Egy végigdolgozott élet után jogosan szeretnénk kikapcsolódással, pihenéssel tölteni nyugdíjas éveinket. Mi több, ebben az életszakaszban megvalósíthanánk mindazt, amire a munka miatt korábban nem volt lehetőségünk. Világot láthatnánk, elmélyedhetnénk hobbinkban, vagy programokat szervezhetnénk barátainkkal, családunkkal.
Sajnos azonban hazánkban a nyugdíjas évek közel sem az álmok megvalósításáról szólnak. Köztudottan nehéz anyagi körülményeket jelent, ha az állami nyugdíjból kell a megélhetésünk költségeit fedezni. De vajon mekkora ez a nehézség?
Mekkora összegűek ma az átlagnyugdíjak és a diplomás nyugdíjak? Milyen kiadások jellemzik az idős éveket, és mire elég a kapott összeg? Cikkünkben ezeket a kérdéseket járjuk körül, és megnézzük azt is, hogy mire számíthatunk, ha 20-30 év múlva megyünk nyugdíjba.
Nyugdíjak ma Magyarországon
Öregségi nyugdíjként nem számíthatunk a jelenlegi keresetünknek megfelelő összegre, ám nem mindegy, hogy annak mekkora arányát kapjuk majd meg juttatásként. Ha most mennénk nyugdíjba, nagyjából a nettó életpálya keresetünk 60–70 százalékát kapnánk kézhez.
Már ilyen mértékű csökkenésnél is jócskán meg kellene szorítanunk a nadrágszíjat – nem hiába hallunk annyit arról, hogy igen nehéz megélni a nyugdíjból.
A jövőben azonban még tovább fog csökkenni ez az arány, ráadásul jelentős mértékben. Ennek oka a jelenlegi nyugdíjrendszer felépítésében rejlik: a felosztó-kirovó rendszer jellege azt eredményezi, hogy egyre több nyugdíjas közt kell szétosztani egy egyre karcsúsodó összeget. A nyugdíjakról szóló útmutatóban erről részletesen is olvashatunk.
Aki most megy nyugdíjba, az a fizetésének körülbelül 60–70%-át kaphatja kézhez, ez az arány azonban a jövőben jelentősen csökkenni fog.
Az állam tehát nem tud maradéktalan megoldást nyújtani: a nyugdíjkorhatár emelése és a nyugdíjak összegének csökkenése nem elegendő a probléma orvoslására.
Éppen ezért egyre nagyobb az érdeklődés azokra a megtakarítási formákra, amelyek segítségével kiegészíthetjük majd állami nyugdíjunkat. Mint arra majd később részletesen is kitérünk: sajnos a probléma megoldásában csak önmagunkra számíthatunk.
Mennyi az átlagnyugdíj és mekkora a szórás?
Ahhoz, hogy felmérhessük, milyen nehézségekkel kell majd szembenéznünk idős korunkban, tekintsük át, milyen anyagi lehetőségei vannak a mai nyugdíjasoknak.
Ehhez érdemes tudnunk, hogy nagyságrendileg mekkora juttatást kap ma egy nyugdíjas, illetve mennyivel magasabb az összeg diplomások esetében. Ugyanígy fontos támpont, hogy a bérekhez viszonyítva mekkora a nyugdíj összege.
Az átlagnyugdíj összege 2024 januárjában 230.940 forint Magyarországon. Ez azonban csak egy viszonyszámként értelmezhető, ugyanis hazánkban igen jelentős különbségek tapasztalhatók a legalacsonyabb és legmagasabb összegű nyugdíjak között.
Mivel nincs megállapított nyugdíjplafon, a skála végén olyan magas, valóban milliós összegek találhatók, amelyekről egy átlagnyugdíjas csak álmodik. Ezek pedig jelentősen „felhúzzák” az átlagot.
Hogy ezt megértsük, tekintsük át a 2023-as, részletes adatokat. 2023 januárjában kétmillió nyugdíjas volt hazánkban, az átlagnyugdíj összege 208.168 forint volt. A nyugdíjak összege azonban komoly szórást mutatott.
- A Magyar Államkincstár által közölt adatok szerint a legnagyobb csoport, mintegy 505 ezer fő, 140.000 és 180.000 forint közötti nyugdíjat kapott.
- Körülbelül 266 ezren lehetnek azok, akik 300.000 forintnál is magasabb nyugellátásban részesülnek.
- Több mint 20 ezer fő kapott 40.000 forint alatti juttatást, a nyugdíjminimum továbbra is 28.500 Ft.
- 37 ezer fő – 23 ezer férfi és 12 ezer nő – kap 500.000 forint feletti összeget, amelyből a legmagasabb pedig kétmillió forint vagy afeletti havi juttatás is lehet.
Ilyen szélsőséges értékeknél az átlagnyugdíjnál a valósághoz közelebb álló képet ad a medián nyugdíj. Ez azt a középső értéket mutatja meg, amelyiknél épp annyian kapnak kevesebbet, mint amennyien többet. A KSH adatai szerint a medián nyugdíj 2024 januárjában 204.510 forint volt.
Természetesen a medián is csupán egy viszonyszám, nem ad teljesen pontos rálátást a valóságra, ám egyértelműen kirajzolódik, hogy igen alacsony összegből kell megélnie a legtöbb nyugdíjasnak.
És mi a helyzet a diplomások nyugdíjával?
Kimondottan a diplomások nyugdíjáról nincsenek hazánkban friss, hivatalos adatok. Ezért szakértőink a legfrissebb, 2020-as adatokat vették alapul, melyből következtethetünk a nyugdíjak összegére is. Eszerint 2020-ban a diplomával rendelkezők nyugdíja nagyságrendileg 210.000–320.000 forint között mozgott.
A magyarok többsége számára a jelenlegi nyugdíjak duplája jelentene anyagi biztonságot. A Pulzus Kutató 2023-as felmérése szerint a válaszadók legnagyobb részének 300.000–400.000 forint nyugdíjra lenne szüksége a biztos megélhetéshez.
Mekkora a nyugdíj a bérekhez viszonyítva?
Még megdöbbentőbb a kép, hogyha a bérekhez hasonlítjuk az nyugdíjakat: a minimálbér jelenleg nettó 177.400 forint, ami nem sokkal kevesebb az átlag- és a medián nyugdíjtól.
Az átlagfizéshez viszonyítva azonban már sokkal élesebb a különbség: 2023 decemberében a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 435.974 forint volt. Ez csaknem a duplája az átlagnyugdíjnak, és több mint a kétszerese a medián nyugdíjnak.
A diplomás átlagkereset – a legfrissebb e téren közölt, 2022-es adatok szerint –bruttó 664.508 forint volt főiskolai végzettség, és 936.528 forint egyetemi végzettség esetén. Ennek nettója tehát havi 440.000–620.000 forint között mozgott.
Az adatok láttán kirajzolódhat számunkra az egyik legnagyobb probléma: hiába nőnek a nyugdíjak, ha a fizetésnek egyre kevesebb százalékát teszik ki.
Bár az elmúlt 20 évben folyamatosan nőtt a nyugdíjak összege, 10 éve egyre alacsonyabb a mértéke az átlagfizetéshez képest. 2014-ben például az átlagnyugdíj az átlagkereset 67,6 százaléka volt, 2023-ban már csak 52,97 százalék.
A helyzet tehát egyre rosszabb lesz, pedig már ma is kihívást jelent a nyugdíjból fedezni a megélhetési költségeket.
2024 januárjában az átlagnyugdíj 230.940 forint hazánkban, a valóságról pontosabb képet adó medián nyugdíj azonban ennél alacsonyabb. Diplomás nyugdíjasként nagyságrendileg 210.000–320.000 forint közötti összegre számíthatunk ma. A nyugdíjak összegének fizetésekhez mért aránya tíz éve csökken, és a jövőben ez a tendencia folytatódik majd.
Tegye meg az első lépést most!
Mire elég az átlagnyugdíj Magyarországon?
Most, hogy megismertük a jelenlegi nyugdíjak mértékét, nézzük meg, hogyan lehet belőle megélni. Természetesen az áremelkedések fényében változik, hogy ez az összeg mire elegendő.
Arra azonban érdemes felhívni a figyelmet, hogy bár a jelenlegi nyugdíjasok helyzete sokkal jobb, mint például a 60-as 70-es években nyugdíjba vonulóké, a csúcsponton már sajnos túl vagyunk.
A mai nyugdíjakért például ötször annyi sertéshúst vagy kilencszer annyi tojást tudnak vásárolni a nyugdíjasok, mint a 60-as években. Az áramra vagy gázra is több jut, de már korántsem annyi, mint az 1990-es években.
Elsőre egész pozitív képet kapunk akkor is, ha ennél kisebb időintervallumban vizsgáljuk meg, hogy mi mindent lehetett venni egykor az átlagnyugdíjból, és mire elég ma. A 2001-es és 2024-es árakat és az akkor aktuális átlagnyugdíjakat tekintve olykor kifejezetten látványos a különbség – erről árulkodik a lenti táblázat.
| Termék | 2001 | 2024 |
|---|---|---|
| Sertéshús | 37 kg | 122 kg |
| Csirkecomb | 65 kg | 187 kg |
| Sajt | 45 kg | 78 kg |
| Liszt | 656 kg | 1.290 kg |
Forrás: KSH.hu
Javult tehát a helyzet az 1960-as évekhez viszonyítva, azonban a görbe már újra lefelé mutat. A nyugdíjrendszer fent említett nehézségei miatt egyre kisebb összeg fog rendelkezésünkre állni, amely egyre kevesebb vásárlásra lesz elegendő.
A pozitív kép tehát csalóka, hiszen a nyugdíjak összege nem követi már le a bérek emelkedését, és az inflációval sem tud úgy lépést tartani.
Gondoljunk csak bele, hogy egy 230.000 forintos átlagnyugdíj mennyire elegendő a havi megélhetésre.
De vajon milyen kiadásokra lehet számítani nyugdíjasként, és mennyivel kellene kipótolni a nyugdíjunk összegét, hogy az biztosítsa a gondtalan megélhetést?
Mire költenek a nyugdíjas háztartások?
Nyugdíjasként persze átalakulnak a fogyasztási szokások, a kiadásokat mérsékli a megváltozott életmód: az idősek nem szoktak annyit költeni öltözködésre, utazásra vagy épp éttermi étkezésre, mint a fiatalabb generációk.
Költségek szintjén azonban a fentiek nem jelentenek akkora különbséget, amely fedezné azt a jövedelemcsökkenést, amellyel nyugdíjasként szembe kell néznünk. Hiszen a lakásfenntartás költségeit ugyanúgy fizetni kell, ráadásul az egészségügyi kiadások jellemzően megnövekednek.
Sőt, a KSH legfrissebb adatai épp azt mutatják, hogy egy nyugdíjas háztartásban valamivel magasabb kiadásokkal kell számolni az alapvető kategóriákban, melyeket alább részletezünk.
A kiadásokat az alábbi kategóriákban vizsgálták: élelmiszer, alkoholos italok és dohányáru, lakhatás és rezsi, öltözködés, lakberendezés, közlekedés, hírközlés, kultúra, oktatás, vendéglátás és egyéb.
A nyugdíjas háztartások a legnagyobb részt, havi 37.737 forintot élelmiszerre költöttek, ezt követte a lakhatás és rezsi költsége havi 27.245 forinttal. A sorban az egészségügyi kiadások foglalták el a harmadik helyet, amelyek átlagosan 12.134 forintot tettek ki nyugdíjas háztartásonként.
Összesen havonta 127.534 forintot tettek ezek a költségek, miközben az aktív háztartásokban ennél alacsonyabb összeget, 113.201 forintot jelentettek ezek egy főre lebontva.
Az aktív és a nyugdíjas háztartások kiadásai közötti különbség az egyes kategóriák eltéréseiből adódik: élelmiszerre, lakásfenntartásra, háztartási energiára, egészségügyre, hírközlésre és egyéb termékekre a nyugdíjas háztartások költenek többet, míg a többi kategóriában az aktív háztartások kiadásai magasabbak.
Bár nyugdíjas korban átalakulnak a fogyasztási szokások és egyes kiadások csökkennek, ez azonban nem kompenzálja a jövedelemcsökkenést.
Az eltérések olykor szignifikánsak:a nyugdíjasok esetében háromszor magasabbak az egészségügyi kiadások, mint a jelenleg aktív generációnál, míg vendéglátásra kevesebb, mint feleannyit költenek. A közlekedés, illetve öltözködés költségei is jelentősen alacsonyabbak a nyugdíjasok esetében.
Természetesen magyarázható a nyugdíjak alacsony összegével is: sokan jóval aktívabb életet élnének, többet költenének utazásra vagy épp kultúrára, szórakozásra, amennyiben pénztárcájuk engedné. Erre azonban nem ad lehetőséget az átlagnyugdíj összege. Nézzük most meg, hogy a diplomás nyugdíjból hogyan lehet megélni!
Mire elég a diplomás nyugdíj?
A diplomával rendelkezők jövedelme, így nyugdíja is valamivel magasabb. A fent említett 2022-es adatok szerint a felsőfokú végzettséggel rendelkezők havi nettó 440.000–620.000 forinttal számolhattak átlagfizetésként.
Hogy viszonyítási alapot kapjunk, tekintsünk egy ma átlagosnak mondható, 450.000 forintos nettó fizetést. A legjobb eshetőséggel számolva ma nagyjából ennek 70 százalékára, vagyis 315.000 forintos nyugdíjra lehet számítani.
Látható, hogy a korábbi fizetésnél ez mintegy 135.000 forinttal kevesebb, pedig a lehető legoptimálisabb számmal kalkuláltunk. Ezt a kiesést pedig nem könnyű kezelni a költségvetésünkben.
Szakértőink a KSH adatai alapján kiszámolták, hogy az egyes kiadásokra mekkora arányban költ egy nyugdíjas. Ez alapján pedig megnézték, hogyan oszthatnánk be havi 315.000 forintot. Nézzük, hogy mi jön ki egy ekkora nyugdíjból!
| Kiadások | Arány | Összeg (Ft) |
|---|---|---|
| Élelmiszerek és alkoholmentes italok | 29-30% | 92.925 |
| Szeszes italok, dohányáru | 3% | 9.450 |
| Ruházat és lábbeli (szolgáltatással együtt) | 2% | 6.300 |
| Lakásfenntartás, háztartási energia | 21% | 66.150 |
| Lakberendezés, háztartásvitel | 5% | 15.750 |
| Egészségügy | 9-10% | 29.925 |
| Közlekedés | 6-7% | 20.475 |
| Hírközlés | 7% | 22.050 |
| Kultúra, szórakozás | 5% | 15.750 |
| Oktatás | 0,03% | 945 |
| Vendéglátás és szálláshely-szolgáltatás | 1-2% | 4.725 |
| Egyéb termékek és szolgáltatások | 8-9% | 26.775 |
A nyugdíj persze mindenképp életszínvonal-csökkenést jelent, de korántsem mindegy, hogy mekkorát. Ahogy az is jelentős tényező, hogy csak nehéz megélhetést, vagy egyenesen anyagi bizonytalanságot jelent-e az összeg.
A fenti költségvetés sajnos az utóbbit vetíti előre, hiszen nem biztos, hogy 66.000 forintból kigazdálkodható a rezsi és a lakhatás, vagy hogy a 15.750 forintos keret elegendő a háztartásviteli kiadásokra. Arról nem is beszélve, ha váratlanul egy nagyobb összegre lesz szükség például egy súlyosabb betegség vagy csak egy elromlott mosógép okán.
Mire számíthatunk a jövőben?
Ha azonban még hosszú évek állnak előttünk a nyugdíjig, sajnos még ennyire sem számíthatunk. A szakértők szerint ugyanis 20-30 év múlva már csak fizetésünk 30-40 százalékát kapjuk majd meg állami nyugdíjként, ami drasztikus visszaesést jelent nettó fizetésünkhöz képest.
A számok nyelvén ez annyit tesz, hogy a jelenlegi átlagfizetéssel a mai értéken 130.000–174.000 forint közötti összegre számíthatunk.
Diplomásként pedig – egy 500.000 forintos nettó bérrel kalkulálva – nagyjából 150.000–200.000 forint között lehet majd a nyugdíjunk. Ez bizony korántsem elég az anyagi gondoktól mentes idős évekhez.
Amennyiben pontosabb összeget szeretnénk megtudni későbbi nyugdíjunkról, az alábbi kalkulátorral megnézhetjük, hogy jelenlegi életkorunk és nettó jövedelmünk alapján mekkora nyugdíjra számíthatunk:
De akkor mi lehet a megoldás? Hogyan lehetne mégis anyagi biztonságban, netán jólétben tölteni a nyugdíjas éveinket? Hogyan kaphatnánk meg mi is azt az életszínvonalat, amelyre vágyunk?
Természetesen van megoldás, ám kézbe kell vennünk az irányítást. Hiszen sajnos nem reménykedhetünk abban, hogy mire nyugdíjba vonulunk, találnak rendszerszintű megoldást a nyugdíjak problémájára.
Az egyetlen megoldás tehát az, hogy elkedzünk saját magunkról gondoskodni. Nem véletlen, hogy már az állam is kedvezményekkel ösztönöz minket arra, hogy öngondoskodással teremtsük meg állami nyugdíjunk kiegészítését.
Ne feledjük: akkora összeget kell megtakarítanunk, amely kiteszi majd jelenlegi jövedelmünk 60–70 százalékát. Ez elsőre hatalmas összegnek tűnik, azonban az idő a mi oldalunkon áll. Minél hamarabb kezdjük el a nyugdíjcélú megtakarítást, annál kevésbé lesz megterhelő pénztárcánk számára.
Ez egy jó konstrukcióval ugyanis lehetséges – komolyabb lemondások nélkül is. Mivel a havonta befizetett díjak befektetésre kerülnek, így a kamatos kamat is gyarapítja megtakarításunkat. Állami támogatásként pedig évente jóváírnak számlánkon az adónkból 100.000–150.000 forint közötti összeget – konstrukciótól függően. Az adóvisszatérítésről, és arról, hogy hogyan tudjuk elérni a legmagasabb, 280.000 forintos jóváírást, az alábbi linken olvashatunk.
Minél előbb kezdjük, annál kisebb havi összegekkel elérhetjük a célunkat. Várni pedig nincs mire, hiszen napról napra közelebb kerülünk a nyugdíjkorhatárhoz, amelyet ha elérünk, mindenképpen szükségünk lesz az állami nyugdíj kiegészítésére.
Akár utazgató nyugdíjasok szeretnénk lenni, akár a szomszédokkal pókerező idősek, az öngondoskodás elengedhetetlenné vált. Hiszen csak saját nyugdíjmegrakarításunk segítségével érhetjük el, hogy ne kelljen nélkülöznünk. Csak így valósíthatjuk meg a megélhetési gondoktól mentes, boldog nyugdíjas éveket.
Kérjen ingyenes nyugdíj tanácsadást és tudja meg, hogy Önnek személyre szabottan melyik a legjobb megoldás!
