Ma már senkit nem lep meg, mikor lépten-nyomon arról olvas, hogy gondban a nyugdíjrendszer, nyugdíjkatasztrófa fenyeget és a fizetésünknél jóval kisebb nyugdíjra számíthatunk. Ezért sem lehet eléggé hangsúlyozni az időben elkezdett öngondoskodás, a nyugdíj-előtakarékosság fontosságát.
Ahhoz azonban, hogy lássuk, mennyi pénzt kell félretennünk ma a biztos jövő érdekében, tudnunk kellene azt is, mekkora öregségi nyugdíjra számíthatunk. Különösen érdekes ez a kérdés, ha részmunkaidőben dolgozunk. Sok információ, és sajnos sok tévhit is kering ugyanis arról, hogy a részmunkaidőben dolgozók nyugdíja hogyan alakul – egészen abszurd felvetéseket is találhatunk ezek között.
Ugyanolyan feltételekkel vonulhat nyugdíjba, aki heti 20 órát dolgozik, mint az, aki napi 8 órás beosztásban van? Vagy a fele munkaidő feleakkora nyugdíjat is jelent? Fontos, hogy tisztán lássunk, hiszen a pontos helyzet ismeretében hozhatunk meg olyan döntéseket, hogy elvállalunk vagy éppen kihagyunk egy kedvező részmunkaidős pozíciót.
Ráadásul az utóbbi években – főként a 2020–2021-ben az életünket megnehezítő koronavírus-világjárvány során – több munkáltató sorolta át munkavállalóit teljesből részmunkaidős státuszba. Ez pedig sokakat aggodalommal töltött el, hiszen a döntéshozóknak nem az volt a tevékenységük fókuszában, hogy elmagyarázzák, mi lesz így a – sokszor csak évtizedek múltán esedékes – nyugdíjukkal.
Öregségi nyugdíj, szolgálati idő, részmunkaidő: alapfogalmak röviden
Annak érdekében, hogy átlássuk és még idejében átgondolhassuk a teendőinket, mindenképp szükséges tisztában lennünk a legfőbb kapcsolódó fogalmakkal.
- Az öregségi nyugdíj az a járadék (vagyis rendszeres pénzbeli ellátás), amit az államtól kapunk, ha elértük az érvényes nyugdíjkorhatárt. Ennek mértékét a szolgálati idő és a kereset alapján határozzák meg: minél tovább és minél többet kerestünk, annál magasabb nyugdíjra számíthatunk. Ez tehát a két kulcstényezőnk.
- Az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő azokat az éveket jelenti, ameddig dolgozunk és a jövedelmünkből adót fizetünk – ennek jelenleg minimum 20 évet kell kitennie. Ebben az esetben a nyugdíjkorhatár betöltésekor az átlagbérünk 53%-át kapjuk öregségi nyugdíjként, de minél hosszabb a szolgálati időnk, úgy növekszik ez a százalék is (akár a 80%-ot is elérheti). A nyugdíjszámítás bonyolult, egy laikusok számára érthetetlen képlet alapján történik, melynek részletezése nem képezi e cikk részét. Arra azonban itt is felhívjuk a figyelmet, hogy a tévhitekkel ellentétben nemcsak a nyugdíjba vonulás előtti utolsó évek átlagkeresete számít a nyugdíjunk összegének meghatározásakor, hanem a teljes szolgálati idő. Az mindenesetre kétségtelen, hogy ha az évtizedek alatt keresett nettóink átlagának csak bizonyos százalékát kapjuk meg, az komoly visszaesés a jövedelmünkben időskorunkra.
- És végül: részmunkaidőről akkor beszélhetünk, ha a munkavállaló és a munkaadó a napi bevett 8 óra helyett rövidebb munkabeosztásban állapodnak meg. Ez praktikus lehet, ha a munkavállaló szabadúszóként több helyen is dolgozna egyszerre, ha hozzátartozója gondozása mellett nem tud többet vállalni, vagy épp a munkáltatónál nincs annyi feladat vagy annyi pénz, hogy teljes munkaidős állást kínáljon fel. Magyarországon sokakat érintő státuszról beszélünk: összesen több mint 200 ezer munkavállaló dolgozik részmunkaidőben.
A részmunkaidő és a nyugdíj viszonya – A leggyakoribb tévhitek
Ahogy látjuk, szoros kapcsolat van a nyugdíj, a szolgálati idő és a részmunkaidő fogalma között. Ám ez a kapcsolat jóval összetettebb, mint azt elsőre gondolnánk, és mint ahogy azt a leggyakoribb tévhitek sommásan (és tévesen) összefoglalják. Lássuk, melyek ezek!
„Ha 4 órában dolgozok, csak feleannyi nyugdíjat kapok.”
A fent leírt képlet alapján sokan arra a következtetésre jutnak, hogy a részmunkaidőben dolgozók csak a szolgálati idő felét tudják felmutatni, hiszen feleannyit dolgoznak napi 4 órában, mint a 8 órában tevékenykedők. Így hát szerintük a részmunkaidőben dolgozók csak fele öregségi nyugdíjra számíthatnak.
„Ha részmunkaidőben dolgozok, később érem el a nyugdíjkorhatárt.”
Hasonló logika alapján találkozhatunk olyan fejtegetéssel is, hogy ha feleannyi munkaidőt teljesítünk részmunkaidősként, akkor tovább, akár kétszer olyan hosszú ideig kell munkát vállalnunk, hiszen csak így tudjuk elérni a kívánt szolgálati időt, illetve ezáltal a nyugdíjkorhatárt.
Nézzük meg azonban mindezt kicsit részletesebben!
Nem az órák, hanem a ledolgozott évek számítanak
Vegyük először ez utóbbi vélekedést. Ahogy már az alapfogalmaknál is tisztáztuk, az öregségi nyugdíjunk mértéke a munkával – és egyben nyugdíjjárulék-fizetéssel – töltött éveink számától, illetve az ez idő alatt keresett átlag nettó jövedelmünktől függ. Ebben szó sem esik arról, hány órát dolgoztunk az egyes években. A munkával töltendő évek száma tehát nem változik azzal, hogy rész- vagy teljes munkaidőben dolgozunk-e. A fő, hogy teljesítsük legalább a minimum szolgálati időt, és betöltsük az érvényes nyugdíjkorhatárt.
Számos tévhit kering a köztudatban a részmunkaidő és a nyugdíj viszonyával kapcsolatban, ezért cikkünkben áttekintjük a legfontosabb tudnivalókat.
Hány év munkaviszony után jár az öregségi nyugdíj? A minimum szolgálati idő jelenleg 20 év, ekkor azonban még csak az addigi nettó átlagbérünk 53%-át kapjuk kézhez nyugdíjasként. Ha ennél többet, 20–25 évet dolgozunk a nyugdíjkorhatár betöltéséig, akkor ez évenként a havi keresetünk 2%-ával növekszik, és így tovább:
- 25–36 év munkaviszonynál újabb 1%-kal;
- 36-40 év között 1,5 %-kal;
- 40-50 év közt pedig ismét további 2%-kal, elérve így a maximumot.
Adódik a kérdés, hogy csak teljes év számolható-e el? Vagyis például, ha az utolsó évben mondjuk csak 200 napot dolgoztunk, akkor mi történik ezzel a 200 nappal? A jó hír, hogy az elszámolás napokban történik, így tehát egy napot sem veszítünk el a ledolgozottak közül.
Látható tehát, hogy nem a munkaórák száma, hanem az évek, illetve bizonyos esetben a napok a mérvadóak. De egy röpke pillanatig képzeljük el, hogy a fenti tévhit mégis igaz lenne, és a részmunkaidősöknek kétszer annyi évet kellene dolgozniuk a nyugdíjkorhatár eléréséhez. Ebben az esetben valaki, aki 20 éves korától napi 4 órában dolgozik, 40 helyett 80 évet kellene, hogy teljesítsen. Az illető így, folyamatos munkaviszony mellett 100 évesen mehetne csak nyugdíjba. Talán fel sem kell hívnunk a helyzet abszurditására a figyelmet: a születéskor várható élettartam Magyarországon 72 és 80 év között mozog. Lássuk be, meglehetősen irreális lenne, hogy bármely kormányzat ilyen elvárásokat támasszon az állampolgárai felé.
Elképzelhető az is, hogy ez a tévhit csak egy félreértésből ered. Ugyanis 2004-ig érvényben volt egy olyan jogszabály, amely szerint, ha a részmunkaidős bér nem érte el a minimálbér szintjét, akkor a különbség arányában a beszámítható szolgálati időt is csökkenteni kellett. Minél kevesebb volt a minimálbérnél a részmunkaidős kereset, arányában úgy csökkent a beszámított szolgálati idő. Ez a rendelkezés azonban 2004. január 1-je óta nincs érvényben, tehát ugyanúgy számít 20 év részmunkaidős, mint 20 év teljes munkaidős munkavégzés.
Az átlagjövedelem a mérvadó a nyugdíj mértékében
És akkor lássuk az első vélekedést, miszerint a részmunkaidőben dolgozók csak feleakkora nyugdíjra számíthatnak. Ez éppúgy tévhit, mint az előző, hiszen az imént tisztáztuk: szolgálati idő alatt nem a teljesített munkaórákat értjük, hanem a munkával töltött éveket, jelentsen ez akárhány munkaórát. A részmunkaidőben keresett jövedelem ezért ugyanolyan súllyal esik latba a nyugdíjszámításkor, mint teljes munkaidős beosztásnál.
A nyugdíjszámításkor a munkával töltött éveink és a nettó átlag életpálya-keresetünk a mérvadó.
A problémát legfeljebb az adhatja, hogy gyakran a részmunkaidős munkát kisebb bérrel honorálják a munkaadók, mint azt, ha valaki teljes munkaidőben dolgozik a munkahelyén. A munkáltatóval való megegyezéstől függően akár az is elképzelhető, hogy a cég a teljes munkaidőshöz képest feleakkora vagy még kevesebb bért fizet csak az elvégzett munkáért, de ez abszolút esetfüggő és a felek megállapodásán múlik.
Ebben az esetben természetesen kisebb nyugdíjra számíthatunk, de nem a fele hosszúságú munkaidő, hanem az alacsonyabb átlagkeresetünk miatt.
Kérjen ingyenes nyugdíj tanácsadást és tudja meg, hogy Önnek személyre szabottan melyik a legjobb megoldás!
A minimálbér a vízválasztó
Ennek legsúlyosabb esete, amikor a részmunkaidős bérünk nem éri el a minimálbér szintjét. Ez ugyanis azt jelenti, hogy arányosan kevesebb nyugdíjjárulékot fizetünk be az adónkkal. Ilyen eset azért fordulhat elő, mert a minimálbért mindig teljes munkaidő alapján számítják, így elképzelhető, hogy a részmunkaidős bér alacsonyabb ennél.
Ilyenkor jogszabály szerint a szolgálati időnek csak arányos részét számítják be a nyugdíjunk kalkulálásakor. Vigyázat, nem a jogosultság, hanem a nyugdíj összegének megállapításáról van szó! Vagyis, ahogy a részmunkaidős keresetünk a minimálbérhez aránylik, olyan arányban számítható be a szolgálati időnk is. Tehát ha a részmunkaidős bérünk a minimálbér 2/3-át teszi csak ki, akkor 33%-kal csökken ez alatt a beszámítható szolgálati időnk is.
Megoldás lehet ilyen helyzetben, ha valaki szabadúszóként több részmunkaidős állást is vállal, mert akkor ezek a jövedelmek (ezzel együtt a befizetett járulékok is) összeadódnak, és együttesen számítanak bele a fenti kalkulációba.
Amennyiben azonban a részmunkaidős bérünk eléri vagy meghaladja a minimálbér szintjét, nem kell aggódnunk, mert fel sem merül ez a kérdés: ugyanúgy számítják az öregségi nyugdíjunkat, mintha napi 8 órás beosztásban dolgoznánk.
A fentiek azonban kirívó esetek. Nem lehet elmenni amellett a tény mellett, hogy sokaknak valóban jó lehetőség a részmunkaidős munkavállalás, hiszen vannak olyan munkakörök, amelyek esetében a részmunkaidőben szerzett jövedelem sokkal több lehet, mint amit más 8 órás pozícióban keres.
Számos példát láthatunk erre szabadúszó jogi, vállalati adózási vagy épp divattanácsadói berkekben, de a felsorolás hosszan folytatható lenne. Ilyen esetekben természetesen fel sem merül a fenti probléma, hiszen a jövedelem itt jócskán meghaladja a mindenkori minimálbért.
Hogyan kaphatunk több nyugdíjat?
Tisztáztuk tehát, hogy részmunkaidősként is ugyanúgy számíthatunk a szolgálati időnk és az átlagjövedelmünk alapján kalkulált nyugdíjunkra. Azonban közel sem biztos, hogy ez az összeg elegendő lehet a kívánt életvitelünk fenntartásához.
Az állami nyugdíjkalkulátorból megtudhatjuk, mekkora összegű állami öregségi nyugdíjra számíthatunk. Vegyünk például egy 35 éves embert, aki részmunkaidőben dolgozik, és a 2022-es februári magyar átlagkeresetet, vagyis kb. nettó 375.000 Ft-ot visz haza, és ennyiből él. Nos, a kalkulátor szerint ő alig több mint 182 ezer forint öregségi nyugdíjra számíthat, ami kevesebb mint a fele a mai jövedelmének – még nominálisan is.
Ezért szinte elengedhetetlen valamilyen nyugdíj-előtakarékosság elindítása. Ebben azonban nem csak magunkra számíthatunk! Ezeket a nyugdíjcélú megtakarításokat ugyanis nem csupán a normál hozam, hanem a típusonként meghatározott állami adójóváírás és annak hozamai is gyarapítják. Az önkéntes nyugdíjpénztárnál (ÖNYP) évi 20%, maximum 150 ezer forint adókedvezményt érhetünk el. A nyugdíjbiztosítás szja-kedvezménye szintén évi 20%, maximum 130 ezer forint lehet az éves befizetéseink után. És ne hagyjuk ki a sorból a NYESZ-t, vagyis a nyugdíj-előtakarékossági számlát sem, ahol az évenkénti 20% maximum 100 ezer forintos támogatást jelent.
Lehetőség van arra is, hogy valaki egyszerre többféle nyugdíj-előtakarékossági formában gyűjtse a pénzét nyugdíjas korára. Az állami támogatás maximális összege így éves szinten 280 ezer forint is lehet, ami hosszú távon jelentős előrelépés a nyugdíjtervek megvalósításában.
Ne felejtsük el: akár teljes, akár részmunkaidőben, de még vállalkozóként is sokat számít, hogy minél előbb kezdjük el a nyugdíj-előtakarékosságot. A nyugdíj-előtakarékosság kalkulátorral könnyen kiszámolhatjuk, hogy ha 33 éves korunkban vágunk bele havi 25 ezer forintot félretéve, akkor a nyugdíjkorhatárt elérve majd 31,5 millió forint lesz a megtakarításunk. Ha azonban 10 évig halogatjuk a dolgot, ugyanezzel a spórolással már csak 15,4 millió forintig jutunk el.
Kérjen ingyenes nyugdíj tanácsadást és tudja meg, hogy Önnek személyre szabottan melyik a legjobb megoldás!
