Az öregségi nyugdíj fogalmát senkinek sem kell magyarázni: ez az a juttatás, amit a ledolgozott munkával töltött éveink után vehetünk igénybe, a jelenlegi szabályozás alapján alapesetben legkorábban 65 éves korunktól.
De sajnos történhet az életünkben már a nyugdíjkorhatár elérése előtt jó néhány olyan dolog, aminek következtében igénybe kell vennünk a társadalmi védőháló segítségét – valamilyen juttatás formájában. A tragikus életesemények bekövetkeztekor számos olyan, a nyugdíjhoz hasonló ellátás jöhet szóba, mint az özvegyi nyugdíj vagy az árvasági ellátás.
Akkor is számíthatunk valamilyen állami támogatásra, ha megrendül az egészségünk és rehabilitációra van szükségünk, esetleg oly mértékben módosul a munkaképességünk, hogy rokkanttá válunk. Annak ellenére, hogy a köznyelv ezt rokkantnyugdíjnak hívja, ez jogilag nem sorolható a nyugellátások körébe.
Az elérhető juttatások köre nagyon tág – sokszor nem is tudjuk, mire vagyunk jogosultak. Ebben a cikkben a nyugdíjszerű ellátásokat tekintjük át részletesen.
Mi a nyugdíj?
Hazánkban a nyugdíjak folyósítását a társadalombiztosítási rendszeren keresztül bonyolítják. Ebben a rendszerben a nyugdíjszolgáltatásoknak két fő típusa létezik:
- A saját jogú nyugellátás nem más, mint az öregségi nyugdíj. Öregségi nyugdíjra az jogosult, aki betöltötte a nyugdíjkorhatárt és rendelkezik legalább 20 év szolgálati idővel. Ezen a kategórián belül egyetlen fontos kivétel van, ez pedig a nők kedvezményes nyugdíjára vonatkozik. Azt jelenti, hogy minden olyan nő jogosult öregségi teljes nyugdíjra – életkorától függetlenül –, aki rendelkezik legalább 40 év jogosultsági idővel.
- Hozzátartozói nyugellátást – több, később részletezett feltétel esetén – az elhunyt hozzátartozója (legtöbbször házastársa, élettársa, eltartott gyermeke vagy szülője) kaphat, amennyiben az elhunyt öregségi nyugdíjra volt jogosult. Ennek típusai az özvegyi nyugdíj, az özvegyi járadék, az árvaellátás és a szülői nyugdíj. Ezeknek egy részét egy éven keresztül folyósítják, de a részletekről a vonatkozó fejezetekben lesz még szó.
Mi nem nyugdíj?
2012. január 1-je óta a megváltozott munkaképességűek (a továbbiakban: rokkantak) nem a nyugdíjrendszer, hanem az egészségbiztosítási rendszer (korábban OEP, azaz Országos Egészségpénztár, most NEAK, azaz Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő) fennhatósága alá tartoznak, így a juttatásokat is innen kapják. Mivel korábban ez az ellátás is a nyugdíjrendszerbe tartozott, ezért is alakult ki a rokkantnyugdíj kifejezés, amit ma már helyesen rokkantsági ellátásnak vagy megváltozott munkaképességűeknek járó ellátásnak kell hívnunk.
Nyugdíjjellegű juttatásban 2021-ben 2,5 millióan részesültek, közülük bő 2 millió fő volt öregségi nyugdíjazott, félmillióan pedig hozzátartozói nyugellátást kaptak. A KSH adatai szerint rokkantsági ellátást 281.840 fő vett igénybe.
A továbbiakban a hozzátartozói nyugellátásokkal (özvegyi nyugdíj, árvaellátás és szülői nyugdíj), a második részben pedig a megváltozott munkaképességűeknek járó ellátással foglalkozunk.
Hozzátartozói nyugellátások
A hozzátartozói nyugellátás olyan rendszeres pénzbeli juttatás, amelyet akkor kaphat meg egy elhunyt hozzátartozója, ha az elhunyt a haláláig rendelkezett meghatározott mértékű szolgálati idővel (és/vagy nyugdíjra jogosult volt), illetve a nyugdíjigénylő is megfelel bizonyos feltételeknek. (A feltételek egyes ellátástípusok esetén különbözőek, ezeket a későbbiekben részletesen is látni fogjuk.)
Több típusú hozzátartozói nyugellátás létezik és mindegyik igénybevétele különböző feltételekhez kötött.
Az ellátások ideiglenesen, leggyakrabban 1 évig járhatnak, ezt követően, bizonyos feltételek teljesülése esetén később akár folyamatosan is). Igényelheti az elhunyt házastársa, élettársa, eltartott gyermeke vagy szülője – de, ahogy arra utaltunk, a jogosultság feltételei pontosan meghatározottak. A hozzátartozói nyugellátásra jogosultság szempontjából halálesetnek számít az eltűnés is, ha a nyomozás lezárultával azt a bíróság jogerősen megállapította.
A hozzátartozói nyugellátások típusai:
- özvegyi nyugdíj;
- özvegyi járadék;
- árvaellátás;
- szülői nyugdíj.
Özvegyi nyugdíj
Özvegyi nyugdíjat az kaphat, akinek házastársa, bejegyzett élettársa, élettársa
- öregségi nyugdíjasként halálozott el; vagy
- megszerezte a nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati időt.
A nyugdíjigénylőnek pedig meg kell felelnie a következő feltételek közül valamelyiknek:
- betöltötte a nyugdíjkorhatárt; vagy
- az egyedül maradt szülő minimum 2 árvát nevel; vagy
- 50%-osnál magasabb fokú a rokkantsági szintje.
Élettárs (tehát nem házastárs) csak akkor részesülhet özvegyi nyugdíjban, ha
- az elhunyttal közös gyermekük született, és legalább egy éven keresztül megszakítás nélkül együtt éltek; vagy
- nincs ugyan közös gyermekük, de legalább tíz éven keresztül, megszakítás nélkül együtt éltek.
További feltétel, hogy az élettárs korábban még nem kapott (pl. egy előző házastársa/élettársa halálát követően) özvegyi nyugdíjat.
Ugyanakkor az a különélő és az az elvált házastárs is igényelheti, akinek az elhunyttal szemben jogerősen megítélt tartásdíj jár.
Élettársi kapcsolatnak nevezzük azt, amikor két személy házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése nélkül él közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben, és ugyanakkor egyiküknek sincs mással házassága, élettársi kapcsolata és akik nem állnak egymással egyenes ági rokonságban vagy testvéri, féltestvéri kapcsolatban.
Ideiglenes, majd hosszabb időn át tartó özvegyi nyugdíj
Aki özvegyi nyugdíjra jogosult, először úgynevezett ideiglenes özvegyi nyugdíjat igényelhet, majd ezt követően, bizonyos feltételek teljesülése esetén akár hosszabb időn át tartó özvegyi nyugdíjat is. A két kategória között csak a jogosultság időtartamában és a feltételekben van különbség. Illetve a hosszabb időn át tartó előfeltétele az ideiglenes özvegyi nyugdíj.
Az ideiglenes özvegyi nyugdíj a megváltozott helyzethez való alkalmazkodás átmeneti megkönnyítését célozza. Ezt az elhunyt halálától legfeljebb 1 évig kaphatjuk meg.
Összege annak az öregségi nyugdíjnak a 60%-a, amely az elhunytat a halála időpontjában megillette.
A hosszabb időn át járó özvegyi nyugdíjat az ideiglenes özvegyi nyugdíj lejárta után igényelheti az, aki a házastárs halálakor az alábbi 3 feltétel valamelyikét teljesíti:
- betöltötte a nyugdíjkorhatárt, de nincs saját nyugdíja;
- vagy megváltozott munkaképességű (azaz egészségi állapota legfeljebb 50%-os);
- vagy házastársa jogán olyan gyermeket tart el, aki árvaellátásra jogosult, fogyatékkal él, illetve tartósan beteg, netán házastársa jogán legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodik.
Milyen mértékű az özvegyi nyugdíj?
Az özvegyi nyugdíj mértéke mindig az elhunytat megillető nyugdíj összegétől függ: annak meghatározott százaléka. Amennyiben a fentiek alapján jogosult megözvegyült félnek nincs saját nyugdíja, akkor az elhunyt nyugdíjának 60%-át kaphatja. Ha viszont saját nyugellátásban részesül, akkor más a helyzet: ez esetben az özvegyi nyugdíj mindössze a 30%-a az elhunyt öregségi nyugdíjának.
Más a helyzet akkor, ha az özvegynek több mint 10 éve van hátra a nyugdíjkorhatár eléréséig, és nem nevel legalább 2 árvát. Ez esetben ugyanis csak az ideiglenes özvegyi nyugdíjra jogosult, a hosszabb időn át tartóra nem. Mértéke az elhunyt nyugdíjának 60%-a.
Hogyan igényelhető az özvegyi nyugdíj?
Bár azt hihetnénk, hogy alanyi jogon mindenki megkapja, aki jogosult rá, ez nincs így. A lakóhely vagy tartózkodási hely szerint illetékes kormányhivatal járási hivatalába kell benyújtani a kitöltött igénybejelentő adatlapot. Az eljárás díjmentes.
Mi az az özvegyi járadék?
Bár az elnevezés nagyon hasonlít, az özvegyi járadék mégsem azonos az özvegyi nyugdíjjal.
Az özvegyi járadék fogalmának magyarázatára azért van szükség, mert vannak olyan megözvegyültek, akiknek a házastársa 2010. november 3-a és 2011. január 31-e között a magánnyugdíjpénztárból (MANYUP) visszalépett az állami társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe. Nekik az ekkor hozott törvénymódosítás alapján özvegyi járadék jár, ha annak összege magasabb, mint amennyi az özvegyi nyugdíj lenne.
Az özvegyi járadékot tehát némiképp másként számolják, mint a nyugdíjat: mértékének alapját az elhunyt társadalombiztosítási egyéni számláján felhalmozott összeg képezi. Ebben az esetben a Nyugdíjbiztosítási Alap fizeti az özvegyi járadékot az elhunyt házastársa vagy élettársa számára.
Árvaellátás
Az a gyermek jogosult árvaellátásra, akinek egyik szülője
- öregségi nyugdíjasként halt meg; vagy
- korábban, a halála pillanatáig rendelkezett a nyugdíjjogosultsághoz szükséges meghatározott mértékű szolgálati idővel.
A vértestvéreken túl jogosultak az árvaellátásra azok a gyermekek is, akiket együtt, egy háztartásban neveltek a házasságban vagy élettársi közösségben élő szülők vagy nevelőszülők.
Az árvaellátás alapvetően a gyermekek 16. életévének betöltéséig jár, ám azok, akik nappali képzésben továbbtanulnak, a tanulmányaik teljes időtartama alatt, de maximum 25 éves korukig még igényelhetik.
Az árvaellátás akkor is folyósítható, ha az árva valamilyen betegség, testi vagy szellemi fogyatékosság miatt magántanulóként tanul: ezt a tanulmányokat biztosító iskolával kell igazoltatni.
Továbbá az is megkaphatja, aki 25 évesnél fiatalabb, és nem nappali képzésben tanul, hanem olyan, legalább heti 7 órás felnőttképzésben, ami nem távoktatásos formájú.
Árvaellátás 16 éves korig jár annak a gyermeknek, akinek az elhunyt szülője öregségi nyugdíjas volt, vagy legalábbis rendelkezett a megfelelő mértékű szolgálati idővel.
A fent részletezett tanulmányokat akár belföldön, akár külföldön is lehet folytatni, mindkét esetben lehet árvasági ellátásért folyamodni.
Milyen mértékű az árvaellátás?
Annak az öregségi nyugdíjnak a 30%-a, ami az elhunytat a halála időpontjában megillette.
60%-os mértékű árvaellátás jár annak a gyermeknek, akinek életben lévő szülője megváltozott munkaképességű személy, vagy akinek mindkét szülője elhunyt. Ez utóbbi esetben is csak egy szülő után vehető igénybe az ellátás, de a magasabb nyugdíj összegét veszik figyelembe.
Minimális összege 2022-ben havi 50.000 Ft.
Hogyan igényelhető az árvaellátás?
Ha az elhunyt korábban részesült nyugdíjban, akkor a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóságán kell benyújtani a személyes adatokkal kitöltött formanyomtatványt. Ha ez a helyzet nem állt fenn, akkor a kitöltött dokumentumokat elektronikusan vagy személyesen kell eljuttatni a területileg illetékes kormányhivatali járási hivatalába. Az eljárás mindkét esetben díjmentes.
Szülői nyugdíj
Szülői nyugdíjra az a szülő vagy nagyszülő jogosult, aki gyermeke vagy unokája halálakor már elmúlt 65 éves vagy megváltozott munkaképességű volt, és ezzel együtt őt a gyermeke vagy unokája legalább a halálát megelőzően legalább egy évig túlnyomó részben eltartotta.
Ez azt jelenti, hogy a szülő vagy nagyszülő saját nyugdíjának havi összege nem haladta meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, ami 2022-ben havi 28.500 Ft.
Az a szülő vagy nagyszülő is kaphat szülői nyugdíjat, aki gyermekének vagy unokájának halálakor megváltozott munkaképességű volt. Továbbá az a szülő is, aki gyermeke halálakor ugyan nem volt megváltozott munkaképességű, de az elhalálozástól számított tíz éven belül rokkanttá válik, és nincs olyan hozzátartozója, aki köteles és képes a megélhetéséről, eltartásáról gondoskodni.
Az elhunytat nevelő, nem vér szerinti nevelőszülő számára akkor állapítható meg szülői nyugdíj, ha őt gyermekként legalább 10 éven át eltartotta.
Milyen mértékű a szülői nyugdíj?
Ha a szülőnek/nagyszülőnek nincs saját nyugdíja, akkor 60%-ot kap abból a nyugdíjból, ami az elhunytat a halál időpontjában megillette. Ha viszont van saját nyugellátása, akkor mindössze 30%-ot.
Hogyan igényelhető a szülői nyugdíj?
A személyes adatokkal kitöltött dokumentumokat elektronikusan vagy személyesen kell eljuttatni a területileg illetékes kormányhivatali járási hivatalába. Az eljárás díjmentes.
Nem nyugdíjszerű ellátások
2012. január 1. óta a megváltozott munkaképességűek ellátásai (röviden: rokkantsági ellátások) nem a nyugdíjrendszer, hanem az egészségbiztosítási rendszer felügyelete alá tartoznak. Az egészségügyi rendszer állapítja meg a rokkantsági fokozatokat, a szükséges rehabilitációs eljárásokat, és innen folyósítják a rokkantsági ellátásokat is.
A rokkantsági nyugdíj tehát 2012-ben megszűnt, és a helyét a rokkantsági járadék fogalma vette át. Ezért a folyósított járadék összege nem függ a munkával töltött idő hosszától, azonban meghatározott biztosítási idővel mindenképpen rendelkezni kell hozzá.
A rokkantsági ellátásokat a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló 2011. évi CXCI. törvény (Mmtv.) szabályozza.
A járadék a 60%-os vagy annál kisebb mértékű egészségi állapotú rokkantak számára állapítható meg. Fontos, hogy ők a rokkantsági kérelem benyújtását megelőző időszakban meghatározott időn keresztül rendelkezzenek érvényes társadalombiztosítással, valamint ne legyen keresetük, és ne kapjanak sehonnan sem rendszeres pénzbeli ellátást.
Ugyanakkor jó tudni, hogy a fogyatékossági támogatásban részesülők számára is meg lehet állapítani a rokkantsági ellátást.
Vannak azonban olyanok is, akiknek nincs meg a rokkantsági ellátáshoz szükséges előírt biztosítási idejük. Az ő számukra hozták meg azt a könnyítő rendelkezést, hogy rokkantsági ellátás egyes esetekben járhat a biztosítás időtartamára tekintet nélkül is. Ennek eseteiről a vonatkozó jogszabályban lehet részletes tájékoztatást kapni.
Mekkora a rokkantsági ellátás mértéke?
A rokkantsági ellátás alapösszege 2022-ben 112.920 Ft.
A folyósított összeg függ a rokkant korábbi havi átlagjövedelmétől és az egészségügyi minősítés során megállapított kategóriától, valamint a foglalkoztatási és szociális rehabilitálhatóságtól is. Ha a rokkantnak nincs havi átlagjövedelme, az ellátás mértékét az alapösszeg százalékos mértékében állapítják meg.
Az ellátás mentes az szja- és a tb-járulékfizetési-kötelezettség alól, és a nyugdíjemelésre vonatkozó szabályok alapján végzik rendszeres korrekcióját minden évben.
Kivételes rokkantsági ellátás
A rokkantsági nyugdíj megszűnésével tehát 2012. január 1-jét követően azok a rokkantak, akiknek nem volt meg a fent részletezett biztosítási idejük, nem tudtak az egészségbiztosítóhoz fordulni, ezért semmiféle ellátási lehetőséget nem tudtak igénybe venni.
Ezek az emberek, akármilyen egészségi állapotban is voltak, legjobb esetben is az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásra tudtak támaszkodni, ennek legmagasabb összege egyedülálló személy esetén 27.075 Ft, családos igénylő esetén pedig 50.875 Ft. Az ő helyzetük megoldására született meg a 2018. január 1-jétől igényelhető kivételes rokkantsági ellátási rendszer.
Kivételes rokkantsági ellátásra az jogosult, akinek
- elutasították a rokkantsági ellátás iránti kérelmét, mert nincs meg a szükséges biztosítási ideje, viszont rendelkezik ennek legalább a felével;
- egészségi állapota 50%-os vagy kisebb mértékű;
- a rehabilitációja nem javasolt, vagy javasolt, de az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig már csak öt vagy kevesebb éve van;
- nincs keresetet biztosító tevékenysége;
- nem jár más rendszeres pénzbeli juttatás.
Összege a rokkantsági ellátás alapösszegénél is alacsonyabb, általában annak 65%-a.
Ez is az rokkantsági fokozattól függ, így például aki a C1 kategóriába tartozik, az az alapösszeg 45%-ának 65%-át kapja, ami 2022-ben 33.030 Ft.
Fontos tudni, hogy mindkét rokkantsági ellátás mellett korlátozás nélkül lehet keresetet biztosító munkát vállalni. Az így szerzett jövedelmet társadalombiztosítási járulék terheli, ezért ez a munkavégzés a megszerzett szolgálati időt megnövelve beleszámít a későbbi nyugdíjba.
Hogyan igényelhető a rokkantsági ellátás?
A megyeszékhely szerinti járási kormányhivatalához kell benyújtani a kitöltött adatlapot, több csatolmánnyal együtt. Így például be kell adni a háziorvosi beutalót az orvosszakértői szervhez, az orvosszakértői minősítői nyilatkozatot, a kezelőorvosi véleményeket, egyéb egészségügyi papírokat, valamint a keresőtevékenyég megszűnését igazoló dokumentumot.
Fel lehet készülni a nehéz helyzetekre?
A már fiatal korban elkezdett nyugdíjcélú megtakarítások nem csak akkor nyújthatnak segítséget, ha a majdani öregségi nyugdíjat szeretnénk kiegészíteni. Ez is kétségtelen előnye, azonban még hatványozottabban tud jól jönni olyan helyzetben az előre összegyűjtött pénzt, amikor – egy váratlan balesetnek vagy családi tragédiának köszönhetően – még a csekély öregségi nyugdíjnak is csak a töredékére leszünk jogosultak – ami, ahogy fentebb is láthattuk, sokakat érintő probléma lehet a nem várt tragédiák okán.
A nyugdíjcélú öngondoskodás kiváló lehetőség, amelyet állami támogatással lehet igénybe venni. Alapvetően három fajtája van: ide tartozik az önkéntes nyugdíjpénzár (ÖNYP), a nyugdíjbiztosítás és a nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ).
De vajon melyiket válasszuk? Több tényezőt is figyelembe kell vennünk a kérdés megválaszolásakor: a jelenlegi jövedelemforrásunk típusát, a megtakarítási hajlandóságunkat, rövid és hosszú távú terveinket egyaránt mérlegelni kell.
Kérjen ingyenes nyugdíj tanácsadást és tudja meg, hogy Önnek személyre szabottan melyik a legjobb megoldás!
