Rengeteget lehet olvasni arról, hogy a nyugdíjrendszer roskadozik. A jelenlegi 65 évben meghatározott nyugdíjkorhatár fokozatos megemelése szinte elkerülhetetlen. Egyesek szerint így is csak idő kérdése, és kártyavárként omlik össze az egész állami nyugdíjrendszer.
A nyugdíjkatasztrófa képlete egyszerű: a népességszám egyre fogy, a társadalom öregszik, vagyis egyre kevesebb aktív korú munkavállalónak kell eltartania egyre nagyobb számú nyugdíjast.
Mit jelent ez a pénztárcánkra nézve?
Azok, akik most mennek nyugdíjba, még a korábbi nettó keresetük kb. 60-80 százalékát kapják meg nyugdíjként, ám a mai negyvenévesek már csak a fizetésük 30-40, legfeljebb 50 százalékára számíthatnak.
Ezt támasztja alá a KSH legutóbbi nyilvános adata is, amely szerint 2018-ban az átlagnyugdíj 120.910 forint volt, 2045-re azonban ez az összeg várhatóan vásárlóértéken, azaz reálértéken számolva körülbelül 55-60.000 forint nyugdíjnak felel majd meg.
Ha valóban nyugodt nyugdíjas éveket szeretnénk, akkor nem marad más megoldás, mint az öngondoskodás.
Ezzel kapcsolatban azonban rengeteg téves információt hallhatunk a médiában vagy olvashatunk a neten. Éppen ezért olyan kérdések merülhetnek fel bennünk, hogy vajon tudjuk-e, pontosan mit is jelent a nyugdíjcélú öngondoskodás. Ismerjük a lehetőségeinket? Átlátjuk, miként tudunk okosan félretenni úgy, hogy a nyugdíjas éveinkben se kelljen a pénz miatt aggodalmaskodnunk?
Igyekszünk most rendet tenni a fogalmak között, és az alábbi összefoglalóval egy részletes és közérthető útmutatást adni a jelenleg elérhető öngondoskodási formákról.
Mi az öngondoskodás?
A nyugdíjcélú öngondoskás a jövőnk, az anyagi stabilitásunk és a nyugalmunk biztosítása.
Akinek van megtakarítása, vésztartaléka, hosszú távú pénzügyi terve, az nem kiszolgáltatott többé sem az államnak, sem a váratlan eseményeknek. Az öngondoskodás tehát egyszerre tervezés és tudatos felkészülés a jövőre.
Legfőbb célja, hogy minden körülmények között élhető életet, biztonságot és olyan életminőséget biztosítsunk magunknak, amellyel elégedettek vagyunk.
Ebbe tágabb értelemben beletartozik az egészségünk, a szellemi és mentális kondíciónk szinten tartása is, mindenek előtt azonban a pénzügyeink, a megtakarításaink tudatos tervezése.
A nyugdíjcélú öngondoskodás tehát nem más, mint előtakarékosság a nyugdíjas éveinkre.
Manapság rendkívül fontos egy jól megválasztott megtakarítással felkészülni a nyugdíjunkra. Ezt nevezzük nyugdíjcélú öngondoskodásnak.
Azért fontos, hogy idejében elkezdjünk takarékoskodni, mert a nyugdíjszámításokból már most láthatjuk, hogy – amennyiben nem akarunk nehéz helyzetbe kerülni – az állami nyugdíj mellett gyakorlatilag elkerülhetetlen lesz az egyéni felelősségvállalás is, amit senki más nem fog megtenni helyettünk.
Jó hír azonban, hogy minél korábban felismerjük az egyéni öngondoskodás fontosságát, és minél hamarabb elkezdünk takarékoskodni a későbbi megélhetésünkre, annál kevesebb összeget elegendő félretennünk havonta ugyanakkora vagyon felépítéséhez.
Lássunk egy konkrét példát!
Nyugdíj kalkulátorunk segítségével kiszámoltuk, hogy ha a jelenlegi, 65 éves nyugdíjkorhatár elérése után 15 éven keresztül havi átlagosan 220.000 forint körüli összeggel szeretnénk kiegészíteni állami nyugdíjunkat, akkor – 5.5 %-os hozammal kalkulálva – az alábbi összegű megtakarításokkal számolhatunk havonta attól függően, hogy mikor kezdünk el félretenni:
| Takarékoskodás kezdete | Havi megtakarított összeg | Összegyűjtött teljes nyugdíj megtakarítás összege | Havi nyugdíjjárulék összege (15 éven keresztül) |
|---|---|---|---|
| 25 éves kortól | 15.000 Ft/hó | 31.482.348 Ft | 225.062 Ft/hó |
| 36 éves kortól | 30.000 Ft/hó | 30.855.209 Ft | 220.579 Ft/hó |
| 45 éves kortól | 60.000 Ft/hó | 30.998.368 Ft | 221.602 Ft/hó |
| 51 éves kortól | 100.000 Ft/hó | 31.035.897 Ft | 221.870 Ft/hó |
Láthatjuk tehát, hogy közel azonos mértékű nyugdíj megtakarításhoz és havi nyugdíj kiegészítéshez annál kisebb összeget kell havonta félretennünk, minél korábban indítjuk el a nyugdíjcélú megtakarítást.
Persze még mindig jobb későn elkezdeni, mint soha, és szerencsére számos kedvező nyugdíj előtakarékossági megoldás közül választhatunk.
A nyugdíj célú öngondoskodást ráadásul az állam is honorálja. Adóvisszatérítésekkel és kedvező szabályozásokkal ösztönzi a saját nyugdíj megtakarítások indítását.
Milyen lehetőségeink vannak a nyugdíjcélú öngondoskodásra?
Ahhoz, hogy a megélhetésünket a nyugdíjas éveinkre biztonságban tudjuk, többféle megtakarítási lehetőség közül választhatunk. Érdemes megismerni az összes opciót, hiszen teljesen más öngondoskodási terv való egy 25 éves fiatalnak, akinek még 40 év van hátra nyugdíjig, és más egy 55 éves családfenntartónak, akinek 10 év elteltével már nagy valószínűséggel szüksége lesz a félretett pénze egy részére.
Lássuk tehát milyen nyugdíj előtakarékossági lehetőségeink vannak!
Megtakarítás készpénzben
Sokan azt gondolják, hogy a legbiztosabb megoldás, ha a pénz otthon van. Ez ingyen van, nincsenek súlyos banki költségek, nincs kockázat, és bármilyen váratlan esemény adódik, a pénz azonnal kéznél van.
Valójában azonban a készpénzben tartott megtakarítás igencsak költséges és kockázatos megoldás. Az otthon tartott pénzt bármikor ellophatják, egy komoly biztonsági rendszer kialakítása pedig akár több százezer forint is lehet. Ám ez csak a kisebbik gond.
A készpénzben tartott megtakarítás gyakorlatilag nem kamatozik semmit, sőt, az infláció miatt folyamatosan veszít tényleges értékéből. Ez a megoldás valójában nem is nevezhető megtakarításnak, hisz amit ma a párnacihába, vagyis otthon a párnahuzatba, vagy malacperselybe teszünk, az 20-30 év múlva, a nyugdíjas éveinkre, már nagyságrendekkel kevesebbet fog érni.
Mennyit is veszít az értékéből az otthon tartott pénzünk? A KSH adatai szerint az éves infláció mértéke 2000-től számítva 4,4%. Ez azt jelenti, hogy amihez 2000-ben még 10.000 forintért hozzájutottunk, azért ma több, mint 22.000 forintot kell fizetnünk. Vagyis, ha a pénzünk nem kamatozik semmit, akkor hiába gyűjtögetünk, gyakorlatilag a felét út közben elveszítjük.
A könnyű hozzáférhetőség pedig szintén nem mindig előny. Könnyen vezethet ugyanis meggondolatlan pénzügyi döntésekhez, például a pénz idő előtti feléléséhez, esetleg túlköltekezéshez.
A mai modern pénzünk ráadásul egy valódi érték nélküli eszköz csupán. Míg korábban aranyfedezet volt mögötte, mára gyakorlatilag csak egy számsor a papíron, amit a bankrendszer hív életre.
A modern pénz lényege tehát a bankrendszer és a gazdaság biztonságos működésében való bizalom, ami törékeny jószág. Ha elvész ez a bizalom, és például egy háború vagy válság miatt összeomlik a gazdaság, akkor a pénz vásárlóereje is elvész.
Értéket, vagyont ugyanis nem lehet nyomtatni a bankókra. Ha pedig ez a bizalomvesztés gyors, akkor – ahogy láttunk már erre nem egy példát a modernkori történelemben – akár úgynevezett hiperinfláció is kialakulhat, és készpénzünk egyik napról a másikra teljesen elértéktelenedhet.
Gondoljunk csak például a II. Világháborút követő magyar hiperinflációra, amikor az árak gyakorlatilag fél naponként megduplázódtak.
A készpénz előnyei:
- bármikor elérhető
- nincs direkt költsége
A készpénz hátrányai :
- ellophatják
- nem kamatozik
- folyamatosan veszít az értékéből
- nincs valódi értéke
Minden élethelyzet egyedi és több mint 70 megtakarítás létezik, az egyes típusok között pedig akár több millió forintos különbség is lehet.
Megtakarítás bankszámlán
Eggyel biztonságosabb megoldás a bankszámla, ami ma már egy bevett mód a pénzünk tárolására.
A bankszámla gyakorlatilag egy banki nyilvántartás, ami pénz elhelyezésére, tárolására, utalására, felvételére és lekötésére használható.
A bank a nevünkre érkező összegeket jóváírja a számlán, teljesíti róla a megbízásainkat, és ha úgy akarjuk megtakarításban, vagyis bankbetétben elkülöníti azt.
Bankszámlát manapság már könnyen, gyorsan, bármelyik bankfiókban azonnal nyithatunk. A számlához pedig a világ minden pontján bankkártyával és akár elektronikus úton is hozzáférhetünk.
A számlán tartott pénznek persze költsége van. A bank ugyanis a számla kezeléséért meghatározott havi vagy éves díjat számít fel. Viszont azért cserébe, hogy a pénzünket nála tartjuk bizonyos mértékű, általában minimális kamatot fizet nekünk.
A kamatozás mindig a számla típusától és a választott banktól függ, de általánosságban elmondható, hogy a kamat jóval az infláció alatt van, vagyis a számlán tartott pénzünk idővel ugyanúgy veszít az értékéből, mintha otthon a széfben tartanánk. Ugyanakkor ebben az esetleges betörés okozta lopásoktól nem kell tartanunk.
A számla típusait tekintve megkülönböztetjük a folyószámlát, amit elsősorban a tranzakciók lebonyolítására használunk. A folyószámla önmagában nem tekinthető megtakarításnak, hiszen jelképes, 0.001-0.1%-os kamatozása miatt inkább csak a pénzünk biztonságos tárolására alkalmas.
Folyószámlán azonban van lehetőségünk arra is, hogy rajta tartott pénzünk egy általunk meghatározott részét egy adott időtávra lekössük. A lekötött betétek kamatozása már valamivel magasabb – de még mindig infláció alatti -, jellemzően 0,1-2% között mozog a bank, a lekötött összeg és a lekötés tartamától függően.
A folyószámla mellett létezik még a betétszámla (vagy banki megtakarítási számla) is, ami szintén félretenni kívánt pénzösszegeink elhelyezésére használható, és külön számlaszámmal is rendelkezik. Ezek – a lekötött betétekhez hasonlóan – a sima, lekötetlen folyószámlánál szintén magasabb, de általában még infláció alatti kamatot fizetnek, és ugyan itt nincs lekötési időtáv, a kamat mértéke különböző feltételek (általában havonta elhelyezett minimum összeg) függvénye. Kedvező kamatot pedig általában csak akkor kapunk, ha ezeket a feltételeket teljesítjük.
A lekötött betét és a betétszámla előnye, hogy biztonságos, egyszerű és kényelmes megoldás a pénzünk elkülönítésére. Hátránya viszont a viszonylag alacsony kamatozás és az, hogy lekötés esetén a futamidő végéig nem javasolt hozzányúlni a pénzhez, betétszámlán pedig általában ügyelni kell a feltételek teljesítésére.
Bár a lekötött betétek és a banki megtakarítási számlák rugalmas befektetések, hisz gyakorlatilag bármilyen kis összeggel elkezdhetjük, és mi dönthetjük el, hogy melyik hónapban milyen összeggel gyarapítjuk. Közös hátrányuk viszont az, hogy az infláció hosszú távon kíméletlenül megnyirbálja a rajta tárolt pénzünk értékét.
Mindemellett jó ha tudjuk, hogy a bankszámlán illetve betétszámlán megspórolt pénzünket az OBA (Országos Betétbiztosítási Alap) biztosítja 100.000 euróig, vagyis kb. 35 millió forintig. Ez tehát azt jelenti, hogy akkor is garantáltan visszakapjuk a pénzünket, ha esetleg a bankunk fizetésképtelenné válna.
Így tehát a megtakarított pénzünk lényegesen nagyobb biztonságban van egy bankban, mint otthon a malacperselyben.
A bankszámla jellegű megtakarításról összességében elmondható, hogy inkább csak rövid távra – nem nyugdíj célra – és akkor érdemes választanunk, ha tudjuk, hogy hamarosan szükségünk lesz a félretett pénzre. Éppen ezért nem érdemes nyugdíj előtakarékossági lehetőségként tekinteni sem a bankszámlára és a rajta elhelyezett lekötésre, sem a betétszámlára.
A bankszámla előnyei:
- biztonságos, nem tudják ellopni
- OBA garancia van rá
- kamatot fizet
A bankszámla hátrányai:
- infláció alatti kamatozás (értékvesztés)
- banki költségek
- nem jár rá állami támogatás
Fizikai arany befektetés
Az arany évezredeken át volt fizetőeszköz, a befektetési arany pedig a mai napig közismert, bár kevésbé elterjedt megtakarítási forma.
A fizikai aranyba történő befektetés hosszú távon viszonylag kiszámíthatónak mondható, mivel az arany értéke – bár kis kilengésekkel ingadozhat – hosszú távon viszonylag kiszámíthatóan tartja magát.
Azt azonban jó, ha tudjuk, hogy az arany árfolyama napról-napra módosul. És bár ritkán esik az arany értéke egy nap alatt jelentős mértékben, ciklikusan folyamatos árfolyam ingadozást – emelkedést, gyengülést – tapasztalhatunk. Ettől eltekintve hosszú távon tartós és stabil befektetésnek mondható.
Az arany – mivel fizetőeszköz szerepet is betölthet – akkor válik igazán értékessé, ha valamilyen pénzügyi, gazdasági katasztrófa következik be. Ez lehet akár egy háború, egy válság, vagy a pénzügyi rendszer teljes összeomlása. Ilyen esetekben ugyanis a pénz értéke általában csökkenni kezd, az aranynak azonban ilyenkor is lesz értéke.
Az egyes nemzeti bankok is épp ezért halmoznak fel bizonyos mennyiségű aranytartalékot, hogy legyen egy biztosíték, ami minden körülmények között érték marad, bármikor hozzáférhető, és akkor is van mihez nyúlni az Államnak, ha a pénz teljesen elinflálódna.
Ha aranyba szeretnénk fektetni a pénzünket, akkor vásárolhatunk aranytömböt, aranyrudat, aranylemezt, vagy legalább 900 ezerelék tisztaságú aranyérmét. Ezekhez több csatornán keresztül is hozzájuthatunk, ámérdemes mindig körültekintőnek lenni, mert sajnos sok helyen belefuthatunk átverésbe.
Jó, ha tudjuk, hogy a fizikai aranyat, mint befektetést, az MNB nem felügyeli úgy, mint a bankokon, biztosítókon vagy brókercégeken keresztül elhelyezett tőkénket.. Éppen ezért ez növelheti a befektetési kockázatunkat.
Emellett pedig érdemes szem előtt tartani azt is, hogy a fizikai aranytömbnél további problémát jelenthet a tárolás is.
Otthon tartani ugyanis aranytömböt, aranyrudat nem igazán javasolt, még széfben sem. Egyéb tárolása pedig, például trezorban meglehetősen költséges. És persze az sem egy utolsó szempont, hogy az aranytömböt kizárólag egyben tudjuk értékesíteni, nem lehet levágni és eladni belőle egy kis darabot.
Jó, ha tudjuk, hogy az arany bár időtálló befektetés, nem kamatozik. Ez pedig azt jelenti, hogy míg a részvények és más befektetések folyamatos hozamot biztosíthatnak, addig az arany értéke stagnál.
Arany befektetés esetén tehát kizárólag az árfolyam-emelkedésében bízhatunk, amire viszont semmiféle ráhatásunk nincs, és teljességgel kiszámíthatatlan, hogy milyen áron tudjuk majd eladni 20-30 év múlva, amikor nyugdíjkiegészítésként szükségünk lesz az aranyban tárolt pénzre.
Az arany befektetés előnyei:
- értékálló
- időtálló
- válságok esetén felértékelődhet
Az arany befektetés hátrányai:
- nem termel hozamot
- árfolyama ingadozó
- tárolása költséges
- csak egyben értékesíthető
- magas tranzakciós költség
- sok a csalás
- az MNB által nem felügyelt befektetés
Ingatlan befektetés
Manapság sokan azt gondolják, hogy az ingatlan a jolly joker befektetés, ezen belül is a lakáskiadás. Általában valóban érdemes lakást vásárolni ilyen céllal, de fontos, hogy mindig a teljes képet mérlegeljük.
Először is egy ingatlan befektetéshez viszonylag nagy tőkére van szükségünk, még abban az esetben is, ha hitelből szeretnénk finanszírozni a vásárlás egy részét. Másodszor pedig az ingatlan karbantartása szintén folyamatos költségekkel jár még akkor is, ha egy percig sem lakjuk.
Mindez tehát azt jelenti, hogy jelentős anyagi forrásokkal kell rendelkeznünk a befektetés elejétől kezdve folyamatosan.
Ráadásul a hozamot tekintve hajlamosak vagyunk sokszor túlbecsülni ezt a befektetési formát.
Sokan nem számolnak az ingatlant terhelő sok apró költséggel amelyek a bruttó hozam akár felét is elvihetik. Ilyenek lehetnek például a felújítások, a biztosítás költségei, az adók, illetékek, ügyvédi költségek vagy az ingatlanos költsége, amit legtöbbször szintén igénybe kell vennünk. Ezek tehát mind-mind olyan költségek, amelyek csökkentik a befektetés hozamát.
Ezen felül pedig azt is jó, ha tudjuk, hogy az ingatlan nehezen váltható pénzre, sokszor ugyanis nem könnyű eladni. Bérbeadás esetén pedig benne van a kockázat, hogy a bérlők leamortizálják a lakást, rosszabb esetben nem is fizetik a lakbért, vagy önkényesen elfoglalják a lakást és nem tudjuk őket kitenni az ingatlanból.
Az ingatlanbefektetés esetében az ár ugyancsak kockázatot jelenthet. Hiszen az ingatlanpiac is egy piac, vagyis a kereslet-kínálat szabályai szerint alakulnak az ingatlanok árai.
Ha pedig éppen egy olyan időszakban lesz szükségünk az ingatlanban álló pénzre – például azért mert nyugdíjba vonulunk -, amikor nem olyan kedvező a lakáspiaci helyzet, akkor akár sokat is bukhatunk ezzel a befektetéssel.
Az ingatlan előnyei:
- értékálló
- nem lopják el, nem megy csődbe
- gyakorlati haszna van (lakható)
Az ingatlan hátrányai:
- tőkeigényes
- fenntartása költséges
- nem likvid
- a hasznosítás kockázatos
Magyar állampapírok, kötvények
Az állampapír, vagy államkötvény szintén egyre kedveltebb befektetési forma, amit sokan a bankbetétek helyettesítőjeként használnak. Bár az állampapír hasonlóan biztonságos befektetés, mint a bankbetét, ugyanakkor egyes papíroknak valamennyi árfolyamkockázata mégis lehet. Cserébe viszont az állampapírokkal valamivel magasabb hozamot is elérhetünk, mint a bankbetétek esetében.
Fontos tudni, hogy az állampapír, az állam által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, ami gyakorlatilag azt tanúsítja, hogy az államnak kölcsönadtunk.
Vagyis ha állampapírt veszünk, akkor valójában az államnak hitelezünk, ezért cserébe pedig hozamot kapunk. A legtöbb papír esetében menet közben (általában évente) kamatot kapunk, ha pedig lejár az állampapír futamideje, az állam visszafizeti nekünk a tőke teljes összegét is.
Manapság több különböző típusú Államkötvény közül választhatunk, a vásárlásukhoz pedig csupán egy értékpapírszámlára van szükségünk.
A magyar államkötvényeket ma már szinte kizárólag elektronikus, vagyis dematerializált formában tudjuk megvásárolni. Ez alól csak néhány papír kivétel, mint például a Kincstári Takarékjegy vagy a papír alapú MÁP+, amit nyomtatott formában vásárolhatunk meg a postán.
Nagy előnye az Államkötvénynek, hogy az értékpapír teljes futamideje alatt bárki megveheti. A vásárláshoz mindössze egy értékpapírszámla szükséges, ami szinte bármelyik banknál, brókercégnél, postán, vagy az Államkincstár fiókjaiban elérhető.
A jelenleg forgalomban lévő állampapírok típusáról pedig legegyszerűbben a Magyar Államkincstár oldalán tájékozódhatunk.
Az állampapírok több típusát is megkülönböztetjük: tudunk vásárolni fix és változó kamatozású papírokat.
Fix kamatozás esetén előre tudjuk, hogy a futamidő végén pontosan mennyi kamatot fogunk kapni. Míg változó kamatozás esetén csak azt tudjuk, hogy milyen tényezőktől függ majd a kamatkifizetés. (pl. inflációkövető állampapír)
Például ha 1 millió forintot fektetünk be 4%-os fix kamatozású állampapírba, akkor évente 40 ezer forint kamatot fogunk kapni. Minden kifizetéskor pontosan erre az összegre számíthatunk, a futamidő végén pedig a befektetett 1 millió forintot is visszakapjuk.
Egy változó kamatozású állampapír esetén azonban csak azt tudjuk előre, hogy például infláció +2% kamatot kapunk. Tehát a tényleges kamat az infláció változásával nő, vagy akár csökkenhet is.A másik fontos csoportosítási szempont a futamidő. Létezik fél-, egy-, kétéves de akár tíz és tizenöt éves futamidejű állampapír is. Ugyanakkor a jelenleg forgalomban lévő legnépszerűbb állampapírok lejárata többnyire 3 vagy 5 év.
Az állampapírok között elnevezésben megkülönböztetjük a rövid lejáratú, vagyis egy évnél rövidebb futamidejű papírt, ami a kincstárjegy, az egy évnél hosszabb lejáratú pedig az államkötvény. Mindig olyan futamidejű papírt érdemes választani, amennyi időre nélkülözni tudjuk a befektetett összeget. Ha időközben mégis szükségünk lenne a megtakarításra, az állampapírt bármikor eladhatjuk. Azt azonban fontos tudnunk, hogy ha lejárat előtt lesz szükségünk a pénzünkre, és a körülmények számunkra kedvezőtlenül alakulnak, akkor akár bukhatunk is.
Érdemes megemlíteni az államkötvények között a legújabb, kifejezetten nyugdíjcélú megtakarítást a nyugdíjkötvényt, melynek bevezetése folyamatban van.
Egyelőre csak a szabályozás tervei ismertek, de például az nem, hogy a többi nyugdíjcélú megtakarításokhoz hasonlóan erre is jár-e majd a 20%-os adókedvezmény.
Működése várhatóan a Babakötvényhez lesz hasonló, vagyis egy kifejezetten hosszú futamidejű állampapír konstrukciót lehet majd vásárolni, melynek legfőbb hátránya várhatóan az, hogy kizárólag a nyugdíjba vonulás után lehet csak hozzáférni.
Az állampapír kényelmes és biztos megtakarítási forma, ám nem teljesen kockázatmentes. Ha ugyanis az állam nem tud fizetni, akkor bizony elveszíthetjük a befektetett pénzünket. Erre persze viszonylag kevés esély van, nem túl valószínű, hogy államcsőd történik egyik napról a másikra. Mégis érdemes szem előtt tartani ezt a kockázatot, különösen a 10-15 évnél hosszabb futamidejű államkötvények esetében.
Az állampapír előnyei:
- biztonságos
- bármikor eladható
- államilag garantált visszafizetés
- bankbetétnél magasabb hozam (2-5%)
Az állampapír hátrányai:
- hosszú távon is csak mérsékelt hozam
- államcsőd esetén elbukhatjuk
- kamatadó terheli, kivéve: 2019. június 1-jét követően vásárolt Állampapírok
- nincs rá állami támogatás
Hosszú távú, nyugdíjcélú megtakarítás egyedi részvényekkel, részvényalapokkal
A hosszú távú, kedvező hozamot biztosító megtakarítás egyik kedvelt alternatívája a részvény.
A részvény tulajdonjogot és egyéb jogokat, például osztalékra való jogot megtestesítő értékpapír.
Magyarán a részvény egy vállalatban szerzett részesedést jelenti.
Részvényt csak részvénytársasági formában működő cég bocsáthat ki.
A részvény lehet nyomdai úton előállított, vagy elektronikus. Manapság ez utóbbi sokkal gyakoribb, a tőzsdén kizárólag dematerializált, vagyis elektronikus úton előállított részvénnyel kereskedhetnek a cégek.
Miért olyan kedvelt befektetési forma a részvény? Legfőképp azért, mert a részvénytársaságok a modern gazdaság fő mozgatórugói, hiszen folyamatos profitot termelnek. A részvényekkel tehát hosszú távon kiváló hozamok érhetők el.
Hozamot két módon realizálhatunk. Egyrészt osztalékokon keresztül, ha nyereséges a cég (és a menedzsment osztalékfizetés mellett dönt), másrészt pedig az árfolyam emelkedésen keresztül. Vagyis, ha drágábban tudjuk eladni a részvényt, mint ahogy megvettük.
A részvény adás-vétel ma már pofon egyszerű. Gyakorlatilag csak egy értékpapírszámla szükséges hozzá, amit viszonylag kedvező havi díj ellenében bármelyik bankfiókban vagy brókercégnél nyithatunk, és már kereskedhetünk is a papírokkal. Bármikor eladhatjuk a meglévő részvényeinket, és újakat vásárolhatunk.
A magas hozamnak azonban magas a kockázata is. Az árfolyamváltozás ugyanis rövid távon meglehetősen kiszámíthatatlan, mivel akár egy napon belül is rengeteget változhat.
Ezeket az egyes részvényeknél jelen lévő árfolyamváltozást tudjuk némiképp korrigálni, ha nem konkrét részvényeket, hanem több száz vagy akár több ezer részvényből összeállított részvény befektetési alapot vagy részvényekbe fektető ETF-et (tőzsdén kereskedett befektetési alap) vásárolunk. Míg előbbi általában aktívan menedzselt, utóbbi tipikusan egy nagyobb részvényindex mozgását követi le.
A részvényalapokban található sok különböző részvény kilengései összességében már nem annyira érezhetőek, így befektetési kockázatunk is kisebb, mintha konkrét részvényeket vásárolnánk. (Természetesen általában hozamunk is kisebb lesz.) Befektetésünk sokkal inkább fog a piac egészétől függeni mint az egyes cégek működésének sikerességétől.
Mind a részvényekbe, mind a részvényalapokba történő befektetés a fentiek miatt bizonyos szintű szakértelmet és folyamatos figyelmet kíván. Továbbá azt is fontos tudni, hogy sem a részvények sem a részvényalapok esetén nincs garantált hozam. Így akár az is előfordulhat, hogy a pénzünk jó részét elveszítjük egy kedvezőtlen piaci helyzetben.
Nyugdíjcélú befektetés gyanánt érdemes tehát nem csak egyetlen cég részvényébe fektetni, hanem a kockázatot a lehető legjobban megosztani és portfóliókban gondolkodni.
Ha nyugdíjra gyűjtünk, de mégsem szeretnék elköteleződni 20-30-40 évre, akkor lehetőségünk van arra, hogy Tartós Befektetési Számlát (TBSZ) nyissunk. Ennek előnye, hogy öt év után nincs rá kamatadó, és a részvényből származó osztalék, illetve árfolyamnyereség utáni adózás is kedvezőbb.
A részvény előnyei:
- magas hozam
- bármikor eladható
- a kockázat megosztható
- osztalékot is fizethet
- TBSZ számlával nincs kamatadó
A részvény hátrányai:
- nincs tőkevédelem (akár az összes pénzünket elveszíthetjük)
- nincs garantált hozam
- rövid távon nagy az árfolyam ingadozás
- szakértelmet kíván
- kamatadó terheli, kivéve: TBSZ
Mennyi pénzt tud összegyűjteni nyugdíjára?
Nyugdíjcélú megtakarítás nyugdíjkatasztrófa esetére
Az eddigiekből láthattuk, hogy többféle alternatíva is rendelkezésünkre áll, ha szeretnénk a jövőnket anyagilag is biztonságban tudni. Ha azonban kifejezetten a nyugdíjas évekre gyűjtünk, akkor érdemes a direkt nyugdíjcélú megtakarítások közül választanunk.
Magyarországon jelenleg több mint 80 féle nyugdíj-előtakarékossági forma létezik. Ezen belül a nyugdíj megtakarítások három fő fajtája:
- önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítás (ÖNYP)
- nyugdíjbiztosítás
- nyugdíj előtakarékossági számla(NYESZ)
Önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP)
Az Önkéntes Nyugdíjpénztár a legrégebben létező nyugdíj megtakarítási forma. Legfőbb előnye, hogy viszonylag alacsony havidíj mellett indítható. Sok szempontból rugalmas előtakarékosság, és állami támogatás is igénybe vehető rá.
ÖNYP megtakarítást már havi 4.000 forinttal elkezdhetünk, és a befizetéseink után évente 20%-ot, maximum 150.000 forint adókedvezményt is visszaigényelhetünk az államtól.
A nyugdíjpénztár a nála elhelyezett megtakarításainkat jellemzően Magyar Állampapírba és magyar cégek és külföldi értékpapírjaiba fekteti. Ezen belül a portfólió kockázatát mi választhatjuk ki, az elért hozamot pedig a pénztár jóváírja a nevünkre szóló számlán.
A hozamot tekintve látnunk kell azt, hogy az ÖNYP teljesítménye – kiváltképp a kockázatkerülőbb protfoliókban – erősen függ a magyar állampapírok mindenkori teljesítményétől, és természetesen az egyes pénztárak, illetve azon belül az egyes befektetési portfóliók más-más hozamot termelhetnek nekünk. Eddig kb. 6-7%-os éves átlag hozammal lehetett számolni, ami azonban a magyar állampapírok kamatainak csökkenésével a jövőben néhány százalékkal szintén csökkenhet.
Mint minden befektetésnek a nyugdíjpénztárnak is vannak bizonyos költségei. Ez a kiválasztott pénztár és a befizetések összege szerint sávosan változik, jellemzően a befizetett összeg 2-5%-a között alakul.
Fontos tudni, hogy a költség mindig a befizetésekből, nem pedig a tőkéből kerül levonásra, a sávos költségek miatt pedig minél többet fizetünk be, arányaiban annál kevesebb lesz a költségünk.
További jó hír, hogy a 2020 márciusában bevezetett Teljes Költségmutató (TKM) nyomán költség szerint is könnyen és gyorsan összehasonlíthatóvá váltak az egyes nyugdíj megtakarítások (így az ÖNYP-k is), megszűntek továbbá a nagyon drága megoldások.
Az Önkéntes Nyugdíjpénztári megtakarítás egyik legfőbb hátránya, hogy a megkötésétől számított 10 évig gyakorlatilag nem nyúlhatunk a pénzünkhöz (kivéve, ha közben nyugdíjba megyünk). 10 év után is kizárólag a hozamokat – a tőkét nem – vehetjük ki adómentesen, ezt viszont 3 évente megismételhetjük.
Szintén fontos tudni, hogy az ÖNYP a mindenkori nyugdíjkorhatárhoz van kötve, vagyis ha emelkedik a nyugdíjkorhatár például 70 évre, akkor a megtakarításunk futamideje egyik napról a másikra meghosszabbodhat.
Nyugdíjbiztosítás
A legmodernebb nyugdíjcélú megtakarítás a nyugdíjbiztosítás, ami tulajdonképpen azt jelenti, hogy a nyugdíjra félretett pénzünk egy biztosítónál gyűlik, és egy befektetési alapkezelő kezeli.
Ma már több, mint 70 féle konstrukcióból választhatunk, és az egyes megoldások között óriási hozam- és költségkülönbségek lehetnek, éppen ezért szakértő segítsége nélkül nem érdemes belevágni.
Nyugdíjbiztosítást havi 8.000 forinttal indíthatunk, és tekintve, hogy a megtakarításunkat biztosítónál tartjuk, ha akarunk, számos kiegészítő biztosítási szolgáltatást is kedvező áron igénybe vehetünk mellé, mint például a rokkantsági, baleset- vagy életbiztosítást.
A befektetési portfóliót saját magunk (akár szakértői segítséggel) állíthatjuk össze, számos (10+) befektetési alap közül választhatunk, melyek között vannak hazai és külföldi, garantált és kockázatosabbak alapok is.
Hozamot tekintve természetesen egy kockázatosabb alappal itt is magasabb hozamot érhetünk el, egy jól kezelt részvényalappal például akár éves 8-9%-os hozam is realizálható 10-15 éves időtávon.
Mivel a nyugdíjbiztosítás is alapvetően egy hosszú távra szóló előtakarékossági forma, ezért a szerződéstől függően büntetés nélkül itt sem férhetünk hozzá a pénzünkhöz. Ráadásul a nyugdíjbiztosítás az első 2-3 évben nem is szüneteltethető, tehát a havi megtakarítási összeget érdemes mindig úgy kalkulálni, hogy minden hónapban biztosan félre tudjuk tenni azt.
A nyugdíjbiztosítás – ha a nagy átlagot nézzük – nem a legolcsóbb befektetési forma, ugyanis a jó költségszerkezetű módozatok mellett léteznek közepes magas költségű és igen drága módozatok is. Ám köszönhetően a több lépcsőben bevezetett Teljes Költség Mutató (TKM) palfonoknak, valamint a 2017-es Etikus Életbiztosítási Kocepciónak , még letisztultabb lett a piac, a költségek pedig nemcsak csökkentek és kevésbé szórnak, de jobban átláthatóak és összehasonlíthatóak lettek.
Ellentétben a ÖNYP-vel a nyugdíjbiztosítás fontos előnye, hogy nem a mindenkori nyugdíjkorhatárhoz van kötve. Tehát ha időközben emelik a nyugdíjkorhatárt, az a futamidőt itt semmilyen szinten nem befolyásolja, a szerződő már a kötéskor hatályos nyugdíjkorhatár betöltésekor tud nyugdíjcélú kifizetéssel élni.
Másik fontos, itt is meglévő előny pedig a befizetések után elérhető adójóváírás, ami éves befizetésünk 20%-a, maximum 130.000 forint.
Nyugdíj előtakarékossági számla (NYESZ)
A hosszú távú öngondoskodás és kockázatmegosztás harmadik kiváló eszköze a Nyugdíj Előtakarékossági Számla (NYESZ), ami egy speciális értékpapírszámla.
Ezen keresztül szinte korlátozás nélkül, saját belátásunk szerint bármilyen értékpapírt, tehát részvényt, kötvényt, állampapírt vagy befektetési alapot is vásárolhatunk.
NYESZ számlát már akár egy 5.000 forintos kezdő befizetéssel is nyithatunk, nincs rendszeres fizetési kötelezettség, mi döntjük el tehát, hogy havonta milyen összeggel gyarapítjuk a megtakarításunk. Ahogy azt is, hogy a NYESZ számláról milyen értékpapírokba fektetünk.
A NYESZ számla is támogatott, így fő előnye, hogy 20%-os adókedvezmény szintén jár rá, vagyis a személyi jövedelemadóból évente egyszer visszaigényelhetjük az adott évi befizetéseink 20%-át, maximum 100.000 forintot.
A NYESZ számlán lévő megtakarítás örökölhető, és 100.000 euróig vonatkozik rá a BEVA (Befektető-Védelmi Alap) védelem is. Vagyis a befektetés az értékpapírok eltűnése esetén is garantált, de természetesen az árfolyamveszteség ellen itt nem kapunk garanciát, a befektetői kockázat az általunk megvásárolt értékpapíroktól függ.
Nyugdíj előtakarékosságok állami támogatása
Mint láthattuk, a nyugdíjcélú megtakarítások fontos előnye, hogy 20% adóvisszatérítés is jár hozzájuk:
- Önkéntes nyugdíjpénztár után: 20%, max 150.000 Ft /év
- Nyugdíjbiztosítás után: 20%, max 130.000 Ft /év
- Nyugdíj Előtakarékossági Számla esetén: 20%, max 100.000 Ft /év
Jó, ha tudjuk, hogy ezek az adókedvezmények össze is vonhatók, tehát több nyugdíj előtakarékosság indítása esetén, a három nyugdíjcélú megtakarításra évente összesen akár 280.000 Ft adókedvezményt is igénybe tudunk venni.
Ez tulajdonképp egy plusz kiegészítés az államtól az öngondoskodásért cserébe, ami a megtakarításainkat növeli, és mivel visszaforgatásra kerül a befektetésbe, többlethozamot is termel nekünk. Így lényegesen több pénzünk lesz a nyugdíjas éveinkre, mintha a kedvezmény nélkül takarékoskodnánk.
Nem szabad ugyanakkor elfelejtenünk, hogy az állami támogatásnak ára van, az csak abban az esetben marad valódi előny, ha a tényleg nyugdíjcélból vesszük fel a pénzünket. Az önkéntes pénztár esetén ugyanis komoly adóterhek fizetésére-, a nyugdíjbiztosítás és a NYESZ esetén pedig az adókedvezmény büntetéses visszafizetésére vagyunk kötelezve, ha idő előtt nyúlunk tőkénkhez.
Persze nem csak az adófizetési kötelezettség miatt nem érdemes idő előtt hozzányúlni a megtakarításhoz. Hanem azért is, mert ha feléljük a nyugdíjkiegészítésre szánt pénzt, akkor nagy valószínűséggel idős korunkban még jobban ki leszünk szolgáltatva anyagilag.
Bármely öngondoskodási formánál a legfontosabb tehát, hogy minden esetben a jelenlegi lehetőségeinkhez és a jövőbeni céljainkhoz leginkább passzoló megtakarítást válasszuk.
Nincs két teljesen azonos termék a piacon, és akár az is könnyen előfordulhat, hogy egyszerre több előtakarékossági típus is szóba jöhet nekünk. Ahhoz, hogy minden szempontot mérlegelni tudjunk és a lehető legjobb megoldást megtaláljuk, érdemes nyugdíjszakértő segítségét igénybe vennünk.
Hogyan gondoskodjunk tehát a nyugdíjas éveinkről?
Azt már tudjuk, hogy a nyugdíjrendszer a jelenlegi formájában nem fenntartható. Ha szeretnénk idős korunkban is méltóságteljesen élni, akkor elkerülhetetlen, hogy még az aktív éveink alatt saját, névre szóló nyugdíjkiegészítést építsünk.
Amint a cikkből is láthattuk, többféle öngondoskodási lehetőség közül választhatunk, és viszonylag könnyű elveszni az egyes formák között. Mindegyik típusnak megvannak a maga előnyei, hátrányai és kockázatai.
Éppen ezért a legfontosabb, hogy reálisan lássuk a céljainkat és a lehetőségeinket. Mérlegelnünk kell, hogy hány évre, mekkora összeggel és milyen kockázatviselési hajlandóság mellett szeretnénk, illetve tudunk megtakarítani.
A legideálisabb mindig egy vegyes portfólió kialakítása, de természetesen itt is igaz a mondás: bármilyen befektetés jobb, mint egy nem létező megtakarítás.
Ha kicsit is bizonytalanok vagyunk a választásban, a befektetési stratégia átgondolásában, akkor érdemes szakemberhez fordulnunk.
A biztos megélhetés nyugdíjas éveinkben, életünk legfontosabb döntése lehet, nem beszélve arról, hogy az egyes előtakarékossági formák között 15-20 éves távlatban akár milliós hozam különbségek is lehetnek.
Ha tehát szeretnénk biztosra menni, az öngondoskodási típusok közül érdemes kifejezetten nyugdíjcélú megtakarítást is indítani, amely garantálja a nyugodt és anyagilag kiegyensúlyozott nyugdíjas éveket, és még adóvisszatérítés is jár utána.
Tegye meg az első lépést most!
