Egyre többet hallani, hogy a hazai nyugdíjrendszer ingatag lábakon áll, és a jelenlegi állapotában nagyjából egy-két évtizedig lesz fenntartható. Ebben a szakértők között is egyetértés van, és már a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is régóta ösztönzi az embereket az öngondoskodás valamilyen formájára.
Azonban egy nyugdíj előtakarékosság futamideje akár 20-30 év is lehet, ami nagyon hosszú idő. Természetes, hogy aggódunk nyugdíj megtakarításunk biztonságáért. Hiszen mindannyian keményen megdolgoztunk azért a pénzért, amiből a gondtalan nyugdíjas éveinket szeretnénk biztosítani.
Érthető tehát, ha nem szeretnénk, hogy valamilyen rajtunk kívül álló ok miatt kerüljön veszélybe a hosszú évek alatt félretett pénzünk.
Éppen ezért érdemes a megfelelő nyugdíj előtakarékossági termék kiválasztásánál annak biztonságosságát is figyelembe venni.
Mivel azonban a nyugdíj megtakarítások piaci kínálata nagy, ezért cikkünkben elsősorban csak a legújabb és egyben legnépszerűbb fajtáját a nyugdíjbiztosítást vesszük górcső alá.
Jelenleg közel 70 különböző nyugdíjbiztosítási konstrukció közül választhatunk, amikről rengeteg tévhit és félinformáció kering a világhálón. Sok esetben pedig a média is csak felületesen ismerteti a nyugdíj előtakarékossági termékek jellemzőit, tovább fokozva ezzel a zűrzavart.
Éppen ezért cikkünkben áttekintjük, hogy a nyugdíjbiztosításokat kínáló biztosítók milyen védelmi megoldásokat alkalmaznak ügyfeleik megtakarításainak védelmére, illetve mi magunk mit tehetünk azért, hogy hosszú távon is biztonságban tudhassuk befektetett pénzünket.
Milyen hatósági védelmek vonatkoznak a nyugdíjbiztosításokra?
Európában a biztosítók a legszigorúbban felügyelt vállalkozások közé tartoznak, amelyek egymás között is rendelkeznek viszontbiztosítási védelemmel. Ezért más nyugdíj megtakarítási típusokhoz képest, még kisebb annak a valószínűsége, hogy elveszítjük a nehezen megspórolt pénzünket.
A legtöbb biztosító mögött komoly – akár évszázados – háttérrel rendelkező, nagy múltú anyavállalatok állnak, aminek következtében azok kevésbé vannak kitéve a piaci változásoknak.
A már említett viszontbiztosítás pedig garantálja, hogy az adott biztosítóért más biztosítók is felelősséget vállalnak, így védve az ügyfelek pénzét.
Ugyan elvben előfordulhat, hogy egy biztosító megszűnik, bár ennek egy kellően nagy biztosító esetén eleve kicsi a valószínűsége. Ha ez mégis bekövetkezne, akkor azt egy másik biztosítótársaság vásárolná fel, az ügyfelek pedig változatlan feltételek mellett kerülnének az új céghez, ahogy erre már néhány esetben volt is példa.
Emellett pedig jó, ha tudjuk, hogy a nyugdíjbiztosítási konstrukciók esetében mi magunk választjuk meg, hogy milyen befektetési alapokba szeretnénk fektetni a pénzünket, és mi jelöljük meg a kockázatvállalás szintjét is.
Ezért, ha például alacsony kockázatú állampapíralapban tartjuk befektetett pénzünk egy részét, akkor az ebben az alapban lévő mögöttes papírokra az állam maga vállal garanciát, amivel tovább csökkenthetjük befektetéseink kockázatát.
A nyugdíjbiztosítások esetében emellett további biztonságot jelent az is, hogy a rendszeresen fizetett megtakarításunkból keletkezett vagyonnal a biztosító nem rendelkezhet szabadon.
A befizetett pénzünket ugyanis a biztosítók alapkezelői az általunk választott befektetési portfóliókba fektetik, amit független letétkezelők őriznek és felügyelnek.
Ezek a letétkezelők többnyire nagy múltú, nemzetközi viszonylatban is elismert pénzintézetek – jellemzően bankok -, amiknek a feladata, hogy az általunk választott portfólióban megtalálható értékpapírjainkat kezeljék, így szavatolva azt, hogy a befizetett pénzünk még nagyobb biztonságban legyen.
A biztosítók viszontbiztosítási védelemmel rendelkeznek egymás között, vagyis, ha a nyugdíjbiztosításunkat kezelő biztosító megszűnik, a megtakarításunk átkerül egy másik szolgáltatóhoz.
A biztosítóknál elhelyezett pénzünk biztonságára – a viszontbiztosításon túl – további grancia, hogy az MNB, az adóhatóság, és a szintén szigorú szabályok szerint működő külsős könyvvizsgáló cégek is felügyelik tevékenységüket.
A biztosítók egymás között viszontbiztosítással rendelkeznek, a befektetett pénzünket pedig független letétkezelők kezelik. A biztosítók jogszabályoknak megfelelő működését pedig a rendszeres hatósági felügyelet garantálja.
A megfelelő és biztonságos nyugdíjbiztosítás kiválasztásának szempontjai
Most már tudjuk, hogy minden biztosítótársaságnak nagyon szigorú követelményeknek kell megfelelnie, hogy biztosítói tevékenységet folytathasson, függetlenül attól, hogy mekkora múlttal rendelkezik, vagy éppen hány országban van jelen.
Mindemellett pedig azt is jó, ha tudjuk, hogy gazdasági szempontból a biztosítótársaságoknak jelentős szerepük van a hazai és nemzetközi pénzpiacon, hiszen a biztosítók egyre növekvő mennyiségű, hosszú távra befektethető tőkével rendelkeznek.
Ez pedig azért fontos, mert a nyugdíj előtakarékosságok több évtizedes futamideje alatt jelentős mennyiségű pénzt halmoznak fel, ami a pénz- és tőkepiac fejlődése szempontjából is elengedhetetlen.
A biztosítótársaságok eredményes működése tehát az államnak is érdeke.
Ez tehát azt is jelenti, hogy, az állampapír-kibocsátás volumenének növelésével, az állam is hosszú távú forráshoz juthat, hiszen a biztosítók pénzük jelentős részét díjtartalékaikon és eszközalapjaikon keresztül állampapírokban tartják. Erre pedig az ügyfelek részéről is igény van – hisz ahogy azt már korábban is írtuk – az állampapíralapok a legtöbb ügyfél portfóliójában megjelennek, hisz növeli a befektetés biztonságát.
Stabil hátterű Nyugdíjbiztosítók biztonsága
Mindezek mellett mi magunk is tehetünk azért, hogy az akár 20-30 éves futamidejű nyugdíj megtakarításunkat biztonságban tudjuk.
Például azzal, ha nagy múlttal rendelkező – akár több, mint 100 éves – biztosítót választunk, hiszen ezek már túlétek pár gazdasági válságot, és a hazai piacon is eredményesen működtek az elmúlt évtizedekben.
Ez tehát azt jelenti, hogy a hosszú ideje stabilan működő hazai és nemzetközi vállalati háttér jelentősen csökkenti annak az esélyét, hogy nyugdíjbiztosításunk futamideje alatt tulajdonosváltásra kerüljön sor.
A kisebb biztosítóknál azonban nagyobb eséllyel találkozhatunk ilyen tulajdonosváltásokkal. Erre lehet példa egy 2019-ben Magyarországról kivonuló kisebb biztosítótársaság. A viszontbiztosításnak köszönhetően azonban az ügyfeleket ebben az esetben sem érte semmilyen negatívum a tulajdonosváltás miatt. Ugyanolyan feltételek mellett folytathatták tovább megtakarításukat, mint a régi biztosítójuknál.
Technikailag tehát különösebb fennakadások nélkül kerül át ilyen esetben a megtakarításunk egyik biztosítótól a másikhoz.
Ugyanakkor mivel a hosszú távú megtakarításunk során sok pénzről van szó, ezért egy ilyen tulajdonosváltás sok bizonytalansággal, bizalomvesztéssel és stresszel járhat. Azért, hogy ezt elkerüljük, érdemes inkább nagy múltú biztosítót választani megtakarításunk biztonsága érdekében.
Érdemes annak is utánajárni, hogy az általunk választott biztosítónak mekkora tőkéje van. Nagyobb biztonságban tudhatjuk ugyanis pénzünket egy olyan pénzintézetben, ami nem csak a jogszabályokban meghatározott minimum tőkeösszeggel rendelkezik, hanem ennél nagyobb vagyont halmozott már fel.
A megfelelő megtakarítási összeg kiválasztása
Tovább növelhetjük nyugdíjbiztosításunk biztonságát azzal is, ha körültekintően átgondoljuk, hogy havonta mennyi pénzt tudunk erre a célra félretenni.
Ez ugyanis jelentősen befolyásolhatja, hogy mely nyugdíjbiztosítási termékek közül választhatunk. A minimum havi befizetési összeg ugyanis biztosítónként eltérő lehet. Nagy átlagban azonban elmondható, hogy havonta minimum 8-12.000 forintos befizetéssel számolhatunk.
A futamidő első két-három évében ráadásul nem csökkenthetjük a megtakarításunk összegét, nem szüneteltethetjük megtakarításunkat és nem is férhetünk hozzá.
Mindez tehát azt jelenti, hogy ebben az időszakban akár egy rosszul megválasztott megtakarítási összeg is veszélyeztetheti a nyugdíj előtakarékosságunk biztonságát.
Kiegészítő többletszolgáltatások védelme
A megfelelő biztosítótársaság, valamint a biztonsággal vállalható megtakarítási összeg kiválasztása mellett jó, ha azt is tudjuk, hogy a nyugdíjbiztosítás a megtakarításos életbiztosítás egy speciális típusa. Vagyis eleve rendelkezik bizonyos beépített védelmi elemekkel, és ezeken felül akár további többletszolgáltatásokkal is kiegészíthetjük nyugdíj megtakarításunkat.
Ilyen alapelem – az örökölhetőségen túl – a minden nyugdíjbiztosításba törvényileg beépített rokkantsági szolgáltatás, ami szintén bennünket véd. Hiszen ha egy váratlan baleset következtében elérjük a 40%-os rokkantsági határt, akkor is mindenfajta retorzió nélkül jogosultak leszünk az addig összegyűlt pénzünkre – függetlenül attól, hogy mennyi idő van még a nyugdíjkorhatár eléréséig.
Mindezeken felül pedig a nyugdíjbiztosításunk mellé – igény esetén – sok termék esetében választhatunk további élet-, baleset- és egészségbiztosítási többletvédelmet is, ami elsősorban minket, de egyes esetekben akár a családtagjainkat is védi.
Halál esetére megjelölhetünk különböző arányban egy vagy akár több kedvezményezettet is – gyermekünket, házastársunkat -, akinek egy esetlegesen bekövetkező hirtelen haláleset után megkönnyíthetjük ezzel az öröklési folyamatot.
A kedvezményezettként megjelölt személyek ugyanis gyorsan és könnyedén, hagyatéki eljárás nélkül juthatnak a megtakarítási összeghez, ami nagy anyagi könnyebbséget jelenthet számukra a kezdeti nehéz időszakban.
Mennyi pénzt tud összegyűjteni nyugdíjára?
Mit tehetünk a nyugdíjbiztosítások mögöttes befektetéseinek “biztonságáért”?
Miután tisztáztuk, hogy egy biztosítónak milyen szigorú feltételeknek kell megfelelni, illetve maguk a biztosítók milyen védelmi rétegekkel óvják ügyfeleik pénzének biztonságát, tekintsük át, hogy mi magunk mit tehetünk befektetéseink védelméért.
Fontos tudni, hogy megtakarításunk hozama a kockázatvállalásunk mértékétől függ. A befizetett pénzünket ugyanis az alapkezelők egy vagy több általunk összeállított, alacsony, közepes vagy magas kockázati szintű befektetési portfólióba fekteti. Vagyis egy magasabb kockázatú portfólióval magasabb hozamot érhetünk el, ugyanakkor a veszteség kockázata is jelentősebb ebben az esetben.
Ezt nevezzük befektetői kockázatnak.
Általánosságban elmondhatjuk, hogy befektetéseink kockázatát megtakarítási portfóliónkon belül a részvények és a kötvények egymáshoz viszonyított arányával befolyásolhatjuk.
Egy olyan hosszú távú befektetésnél, mint például a nyugdíjbiztosítás, az első tíz évben – a kockázatvállalási hajlandóságunktól függően – a magasabb hozam reményében részvények túlsúlyával is kialakíthatjuk befektetési portfóliónkat. A futamidő végéhez közeledve azonban, az utolsó öt-tíz évben célszerű inkább alacsonyabb kockázatú kötvényekből vagy állampapírokból kialakítani azt.
Azt azonban jó, ha tudjuk az eszközalapok kiválasztásával kapcsolatban, hogy a korábbi, jó teljesítmény semmilyen biztosítékot nem jelent befektetéseink jövőbeli hozamát illetően. Különösen igaz ez azokra az alapokra, amik fejlődő piaci részvényeket is tartalmaznak, és emiatt nagyobb mértékben vannak kitéve a regionális és piaci ingadozásoknak.
Alapszabályként elmondhatjuk, hogy tovább csökkenthetjük kockázatainkat például azzal, hogy akár eltérő földrajzi régiók, akár különböző szektorok részvényeivel diverzifikálunk, vagy eleve globális részvényalapokat választunk.
Vagyis nagyobb biztonságban tudhatjuk pénzünket, ha a hazai értékpapírokon és részvényeken kívül nemzetközi alapokat is választunk a portfóliónkba, amik nem kizárólag egy gazdasági területről származnak, hanem például szolgáltatói vagy termelői szektorból.
Összefoglalva csökkenthetjük a kockázatainkat, ha a biztosítónál elérhető számos, különböző kockázatú alap között diverzifikáljuk portfóliónkat, vagyis szétosztjuk a megtakarításunkat.
A befektetési portfóliónk összeállításával mi magunk is sokat tehetünk a nyugdíjbiztosításunk biztonságáért.
A részvényalapok magasabb várható hozamai nagyon csábítóak lehetnek, de nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a kockázatot mi viseljük, és az alapkezelő a befektetéseinkre közvetlenül sem tőke-, sem hozamgaranciát nem vállal. Vagyis a nagyarányban részvény alapokba tett befektetésünk értéke jelentősen ingadozhat, így – különösen rövidebb távon – akár nagyobb összeget is veszíthetünk egy nem megfelelően kiválasztott portfolióval.
Láthatjuk tehát, hogy a megfelelő kockázatú portfólió kiválasztása összetett feladat, amit nem elég a futamidő elején egyszer meghatározni. Éppen ezért érdemes független nyugdíjszakértő segítségét kérni, hogy a megtakarítási idő teljes hossza alatt a számunkra legmegfelelőbb kockázati szintű befektetési alapokat válasszuk.
Nyugdíj előtakarékosságunk biztonsága tehát, az elért hozamok mértéke, vagyis a kockázatvállalási hajlandóságunk és tudatos döntéseink eredménye is.
Összegzés a nyugdíjbiztosítások biztonságáról
Mindannyian gondtalan nyugdíjas évekre vágyunk. Természetes, hogy a hosszú távú nyugdíjbiztosításunkat szeretnénk biztonságban tudni bármelyik biztosítóra is bízzuk azt.
Láthattuk, hogy a hazai piacon elérhető nyugdíjbiztosításokat többszintű védelemmel, viszontbiztosítással védik a biztosítótársaságok, emellett pedig az állami hatóságok is felügyelik. Ezért hosszú távon is nyugodtak lehetünk pénzünk biztonságát illetően.
A pénzintézeti biztonságon túl pedig mi magunk is tehetünk azért, hogy megtakarításunk minél nagyobb biztonságban legyen. Ehhez érdemes a portfóliónkat megfelelő arányban felosztani a különböző kockázati szintű részvények, vegyes alapok és állampapírok között.
A megfelelő nyugdíjbiztosítási konstrukció, illetve az éltehelyzetünkhöz leginkább illő portfólió összeállítása azonban a megtakarítási piac alapos ismerete nélkül nehéz és időigényes feladat. Ezért érdemes független nyugdíjszakértő segítségét kérni, hogy a nyugdíjmegtakrításunk még nagyobb biztonságban legyen.
Tegye meg az első lépést most!
