Nyugdíj-megtakarítást azzal a céllal indítunk, hogy gondoskodjunk időskori megélhetésünkről és kényelmünkről. A célunk, hogy ne kelljen semmiről lemondanunk öregkorunkban sem. Számolnunk kell azonban azzal is, ha egy baleset, betegség vagy egyéb tragédia miatt mégsem érnénk meg a nyugdíjaskort. Ha hosszú távra tervezünk, akármilyen fájdalmas is, ezt az eshetőséget is számításba kell vennünk.
Mi lesz a szeretteinkkel, párunkkal, gyermekeinkkel, ha minket elveszítenek? Mi lesz a szeretteinkkel, ha életünk során mi voltunk a családfenntartók? Mi garantálja az ő megélhetésüket nélkülünk? Egyáltalán, ha gyűjtögettünk, akkor kárba vész az összes nyugdíj-megtakarításunk, ha idő előtt elhalálozunk?
A jó hír, hogy természetesen nem ez a helyzet: nyugdíj-előtakarékosságunkkal a legrosszabb eshetőség bekövetkeztekor is gondoskodhatunk szeretteink támogatásáról. Ebben a cikkben bemutatjuk, hogy mi történik a nyugdíj-megtakarításunkkal egy tragédia esetén, illetve hogy hogyan jutnak hozzá – és mennyi pénzhez – a szeretteink.
Milyen nyugdíj-előtakarékossági formák vannak?
A nyugdíj-előtakarékosság az elmúlt nagyjából két évtized egyik slágertémája lett, főleg, amióta tisztán látszik, hogy globális szinten is milyen mélyülő válságban vannak a nyugdíjrendszerek. Nincs ez másképp hazánkban sem, ez a fajta öngondoskodás itthon is egyre fontosabbá válik, hiszen a jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni. Gondoskodnunk kell arról, hogy a legfeljebb az alapszükségletek fedezésére elegendő állami nyugdíj mellett kellő megtakarításunk legyen a kívánt életszínvonal fenntartásához.
Ehhez ma Magyarországon több mint 70 különböző nyugdíjcélú megtakarítási konstrukció áll rendelkezésünkre. Választékban tehát nincs hiány, saját pénzügyi felkészültségünkhöz, hozamelvárásainkhoz, kockázatvállalási hajlandóságunkhoz, illetve élethelyzetünkhöz képest választhatjuk ki a nekünk megfelelőt.
A főbb vonásokat tekintve érdemes azonban elkülöníteni a három alapvető nyugdíj-megtakarítási típust.
Az Önkéntes Nyugdíj Pénztár (ÖNYP) keretében befizetéseinket, avagy tagdíjunkat a szolgáltató főleg magyar állampapírokba és részvényekbe fekteti a hozam érdekében. A megtakarításunkat emellett 20%-os, évi legfeljebb 150 ezer forint adóvisszatérítés is növeli.
A nyugdíjbiztosítás ugyancsak 20%, de csupán évi 130 ezer forint adójóváírást kínál. Ugyanakkor ez az egyetlen olyan nyugdíj-előtakarékossági forma, ahol nem számít, ha időközben változik a nyugdíjkorhatár: mindig a szerződéskor aktuális nyugdíjkorhatár elérésekor vehetjük fel a pénzünket. A nyugdíjbiztosítás befektetési politikájának köszönhetően egy jól egyénre szabható megtakarítási formát kínál.
A nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ) pedig egy afféle értékpapírszámla, ahová teljesen tetszőleges befizetésekkel helyezhetjük el nyugdíjra szánt megtakarításainkat. Ezekre a befizetésekre ugyancsak jár a 20%-os állami támogatás, ami évente maximum 100 ezer forint lehet. A fő különbség azonban az, hogy itt – az előző két előtakarékossági formával ellentétben – minden pénzügyi döntést magunknak kell meghoznunk: nincsenek választható, előre összeállított portfóliók, minden rajtunk áll.
Minden élethelyzet egyedi és több mint 70 megtakarítás létezik, az egyes típusok között pedig akár több millió forintos különbség is lehet.
Hogyan történik az öröklés?
Rátérve az öröklés kérdéskörére, érdemes először tisztáznunk, mit is jelent valójában az öröklés, és milyen folyamatokkal jár. Ez alapján láthatjuk majd, mennyiben változik mindez a nyugdíj-megtakarítások tekintetében.
A legfontosabb fogalom itt a hagyatéki eljárás. Ez az a procedúra, amelynek során az illetékes közjegyző tisztáz minden esetleges vitát az érintett felek között. Vagyis itt véglegesedik, ki miből milyen örökrészhez jut az elhunyt után. Ezt előzi meg az úgynevezett hagyatéki leltározás, amely során összeáll a hagyatéki eljárásban szétosztandó ingatlan-, részesedési, vagyontárgyi és ingóvagyon.
Kedvezményezett megjelölésével lényegesen megkönnyíthetjük az esetleges jövőbeni öröklési folyamatot.
A teljes eljárás már alapvetően is több hónapot vehet igénybe, nem beszélve a komplikációkról, pereskedésről, fellebbezésről. Emellett komoly anyagi vonzata is van.
- A közjegyzői munkadíjat az ügyérték vagy a ráfordított munkaidő alapján határozzák meg, amelyhez hozzájön a költségátalány, valamint az olyan kiadások térítése is, mint például a letétkezelés díja.
- Az örökösödési illeték egy meghatározott százaléka a szóban forgó ingó- vagy ingatlanvagyonnak. Ingóságok esetében nem egyenesági öröklés esetén ez 18 százalék, de egyes esetekben akár ennél is magasabb hányadot jelenthet.
- Végül pedig ne felejtsük el, hogy hagyatéki eljárásban nemcsak vagyont, hanem adósságot is örökölhetünk, amely szintén a mi pénztárcánkat terheli.
Ugyanúgy, ahogy az ingó- és ingatlanvagyon, vagy egy cégben való részesedés, úgy a megtakarítások is örökölhetőek. Ennek kondíciói azonban eltérőek lehetnek, ezért is fontos tisztázni, milyen lehetőségeink vannak az örökölhetőség terén az egyes konstrukcióknál. Ahogy ennek tisztázása fontos lehet számunkra örökösként, ugyanúgy fontos, hogy mi magunk is tudatosan döntsünk ezen a téren örökhagyóként. A megfelelő megtakarítás kiválasztásával ugyanis gondoskodhatunk szeretteink megélhetéséről, anyagi védelméről, ha velünk bármi történne.
Ahogy a következőkben látni fogjuk, bizonyos nyugdíj megtakarítási típusoknál akár az összes fent felsorolt anyagi tehertől megkímélhetjük szeretteinket. Ezzel nemcsak jelentős mennyiségű pénzt, de sok időt és vesződséget takaríthatunk meg számukra arra az esetre, ha váratlan esemény miatt nem tudnánk magunk felhasználni nyugdí-előtakarékosságunkat.
Ebben kulcsfontosságú lépés, ha olyan nyugdíj-megtakarítást választunk, ahol megadhatunk egy vagy több kedvezményezettet a szerződésben. Ezzel jócskán lerövidíthetjük a folyamatot, és külön végrendelkezés nélkül hagyhatunk nagyobb vagyont a szeretteinkre.
Mit jelent az öröklés a nyugdíj-megtakarítások esetén?
Ki a kedvezményezett és ki az örökös? A nyugdíj-megtakarítások öröklése kapcsán talán ez a két fogalom okozza a legtöbb félreértést. A kettő ugyanis nem feltétlenül jelenti ugyanazt a személyt (vagy akár személyeket).
Ahogy látni fogjuk, bizonyos megtakarítástípusoknál megadhatunk kedvezményezettet, aki halálunk esetén örökölni fogja az adott megtakarításunkat. Azonban elképzelhető, hogy más vagyonunkból ez az illető nem részesül, tehát amúgy nem örökösünk. Amennyiben viszont nem élünk ezzel a lehetőséggel, vagy nincs is ilyen lehetőség, ott a jogszerinti örökösök között kerül felosztásra ez a megtakarításunk is. De nézzük mindezt részletesen a gyakorlatban!
Miért érdemes megjelölni kedvezményezettet?
Nem minden nyugdíj-megtakarításnál, de sok esetben van lehetőségünk kedvezményezettet megjelölni a szerződéskötéskor. Hogy miért érdemes mindenképp élni ezzel a lehetőséggel? Azért, mert ha van ilyen kedvezményezett – kár egy, akár több személy –, akkor az illető(k) hagyatéki eljárás nélkül hozzájuthat(nak) a megtakarításunkhoz. Ezzel elkerülhető az, hogy a több hónapig tartó hagyatéki eljárás végét ki kelljen várni, és annak minden költségét, a közjegyzői díjat és az örökösödési illetéket meg kelljen fizetni.
Azt is említettük, hogy hagyatéki eljáráskor az esetleges adósságot is megörököljük. A most említett felállásban azonban a kedvezményezett ez alól is mentesül: anélkül veheti át a nyugdíj-megtakarítást, hogy annak értékét az egyéb adósságokkal csökkentenék.
A jó hír, hogy ez a lehetőség mind az önkéntes nyugdíjpénztár, mind a nyugdíjbiztosítás esetében elérhető, a rossz pedig, hogy a nyugdíj-előtakarékossági számlák esetében viszont nem. A következőkben külön-külön végigvesszük a három nyugdíj-megtakarítási típus öröklési feltételeit. Amennyiben mindezeket illetően bővebb magyarázatra van szüksége, szakértőink készséggel állnak rendelkezésére.
A NYESZ öröklése
Kezdjük az örökösödési szempontból legkevésbé kedvező lehetőséggel. A nyugdíj- előtakarékossági számla (NYESZ) esetében sajnos nincs lehetőség kedvezményezettet megadni, aki halálunk esetén egyszerűen hozzájuthatna ehhez a megtakarításunkhoz. Így az örökösöknek a NYESZ-szel kapcsolatban is végig kell menniük a hagyományos hagyatéki eljáráson. Az örökösök csak a folyamat lezárultával, több hónap után juthatnak a pénzhez.
Ez azt is jelenti, hogy alapesetben a megtakarítás értékét az esetlegesen örökölt adósságok is csökkentik, plusz a hagyatéki eljárás minden költsége is. Ráadásként, ha az ilyen értékpapírszámlán található befektetés nyereséges, akkor a hozam után fizetendő 15 százalékos adót is meg kell fizetnie az örökösnek.
További negatívum, hogy alapvetően nem öröklődik az a 20 százalékos állami adókedvezmény sem, amelyet ez a nyugdíj-megtakarítás is kínál egyébként. Legalábbis akkor nem, ha az örökös a teljes összeget egyben ki szeretné venni. Létezik ugyanis megoldás ezeknek a negatívumoknak a kivédésére, ez azonban magas szintű pénzpiaci ismereteket és rengeteg utánajárást kíván.
NYESZ öröklésekor ugyanis az örökösnek két választása van. Vagy felbontja az örökhagyó által kötött szerződést, és az értékpapírok értékét megkapja (ez történik akkor, ha az örökös nem tud vagy nem szeretne a befektetések világában elmélyülni), vagy átveszi a megtakarítást, és a futamidő végéig menedzseli azt.
Előbbi esetben a NYESZ számlán lévő értékpapírokat névértéken fizeti ki a szolgáltató, nem pedig piaci értéken. Ha tehát a névérték kisebb a piaci értéknél, ez kedvezőtlen feltételt jelent az örökösnek.
Utóbbi esetben nem kell mást tennünk, mint nyitni egy saját NYESZ számlát, és ide átvezettetnünk az örökölt számla tartalmát. Ilyenkor már élhetünk a 20 százalékos adókedvezménnyel is.
Ezért is érdemes megnézni, hogy a hagyatékot képező NYESZ hogyan teljesített, milyen portfóliót örököltünk, mi várható ettől a jövőben, és ez hogyan illeszkedik rövid- és hosszú távú terveinkhez, hiszen akár jelentős különbséget is jelenthet ahhoz képest, amennyit a kifizetéssel nyerhetünk.
Mennyi pénzt tud összegyűjteni nyugdíjára?
Az ÖNYP öröklése
Az önkéntes nyugdíjpénztár örökléséhez először is nézzük meg, hogyan épül fel egy ilyen megtakarítás. Vegyünk ehhez egy hipotetikus példát. Ebben a példában 25 éves futamidőre szerződünk, ezalatt pedig rendszeresen havi 25.000 Ft-ot fizetünk be megtakarításként. A kalkulált megtakarítási összeg összetevői a következőképpen alakulhatnak:
- Befizetett pénzösszeg: 7.500.000 Ft
- A megtakarítás hozamai: 8.624.503 Ft
- Kapott adó-visszatérítés: 1.500.000 Ft
- Adóvisszatérítés hozamai: 1.724.901 Ft
ÖSSZESEN: 19.349.403 Ft.
Mindebből mennyit kap meg az örökös, vagyis ebben az esetben a kedvezményezett, ha a szerződő még a lejárat előtt elhalálozik? Egyfelől megkapja a megtakarítás összegének arányos részét, méghozzá a 20 százalékos adójóváírással együtt, valamint a befektetés által elért hozamnyereséget is. Ha tehát a szerződő 25 éves futamidő mellett mondjuk 20 év után elhuny, az addigi befizetések, állami kedvezmények és hozamok teljes összegét megkapja a kedvezményezett. Ez egy alacsony, 4% körüli hozammal számolva is 14,6 millió forint körül alakul.
ÖNYP esetén a kedvezményezett megkapja a megtakarítás, az adójóváírás és a hozamok teljes összegét.
Mindezt ráadásul adó- és illetékmentesen, méghozzá jellemzően 2 héten belül. Ezért is fontos a kedvezményezett megjelölése a szerződésben, hiszen csak így érvényesülnek a fenti előnyök.
Ha azonban nincs megjelölve kedvezményezett, akkor a törvényes örökösé/örökösöké lesz a megtakarítás és a hozamnyereség teljes összege. Ebben az esetben viszont meg kell várniuk a hagyatéki eljárás végét, és viselniük kell a felmerülő költségeket is a közjegyzői díjjal és öröklési illetékkel együtt.
Ha a fenti megtakarításra vetítjük ezt, akkor kedvezményezett megjelölésekor, valamint egyenesági örökléskor az addig befizetett teljes összeg felvehető (tehát az imént kalkulált 14,6 milló forint). Nem egyenesági örökléskor azonban már jóval kedvezőtlenebbül alakul a kézhez vehető összeg: 14.600.000 x 0,82=11.900.000 Ft. Vagyis mintegy 2,7 millió forintba kerül ennél a példánál, hogy nem jelöltünk meg kedvezményezettet.
Akárcsak a NYESZ-nél, itt is van választási lehetősége az örökösnek. Kérheti a számlán tartott pénz egyösszegű kiutalását, de át is vezettetheti ezt egy másik, akár más szolgáltató által vezetett ÖNYP-számlára is.
A nyugdíjbiztosítás öröklése
A nyugdíjbiztosítások esetében egészen hasonlóan alakul a folyamat, mint az önkéntes nyugdíjpénztárnál. Amennyiben a szerződő megjelöl egy (vagy több) kedvezményezettet, akkor az illető(k) adó- és illetékmentesen, hagyatéki eljáráson kívül hozzájut(nak) a megtakarításhoz. Így őt illeti az aktuális/lejárati kötvényérték (vagyis a megtakarítási összeg) összege az adójóváírással együtt.
Léteznek azonban olyan konstrukciók is, ahol egy minimum kifizetendő összeget is meghatároz a szerződés arra az esetre, ha a piaci érték ez alá csökken, így csökken a szerződő vesztesége. Sőt, mivel biztosításról van szó, itt még a szerződésben meghatározott haláleseti biztosítási összeg és az egyes bónuszok is őt illetik.
Ha azonban nincs megjelölve kedvezményezett a szerződésben, itt is a törvényes örökösé/örökösöké a megtakarítás, mínusz az illetékek és adók összege nem egyenesági öröklés esetén.
Változás viszont, hogy itt nincs több alternatíva: a kedvezményezett vagy örökös készpénzben vagy utalással kérheti a megfelelő összeget, nem folytathatja saját neve alatt a megtakarítást.
A kifizetéshez szükséges dokumentumok
A fenti különbségek mellett azonban maga az igénylés folyamata meglehetősen hasonlóan alakul az egyes konstrukcióknál. Szükség van egyfelől a szolgáltatónál elérhető bejelentő formanyomtatvány kitöltésére. Másfelől, ennek beküldésekor mellékelni kell a halotti anyakönyvi kivonatot és a kedvezményezett vagy az örökös személyazonosságának igazolására szolgáló dokumentumokat, legyen az személyi igazolvány, lakcímkártya vagy épp adókártya.
Amennyiben nem kedvezményezett igényli a kifizetést, akkor szükséges még mellékelni a jogerős hagyatéki végzést is. Amennyiben az örökös kiskorú, úgy a jogerős gyámhivatali határozat is szükségeltetik, valamint a törvényes gyám személyazonosságának igazolására szolgáló dokumentumok is.
Utóbbi kapcsán érdemes kétszer is meggondolni, hogy tényleg kiskorú gyermekünket szeretnénk-e megadni mint kedvezményezettet. Ő ugyanis csak nagykorúsága elérésekor juthat majd a pénzhez. Ha tehát az ő neveltetését támogatnánk a hagyatékból, érdemesebb lehet inkább a törvényes gyámot megjelölni kedvezményezettként, akiben megbízunk, hogy a pénzből megfelelően gondját viseli majd a gyermeknek.
Természetesen a kiutalásnak is van költsége, ez azonban minimális, jellemzően 3.000 Ft körül alakul a legtöbb konstrukciónál.
Készüljünk fel minden eshetőségre!
Ahogy a fentiekből kiderült, ha a legrosszabb történik, és emiatt mi magunk már nem tudjuk kihasználni a nyugdíj-megtakarításunkat, szeretteinknek akkor is nagyban megkönnyíthetjük az életét a körültekintő választással. Egy jó döntéssel megkímélhetjük őket nemcsak a hosszas várakozástól, de jelentős költségektől is.
Ehhez nem kell mást tennünk, mint kedvezményezettként feltüntetni a kívánt személyt vagy személyeket a nyugdíj-megtakarítási szerződésünkben. Így a megtakarítás átvétele hagyatéki eljáráson kívül, mindössze pár hét alatt illeték- és adómentesen megtörténhet.
Erre lehetőségünk van az önkéntes nyugdíjpénztárnál és a nyugdíjbiztosításnál is, míg a nyugdíj-előtakarékossági számlánál az öröklés már jóval kedvezőtlenebbül és/vagy bonyolultabb ügymenettel alakul.
Az egyes nyugdíj-megtakarítások más-más előnyökkel rendelkeznek, ezért az örökölhetőség feltételeit is mindenképp érdemes számba venni a döntés meghozatalakor.
