Korábban is sokan, a NAV adatai szerint több mint 41 ezren éltek az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) lehetőségével, a KATA 2022-es átalakításával azonban még többen fordulhattak ehhez az adónemhez. Az ekho vonzerejét egyértelműen az adja, hogy bár több fontos feltétele is van, aki ezeknek megfelel, jelentősen több pénzt kaphat kézhez a jövedelme egy része után a kisebb adótehernek köszönhetően.
Ingyen ebéd azonban természetesen itt sincs, hiszen ha kevesebb járulékot fizetünk be, akkor kevesebb járadékra, azaz kisebb nyugdíjra is számíthatunk. Röviden tehát az ekhoval ma több pénzhez juthatunk, de a jövőnk terhére. A kérdés, hogy hogyan élünk ezzel a lehetőséggel, és persze hogy mennyivel kereshetünk ma többet és kaphatunk kevesebbet nyugdíjasként?
Cikkünkben megmutatjuk, hogyan kapcsolódik az ekhós adózás és a várható öregségi nyugdíj összege. Ami azonban ennél is fontosabb, alternatívákat mutatunk arra, hogyan gondoskodhatunk a ma megkeresett többletből a nyugdíjasként kieső pénzről, és az anyagilag kiegyensúlyozott időskorról.
Az ekhós adózásról
Az ekho alapvetően kedvezőbb adózási keretet kínál számunkra: az ekhósan adózott jövedelemrészünk után több pénzt kaphatunk kézhez, mint a hagyományosan adózott jövedelmünk után.
Ez konkrétan úgy néz ki, hogy az ekhónál a jövedelmünk 15 százalékát kell levonni adóként. Ezzel szemben a hagyományos adózási formában a bruttó jövedelemből fizetünk 15% személyi jövedelemadót és 18,5 társadalombiztosítási járulékot (benne a természetbeni és pénzbeli egészségügyi járulékokkal, valamint a nyugdíjjárulékkal). Ahogy látható, elég komoly a különbség az ekho javára: 15% a 33,5%-os adóteherrel szemben.
Az ekho kedvező adózási feltételeket kínál.
Az ekho vonzerejét ráadásul tovább növelte az a 2022. szeptember 1-től hatályos kormányrendelet is, amely szerint már csak 15% levonás terheli az így adózó összegeket, miután a kifizetőket terhelő 13%-ot eltörölte a rendelet.
Ez a lehetőség azonban nem adott mindenki számára, fontos megkötések vonatkoznak erre.
- Egyfelől csak bizonyos tevékenységekre vehető igénybe ez az adózási forma. Itt jellemzően olyan művészeti, sport-, szerzői és egyéb kulturális tevékenységek szerepelnek, amelyek esetében az alkotótevékenységet végzők élhetnek az ekho lehetőségével.
- Másfelől feltétel, hogy az ekhós jövedelmünk mellett rendelkezzünk olyan jövedelemmel is, amely az általános szabályok szerint adózik, és ezáltal megfizetjük rajta keresztül a szükséges járulékokat és adókat. Ilyen jövedelem lehet ugye a munkaviszonyból, nyugdíjból, egyéni vagy társas vállalkozásból, megbízási szerződésből származó bevétel.
- Harmadszor pedig meg kell felelnünk a különféle összeghatároknak is. Az ekhoval adózandó jövedelem mértéke például legfeljebb 60 millió forint lehet évente. Ez is csak akkor érvényesíthető azonban, ha az általános szabályok szerint adózó jövedelmünk eléri vagy meghaladja a mindenkori minimálbér összegét.
- Utóbbi kitételnél azonban annyit megenged a jogszabály, hogy amennyivel elmarad a hagyományosan adózó jövedelmünk a minimálbértől, arányosan ennyivel kisebb összeghatárig adózhatunk az ekho szerint is. Ha tehát a minimálbér kétharmadát keressük csak, akkor a 60 milliós ekhózható összeghatár is kétharmadára, 40 millió forintra csökken esetünkben.
- És végül még egy fontos információ az összeghatár kapcsán: az ekhózható sporttevékenységeket végzőknél az összeghatár 250 vagy akár 500 millió forint is lehet a 60 helyett.
Mindezeket látva nem meglepő, hogy 2021 végére mintegy 41 ezer adózó élt az ekho kínálta lehetőséggel, a KATA átalakítása kapcsán pedig még többen választhatták ezt az adónemet.
Ez eddig meglehetősen kedvező, azonban mindennek megvannak a maga hátrányai. Az ekho esetében ez nem más, mint hogy a kevesebb befizetés kevesebb szolgáltatást is jelent. A kedvezőbb adózás révén ma a jövedelmünkből több pénzt kaphatunk kézhez, de az pénzbeli egészségbiztosítási ellátásokat – mint például a csed, a gyed, a táppénz – csak az általános adózású bérünk után vehetjük igénybe. Az öregségi nyugdíj kapcsán szintén ez a helyzet, ugyanis az ellátási alap számítása során keresetként csak az ekhos jövedelmünk 61%-át fogják figyelembe venni, vagyis a kevesebb járulék kevesebb járadékot fog eredményezni.
Hogy történik a nyugdíjszámítás?
Öregségi nyugdíjra minden magyar állampolgár jogosult, a kérdés, hogy mekkora összegre számíthat. Ezt két fő tényező határozza meg: a számításba vehető szolgálati idő és a mindenkor megkeresett nettó jövedelmeink átlaga. Maga a nyugdíjszámítás egy meglehetősen nyakatekert matematikai műveletsor, amire itt külön nem térünk ki, de aki ebben el szeretne mélyedni, annak itt foglaltuk össze a lényeget.
Amit azonban mindenképp érdemes tudni, hogy egy felosztó-kirovó rendszerről van szó, ahol a mindenki által befizetett járulékokból történik a járadékok kifizetése. Mivel azonban a társadalom elöregedése miatt egyre kevesebb aktív korúnak kell előteremtenie egyre több nyugdíjas öregségi nyugdíját, a nyugdíjkilátások egyre borúsabbak. Ahogy ebben a cikkünkben is levezettük, pontosan ezért elengedhetetlen az öngondoskodás, hogy előre biztosítsuk saját nyugdíjaskori megélhetésünket.
Miért és mennyivel lesz kevesebb az ekhózók nyugdíja?
Rátérve az ekhót érintő nyugdíjkérdésre, már a fentiekből is következik, hogy az ekho körébe eső jövedelmünk alapján kevesebb nyugdíjra számíthatunk. Ugyanúgy, ahogy a nyugdíjrendszerben a társadalom elöregedése miatt kevesebb pénzből csak kevesebb nyugdíjra telik, az ekhónál is kevesebb járulékból kevesebb járadék férhet ki.
Vegyünk például egy fiktív, most 35 éves adózót, aki azon gondolkodik, átváltson-e ekhóra. Az ő bruttó jövedelme legyen 500 ezer forint. (Az egyszerűség kedvéért nem számolunk most családi, személyi vagy házas kedvezménnyel.)
Általános adózás szerint ennek nettója 332.500 forint. Ekhós adózásnál egyfelől kell számolnunk a 2023-as minimálbérrel, ami bruttó 232.000 forint. Ennek nettója 154.280 forint. A fennmaradó bruttó 268.000 forint ekhósan adózva nettó 227.800 forint. Összesen tehát az ekhoval 382.280 forint marad az illető zsebében. Ez majdnem havi 50 ezer forinttal több, mint a rendes adózással keresett nettó 332.500 forint. Jelenleg tehát az ekho messze kedvezőbb feltételeket kínál példafiguránk számára.
Az ekho esetében a kedvező adózásért cserébe alacsonyabb nyugdíjra számíthatunk.
A jövőt tekintve a rendes adózás alá eső összeg államinyugdíj-kalkulátorunk szerint picivel több mint 160 ezer forintos öregségi nyugdíjra jogosítja a példánkban szereplő adózót. Az ekhos megoldásnál, ahogy a nettó jövedelem kiszámításakor, ismét két tételből adódik össze a nyugdíjunk. A hagyományosan adózó részre valamivel több mint 70 ezer forintos nyugdíjat számolhatunk kalkulátorunkkal, az ekhos részt azonban csak 61%-kal számítják be a nyugdíjalapba. Ez 227.800 forintnál 138.958 forint, aminek szolgálati időnk függvényében csak bizonyos százalékát kaphatnánk meg nyugdíjként. Ez nagyságrendileg 70 ezer forint körül alakulhat.
Vagyis míg ekhoval aktív korunkban közel havi 50 ezer forinttal kereshetünk többet a példánkban, addig nyugdíjasként akár havi több tízezer forinttal kevesebbre jöhetünk ki.
Ahogy a fenti számokból egyértelműen kiderül, ekhós adózóként ma ugyan jóval többet kaphatunk kézhez a bruttó jövedelmünkből. Ennek fejében viszont jóval kisebb öregségi nyugdíjra számíthatunk az államtól. Sőt, mivel a fentiek nagyrészt becslések – hiszen a korfa alakulása szerint akár tovább súlyosbodhat a nyugdíjrendszer helyzete –, akár még ennél is jóval kevesebb lehet majd a nyugdíjunk, amit kézhez kapunk a jövőben.
Így pótolhatjuk a kieső nyugdíjat ekhósként
Akár normál adózással, akár ekhózva, annyi sajnos bizonyos, hogy a mostani jövedelmünknél messze kevesebb öregségi nyugdíjra számíthatunk idősként. Ennek mértékét megmutatja kalkulátorunk is 1-2 alapadat megadása után. Ha pedig csökken a jövedelmünk, egyértelműen csökkenni fog az életszínvonalunk is, nem fogjuk tudni a mai körülményeinket kevesebb pénzből fenntartani.
Éppen ezért kulcsfontosságú az öngondoskodás, a nyugdíj-előtakarékosság elkezdése minél hamarabb. Minél előbb kezdünk ugyanis bele, annál kisebb összegeket is elegendő lesz félretennünk, hogy a hozamokkal és az elérhető 20%-os állami adókedvezménnyel összehozzuk a kívánt anyagi hátteret.
Ezen a téren szerencsére széles palettáról választhatunk, ugyanis mintegy 80 konstrukció áll rendelkezésünkre a piacon. Ennek köszönhetően megtalálhatjuk a valóban igényeinkre szabott terméket attól függően, hogy:
- rendszeresen vagy csak egyszer-egyszer tudnánk befizetni erre a megtakarítási számlánkra;
- milyen hozamot várunk el és mekkora kockázatot vagyunk hajlandóak ezért vállalni;
- mennyire szeretnénk magunk kezelni a befektetéseinket, vagy inkább rábíznánk ezt a szolgáltatónkra.
Mindezekről ebben a cikkünkben írtunk részletesen, bemutatva az itthon elérhető nyugdíj-előtakarékossági megoldásokat.
Szintén fontos segítség lehet a tervezésben, ha nagyjából meg tudjuk becsülni, mekkora nyugdíj-megtakarítást is szeretnénk felhalmozni nyugdíjas éveinkre a várható öregségi nyugdíjunk kiegészítésére. Erre a célra hoztuk létre nyugdíj-előtakarékossági kalkulátorunkat. Ha jelenlegi költéseink alapján meg tudjuk becsülni mennyi pénzre is lehet majd szükségünk az öregségi nyugdíj felett, akkor ezzel a kalkulátorral kiszámolhatjuk, hogy mennyi pénzt kell összegyűjtenünk addigra, és ehhez havonta mekkora összeget kell félretennünk.Itt például kiderülhet, hogy ha 35 évesen kezdünk bele havi 25 ezer forint megtakarításával, akkor több mint 27 millió forintot hozhatunk össze a nyugdíjkorhatárig. Ha viszont halogatjuk a dolgot, és csak 40 évesen kezdünk hozzá, már csak 19,3 millióig juthatunk el. Vagyis mindössze 5 évnyi várakozással majdnem 8 millió forinttól esünk el. A nyugdíj-előtakarékosságra tehát minden túlzás nélkül igaz a mondás: az idő pénz.
Megéri áldozni a nyugodt nyugdíjas évekre!
A nyugdíj-előtakarékosság fontosságához tehát nem férhet kétség, és ez fokozottan igaz az ekho szerint adózókra, akik még kevesebb öregségi nyugdíjra számíthatnak, mint a hagyományosan adózók.
Számukra a mában szerzett többletjövedelem lehet a megoldás kulcsa, hiszen ezzel a havi akár több tízezer forint plusszal már eredményesen használhatják ki a különféle nyugdíj-megtakarítások előnyeit. Ezzel könnyűszerrel pótolhatják az adónem miatt kieső nyugdíjrészt, valamint a kívánt életszínvonalhoz szükséges további anyagiakat is.
Ha minél korábban nekivágunk, jóval kisebb havi megtakarítással is összehozhatjuk a kívánt összeget nyugdíjaskorunkra. Ha a fenti példa szerint ekhósként majdnem havi 50 ezer forinttal több marad a zsebünkben, ennek kisebb vagy nagyobb hányadából is elindíthatjuk a szükséges nyugdíj-megtakarítást. Ha például 35 éves korunktól havi 25 ezer forintot fordítunk nyugdíjcélú megtakarításunkra, akkor 30 év múlva több mint 27 millió forintból gazdálkodhatunk majd az állami nyugdíjon felül. Ilyen körülmények között pedig már teljesen más kilátásokkal és elvárásokkal indulhatunk neki a nyugdíjas éveknek.A nyugdíj-megtakarítás pontos megtervezésében szívesen állnak rendelkezésre a Nyugdíj Másképpen szakértői, akik díjmentes tanácsadás keretében segítenek önnek felmérni igényeit és kilátásait a gondos és felelős tervezéshez.
Kérjen ingyenes nyugdíjtanácsot és tudja meg, hogy személyre szabottan Önnek mi a legjobb nyugdíj-megtakarítás!
