Majd akkor lesz rá időm, ha nyugdíjas leszek – mondjuk gyakran, amikor szóba kerül egy-egy vágyott hobbi, tevékenység vagy életforma. A nyugdíjas életforma fiatalként még elképzelhetetlenül távoli, középkorúként pedig szinte már vágyott időszak, és mindannyian tudjuk: gyökeresen megváltozik az életünk, ha bekövetkezik.
Vajon mi minden lesz más ilyenkor? Mivel töltjük majd a felszabadult időt? Unalmas, sivár, vagy élettel teli és pihentető hétköznapok várnak ránk? Vajon magányosak leszünk, vagy a rengeteg szabadidőnek hála felpezseg a szociális életünk? Olyan kérdések ezek, amelyek az élet előrehaladtával mindannyiunkban megfogalmazódnak.
Amennyiben azonban körbenézünk magunk körül, általban hasonló mintákat láthatunk. Hazánkban a legtöbben begubóznak otthonukba, jobb esetben unokáikkal foglalkoznak, kertészkednek, és jóval többet pihennek ebben az időszakban. Azonban nem csak ez a fajta nyugdíjas élet létezik.
Szerencsére egyre többen gondolják úgy, hogy a felszabaduló időnek hála lehet ez egy olyan időszak, amikor új dolgokba vághatunk, és megvalósítjuk az eddig csak dédelgetett álmokat.
Korábbi cikkünkben bemutattuk, hogy melyek a külföldre költözés lehetőségei, illetve hogyan tudunk nyugdíjasként távoli, akár egzotikus helyekre utazgatni.
Jelen cikkünkben most arra fókuszálunk, milyen alternatívák léteznek, amennyiben Magyarországon szeretnénk maradni, ám nem a klasszikus nyugdíjas életet választanánk, hanem valamiképpen megfűszereznénk a régóta várt “szabadságunkat”.
Lehetőségek nyugdíjasként
A mai aktívan dolgozó munkaképes korúak többsége általában nagyon kevés szabadidővel rendelkezik. A munka mellett ott a család – gyerekekről, vagy épp idős szülőkről kell gondoskodni –, esetleg egy másodállás, valamint a háztartás vezetése is rengeteg időt, energiát igényel. Mindezek mellett rendszeres, rekreatív jellegű mozgásra, sportra is alig van lehetőségünk, nemhogy valóban felszabadító hobbi, vagy tevékenység elmélyült végzésére.
A nyugdíjas kor elérésével azonban kiszállunk ebből a mókuskerékből, és felszabadul az eddig munkával töltött napi 8-10 órányi idő. Ez pedig óriási lehetőséget kínál új, vagy épp régóta elhanyagolt elfoglaltságok végzésére, de akár egy teljes újrakezdésre is.
Mindehhez persze kell, hogy ebben az időszakban még erőnk teljében legyünk: egészségesen, fitten és motiváltan éljük mindennapjainkat. Érdemes ezért már fiatalabbként elkezdeni az egészséges sportos életmódot, hiszen ez a hosszú távon, idősebb korunkban is nélkülözhetetlen lesz.
Legalább ugyanilyen fontos, hogy rendelkeznünk kell egy tervvel nyugdíjas éveinkre. Érdemes anyagilag már 15-20, lelkileg pedig legalább 2-5 évvel előtt elkezdeni a felkészülni erre az időszakra, és összegyűjteni a megvalósítandó ötleteinket, elképzeléseinket.
Tegye meg az első lépést most!
Lesz-e még energiánk? – A nyugdíjkorhatár kérdése
A nyugdíjas évek produktív megéléséhez fontos lenne, hogy minél előbb nyugdíjba vonulhassunk. Márpedig elöregedő társadalmunkban ez egyre későbbre fog tolódni: a jelenlegi 65 éves korhatár aligha lesz tartható 15–20 év múlva.
A demográfiai átalakulások nyomán ugyanis – miszerint egyre hosszabb az átlagéletkor és egyre alacsonyabb a születésszám – annyira csekély lesz a munkaképes korúak száma, hogy a lakosság zömének feltételezhetően 70-72 éves koráig dolgoznia kell. A nők kivételezett helyzete is megváltozhat: ma még adott ugyan számunkra a 40 év munkaviszony utáni nyugdíjba vonulás lehetősége, de semmi garancia nincs rá, hogy ez így is marad.
Aki békét akar, készüljön a háborúra – tanítja a római bölcsesség. Aki pedig békés nyugdíjas éveket szeretne, az lásson hozzá a megtakarításhoz – lehetne ez a jelenkor európai társadalmának fontos üzenete. Hiszen a saját megtakarítás lesz majd az a lehetőség, amit aztán megragadhatunk, ha szeretnénk az aktív munkás évek után megpihenni. Egy nyugdíj-megtakarítás ennek a lehetőségét teremti meg.
Írásunk tehát azoknak szól, akik már most gondolnak a jövőjükre, és nemcsak lelkileg, hanem anyagilag is fel akarnak készülni erre az időszakra.
Költözés pro és kontra
Röviden tekintsük át, melyek lehetnek az első lépések, amennyiben nyugdíjas korunkban változtatni kívánunk az életstílusunkon! Kézenfekvő az első változtatás: költözzünk az új életvitelünkhöz passzoló élettérbe!
Nyugdíjas korban jó ötlet lehet az új életritmusunknak megfelelő új otthonba költözni.
Az elköltözés okai
A nyugdíjba vonuláskor szinte mindannyiunknál felmerül a költözés kérdése, és ennek több oka is lehet. Előfordulhat, hogy már túl nagy az ingatlan, ám ezidáig épp az aktív munkavégzés miatt nem volt energia új, alkalmasabb lakás vagy ház keresésére, és a régi családi fészek értékesítésére.
Pedig a gyerekek már kirepültek, így nincs szükség a sok szobára, a hatalmas közösségi terekre, vagy esetleg a nagy kertet szeretnénk már kisebb, könnyebben gondozhatóra cserélni – ekkor racionális döntés a kisebb ingatlan választása. Alacsonyabb rezsiköltség, belátható, fenntartható méretek, kevesebb lépcső, nagyobb kényelem – rengeteg érv szólhat a költözés mellett. Ugyanakkor az anyagi vonzata sem elhanyagolandó: az ily módon mozgósítható bevételből akár az új életmódunkat, hobbinkat is könnyebben finanszírozhatjuk.
A költözés másik oka az lehet, hogy sok esetben a munkahely közelsége miatt választunk magunknak életteret, és nyugdíjasként ez okafogyottá válik. Most végre feltehetjük magunknak a kérdést, hogy hol szeretnénk élni, hogy képzeljük el a jövőnket ezentúl: pezsgő nagyvárosban, egy nyugodtabb kertvárosi kerületben, vagy épp vidéken?
Mindenki más-más szociális kapcsolatokkal rendelkezik, ahogyan az igények és a preferenciák is egyediek, ám néhány dolgot mégis érdemes mérlegelni a választásnál. Így a család, esetleg a szívbéli barátok közelségét, az elérhető egészségügyi ellátást, valamint a hobbinknak, kedvenc időtöltésünknek megfelelő helyszínt.
Gyakori választás, hogy az országon belül szebb, nyugodtabb helyet keresnek maguknak a nagyszülők, de megtartják a gyerekek elérésének lehetőségét. Népszerűek a tóparti városok, vidéki nyaralók, amelyeket felújítva valóságos földi paradicsommá lehet alakítani, ahová örömmel látogatnak majd el az unokák is.
Vonzó ilyen szempontból a Balaton és környéke, de a Dunakanyar is töretlenül divatos. Alacsonyabb pénztárcával sokan választják az Alföldet – a sík vidék egyébként is kevésbé tűnik megterhelőnek egy idősebb szervezet számára, mint a hegyi falvak.
És mi a helyzet akkor, hogyha szeretnénk, hogy karnyújtásnyira legyen tőlünk az ápoló személyzet is? A magánházak és privát apartmanok mellett egyre keresettebbek a luxus kategóriájú nyugdíjasházak is. Ezek távolról sem azonosak az idősek otthonával, hiszen képeslapba illő szépségű helyekről van szó, kedves és szakképzett személyzettel, ahol megfelelő gondoskodást, így akár a mindennapi segítségnyújtást is igénybe lehet venni. Hazánkban gombamód szaporodnak az ilyen házak – hazai és külföldi lakók igényeit kielégítve. Népszerűségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy létezik már kizárólag németországi lakókat fogadó hazai nyugdíjasotthon is.
Ezek mellett nyugdíjas falvakba is költözhetünk – külföldön már számos példa van erre, hazánkban egyelőre még csak Debrecen környékén indult hasonló projekt. Egy biztos: az egyre nagyobb méretű nyugdíjas társadalmi réteg szükségletei egyre nőni fognak, így igény lesz az ilyen jellegű életterekre. Arra már láthatunk példát – szintén az Alföldön, például a Bács-kiskun megyei Csengelén –, hogy önszerveződő külföldi nyugdíjasok a saját maguk számára hoztak létre ilyen falvakat, ahol a közösségépítés is jelentős szerepet kapott.
Aktív időskor
Az otthon lokációja mellett nézzük a másik legfontosabb kérdést: az életmód változását. Szerencsére egyre elterjedtebb felfogás, hogy az időskor az élet második tavasza: sivár és eseménytelen évekkel ellentétben éppen hogy az újrakezdés lehetőségét hordozza. A felszabadult idő izgalmas és hasznos időtöltéseknek adhat keretet, amiket ugyanakkor teljesen szabadon, önkéntesen, nyomasztó kötelezettségek vállalása, azaz a teljesítmény kényszere nélkül művelhetünk.
Az idős korunkban felszabaduló időt érdemes lehetőségeinkhez aktívan eltölteni, felfedezhetünk új időtöltéseket, vagy élhetünk azoknak a kedvenc szabadidős tevékenységeinknek, amelyekre a munka mellett nem volt elég időnk.
1. Új hobbik felfedezése
Nem kell nyugdíjas életünket kertészkedéssel tölteni – ma már számtalan művészeti képzésből választhatunk. Ezeket a sokszor ingyenes, több hónapon át tartó rendszeres foglalkozásokat általában szakképzett művészetterapeuták vezetik. Az alkalmak az alkotás örömén túl közösségi élményt is nyújtanak. Járhatunk festeni, kerámiázni, tanulhatunk prózai szöveget vagy épp verset írni, ha pedig beleszeretünk valamelyik tevékenységbe, beiratkozhatunk egy azzal foglalkozó művészeti iskolába is. Külföldön ennek már hagyománya van – például így vált közismertté a világon egy 96 évesen diplomázott fotóművész, aki stroke-ból felépülve ült be az iskolapadba.
Természetesen nagyon fontos az egészségvédelemben az aktív sportolás is, kíméletesebb tevékenységek formájában: ilyen az úszás, a nordic walking, a túrázás, a horgászat vagy a jóga és a szenior torna. Ezeken a csoportos foglalkozásokon nyugdíjasként gyakran kapunk kedvezményeket, de adott wellness szállodák szolgáltatásait akár még orvosi beutalóval is igénybe vehetjük. Fontos, hogy levetkőzzük le az egyébként oly jellemző kompetitív szemléletet: olyan mozgásformát válasszunk, amit valóban kizárólag csak a magunk öröméért végzünk, és ne hasonlítgassuk magunkat a többiekhez.
2. Élethosszig tartó tanulás
Kutatások sora igazolja, hogy a demencia elleni legjobb védekezési mód az agytorna, ennek pedig kézenfekvő módja a tanulás. A 70-es évekig azt gondolta a tudomány, hogy az emberi agy fejlődése a gyermekkorban lezárul. A modern idegtudomány azonban már tisztában van a neuroplaszticitás fogalmával, amit azt jelenti, hogy az agy – megfelelő impulzusok esetén – igenis képes a folyamatos megújulásra, csakúgy mint a test minden sejtje és szövete. Aki fitten tartja az agyát, tehát folyamatosan új és új dolgokkal edzi, az állandóan új idegpályákat hoz létre, amelyek új kapcsolódási pontokat alakítanak ki egymással.
Akárcsak a testmozgásnál, itt is fontos az entrópia alapelvének tudatosítása is: amit nem építünk, az pusztul, amit nem gondozunk, előbb vagy utóbb elhal. Így tehát az agy is rendszeres karbantartásra szorul, ezzel pedig képessé válunk saját magunk állandó megújítására.
Manapság szinte bármilyen területnek elérhető az oktatása: elmehetünk pingpongozni, megtanulhatunk valamilyen hangszeren játszani, idegen nyelven társalogni, kézimunkázni, kosarat fonni, meditációs vagy légzéstechnikákat végezni, vagy épp a tődzsézés alapjaiban elmélyülni – ki-ki habitusa szerint válogathat, vagy akár kombinálhatja is ezeket.
Ugyan nem létezik kifejezetten az idősebbek számára létrehozott egyetem, habár az ELTE szombathelyi pedagógiai intézete alapított ilyen névvel egy nyugdíjasok számára összeállított képzési tematikát. Ugyanakkor külföldön már rengeteg kurzust akkreditáltak kifejezetten időseket célozva, szinte minden tudományterületet felölelve: lehet tanulni irodalmat, történelmet, gazdasági és pénzügyi ismereteket, de az egészségtan területén is indítanak képzéseket.
3. Segítsünk másoknak: önkénteskedés
Habár ma még ez is inkább a jóléti, nyugati társadalmakban jellemző, de szerencsére hazánkban is terjedő jelenség. Az önkéntes segítségnyújtás, mint ingyenes munkavégzés, olyan önzetlen tevékenység, aminek össztársadalmi haszna van: mind a munkát végző, mind pedig a megsegített egyén vagy közösség jól jár. Utóbbit nem kell magyarázni – az Egyesült Királyságban pl. több mint tízmilliárd fontra becsülik az idős önkéntesek munkavégzésének értékét.
De hogy miért is előnyös ez a segítségnyújtónak? Azért, mert a saját önbecsülését, önértékelését olyan mértékben építi, mint semmi más. Felmérések alapján egyértelmű, amikor valaki fontosnak érzi magát, és ezt a pozitív énképet a környezete is visszaigazolja, jó eséllyel nem fog beleesni az időskori depresszió lefelé tartó spiráljába.
Ilyen tevékenység lehet a lakókörnyezet rendben tartása – pl. a közterek, parkok takarítása, kertészeti munkálatai –, de múzeumi tárlatvezetés, könyvtári foglalkozások tartása, gyermekfelügyelet, és különféle segélyszervezeteknél végzett munka is.
4. Oktassuk, mentoráljuk a fiatal generációt
A tudás hatalom – és manapság sokszor súlyos pénzekbe kerül a megszerzése. A tankönyvek elméleti anyagainál sokszor hatványozottabban értékesebb lehet egy tapasztalt, öreg róka tanácsai mentén fejlődni. A fiatalok mentorálasa pedig épp ennek lehetőségét teremti meg.
Akár személyesen, akár online órák keretében is végezzünk ilyen tanácsadást, mindenképp hasznos lesz számunkra is: hiszen mi magunk is fejlődünk általa, több szempontból is. Részben azért, mert ez is agytorna: az órákra fel kell készülni, tematikát, óravázlatot kell írni. Közben ügyelnünk kell a saját megjelenésünkre, melynek hatására nem fogjuk elhanyagolni a külsőnket. Végül pedig a tanítványok szinte fiatalon tarthatnak minket, hiszen a velük való kommunikáció során egy másik generációhoz tudunk kapcsolódni. Ezzel pedig csökkennek a korosztályok közötti különbségek is, és fejlődik ezáltal a kölcsönös megértés.
Sok esetben ezt lehetőség van akár a korábbi munkahelyen megtenni, akár egy szervezeten keresztül. Hazánkban például létezik olyan civil szervezet, ahol 55 évesnél idősebb felnőtteket toboroznak, hogy a kisiskolás gyerekek szövegértési, szövegfeldolgozási képességeit segíthessék, és már több mint 120 önkéntessel dolgoznak országszerte.
Pénzügyi tervezés
Lehet, hogy úgy tűnik, a fenti megoldások inkább egy nyugat-európai nyugdíjas számára jelentek valós alternatívát, ám az igazság az, hogy amennyiben előre gondolkodunk, magunk is képesek vagyunk ilyen jövőt teremteni.
Persze nem úgy, hogy illúziókban ringatjuk magunkat: tudomásul kell vennünk, hogy az állami nyugdíjunk még a megélhetésünkre sem lesz elegendő, nemhogy a fentebb vázolt életstílusra.
Mindezt nem várhatjuk el, hanem magunknak kell érte tennünk. Az erre való felkészülést pedig időben el kell kezdenünk, tehát abban az életfázisban, amikor még bőven akadnak anyagi erőforrásaink. Az ilyenkor bevezetett, tudatos megtakarítási programot érdemes egy előzetes kalkuláció elkészítésével kezdeni, lehetőleg minél korábban, de legkésőbb az ötvenes éveinkben.
Mennyi pénzt tud összegyűjteni nyugdíjára?
Hazánk kormánya az öngondoskodási aktivitást ösztönzi, mégpedig példátlanul magas, évi 20%-os adójóváírás formájában. Persze sokszor nem egyértelmű, hogy ezzel hogyan, milyen módon érdemes élni, és hogy a számos pénzügyi megtakarítási forma közül melyik lenne az, ami valóban megfelel a mi igényeinknek. Célszerű tehát szakértőhöz fordulni, és szerencsére ez a tanácsadási szolgáltatás ingyenesen, kockázatmentesen elérhető, akár személyesen, akár online.
Tegye meg az első lépést most!
