Az utóbb hetekben komoly feszültségektől volt hangos a nemzetközi sajtó, amit nem más váltott ki, mint a nyugdíjkorhatár Franciaországban tervezett megemelése. A nyugdíjrendszerek globális válságáról már sokszor szót ejtettünk cikkeinkben, a közelmúlt eseményei pedig látványos bizonyítékai annak, hogy nem túloztuk el a probléma jelentőségét.
Ezért ebben a cikkünkben áttekintjük, hogyan áll most Magyarországon az öregségi nyugdíjkorhatár, és meddig lehet elméletben és gyakorlatban ezt emelni, miért van erre szükség, illetve hogy milyen előnyei és hátrányai vannak a korhatáremelésnek.
Emellett arra is kitérünk, hogyan érint ez minket személy szerint: mit kell tudni a nyugdíjkorhatárról, hogyan tervezhetünk vele saját magunk számára, milyen megoldások állnak rendelkezésünkre, hogy minél kiszámíthatóbb legyen a pénzügyi jövőnk?
Mi az öregségi nyugdíjkorhatár?
A nyugdíjba vonulásnak Magyarországon két alapfeltétele van: rendelkeznünk kell az előírt szolgálati idővel, vagyis hogy elegendő évet dolgoztunk le életünkben, a másik pedig az érvényes nyugdíjkorhatár betöltése. Az öregségi nyugdíjkorhatár az a jogszabályban előírt életkor, amelyet betöltve már öregségi nyugdíjra vagyunk jogosultak.
Aki betölti az öregségi nyugdíjkorhatárt, jogosult öregségi nyugdíjra.
Ebben a magyar jogrend nem tesz különbséget férfiak és nők között, ugyanúgy 65 év vonatkozik mindenkire. Ebben azonban némi eltérést mégis hoz a „nők 40 korkedvezmény”, amelyről hamarosan részletesebben is szó lesz.
Nyugdíjkorhatár Magyarországon 2024-ben
Ahogy fentebb is említettük, Magyarországon jelenleg 65 év az érvényes nyugdíjkorhatár. Ez alap esetben azt jelenti, hogy 2024-ben az 1959-ben születettek vonulhatnak vissza a munka világából.
Pár évvel korábban, 2016-ban még 63 év volt a nyugdíjkorhatár, vagyis az 1953-as születésűek két évvel korábban mehettek nyugdíjba. A következő években már érvényesült a korhatáremelés, így 2019-ben már 64 éves kor után lehetett csak nyugdíjba vonulni, ez tehát az 1955-ös generáció éve volt. Újabb két év múlva már 65-re emelkedett a küszöb, ennek megfelelően 2022-ben az 1957-es születésűek mehettek nyugdíjba.
Nők 40 korkedvezmény
Jelenleg tehát 65 év az érvényes nyugdíjkorhatár, ez az alaphelyzet, amely alól azonban vannak kivételek: ez pedig a korkedvezmény kérdésköre. Ilyen korkedvezménnyel korábban az érvényes korhatár előtt nyugdíjba mehettek például a közalkalmazottak, tűzoltók, rendőrök, katonák, művészek. Sajnos ez a kedvezmény 2015. január 1-jétől megszűnt (a korábban megszerzett kedvezményektől eltekintve természetesen). A nők azonban továbbra is élhetnek ennek speciális változatával.
A magyar nők ugyanis 65 éves koruk előtt is nyugdíjba vonulhatnak, ha 40 éves szolgálati időt tudnak felmutatni. Ebbe a 40 évbe pedig a gyereknevelést is beszámíthatják, legfeljebb 8 évvel. Sőt, amennyiben súlyosan fogyatékos gyermekről beszélünk, 10 évet is figyelembe vehetnek a számítás során.
Korai nyugdíjazás vagy nyugdíjas munkavállalás?
A nyugdíjkorhatár elérése után sem kötelező azonban kivonulnunk a munka világából: akár nyugdíj helyett, akár nyugdíj mellett is vállalhatunk munkát. Sokan kényszerűségből, mások elhivatottságból, saját maguk elfoglalása érdekében választják ezeket az opciókat.
Ha nyugdíj mellett is munkát vállalunk, komoly előny, hogy a bérünk után nem kell járulékot fizetnünk, ez a ledolgozott időszak azonban már nem számít bele alapesetben a szolgálati időbe. Ha elodáznánk még egy kicsit nyugdíjba vonulást, és szeretnénk tovább dolgozni a korhatár elérése után, akkor ezt is megtehetjük, méghozzá időkorlát nélkül, ha úgy tetszik, életfogytig. Ez a kereset és ledolgozott idő azonban már beleszámít az öregségi nyugdíjunk kikalkulálásába is.
Sokan azonban ennek a forgatókönyvnek pont az ellenkezőjére törekszenek, hogy mielőbb hátra dőlhessenek és máshová összpontosíthassák az addig a munkába fektetett energiáikat. Ők 2011 óta sokkal szűkebb keretek közt tehetik ezt meg, ugyanis 2011. december 31-e óta nincs lehetőség előrehozott öregségi nyugdíjat igényelni. Eszerint, ha semmiképp nem szeretnénk 65 éves korunkig dolgozni, csupán annyit tehetünk, hogy felmondjuk a munkaviszonyunkat, és egyszerűen felhagyunk a munkával.
Ezzel azonban azt vállaljuk, hogy a nyugdíjkorhatárig semmilyen, azután pedig alacsonyabb összegű nyugdíjat fogunk kapni. Ennek oka, hogy az öregségi nyugdíj összegét a szolgálati időnkre nézve a mindenkori átlag életpálya-keresetünk alapján állapítják meg. Ha pedig akár több évig 0 forintos jövedelmet adunk ehhez az átlaghoz, az jócskán csökkentheti a számítás eredményét.
Nemzetközi nyugdíjkorhatár-körkép
Ha nemzetközi szinten nézzük a nyugdíjkorhatár alakulását, meglátjuk, hogy a korhatár emelésével kapcsolatos viták és problémák egyáltalán nem csak hazánkra jellemzőek.
A legfrissebb hírek Franciaország háza tájáról érkeztek. Januárban ugyanis általános sztrájkot hirdettek a szakszervezetek, hogy így tiltakozzanak a korhatár 62-ről 64 évre emelése ellen. Ez a mi 65 éves korhatárunkkal csekély problémának tűnhet, de ha mellé tesszük, hogy a szolgálati időt 43 évre emelnék eközben, akkor már korántsem olyan bagatell ez a tervezett módosítás.
A nyugdíjkorhatár emelése nem csak hazánkat érinti.
A Finn Nyugdíjközpont adatai szerint a 65 éves nyugdíjkorhatár talán a legnépszerűbb Európában. Magyarországon kívül ez van érvényben Lengyelországban, Belgiumban, Luxemburgban és Szlovéniában is. Ennél alacsonyabbat a cseheknél (63 év + 10 hónap), észteknél, finneknél, letteknél, litvánoknál (64), Máltán és az említett Franciaországban találunk. 67 évesen mehetnek nyugdíjba a dánok, görögök, olaszok, 66 évesen pedig az írek, portugálok és a spanyolok – mindezt persze a teljesség igénye nélkül.
Ami külön érdekes, hogy hazánkkal ellentétben több államban is más nyugdíjkorhatár vonatkozik a férfiakra és a nőkre – mindenütt a hölgyek korábbi nyugdíjba vonulását lehetővé téve. Ilyen példa Ausztria, ahol 5 év, Horvátország, ahol 2 vagy épp Románia, ahol szűk 2 év az eltérés a nemek korhatára között.
De érdekességként hozzuk ide Törökország esetét is, ahol – legalábbis az utóbbi idők alapján – a legextrémebb változtatás lépett életbe. Az elnök ugyanis „eltörölte” a nyugdíjkorhatárt. Ezek szerint azok, akik 1999 előtt elkezdtek dolgozni, és minimum 20 évnyi szolgálati idejük van, azonnal nyugdíjba mehetnek, korukra való tekintet nélkül. Törökországban egyébként a nőknek 58, a férfiaknak 60 a nyugdíjkorhatár.
Miért emelik a nyugdíjkorhatárt?
Ahogy látszik, Európán belül azért olyan óriási eltérések nincsenek az alkalmazott nyugdíjkorhatárok vonatkozásában: 62 és 67 év között alakul a küszöb. Ami azonban minden országra jellemző, hogy szép fokozatosan emelik a korhatár szintjét.
Ennek fő oka a társadalom elöregedése, hogy egyre több nyugdíjast kell egyre kevesebb aktív korúnak eltartania. Az alábbi grafikonról is jól leolvasható, milyen nagy mértékben nő majd az eltartottak aránya az eltartókhoz képest a következő 30 évben. Eszerint a becslés szerint hazánkban például kb 30%-ról 50%-ra nő a nyugdíjasok aránya. Amíg tehát ma három aktív korú tart el járulékaiból egy nyugdíjast, addig 2050-re egy embernek kellene majd egy másikat eltartani.
A következő 30 évben jelentősen meg fog nőni a nyugdíjasok száma az aktív munkavállalókéhoz képest. Forrás: HVG
Természetesen az „eltartani” szó itt képletes, de nagyon kifejező. Magyarországon ugyanis egy felosztó-kirovó rendszer van érvényben: nem az általunk a bérünkből befizetett járulékokat kapjuk majd vissza nyugdíjként, ha visszavonultunk, hanem az aktív korúak járulékaiból az éppen nyugdíjat kapók járadékát fizeti ki az állam. Ha pedig ez így van, az „eltartottak és eltartók” aránya pedig ilyen drámaian alakul, egyértelmű, milyen súlyos kilátásai vannak a jövő nyugdíjasainak, alapul véve, hogy hazánkban milyen alacsony az átlagnyugdíj szintje már ma is.
Magyarországon ugyanis a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján az átlagnyugdíj mértéke 2022-ben szűk 160 ezer forint volt havonta. Szintén a KSH szerint a nettó átlagkereset 352 ezer forint volt. Tehát átlagosan a fizetésünk felét sem kapjuk meg nyugdíjként már jelenleg sem, ez az arány pedig csökkenőben van.
Forgatókönyvek a nyugdíjrendszer válságának kezeléséhez
Bár hazánkban a nyugdíjkorhatár emelése a kormányzati tájékoztatások szerint jelenleg nincs napirenden, az utóbbi évtizedekben több emelés is történt, és az európai minta alapján ez az egyik legesélyesebb forgatókönyv.
A nyugdíjkorhatár emelése
A nyugdíjkorhatár emelésével ugyanis korlátozható, hogy az újabb és újabb generációk minél később érjék el a nyugdíjas kort. Ahogy a fent linkelt cikkben is olvasható, Németországban is folyamatban van a korhatár 67 évre történő emelése. Mivel azonban a korfa elöregedés felé mutat, ez csak lassítja némileg a folyamatot: ugyanúgy egyre több eltartandó jut egyre kevesebb eltartóra. A jelenlegi legborúsabb előrejelzések szerint 70 évre emelhetik az országok a nyugdíjkorhatár mértékét a következő évtizedekben.
A lehetőség természetesen nem túl népszerű, még akkor sem, ha az európai országokban egyre hosszabb élettartamra számíthatnak az emberek. Szakértők ezért is javasolják, hogy ehhez mérten növekedjen a nyugdíjkorhatár.
Nyugdíjcsökkentés
A kifizetések, vagyis a nyugdíjkassza kiadásainak csökkentésére a másik lehetőség, hogy alacsonyabb nyugdíjat fizessenek az államok. Látva azonban a magyar példát, hogy hogyan alakul a nyugdíjak mértéke az átlagkeresethez képest, nem szeretnénk belegondolni ebbe a szcenárióba.
Nyugdíjjárulék-emelés
Ha a kiadásokat nem tudjuk csökkenteni, akkor a bevételeket kell megnövelnünk. Lehetséges a nagyobb nyugdíjjárulékokból kellő pénzmennyiséget beszedni, hogy az kielégítse a nyugdíjigényeket? Ez még a nyugdíjszámításnál is nehezebb egyenletnek tűnik, de a korfa alakulását látva ez is legfeljebb csak átmeneti könnyebbséget hozhat. Ha 1-1 vagy még gyengébb arányban lesznek 2050-re az eltartók és eltartottak, ahogy a fenti becslések várják, a nagyobb járulék sem hozhat megnyugtató, fenntartható megoldást.
A népességszám kezelése
Az utóbbi években két irányból is igyekeznek az egyes államok a korfát egészséges, nem elöregedő útra állítani. Egyfelől igyekeznek a fiatalokat otthon marasztalni, ösztönözni, hogy ne vándoroljanak külföldre. Sőt, arra is több intézkedést látunk, amelyek a családalapítást és a gyerekvállalást hivatottak elősegíteni. Ennek célja, a korfa alsó és középső szegmenseit gyarapítani, hogy több eltartó jusson egy eltartottra. Ennek sikere persze akkor lenne fenntartható, ha magas szinten stabilizálódna a születésszám, vagyis nem 1-1 generációs gyarapodásban merülne ki mindez.
Az öngondoskodás támogatása
Végül pedig az önállóság és az öngondoskodás támogatását is érdemes megemlítenünk. Amennyiben világossá válik, hogy az állami nyugdíj mértéke nem lehet kielégítő számunkra a kívánt életszínvonal megteremtéséhez, saját kézbe kell vennünk a dolgok irányítását.
Állami nyugdíjkalkulátorunk segítségével könnyen kikalkulálhatjuk, mennyi állami nyugdíjra is számíthatunk jelen állás szerint. Egy ma 40 éves ember 400.000 forintos fizetéssel nagyjából 206.000 forintos nyugdíjra számíthat. Hasonló jövedelemmel egy 35 éves már csak 194.000 forintra. Ebből is látszik, hogy a fiatalabb generációkat egyre súlyosabban fogja érinteni a nyugdíjkérdés.
Ha szeretnénk biztosra menni, és előre gondoskodni a megfelelő anyagi háttérről nyugdíjas éveinkre, erre három, államilag is támogatott megtakarítási lehetőségünk is van.
Milyen nyugdíj-megtakarításokkal számolhatunk?
Az alábbi három konstrukció közös jellemzője, hogy éves befizetéseink után plusz 20% adó-visszatérítést ad az állam, bár változó limitig, ezzel is ösztönözze a nyugdíjcélú előtakarékoskodást. Alább röviden bemutatjuk ezeket, de a részleteket ebben a cikkünkben külön is végig vettük.
Önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP)
Az önkéntes nyugdíjpénztárba befizetett megtakarításainkat kockázatvállalási hajlandóságunktól függően 3-4 csomag valamelyikébe fektethetjük be. A befektetést magyar állampapírba és magyar cégek részvényeibe eszközölhetjük, ennyiben tehát ez a forma kitett a hazai gazdaság teljesítményének. Legnagyobb vonzereje talán, hogy a munkáltató cafeteria juttatásként fizetheti is ezt helyettünk, illetve mindössze akár havi 4.000 forinttal is elindíthatjuk.
Az állami támogatás maximális mértéke itt évi 150.000 forint.
Nyugdíjbiztosítás
A nyugdíjbiztosítások szintén kínálnak állami adó-visszatérítést: évi maximum 130 ezer forintot. Ebben az esetben azonban már jóval szélesebb termékpalettáról választhatunk, legyen az rendszeres vagy egyszeri díjas, garantált hozamú vagy unit-linked biztosítás. Vagyis eldönthetjük, hogy bizonyos időszakonként tennénk-e ide kisebb, vagy inkább egyszer-egyszer nagyobb összeget.
Az is rajtunk áll, hogy magunk szeretnénk választani a 10-20 eszközalap közül, hogy minél jobb kockázat-hozam egyensúlyt érjünk el, vagy inkább a biztosítóra bíznánk ezt. Azt se felejtsük el, hogy a bennfoglalt alap kockázati fedezetek mellett kiegészítő biztosításokat is köthetünk plusz díjért munkaképtelenség vagy más, akár a megélhetésünket kockáztató probléma esetére.
A különböző nyugdíjbiztosítások számos megoldási lehetőséget nyújtanak a takarékoskodni vágyóknak.
Nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ)
A legritkábban a NYESZ-t veszik igénybe itthon a megtakarítók. Ennek konstrukciónak nincs rendszeres havidíja, abszolút magunk dönthetünk, hogy mikor és mennyi pénzt teszünk ide. Ennyiben tehát nagyobb szabadságot kínál a másik két verzióhoz képest. Itt viszont már mindenképp igaz, hogy némi szakértelem szükséges, hogy sikerrel kamatoztathassuk a megtakarításunkat. A korlátozott, de az ÖNYP-vel szemben nemzetközi befektetési lehetőségeket ugyanis nehezebb lehet átlátni és értékelni laikusként.
Hogy viszonyulnak a nyugdíj-megtakarítások a nyugdíjkorhatárhoz?
A három nyugdíj-megtakarítási opció között azonban van egy fontos különbség, ami a cikkünk tárgyát, a nyugdíjkorhatárt illeti. Nevezetesen, hogy az önkéntes nyugdíjpénztár és a nyugdíj-előtakarékossági számla futamideje függ az aktuális nyugdíjkorhatártól.
Ennél a két termékfajtánál azt fogjuk olvasni a tájékoztatóban, hogy az itt felhalmozott megtakarításunkat a mindenkori nyugdíjkorhatár elérésekor használhatjuk fel alapesetben. Vagyis, ha ma indítunk egy NYESZ-t vagy ÖNYP-t, de öt, tíz vagy húsz év múlva 65-ről 70-re emelkedik a nyugdíjkorhatár, akkor mi sem férünk a pénzünkhöz (csak „büntető költségekkel”) egészen 70 éves korunkig.
Ezzel ellentétben a nyugdíjbiztosításnál a szerződéskötéskor érvényes nyugdíjkorhatár marad az irányadó. Ha tehát a 64 éves korunkban azt olvassuk a hírekben, hogy 70-re emelkedett a nyugdíjkorhatár, nyugdíjbiztosításunkat ez nem fogja érinteni, zavartalanul felhasználhatjuk ezt a következő évtől.
Hogyan tervezzünk a nyugdíjkorhatár-emeléssel?
A fentiekben számos statisztikai adatot bemutattunk arra vonatkozóan, hogyan alakulnak a korfák Európa-szerte, és miként befolyásolja ez a nyugdíjrendszerek kilátásait, illetve hogy ez alapján milyen eszközökhöz nyúlhatnak a kormányok a probléma kezelésére. Az azonban kétségtelennek tűnik, hogy a jelenlegi trendek tovább folytatódnak, és a legtöbb országban tovább nő majd a nyugdíjkorhatár, akár egészen a 70 éves kor szintjéig.
Az állami szabályozásokkal és a társadalom elöregedésével nem sokat tudunk magunk kezdeni. Amit tehetünk, az a tudatos tervezés és az öngondoskodás. Ehhez pedig érdemes kiaknázni az elérhető állami támogatásokat, hogy ennyivel is kisebb összeget kelljen a mai költségvetésünkből elkülönítenünk a későbbi boldogulásunkra.
A nyugdíjcélú megtakarítások terén mindenképp igaz a mondás: Az idő pénz. Nyugdíj-előtakarékossági kalkulátorunk szerint például, ha 35 évesen kezdünk havi 25.000 forintot félretenni, akkor nyugdíjas korunkra már 27,5 millió forint plusz megtakarítást halmozhatunk fel nyugdíjkiegészítésképpen. Nem mellesleg, ebből 4,5 millió forint állami adójóváírásból jön össze, amit nem magunknak kell előteremtenünk.
Ha viszont habozunk, halogatunk, és 45 évesen kezdünk el ugyanennyit félretenni, akkor már csak bő 13 milliót forintot tudunk összehozni, 10 év várakozás, és fele annyit ér az igyekezetünk. Ezért érdemes minél előbb belevágnunk az előtakarékosságba, hogy megteremthessük az anyagi biztonságunkat nyugdíjas éveinkre. A kezdéshez mindenképp érdemes szakértő segítségét is kérni, hogy az ingyenes szakmai tanácsadást követően könnyebben indulhasson el az előtakarékosság útján.
Kérjen díjmentes segítséget független szakértőinktől!
