Mindannyian számtalanszor hallottuk már, hogy hazánk nyugdíjrendszere fenntarthatatlan. Nem csoda tehát, ha sok fiatal már most azon aggódik, hogy mi lesz vele idős éveiben. Éppen ezért érdemes körülnézni milyen plusz nyugdíj előtakarékossági lehetőségek vannak ma a piacon, melynek segítségével gondtalanabbá tehetjük idős éveinket.
Az egyik ilyen alternatív megoldás a nyugdíjbiztosítás, bár sokan rossz véleménnyel vannak róla és rengeteg tévhit él az emberek fejében ezzel kapcsolatosan. Ugyanakkor valójában a legtöbb problémát az okozza, hogy a magukat szakértőknek kikiáltó tanácsadók téves információkat adnak át és nem magyarázzák el egyértelműen a teljes folyamatot A-Z -ig. Így nem csoda, hogy laikusként nem merünk belevágni.
Ahhoz, hogy megértsük a nyugdíjbiztosítás működését és eloszlassuk az ezzel kapcsolatos tévhiteket, cikkükben megválaszoljuk a legfontosabb kérdéseket:
Mi a nyugdíjbiztosítás és kinek éri meg ilyet kötni? Milyen fajtái vannak? Milyen költségekkel és milyen kockázatokkal jár? Mi az a bónusz rendszer és mekkora adóvisszatérítést igényelhetünk vissza?
Vágjunk is bele és nézzük meg közelebbről, hogy mi a tévhit, mi a valóság és miért vannak rossz véleménnyel erről az öngondoskodási formáról.
Amit érdemes tudni a nyugdíjbiztosításról
Ahhoz, hogy biztos anyagi háttérrel rendelkezzünk nyugdíjas éveinkben, érdemes elgondolkodni valamilyen előtakarékossági formán. Jelenleg három, az állam által adóvisszatérítéssel is támogatott konstrukció érhető el a piacon. Ezek közül pedig a nyugdíjbiztosítás a legnépszerűbb és egyben a legfiatalabb formája a nyugdíjcélú öngondoskodásnak, amely alapos pénzügyi tervezést igényel.
A 2014-ben bevezetett nyugdíjbiztosítás nem más, mint egy életbiztosítás alapú megtakarítás. Ennek pedig azért van jelentősége, mert így az itt gyarapodó pénzünkhöz sem az állam, sem a NAV nem férhet hozzá, mivel az életbiztosítások összege nem inkasszálható és végrehajtás alá sem vonható. Ez tehát azt is jelenti, hogy a magánnyugdíjpénztárakhoz (MANYUP) hasonló helyzet – állam elveszi a névre szóló számlán gyűjtött pénzünket – nem fordulhat elő az így megtakarított vagyonunkkal.
A nyugdíjbiztosítás megkötésekor egy saját névre szóló egyéni számlát kapunk, ahová rendszeresen és mellette akár eseti jelleggel is befizethetjük megtakarításunkat. A hozam pedig nagyrészt attól függ, hogy mekkora összeget teszünk félre és mibe fektetjük a pénzünket.
A nyugdíjbiztosítás egy életbiztosítás alapú megtakarítás, melynek lejárata a szerződéskötéskor érvényes nyugdíjkorhatár betöltéséhez kötött.
Fontos tudni, hogy a nyugdíjbiztosításnak két típusa van. A leggyakoribb formája a unit linked, azaz a befektetési egységekhez kötött nyugdíjbiztosítás, emellett pedig létezik a hagyományos/klasszikus típus. A legnagyobb különbség közöttük a befektetés módjában és a felmerülő kockázatban keresendő.
A hagyományos életbiztosításnál ugyanis a biztosító dönt arról, hogy mibe fektetjük be a pénzt, ezáltal a megtakarításra fix kamatot garantálnak nekünk. Vagyis a szerződéskötéskor előre rögzítik, a hozamokkal növelt megtakarítási összeget. A garantált hozam jellemzően nem túl magas – általában 5 % alatt marad -, cserébe viszont nagyobb biztonságot nyújt.
A unit linked biztosítás esetében ugyanakkor már mi is beleszólhatunk a befektetések összeállításába és a kockázat mértékébe. Bár jellemzően nagyobb kockázatot kell vállalni, mégis sokkal magasabb hozamra számíthatunk, ami akár 6-9 % is lehet.
Általában havi 8.000 – 12.000 Ft-tól indíthatjuk el a nyugdíjbiztosítást és a jó hír az, hogy 2014. január 1-től a nyugdíjbiztosításokra is jár adóvisszatérítés. Ez tehát azt jelenti, hogy az éves befizetések 20%-át az állam minden évben jóváírja a megtakarítási számlánkon, ami így a kamatos kamat elve szerint további hozamokat hoz számunkra a nyugdíjas évekig.
Ez az összeg ugyanakkor maximalizálva van, ami azt jelenti, hogy maximum 130.000 Ft visszatérítésre vagyunk jogosultak. Ezt pedig akkor érhetjük el, ha havi szinten legalább 54.000 forintot, éves szinten pedig összesen 650. 000 forintot fizettünk be.
Korábban – a kifejezetten nyugdíjcélú konstrukció megjelenése előtt – sokan az egyösszegű biztosítói befektetéseket indították azzal a céllal, hogy idős korukra félretegyenek. Ennél a konstrukciónál viszont nem volt és jelenleg sincs lehetőség adóvisszatérítésre.
Tapasztalt szakértőink minden kérdésére választ adnak maximum 1 munkanapon belül!
Mi a baj a nyugdíjbiztosításokkal?
A nyugdíjbiztosítások egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek évről évre és sokan választják ezt az öngondoskodási formát jövőjük zálógaként, ennek ellenére rengeteg bírálat is éri. Főként a unit linked biztosítások esetében olvashatunk kritikákat, a magas és átláthatatlan költségek valamint a nagy kockázatú részvények miatt.
Az tény, hogy jelenleg közel 70 féle típusa érhető el így nem csoda, hogy nehéz eligazodni közöttük és a különböző szolgáltatási feltételeik között.
Ráadásul a tévhitek, illetve a fél információk is megnehezítik azt, hogy világosan lássunk és megértsük, a nyugdíjbiztosítás egyáltalán nem “mumus”, amitől félnünk kell. Ha közelebbről megvizsgáljuk a tényezőket, rá fogunk jönni, hogy nem is olyan fekete-fehér ez a kérdés.
Valóban magasak a költségek?
Az első tévhit a nyugdíjbiztosítások kapcsán, hogy rendkívül magas költségekkel jár, ha viszont jobban megnézzük, akkor ez koránt sincs így. Ugyanis 2017-ig a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) a maximális költségek szabályozására, azok összehasonlíthatóságára és átláthatóságára több lépcsőben bevezette a TKM-et – teljes költségmutató – amit azóta minden biztosítónak kötelezően közzé kell tennie. Így senki nem árulhat zsákbamacskát!
A TKM miatt tehát a nagyon drága megoldások megszűntek, vagyis 2017 óta már egyáltalán nem igaz, hogy a nyugdíjbiztosítások jelentősen drágábbak, mint a többi nyugdíj előtakarékossági termék. Cserébe viszont könnyebben átláthatjuk a felmerülő költségeket és így könnyebbé vált a nyugdíjbiztosítások költségeinek összehasonlítása is.
Azt viszont fontos tudni, hogy a TKM egy százalékos érték, ami azt mutatja meg, hogy mekkora az átlagköltsége egy éves életbiztosításnak. Vagyis ez nem a mi nyugdíjbiztosításunk tényleges költségét mutatja meg, csupán arra használható fel, hogy a biztosítások költségeit egységes számítási mód alapján össze lehessen hasonlítani és ezáltal reális képet kapjunk, hogy mi éri meg és mi nem.
A TKM nem csak a biztosító által felmerült költségeket tartalmazza, hanem a mögöttes alapkezelési és letétkezelési költségeket is egyaránt. Ennek azért is van jelentősége, mert ha a biztosító által közzétett eszközalapok hozamaiból egyszerűen levonjuk a TKM értékét, akkor tévesen kétszer vonjuk le ezeket a mögöttes költségeket. Erre tehát mindenképp érdemes odafigyelni!
A második tévhit, hogy a biztositókat csak az érdekli, hogy minél több pénzt tarthassanak maguknál a költségek szabályozása ellenére! Ez azonban nem teljesen igaz, hiszen számukra is fontos, hogy ha őket választottuk, akkor elégedettek legyünk és viszonozzák a bizalmunkat.
Éppen emiatt a kezdeti magasabb költségeket egyes biztosítók különböző bónuszokkal ellensúlyozzák, mellyel egyidejűleg hűségünket is jutalmazzák.
A bónusz rendszerben ezeket a kezdeti költségeket a biztosító az első évek befizetéseiből vonja le, ugyanakkor, ha szerződésünk szerint teljesítünk, akkor a kezdeti költségek többszörösét is visszakaphatjuk fokozatosan jellemzően a tíz- tizenötödik év végéig.
Érdemes tehát 65 éves korunkig – a nyugdíjkorhatár eléréséig – benntartani a számlán a megtakarításunkat, hiszen ha idő előtt vesszük ki, akkor nem csak a futamidő elején elvont magas költségeket nem kapjuk vissza bónuszként, hanem az állam által kapott 20%-os adóvisszatérítést is vissza kell fizetnünk 20%-os büntetőkamattal terhelten.
Ebben az esetben tehát valóban drágán megfizetünk a nyugdíjbiztosításban gyűlő pénzünkért. Ez azonban csak abban az esetben igaz, ha nyugdíjas éveink előtt bontjuk meg a szerződést. Ha viszont az előzetesen rögzített futamidő végén nyúlunk csak a megtakarításhoz, akkor a költségek a TKM bevezetésével és a kezdeti elvonások hűség bónuszként való visszacsepegtetésével egyáltalán nem olyan magasak, mint az sok helyen olvasható.
Mennyire kockázatos a nyugdíjbiztosítás?
A harmadik tévhit, amivel megbélyegzik a nyugdíjbiztosítást, hogy a jellemzően részvény befektetés miatt magas kockázattal jár.
Ez azonban két dolog miatt sem fedi le teljesen a valóságot. Egyrészt, ahogy a cikk elején is írtuk a klasszikus nyugdíjbiztosításoknál maga a biztosító határozza meg mibe fekteti a pénzüket, ami után egy garantált, jellemzően alacsony hozammal számolhatunk. Ezzel a típussal tehát minimális kockázatot vállalunk.
Másrészt a unit linked típusú befektetéseknél sem kizárólag magas kockázatú részvénybe tehetjük a pénzünket. Ennél a típusnál ugyanis mi dönthetjük el, hogy az általunk összeállított portfólió milyen arányban tartalmazzon részvényeket, illetve vállalati vagy állami kötvényeket. Ez az arány pedig egyben azt is meghatározza, hogy mennyire lesz kockázatos a befektetésünk.
Választhatunk – összeállíthatunk – ugyanis alacsony kockázatú és alacsony hozamokat ígérő portfóliót, ha viszont még sok időnk van a nyugdíjig, akkor bátrabban fektethetjük a pénzünket magas kockázatú részvény túlsúlyos befektetési alapokba, amivel akár 7-9%-os hozamokat is elérhetünk.
Ráadásul a futamidő során gyakorlatilag bármikor megváltoztathatjuk a kockázati szintet, amivel tovább növelhetjük a biztonságot.
A unit linked nyugdíjbiztosítás esetében eldönthetjük, hogy hajlandóak vagyunk-e magasabb kockázatot vállalni a magas hozam reményében.
A nyugdíjbiztosításoknál tehát összességében nagyobb beleszólásunk lehet a befektetések összeállításába, mint például az önkéntes nyugdíjpénztárak (ÖNYP) esetében, ugyanakkor nem nekünk kell időt és energiát nem kímélve a teljes megtakarítást kezelni – ami komoly pénzügyi tudást is igényel -, mint a nyugdíj előtakarékossági számla (NYESZ) esetében.
Vagyis összességében elmondhatjuk, hogy nem igaz, hogy a nyugdíjbiztosítással csak részvénybe tehetjük a pénzünket, ami kockázatos és veszélyezteti a nyugodt időskort. A részvények aránya és kockázat mértéke ugyanis kizárólag rajtunk múlik!
Megéri nyugdíjbiztosítást kötni?
A nyugdíjcélú öngondoskodás ma már nélkülözhetetlen része a hosszútávú pénzügyi tervezésnek. Ahhoz, hogy nyugdíjas éveink nyugodtan és anyagi biztonságban teljenek érdemes alaposan felkészülni és kiegészíteni állami nyugdíjunkat.
A nyugdíjbiztosítással kapcsolatban sok tévhittel találkozhatunk, ami elbizonytalaníthat. Azonban, ha jobban a mélyére nézünk, akkor egy kifejezetten rugalmas konstrukcióról van szó amit az is mutat, hogy minden tévhit ellenére továbbra is a legnépszerűbb előtakarékossági forma. Ez pedig annak is köszönhető, hogy az elérhető termékek köre széles palettán mozog. Így mindenki megtalálhatja az igényeihez és a kockázatviselési hajlandóságához illeszkedő legmegfelelőbb ajánlatot.
Kérjen díjmentes nyugdíj tanácsadást és tudja meg, hogy Önnek személyre szabottan melyik a legjobb megoldás!
