Az év végéhez közeledve, a munkahelyi feladatokat egy kicsit hátrahagyva szeretünk elgondolkozni a közelgő ünnepeken: a megérdemelt év végi pihenésen és persze az ezekkel járó rengeteg szervezési teendőn, az ajándékok megvásárlásától kezdve a családlátogatás menetrendjén át a finom ünnepi lakomák előkészítéséig bezáróan.
Az év utolsó időszakában azonban nem ez az egyetlen dolog, amire érdemes figyelmet fordítanunk és felkészülnünk.
Ha ugyanis még 2023-ban elindítunk egy nyugdíj-megtakarítást, akkor az idei befizetésünket 20%-kal megtoldja az állam is, amely akár 280.000 forintot is jelenthet!
Ennél a cikknél kivételesen azt javasoljuk, hogy amennyiben Ön a közeljövőben nem tervez saját nyugdíj-megtakarítást, úgy nem szükséges tovább olvasnia.
Ez az útmutatónk kifejezetten azoknak szól, akik komolyan gondolkoznak valamilyen nyugdíj-megtakarítás elindításán, ám még nem sikerült mélyebben beleásniuk magukat a témába és ezáltal a tettek mezejére lépniük.
Egy szuszra végigvesszük a legfontosabb tudnivalókat a nyugdíj-megtakarításokról, hogy minél rövidebb idő alatt képet kapjon a lehetőségekről, és még időben ki tudja használni az adójóváírás által nyújtotta lehetőséget.
Ha komolyan gondolkozik nyugdíj-előtakarékosság indításán, akkor javasoljuk, hogy az elejétől a végéig olvassa el ezt a gyorstalpalót, és fontos, hogy ne hagyjon ki egyetlen részt sem.
Ugyan leírásunk nem megy bele részletekbe, és igyekeztünk tényleg csak a lényeget összefoglalni, azonban így is körülbelül 15−20 percet kell számolnia az útmutatónk elolvasására.
Mi ez a sok hűhó a nyugdíj-megtakarítások körül?
Különböző tévéműsorokban, rádióadásokban, gazdasági magazinokban és online hírportálokon is egyre gyakrabban hallhatunk a nyugdíjról és a nyugdíj-megtakarításokról.
Miért lett ennyire felkapott ez a téma az utóbbi években?
Ennek sajnos jó oka van, és kivételesen nem csak „divatról” van szó.
Egyre nyilvánvalóbbak ugyanis a jelenlegi nyugdíjrendszer korlátai és az igenis valós veszélyek, amelyeket ez a jövőben magával hoz majd.
Melyek ezek a veszélyek?
Hamarosan az egész „Ratkó-generáció” nyugdíjba vonul, és fogalmunk sincs arról, honnan fogják a nyugdíjukat kapni.
Ugyan a „Ratkó-gyerekek” nyugdíjba vonulása is érezhető problémát jelent, az igazi gondot a „Ratkó-unokák” nyugdíjazása fogja jelenteni, ugyanis az ő megszületésük után nem következett egyetlen nagyobb születési hullám sem, sőt, azóta a születések száma folyamatosan csökkenő tendenciát mutat (és ezzel arányosan kevesebb lesz az aktív munkavállaló is), így meglehetősen kérdéses, hogy őket ki fogja eltartani.
A nyugdíjcélú takarékoskodás létfontosságú, ha anyagi biztonságban szeretnénk leélni nyugdíjas éveinket.
Nem célunk senkit sem megrémíteni, azonban ha belegondolunk egy kicsit jobban, sajnos ez a helyzet azért elég sok aggodalomra ad okot.
Ha ugyanis nem kezd el a mostani 30−50-es korosztály többsége időben félretenni a saját nyugdíjára, akkor az így előálló helyzet országos szintű gazdasági és társadalmi problémává nőheti ki magát.
Hogy jutottunk el ide?
Mielőtt elkezdenénk bűnbakot keresni, fontos tudnunk, hogy a nyugdíj kérdése nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában óriási fejtörést okoz.
A legtöbb országban ugyanis (és ez alól hazánk sem kivétel) a még bismarcki időkből ránk maradt, úgynevezett felosztó-kirovó nyugdíjrendszer van érvényben.
Ennek nagyon röviden annyi a lényege, hogy a nyugdíjakat minden évben abból a pénzből fizetik ki, amely beérkezik az aktív munkavállalók után fizetett nyugdíjjárulékból.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
Mindig annyi nyugdíjat lehet éppen szétosztani, amennyi pénz beérkezik a „kasszába”.
Elég ebbe egy kicsit jobban belegondolni, és máris látható, hogy ez a gyakorlatban két esetben jelenthet problémát:
- Ha kevés az aktív munkavállaló, akkor nem érkezik be elegendő pénz az államkasszába, így kevesebb nyugdíjat lehet kifizetni.
- Ha sok a nyugdíjas, akkor ugyanannyi pénzt többfelé kell szétosztani, így tehát mindenkinek kevesebb jut.
És itt jön az igazi bökkenő, ugyanis nálunk előreláthatóan mindkettő probléma egyszerre fog bekövetkezni.
Forrás: KSH
A hazánkban is megfigyelhető népesség-elöregedés azt jelenti, hogy egyre kevesebb fiatal van, aki a kasszába befizet, miközben egyre nagyobb a kasszából nyugdíjra számító korosztály mérete.
Magyarán, egyre kevesebb pénz érkezik be, miközben ezt egyre több nyugdíjasnak kell szétosztani.
Ez a kettős hatás pedig mindössze pár év leforgása alatt igen radikális nyugdíjcsökkenést eredményezhet.
Nyugdíjra félretenni többé nem választás kérdése, hanem az egyetlen út, amely a gondtalan nyugdíjasléthez vezet
A fentieket olvasva jogosan merülhet fel bárkiben, hogy „ez bizony nem hangzik jól, de mégis, valójában mennyire lesz ez rossz nekünk?”
Ha politikailag korrekt „hivatalos” módon akarunk válaszolni, akkor azt lehet erre mondani, hogy ezt előre nehezen lehet megjósolni, és több tényezőtől is függ.
Ha azonban egyenesen válaszoljuk meg a kérdést – és mi ezt az utat látjuk helyesnek –, akkor a válasz az, hogy sajnos bizony igencsak rossz lesz.
Egyes szakértők 30−50%-os, vagy még nagyobb csökkenést várnak, már ami a nyugdíjak reálösszegét illeti.
Ökölszabályként elmondható, hogy jelenleg a nyugdíjunk értéke körülbelül a hosszú távú nettó fizetésünk ¾-e. (Ez persze így nem teljesen pontos, de nagyságrendileg jó becslést ad.)
Ha ez az összeg 30%-kal tovább csökken, az azt fogja jelenteni, hogy az aktív nettó fizetésünknek csupán az 50%-át kapjuk meg nyugdíjként.
És ez még a jobbik eset.
Tapasztalt nyugdíj szakértőink ingyenesen segítenek Önnek személyre szabottan megtalálni az ideális nyugdíj-megtakarítást!
Mit lehet tenni, hogy mégis elegendő nyugdíjunk legyen?
A felosztó-kirovó nyugdíjrendszer problémái már több évtizede nyilvánvalóak voltak a gazdasági szakemberek számára.
Ezért is alakították ki az úgynevezett hárompilléres nyugdíjrendszer koncepcióját még 1994-ben, amely hazánkban is érvényben volt egészen 2011-ig.
Miből állt ez a három pillér?
- Állami felosztó-kirovó nyugdíjrendszer (ezt fentebb ismertettük)
- Kötelező magánnyugdíjpénztár
- Öngondoskodás
A három pillérre úgy kell gondolnunk, mint egy óriási épület tartóoszlopaira.
Ha csak az egyik nyugdíjpillér is kidől, akkor az is épp elég veszélyt jelent. Ha azonban kettő dől ki, akkor igen komoly problémákra számíthatunk.
És sajnos éppen ez történik nálunk is.
Az állami nyugdíjrendszerről már leírtuk, hogy nem lesz fenntartható és mindenképp komoly csökkenés várható az állami nyugdíjak mértékében.
A szemfülesebb és pénzügyekben jártasabb olvasóink pedig emlékezhetnek rá, hogy a második pillér ma már nincs jelen, ugyanis 2011-ben megszűnt, illetve beolvasztották az első pillérbe.
Ez a momentum is jól mutatja egyébként, hogy már manapság is egyre nagyobb problémát jelent a nyugdíjak kifizetése, hiszen annak idején azért volt szükség a kötelező nyugdíjpénztárakban gyűlő pénzre, hogy abból, ha részben is, de még egy ideig fedezni lehessen a nyugdíjakat.
Fontos tudnunk, hogy a kötelező magánnyugdíjpénztárban a saját névre szóló számlánkon gyűlő pénz valójában sosem volt a „sajátunk”, hanem az első pillérbe tartozó nyugdíjjárulékok egy része volt átcsoportosítva ezen a módon. Emiatt lehetett megtenni azt, hogy az összeget visszacsoportosították az államkasszába. Egy privát nyugdíj-megtakarítás ezzel szemben a magántulajdonunkat képezi, így azzal hasonló eset nem fordulhat elő.
Mi maradt így gyakorlatilag immár egyetlen lehetőségünkként?
Az öngondoskodás.
Ha nem akarunk nyugdíjasként kenyéren és vízen élni…
A fentieket elolvasva egyértelmű, hogy bizony ahhoz, hogy pénzügyileg stabil nyugdíjas éveink legyenek, saját magunknak kell félretennünk a nettó fizetésünkből.
Ezt sajnos el kell fogadnunk.
Lehet rajta bosszankodni – teljesen jogosan –, viszont sajnos nem változtat a tényen, hogy ez a valóság. Ez nem egy-egy konkrét döntéshez köthető probléma, hanem hosszú évtizedek társadalmi változásainak a hatása.
Magunknak kell gondoskodni a nyugdíjunkról, ha nem szeretnénk kenyéren és vízen élni nyugdíjas korunkban.
A helyzet súlyát kiválóan mutatja, hogy a pénzügyi szakértők mind egyetértenek abban, hogy az állam elsődleges feladata a nyugdíjkérdésben az volna, hogy minél szélesebb körben tájékoztassa a lakosságot arról, hogy bizony saját maguknak kell félretenniük nyugdíjukra.
Már az állam is az öngondoskodást ösztönzi
A tájékoztatáson túl azonban az állam ennél többet is tesz. Nemcsak szóval, de tettekkel is támogatja a nyugdíj-megtakarítások indítását.
Ugyanis minden nyugdíjcélú megtakarításra az adott évben befizetett összeg 20%-át jóváírja közvetlenül a megtakarításunkra.
Ezzel lényegében minden évben 20%-kal megnöveli a félretett pénzünket.
Ez akkor éves 20%-os hozamot jelent?
Nem. (És ha esetleg egy pénzügyi „szakember” valamikor ilyet mondana Önnek, akkor messzire kerülje el őt!)
A 20% mindig csak az adott évben megtakarított összegre vonatkozik, nem a teljes bent lévő pénzünkre.
Ezt úgy érdemes tehát elképzelni, hogy ha például havonta 40.000 Ft-ot teszünk félre, akkor a +20%-os adó-visszatérítés hatására lényegében olyan, mintha havi 48.000 Ft-ot takarítottunk volna meg.
Ez mit jelent a gyakorlatban?
Azt, hogy nemcsak jóváírják a nyugdíj-megtakarításunkra ezt az összeget, hanem a továbbiakban ez is ugyanúgy fogja termelni nekünk a hozamokat, mint a megtakarításunk többi része.
Ez azért fontos, mert hosszú távon a hozamok sokkal többet jelentenek, mint maga a megtakarított összeg.
Az adó-visszatérítéssel járó megkötések
Bizonyára senkit nem ér meglepetésként, hogy ezzel a támogatással megkötések is járnak.
Szerencsére ezektől nem kell azonban megijedni, hiszen ezek a feltételek lényegében jogosak, és egyáltalán nem irreálisak.
Ahhoz például, hogy jogosultak lehessünk az adó-visszatérítésre, rendelkeznünk kell szja-befizetéssel. Úgy gondoljuk, hogy ez a pont nem igényel további magyarázatot, hiszen nincs miből visszaigényelni az adót, ha azt nem fizettük be.
Mivel hazánkban sokan katás egyéni vállalkozóként vagy nagycsaládosként nem fizetnek személyi jövedelemadót, ezért adódik a kérdés, hogy akkor őket eleve kizárja az állam ebből a lehetőségből? Természetesen nem, erre is van megoldás. A nyugdíjbiztosítás öngondoskodási forma esetén lehetőség van arra, hogy a befizető és a teljesítésre jogosult személy eltérő legyen, így ha hozzátartozói körünkben valaki fizet szja-t, akkor akár kérhetjük az ő által befizetett adóból a 20%-os adó-visszatérítést a saját megtakarításunkra.
A másik legfontosabb megkötés pedig az, hogy az adó-visszatérítést csak az államilag támogatott nyugdíjcélú megtakarításokra vehetjük igénybe.
Egyrészt tehát mindenképpen az állam által hivatalosan elismert nyugdíjcélú megtakarítások közül kell választanunk.
Másrészt a megtakarításunkat a nyugdíjeléréshez kell kötnünk. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjkorhatár elérésekor vehetjük fel a pénzünket a maga teljességében. Ha ezt korábban tennénk, akkor az adó-visszatérítéseket kamatostul vissza kell fizetnünk vagy – a nyugdíjpénztárak esetén – más jogcímen kell komoly adóterheket megfizetnünk.
Miért van ez?
Ha belegondolunk, ez egy logikus védelmi lépés az állam részéről. Az adójóváírást az emberek nyugdíjára adja, hiszen belátta, hogy támogatnia kell az öngondoskodás ezen formáját.
Éppen emiatt nem kívánja, hogy ezzel a támogatással az emberek visszaéljenek, és a nyugdíjcéljukon kívül másra használják fel.
Egy kihasználható „kiskapu” 2023 év végére…
Igen ám, de mi van akkor, ha csak most, év végén kapcsoltunk, de már idén is élnénk az adó-visszatérítés adta előnyökkel? Van egy jó hírünk ezzel kapcsolatban!
Létezik egy „kiskapu”, amivel minden év végén maximálisan ki tudjuk használni a törvény adta lehetőségeket.
Az adó-visszatérítés mindig a naptári évben történő befizetésekre jár, és nemcsak a rendszeres megtakarításra, hanem az egyszeri összegekre is!
Ha tehát valaki komolyan elhatározta magát, és nemcsak jövőre, hanem már a 2023-as évben is szeretné maximum 280.000 Ft-tal gyarapítani jövőbeli nyugdíjcélú megtakarítását, az kezdhet örülni: mindez lehetséges!
Ez azonban csak azoknak előnyös, akik komolyan elkötelezettek az iránt, hogy nyugdíjcélú megtakarítást indítsanak, és rendelkeznek is valamennyi megtakarított pénzzel.
Mit jelenthet ez nekünk a gyakorlatban?
Ha még 2023 végén indítunk nyugdíj-megtakarítást, és az elindításkor rendelkezésünkre áll a választott havi befizetésnél nagyobb keret, úgy – akár egy negyedéves vagy egész éves összeg előre befizetésével, akár pedig havi befizetés mellett egy egyszeri nagyobb összeg ezévi elhelyezésével – erre a pénzre az idei évre is jár már a 20% adó-visszatérítés!
Ez 100.000 Ft megtakarítása esetén +20.000 Ft-ot, míg 750.000 Ft esetén akár +150.000 forint extrát jelent, lényegében azonnal!
Ez a maximum igénybe vehető adó-visszatérítés egy megtakarításra, de ennek összege megtakarítási típusonként eltér: maximum 100.000 Ft, 130.000 Ft, vagy 150.000 forint lehet (a nyugdíj-megtakarítási típusokról hamarosan írunk). Többféle nyugdíj-előtakarékosság indítása esetén pedig akár összesen maximum 280.000 forint adó-visszatérítést is igénybe tudunk venni.
Ez a pénz pedig innentől kezdve hozzáadódik a megtakarításunkhoz, és nekünk fogja termelni a hozamokat éveken-évtizedeken keresztül.
Fontos: A nyugdíj-előtakarékosságok után járó lehetőség a 2023-ban befizetett összegekre vonatkozik, így ha megtakarítása indításával átcsúszik a jövő évre, akkor a 2023-as adó-visszatérítésre már nem lesz jogosult.
Lépjen azonnal a tettek mezejére!
Mennyi pénzt tud összegyűjteni nyugdíjára?
Milyen nyugdíj-megtakarítások közül lehet választani?
Most, hogy tisztában vagyunk egy nyugdíj-megtakarítás mielőbbi indításának előnyeivel (és elmulasztásának veszélyeivel), lássuk, milyen lehetőségeink vannak és hol érdemes gyűjteni a pénzünket!
Ahogy korábban említettük, három államilag támogatott nyugdíj-előtakarékosság közül választhatunk:
- Önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP)
- Nyugdíjbiztosítás
- Nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ)
A következőkben röviden bemutatjuk e három nyugdíj-megtakarítási típus lényegét, hogy egy kicsit jobban érthetővé váljanak a legfőbb különbségek közöttük, valamint hogy láthatóvá váljon az, hogy mikor melyik megoldás ajánlott.
Tartsuk észben olvasás közben, hogy ugyan mindegyik típusnak vannak előnyei és hátrányai, önmagában egyik sem jó vagy rossz megoldás.
Minden esetben az egyéni céloktól, igényektől és lehetőségektől függ, hogy kinek melyik megoldás javasolt.
Ha még többet szeretne a különböző öngondoskodási módokról, Nyugdíj-Előtakarékosság Útmutatónkban részletes információkat talál mindhárom típus jellemzőiről. De ingyenes nyugdíjtanácsadásunk során a konkrét igények szerint még részletesebben tájékoztatást adunk.
Önkéntes Nyugdíjpénztár (ÖNYP)
A legrégebbi nyugdíj-megtakarítási típus, amely abból a célból jött létre, hogy a kötelező magánnyugdíjpénztár mellett legyen egy önálló elhatározásból fizethető nyugdíj-megtakarítási lehetőség is.
A minimális havi díja mindössze 5.000 Ft, amelyet minden hónapban fixen fizetni kell.
Az ÖNYP-vel pénzünket többségében a magyar gazdaságba fektethetjük be, egyrészt állampapírok, másrészt hazai részvények és kötvények vásárlásával.
Azoknak ajánlott, akik havonta félre tudnak tenni legalább 5.000 Ft-ot, 10−12 évük van hátra a nyugdíjig, valamint el tudják fogadni, hogy megtakarításuk hozamai nagyban függnek a magyar gazdaság teljesítményétől.
Nyugdíjbiztosítás
A legnépszerűbb nyugdíj-megtakarítási forma, a legszélesebb termékpalettával (közel 50 féle különböző módozat érhető el a piacon). Ez a legújabb és egyben a legmodernebb felépítésű nyugdíj-megtakarítás lehetőség, amelyhez számos kiegészítő szolgáltatás kérhető.
Havonta 10.000 Ft-tól érdemes indítani, és jellemzően legalább 10−15 nyugdíjig hátralévő év esetén javasolt, azonban léteznek már 5−10 éves időtávra kialakított speciális konstrukciók is.
A megtakarításunk biztosítónál gyűlik, befektetési alapkezelők menedzselik és számos eszközalap közül választhatunk kockázattűrési hajlandóságunk szerint a hazai, európai és világszintű gazdaságból egyaránt.
Azoknak ajánlott, akik havonta min. 10.000 Ft-ot kívánnak megtakarítani, legalább 10−15 évük van hátra a nyugdíjukig, és szeretnének a pénzük befektetése felett szabadon rendelkezni.
Fontos: A nyugdíjbiztosítások között óriási eltérések vannak, és léteznek nagyon kedvezőtlen, ugyanakkor nagyon kedvező módozatok is. Független szakértővel való egyeztetés nélkül semmiképp ne vágjunk bele!
Nyugdíj-Előtakarékossági Számla (NYESZ)
A legkötetlenebb nyugdíj-megtakarítási típus, amelyet bankokban vagy brókercégeknél nyithatunk.
Nincs minimális havi díja, kedvünk szerint fizetünk rá, az összegyűlt pénzünkhöz azonban kizárólag nyugdíjba vonulásunk után férhetünk hozzá.
Pénzünkből közvetlenül vásárolhatunk értékpapírokat, így a hozamai teljesen a mi befektetési döntéseinktől függenek majd.
Azoknak ajánlott, akiknek már van egy másik nyugdíj-megtakarítása és azt szeretnék kiegészíteni, vagy akik nem tudnak vállalni havi rendszeres megtakarítást, illetve akik rendelkeznek magasabb szintű pénzügyi-befektetési ismeretekkel.
Mennyi pénzt tud összegyűjteni nyugdíjára?
Hogyan válasszuk ki a nekünk legjobban megfelelőt?
Erre a legegyszerűbb válasz az, hogy ne tegyük.
Ugyan léteznek ökölszabályok, hogy melyik esetben melyik megoldás a legjobb, azonban mivel egy-egy hiba több évtizedre szól, és rengeteg pénz elvesztését is jelentheti, ezért azt javasoljuk inkább, hogy ahelyett, hogy önállóan vetnénk bele magunkat a megtakarítások útvesztőibe, kérjük inkább ki szakember véleményét.
Ahogy a gyógyszereinket sem saját magunknak szoktuk meghatározni, úgy a legjobb, ha a pénzügyi megoldások kiválasztásában is szakértővel egyeztetünk.
Melyik a legjobb nyugdíj-megtakarítás?
Erre a kérdésre a legkonkrétabb válasz, ami egy szakember által felelősséggel adható, hogy egy részletes és szakszerű igényfelmérést (online vagy telefonon) követően állapítható csak meg, hogy éppen melyik megoldás a legjobb Önnek.
Minden élethelyzet más és más, és emiatt egy ilyen döntés egyedi szempontok figyelembevételét is igényli.
Jelenleg összesen 13 ÖNYP, 7 NYESZ számla, és 13 biztosítótársaság 50 különböző nyugdíjbiztosítási módozata érhető el Magyarországon.
E megoldások pedig egytől egyig mind eltérnek egymástól a pénzügyi háttérben, a költségszerkezetben, a teljesítési szabályokban, a bónuszokban, a várható hozamaikban és még számos egyéb tulajdonságban.
Ezek pedig óriási különbséget jelentenek. Nem túlzás, hogy valóban több milliós eltérés lehet két megoldás között.
Vegye igénybe még idén ingyenes nyugdíjtanácsadásunkat!
Weboldalunkat és nyugdíjtanácsadási szolgáltatásunkat éppen azzal a céllal hoztunk létre, hogy szakembereink segítsenek Önnek eligazodni a folyamatosan változó pénzügyi piacon.
Nyugdíj-előtakarékosság kalkulátorunkkal segítünk Önnek kiszámolni, hogy mégis körülbelül mekkora nyugdíjra számíthat egy megtakarításból, és az mire lesz majd elég.
Nyugdíjtanácsadásunkkal pedig személyre szabottan segítünk megtalálni a legjobb megoldást minden jelentkező számára. Az elmúlt több mint 15 évben több mint 15.000 elégedett ügyfelünknek segítettünk már ilyen módon.
Ráadásul mindezt teljesen és mindvégig garantáltan díjmentesen végezzük Önnek.
Érdemes még idén a tettek mezejére lépni, hiszen a nyugdíj-megtakarítások után igényelhető adó-visszatérítés az egyösszegű befizetésekre is jár.
A nyugdíjtanácsadás során közösen leülünk, és kötetlenül átbeszéljük az Ön élethelyzetét, felmérjük a pontos igényeit, végigvesszük, mit szeretne és mit nem szeretne, majd a részletek és pontos szerződési feltételek ismertetése után elindítjuk az Ön számára ideális nyugdíj-megtakarítást.
Szolgáltatásunk immár online is igénybe vehető. Amennyiben úgy kívánja, nem is kell személyesen találkoznia tanácsadónkkal, és a szerződéskötésre is van lehetőség távolról!
Fontos: Ahhoz, hogy még idén elindíthassuk ezt a programot, érdemes minél hamarabb jelentkezni nyugdíjtanácsadásra, ugyanis 2023-ra vonatkozóan csak és kizárólag a még idén befizetett összegre vehető igénybe adó-visszatérítés.
Ugyan a megnövekedett igény miatt csapatunk az ünnepek alatt is dolgozik majd, azonban a későn jelentkezők számára sajnos már lehet, hogy nem jut időpont az idei évre, ez pedig több száz ezer forint mínuszt is jelenthet.
Kérjen díjmentes nyugdíjtanácsadást és tudja meg, hogy Önnek személyre szabottan melyik a legjobb megoldás!
