető tájékoztatások felületesek és kevésbé megbízhatóak.
Ahhoz, hogy jó döntést hozhassunk, és így a leendő nyugdíj-megtakarításunkból a legtöbbet hozzuk ki, célszerű részletesen megvizsgálnunk és összehasonlítanunk őket.
Mit érdemes tehát tudnunk a NYESZ-ről és az ÖNYP-ről? Milyen fontos eltéréseket különböztethetünk meg velük kapcsolatban? Mitől egyedi a NYESZ? Mitől sajátos az ÖNYP? Élethelyzetünket tekintve mikor melyik lehet számunkra az ideális választás?
Cikkünkben ezekre a kérdésekre fogjuk megadni a választ.
Nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ)
A hivatalos nyugdíjcélú megtakarítások egyik fajtája, lényegében egy nyugdíjcélhoz kötött, hosszútávú értékpapír számla, amit a nyugdíjas éveinkre való előtakarékosságunk érdekében hozunk létre.
A NYESZ-re ugyanúgy jár a nyugdíjcélú személyi jövedelemadó (szja) visszatérítés, mint a többi nyugdíj-megtakarítási típusra. Ez lényegében azt jelenti, hogy az éves befizetéseink összege után, évente 20% adó-visszatérítést kapunk közvetlenül a nyugdíj-megtakarítási számlánkra.
Működése nagyban hasonlít a tartós befektetési számlához (TBSZ), mivel itt is egy értékpapírszámláról van szó, amelyre kötetlen ütemben tudunk pénzt befizetni.
A befektetési számlánkon lévő összegből értékpapírokat vásárolhatunk, hozamunk pedig ezen értékpapírok növekedésének függvényében alakul.
A NYESZ számlánkon lévő összeg a nyugdíjcélunkhoz van hozzárendelve, ezen öngondoskodási szándékunkat pedig az állam a fent említett éves 20%-os adó-visszatérítéssel jutalmazza.
A megtakarított pénzünket befektethetjük többek között kötvényekbe, állampapírokba, kereskedhetünk a hazai és nemzetközi tőkepiacon részvényekkel, illetve befektetési jegyeket is adhatunk vagy vehetünk.
A NYESZ tehát mindenképp olyanok számára javasolt, akik kellőképpen ismerik az értékpapírszámlák működését, kényelmesen mozognak az értékpapírpiacok világában, tudják mit csinálnak és szeretnék teljesen saját kezükben tartani megtakarításuk minden befektetési döntését és az ezzel járó felelősséget is.
A rugalmasan kezelhető befektetések nagy szabadságot és potenciált hordoznak magukban, így jó döntésekkel kiemelt hozamot érhetünk el. Ráadásul azt a pénzt, amit egy vagyonkezelő munkájáért fizetnénk különböző díjak formájában, azt is mi tehetjük zsebre.
Ugyanakkor az esetleges rossz döntések felelőssége is kizárólag minket terhel, így célszerű nagy odafigyeléssel és körültekintéssel kezelnünk megtakarításainkat.
Önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP)
Fontos először is, hogy ne tévesszük össze a kötelező magánnyugdíjpénztárral. Míg utóbbi az állami nyugdíj részbeni helyettesítésére szolgált, addig az önkéntes nyugdíjpénztár célja alapvetően a nyugdíjunk kiegészítése.
A kötelező magánnyugdíjpénztárak mindig is teljes mértékben függtek az államtól, hiszen a fizetésünkből levont állami nyugdíjjárulékok egy része volt átcsoportosítva oda, így az állam jogilag mindig is rendelkezhetett felette.
Ezzel szemben az önkéntes nyugdíjpénztár esetében a saját, leadózott jövedelmünk gyűlik egy piaci alapokon működő pénzintézetben, ami az államtól teljesen független, sőt sokszor nemzetközi hátterű. Ehhez tehát nem férhet hozzá az állam, nincs köze és ráhatása semmilyen módon.
Az ÖNYP szintén a hivatalos nyugdíjcélú megtakarítások egyik fajtája. Lehetőséget biztosít arra, hogy tagjai aktív munkavállalói éveik alatt szerzett jövedelmükből, biztonságos módon előtakarékoskodjanak nyugdíjas éveikre.
Ehhez is tartozik nyugdíj adó-visszatérítés, melynek keretében a nyugdíjcélú megtakarításunkra befizetett éves összeg 20%-a jóváírásra kerül a számlánkon.
ÖNYP munkáltatói és munkavállalói befizetések
Az állami támogatással is rendelkező nyugdíj-előtakarékossági formák közül Magyarországon az önkéntes nyugdíjpénztár a legrégebbi, ennek van a legnagyobb múltja.
A munkáltatók egészen a 2018-as év végéig kedvező adózási feltételekkel (az „egyéb juttatások” kategóriában) írhatták le adójukból, ennek megfelelően előszeretettel jutalmazták vele munkavállalóikat.
A cafeteria törvények 2019. január 1-ei változásai azonban az önkéntes nyugdíjpénztári befizetéseket is érintik.
Ez a juttatás a jövedelem (bér) mértékű adózási kategóriába került, megszűnt tehát a kedvező adókulcs, így munkáltatói részről várható egy jelentősebb visszaesés az önkéntes nyugdíjpénztári befizetések terén. Ettől függetlenül továbbra is egy sok esetben előnyös nyugdíjcélú megtakarítási formáról beszélünk.
A NYESZ-szel ellentétben itt a befektetéseinket már az adott nyugdíjpénztár kezeli annak megfelelően, hogy a rendelkezésre álló portfóliók (általában 3-5 portfolió) közül melyiket választjuk. Ezek a portfóliók kockázat és a hozam szerint vannak besorolva, vagyis a nagyobb kockázat nagyobb várt hozamot, a kisebb kockázat kisebb várt hozamot vetít előre.
A befektetések jelentős része legtöbbször magyar állampapírba és magyar értékpapírokba történik (de elérhetőek már részben nemzetközi részvényekbe fektető portfóliók is néhány pénztárnál), így a várható hozam is jórészt az aktuális hazai gazdasági teljesítmény függvénye.
Minden élethelyzet egyedi és több mint 70 megtakarítás létezik, az egyes típusok között pedig akár több millió forintos különbség is lehet.
NYESZ vagy önkéntes nyugdíjpénztár?
A fenti alapfogalmak bemutatása után talán már mindenki számára jobban érthető, hogy a NYESZ vagy önkéntes nyugdíjpénztár nagy vonalakban mit jelent.
Most pedig részletesen fogjuk őket összehasonlítani pár kiemelt fontosságú szempont alapján, mint például: megtakarítandó összeg, választható befektetések, várható hozamok és költségek, hozzáférhetőség és egyebek.
Ezáltal szeretnénk láthatóvá tenni a hasonlóságokat, a fontosabb különbségeket és a teljesen sajátos jellemzőket egyaránt a továbbiakban.
Az alábbiakban részletesen összehasonlítjuk a nyugdíj-előtakarékossági számlát és az önkéntes nyugdíjpénztárat.
Mekkora összeggel kezdhetünk megtakarítani?
Nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ) befizetések
Egy NYESZ számla nyitásához egy egyszeri 5 000 forintot szükséges befizetnünk a nyugdíj-előtakarékossági számlánkra.
Ettől kezdve a befizetéseink gyakorisága és összege teljes mértékben a mi döntésünk, tehát a NYESZ esetén nincs semmiféle “fix” havidíj az önkéntes nyugdíjpénztárral ellentétben. Ez a fajta rugalmasság egyaránt lehet előny és hátrány is.
Előnye, hogy így nincs megkötés sem a befizetésünk összegére, sem pedig a gyakoriságára, vagyis szabadon dönthetünk róla, hogy mikor mennyi pénzt szeretnénk épp befizetni a számlánkra.
Ebből fakad azonban a hátránya is: mivel nincsenek kötelezettségek, így sokaknál fennál a veszély, hogy egyszerűen elfeledkeznek a rendszeres befizetésekről.
Emiatt ha idős korunkra nem szeretnénk pórul járni a magyar nyugdíjrendszer problémái miatt, akkor célszerű nem (!) elfeledkezni nyugdíj-előtakarékossági számlánkról és bizonyos időközönként emlékeztetőket beállítani magunknak a befizetésekhez.
Önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP) befizetések
Az önkéntes nyugdíjpénztár aránylag alacsony összegű havi megtakarítással már indítható. Pénztáranként eltérő lehet a minimális tagdíj összege, hozzávetőlegesen havi 4-5 ezer Ft körül mozog. A vállalt tagdíjunk nagyságát módosíthatjuk a későbbiekben, emellett szüneteltetésre is lehetőségünk van.
Nem árt észben tartanunk, tagdíj nem fizetése esetén a minimális tagdíj után felmerülő költségeket a bent lévő pénzünkből fogják levonni, ezért, ha egy mód van rá, a vállalt tagdíjat (de legalább a minimumot) érdemes rendszeresen fizetnünk.
Mibe fektethetjük a pénzünket?
Nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ) befektetési lehetőségek:
NYESZ esetében teljesen szabadon dönthetünk, a választható pénzügyi eszközök palettája kifejezetten széles.
Ahogy azt már említettük, működése a tartós befektetési számlához hasonlít, vagyis a befizetett pénzünkön értékpapírokat vásárolhatunk, hozamunk pedig ezen értékpapírok növekedésének függvényében alakul.
Kötvények, állampapírok, nemzetközi kötvény- és részvénypiacok termékei, befektetési jegyek egytől egyig olyan lehetőségek, melyek vételéről és eladásáról önállóan dönthetünk.
Itt fontos még egyszer kitérni arra, hogy pénzünket viszont nekünk kell befektetnünk, ebben nem kapunk segítséget, ezért a pénzpiaci ismeretek mindenképpen szükségesek, hogy megfelelő hozamokat termeljen nyugdíj-előtakarékosságunk.
Önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP) befektetési lehetőségek:
ÖNYP esetén a pénztárak előre elkészített portfóliói közül dönthetjük el, hogy a befizetéseink melyikbe kerüljenek és a nyugdíj-előtakarékossági számlával ellentétben megtakarításainkat a nyugdíjpénztárak kezelik.
A kockázat szintjét tekintve, az alacsonytól egészen a magasig pénztáranként jellemzően három és öt közötti a választható csomagok száma. Ennél mélyebben nincs lehetőségünk rendelkezni a befizetéseink befektetési hátteréről.
Mit jelentenek ezek a gyakorlatban?
A NYESZ-t választva a szabadság egyben több felelősséggel is jár, hiszen a befizetéseinket aktívan kell menedzselnünk. Jó döntésekkel kiemelkedő hozamokat érhetünk el, ugyanakkor számolnunk kell időszakos veszteségekkel is.
Értenünk kell az értékpapírokhoz és a gazdaságok működéséhez. Rossz döntéseket hozva könnyen negatív hozamokat is elérhetünk, érdemes tehát rendszeresen figyelnünk és menedzselnünk a nyugdíj-előtakarékossági számlánkat. Minden egyes befizetésnél egy befektetési döntést kell hoznunk.
ÖNYP kapcsán elegendő a választott portfólióról döntenünk és ettől kezdve akár hosszú évekig rá sem kell néznünk a befektetett pénzünk alakulására, mert helyettünk szakértők foglalkoznak vele és szükség esetén kezelik azt.
Fontos mérlegelnünk, hogy képesek vagyunk-e elég időt fordítani a befektetéseink kezelésére. Ugyanis amennyiben nyugdíj-előtakarékossági számlán szeretnénk megtakarítani, a választható pénzügyi eszközök palettája meglehetősen széles, így a számla menedzselése igencsak időigényes.
Jó észben tartanunk az önkéntes nyugdíjpénztár esetén, hogy a pénzünk egy részének teljesítménye az aktuális hazai gazdasági eredményektől fog függeni.
Önismeretünket és pénzügyi szokásainkat helyesen felmérve kell állást foglalnunk arról, hogy hozzánk melyik megoldás passzol leginkább a NYESZ vagy önkéntes nyugdíjpénztár közül.
Amennyiben befektetési döntéseinket illetően hozzánk a szabad döntéshozatal áll közelebb, úgy a nyugdíj-előtakarékossági számla ki fogja szolgálni effajta igényünket. Ha viszont nem zavarnak minket a kisebb kötöttségek, a felmerülő vagyonkezelési költségek és számunkra elég egy előre összeállított csomag, úgy az önkéntes nyugdíjpénztár lesz a hozzánk közelebb álló választás.
Minden élethelyzet egyedi és több mint 70 megtakarítás létezik, az egyes típusok között pedig akár több millió forintos különbség is lehet.
Mi befolyásolja a várható hozamot?
Nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ) hozamok:
A NYESZ-nél mi hozunk meg minden befektetési döntést és mi döntjük el, mikor melyik értékpapírban van a pénzünk és meddig, így a befektetéseink kockázata is a saját értékpapír kereskedési döntéseinktől függ.
A hozamunk alakulása a különféle devizaárfolyamok ingadozása mellett leginkább az időzítésen múlik, vagyis hogy az általunk jó befektetésnek vélt értékpapírokból mennyire sikerül megfelelő időpontban vásárolnunk és eladnunk.
Ha az eredmények a várakozásaink alatt alakulnak, azért csakis önmagunkat okolhatjuk, persze kiugró teljesítmény elérésekor pedig miénk a dicsőség is.
Mindezek figyelembevételével a reális hozam hosszú távon évi kb. 4-9 % körül várható, de a tényleges hozam a hozzáértésünktől függen ettől jelentős mértékben eltérhet NYESZ esetén.
Önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP) hozamok:
Átlagosan 5-7% körüli hozammal kalkulálhatunk, az eredmény leginkább az általunk választott portfólió kockázati szintjének függvénye.
A biztonságosabb csomagok rendszerint kevesebb hozamot ígérnek nagyobb kiszámíthatósággal, míg a magasabb várható hozamhoz rendszerint több kockázatot kell vállalnunk.
Nem mindegy az sem, hogy melyik pénzintézetre bízzuk a megtakarításunkat, ugyanis várható hozamot tekintve pénzintézetenként jelentős eltéréseket tapasztalhatunk.
Mivel egymástól eltérő alapkezelőkkel és értékpapírokkal dolgoznak, így azonos kockázatú portfóliót választva a befektetésünk összetételében is komoly eltéréseket tapasztalhatunk, ami eltérő hozamokat is jelent.
Tehát két különböző pénzintézetnél hiába ugyanúgy “közepes” kockázatú mindkét portfólió, könnyen előfordulhat, hogy az egyik sokkal jobban fektet be és magasabb hozamokat fog termelni, mint a másik. Az MNB minden évben közzéteszi a nyugdíjpénztárak hozamait, amelyekből tájékozódhatunk az aktuális pénztár teljesítményéről.
Hozam szempontjából melyik megoldás az előnyösebb, NYESZ vagy önkéntes nyugdíjpénztár?
Akik inkább biztosra szeretnének menni a nyugdíj-előtakarékosságuk kapcsán és bíznak a pénzintézetük szakértőiben, azok egy ÖNYP segítségével is korrekt hozamra tehetnek szert.
Akik pedig ennél többre vágynak, ráadásul tőkepiaci ismereteik alaposak és jól tűrik a kockázatot is, számukra a NYESZ igénybevétele, döntési szabadságukat felhasználva a piaci átlag feletti hozamok is elérhetőek.
Nyugdíj-előtakarékosságunk várható költségei
Nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ) költségei
Papíron kifejezetten alacsony, bankonként eltérő, de éves szinten nagyjából 2.000-2.500 forintra tehető fix számlavezetési költséggel kell számolnunk, ennél viszont a gyakorlatban árnyaltabb a kép.
Mivel a befektetéseinket aktívan érdemes menedzselnünk és ehhez a megtakarításainkkal rendszeresen kell foglalkoznunk, ez plusz díjat fog maga után vonni.
A részvényeket 0,45% és 1,00% közötti költség mellett tudjuk vásárolni, így például 500.000Ft értékű részvény vásrlása esetén 25.000Ft-nyi befektetési díjat vonnak le.
Az állampapírok vétele legtöbbször ingyenes, míg a bankok saját befektetési jegyei hol ingyenesek, hol pedig változó költségűek. Ettől függetlenül mindenképp olcsóbbak, mint a nagyobb nyereséget ígérő részvények.
A legmagasabb hozam eléréséért folyamatosan érdemes kereskednünk az általunk vásárolt értékpapírokkal, a piac változásaihoz igazodva.
A számlánkon történő mozgással és tranzakciókkal párhuzamosan mozdulnak el a költségeink is, így befektetéseink gyakori változtatásával könnyedén meghaladhatjuk akár az éves 3-5%-os költségszintet is.
Önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP) költségek:
Pénztári belépéskor 3-7 ezer forint nagyságrendű, egyszeri belépési költségünk lesz, amit az első befizetésünkből fognak levonni.
Az éves befizetéseinkre vetítve sávos költségünk is keletkezik, hozzávetőlegesen 2-4 % mértékben. A költségek mértéke a választott pénztártól és a befizetéseink nagyságától nagymértékben függ.
Emellett még a portfóliónkra terhelt vagyonarányos költségekkel kell számolnunk, amelyek mértéke pénztáranként szintén eltérő lehet.
Mennyi pénzt tud összegyűjteni nyugdíjára?
Nyugdíj-előtakarékosságok adó-visszatérítése
Nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ) adókedvezmény:
Nyugdíjcélú előtakarékosságunkat az állam 20%-os adójóváírással honorálja, melynek maximális értéke a NYESZ esetén 100.000 Ft/év.
Ennek eléréséhez az adott évben 500.000 Ft értékű befizetésre van szükség, ami havi gyakorisággal, havonta 41.667 Ft befizetésnek felel meg.
Mivel ennél a módozatnál a befizetéseink összegéről és idejéről szabadon dönthetünk, tetszőleges év végi befizetéssel a további díjfizetésre való kötelezettségvállalás nélkül is kihasználhatjuk a 20%-os adó-visszatérítést.
Önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP) adókedvezmény:
Szintén kihasználhatóvá teszi a 20%-os állami adó-visszatérítést, aminek a maximális értéke az önkéntes nyugdíjpénztár esetén viszont 150.000 Ft/év.
Ennek eléréséhez havonta 62.500Ft (éves szinten 750.000Ft) értékű befizetésre van szükség a részünkről.
Itt is van lehetőségünk eseti nagyobb összegeket befizetni a megtakarításunkra, mivel a vállalt éves díj inkább egy vállalt díjminimumot jelent, ezért annál többet szabadon van lehetőségünk befizetni önkéntes nyugdíjpénztári számlánkra és erre ugyanúgy fog járni az adó-visszatérítés.
Amennyiben esetleg több önkéntes nyugdíjpénztárral rendelkezünk valamiért, akkor az ezekre történő befizetések összértéke összeadódik, ám ugyanúgy maximum 150.000Ft adó-visszatérítést igényelhetünk rájuk, mintha egy volna, a maximum limit ebben az esetben nem emelkedik fel.
Ebben az esetben az éves adóbevallás során ki kell választanunk, hogy melyik számlánkra kérjük az adó-visszatérítést.
Mindkét megtakarítási típus esetében igénybe vehető évi 20% adó-visszatérítés a NYESZ esetében maximum 100.000 forint, az ÖNYP esetében pedig legfeljebb 150.000 forint értékben.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
Az adó-visszatérítés maximális összegének kihasználása szempontjából nem biztos, hogy NYESZ vagy önkéntes nyugdíjpénztár a kérdés helyes megközelítése.
Ugyanis ha megtakarításunkban elértük az adókedvezmény maximális összegét, akkor az értékének további növelése helyett érdemes inkább arra koncentrálnunk, hogy indítsunk mellé egy másik nyugdíj-előtakarékosságot, erre ugyanis szintén igénybe vehető az adójóváírás, összesen éves szinten 280.000 Ft-ig.
Ekkor pedig nem szükséges önkéntes nyugdíjpénztár vagy NYESZ közül választani, hanem lehet például mindkettő, ezáltal összesen akár 250.000Ft-nyi évi adójóváírást is igényelni (100.000Ft NYESZ + 150.000Ft ÖNYP = 250.000Ft adójóváírás).
A legtöbb megtakarítót nem érintik azonban ezek a felső korlátok, hiszen jellemzően egy átlagember egy nyugdíj-megtakarítással rendelkezik, illetve a maximálisan kihasználható adó-visszatérítési értékek eléréséhez havi szinten jelentős összeget kellene nyugdíj célokra félretenni, ehhez pedig jellemzően nem mindenkinek áll rendelkezésére a megfelelő összeg, így az átlagos havi megtakarítási összeg ennél alacsonyabb szokott lenni.
Nyugdíj-előtakarékosságunk hozzáférhetősége
Nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ) hozzáférhetősége
Befizetéseinkhez a lejárat idején érvényes nyugdíjkorhatár elérésekor férhetünk hozzá adómentesen. Ha időközben megemelik a korhatárt, akkor a számlánkon lévő összeget is csak az új nyugdíjkorhatár elérése után vehetjük fel.
Megtakarításunk kifizetését nincs lehetőségünk járadék formájában kérni, csak egy összegben és abban az esetben, ha a számlánkat megszüntetjük.
Ha NYESZ-számlánkat a nyugdíjba vonulásunk előtt szeretnénk megszüntetni, akkor a döntésünk költségeivel is számolnunk kell.
Egész pontosan 15%-nyi személyi jövedelemadóval, 13%-nyi szociális hozzájárulási adóval a hozamunkra, illetve a kapott adójóváírásunk 120%-át is vissza kell fizetnünk.
A megtakarításunkhoz adómentesen kizárólag nyugdíjba vonulásunk idején férhetünk hozzá, az akkor éppen érvényben lévő aktuális nyugdíjkorhatár szerint.
Önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP) hozzáférhetősége:
Megtakarításunk szintén a lejáratkor hivatalosan fennálló nyugdíjkorhatár elérésével válik hozzáférhetővé (ez alól csak a nyugdíjbiztosítás kivétel a nyugdíij előtakarékosságokat összehasonlítva).
A nyugdíjkorhatár időközben történő emelése az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításokat is érinti, vagyis ha a korhatár megemelkedése miatt később tudunk nyugdíjba menni, akkor előtakarékosságunkhoz is csak később férhetünk hozzá adómentesen.
Nyugdíjba vonulásunkat követően a kifizetést kérhetjük egy összegben, járadék formájában vagy a kettőt vegyítve. Utóbbi a gyakorlatban azt jelenti, hogy a nyugdíjba vonulásunk idején kivesszük a megtakarításunk egy hányadát, a fennmaradó részt pedig járadék formájában kérjük.
A járadék formájában történő kifizetés kapcsán is rendelkezésünkre áll kétféle választás.
- Rögzített időtartamú járadékszolgáltatás választásával nekünk kell meghatároznunk, hogy járadékunkat milyen hosszan szeretnénk kapni (minimum 5 év).
- A másik lehetséges opció az ütemezett pénzkivonás, melynek keretében a kifizetés hossza előre nincs meghatározva, illetve ezt időszakosan fel is függeszthetjük.
Ha a nyugdíjkorhatár elérése előtt szeretnénk hozzájutni önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításunkhoz, arra csakis az indítástól számított 10 év letelte után nyílik először lehetőségünk.
Számlanyitás után 10 évvel a hozamokat kivehetjük adómentes formában. A tőkére viszont kell fizetnünk 15%-os személyi jövedelemadót és 13%-os szociális hozzájárulási adót, méghozzá meglehetősen szigorú szabályok szerint.
-
Milyen szabályok vonatkoznak az ÖNYP tőkerészének felvételére?
Mit jelentenek ezek a gyakorlatban?
Nyugdíj-előtakarékosságunk hozzáférhetősége szempontjából megállapíthatjuk, hogy a NYESZ vagy önkéntes nyugdíjpénztár kapcsán, ha egy mód van rá, érdemes várnunk a kifizetéssel a nyugdíjba vonulásig, még akkor is, ha mindkettőt érinti a nyugdíjkorhatár változása.
ÖNYP nyitásakor számoljunk vele, hogy a számlanyitásunkat követő első 10 évben egy fillért sem fogunk tudni kivenni előtakarékosságunkból.
A NYESZ számlánkon lévő összeghez ennél hamarabb is hozzá tudunk férni végszükség esetén, ugyanakkor ez komoly költségekkel jár.
Megtakarítás öröklése
A Nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ) öröklése hagyatéki eljárás szerint történik.
Az értékpapírok öröklése névértéken zajlik, a hozamnyereség után 15%-nyi kamatadó fizetése szükséges.
Az örökösnek nyugdíj értékpapírszámla és/vagy nyugdíj letéti számla esetén lehetősége van kérni az értékpapírok értékesítését (amely végösszegét felveheti készpénzben vagy utalással), illetve az ellenérték nyugdíj pénzszámlára történő átvezetését. Emellett kérheti az értékpapírok transzferálását a saját értékpapírszámlájára is.
Az önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP) öröklése során szintén több lehetőségünk van. Felvehetjük a teljes összeget egy összegben, benne hagyhatjuk a nyugdíjpénztárban és akár átvállalhatjuk a tagdíjat is (de nem szükséges), illetve akár kérhetjük azt is, hogy helyezzék át egy másik pénztár által vezetett számlára
Amennyiben a pénztártag megjelölte a haláleseti kedvezményezettet, akkor az sokat tud segíteni az öröklés folyamatának könnyítésében, ugyanis ebben az esetben a hagyatéki eljárást meg lehet kerüli, így tehát sokkal gyorsabb a kifizetés, valamint a kedvezményezett adó- és illetékmentesen juthat az öröklött pénzhez.
Melyik a jobb választás?
Mint ez a cikkünkből kiderült, a kérdés meglehetősen összetett, megválaszolni csak egyénre szabottan lehetséges.
Egyenként megvizsgáltuk mindkét módozatot többféle szempont szerint, így tisztábban láthatóak az előnyös és hátrányos tulajdonságaik, ezáltal mérlegelhető, hogy kinek mi a fontos a NYESZ vagy önkéntes nyugdíjpénztár közötti döntés során.
A helyes döntés meghozatalához emellett tisztában kell lennünk a kockázattűrő képességünkkel, pénzügyi ismereteinkkel és érdeklődésünkkel is.
Ha tudjuk magunkról, hogy szeretünk aktívan foglalkozni a megtakarításunkkal és hajlandóak vagyunk energiát szánni a kiemelkedő hozam eléréséért, akkor a NYESZ megfelelő terepet fog biztosítani számunkra az értékpapírokkal való kereskedéshez.
Ha viszont kevésbé érezzük magunkban a pénzügyi vénát, a “kevesebb néha több” elvet valljuk, és előtakarékosságunkat szívesebben bízzuk az ezzel napi szinten dolgozó szakemberekre, akkor az önkéntes nyugdíjpénztár tűnik a hozzánk illő választásnak.
Egy megfontolt döntés hosszabb távon milliós nagyságrendet jelenthet, éppen ezért sokat segíthet olyan független nyugdíj szakértővel konzultálnunk számlanyitás előtt, aki készséggel segít valódi szakmai objektivitással megtalálni a számunkra optimális megoldást.
Kérjen ingyenes nyugdíjtanácsadást és tudja meg, hogy Önnek személyre szabottan melyik a legjobb megoldás!
