Sok mindenre mondják, hogy nem lehet elég korán kezdeni, és így van ez a nyugdíj-előtakarékossággal is. Persze, különösnek tűnik 20 évesen a nyugdíjra gondolni – ám ha ezt tesszük, egyedülálló előnyhöz juthatunk.
A kormánynak ugyanis van két, egymástól független intézkedése, amelyeket ha összekapcsolunk, kivételes lehetőségre tehetünk szert. Az egyik ilyen rendelkezés a 25 év alattiak szja-mentessége, a másik pedig a nyugdíjcélú megtakarítások állami támogatása.
Cikkünkben megmutatjuk, hogyan terelhetjük egy mederbe ezt a két eltérő irányú kormányzati segítséget, és hogyan lehet ebből a mederből több tíz milliós hasznunk.
A 25 év alattiak szja-mentességéről
Ez az intézkedés a fiatalok munkaerőpiaci helyzetének a javítására született meg, hiszen kezdő munkavállalóként kétségtelenül számos nehézséggel kell szembenéznünk. Mivel ebben az életkorban még nem rendelkezünk tapasztalattal, eleve nem könnyű munkahelyet sem találnunk – amikor pedig végre sikerül, azzal kell szembesülnünk, hogy nemcsak mi vagyunk kezdők, de bizony a fizetésünk is elmarad a várakozásoktól.
A 2022. január 1-jétől igénybe vehető kedvezmény ezt a tapasztalatszerzési időt segít áthidalni: ha például már 20 évesen dolgozni kezdünk, 5 évig nem kell személyi jövedelemadót fizetnünk. Ez azt jelenti, hogy a bruttó fizetésünkből többet kapunk kézhez. Ha elérjük a 25 éves kort, már 5 évnyi tapasztalattal a hátunk mögött nyilván egy magasabb jövedelemre is számot tarthatunk – a köztes időszakban pedig az szja-mentesség segít, hogy az alacsony kezdőfizetésünkből több maradjon a zsebünkben azáltal, hogy nem kell 15%-nyi jövedelemadót fizetnünk.
Az szja-mentességet igénybe vehetjük nemcsak a munkabér, de többféle jövedelem után is, például a táppénz ideje alatt, egyéni vállalkozóként, megbízási díj, őstermelői jövedelem esetén. Az adóalapból vonják le, amelynek maximuma 2022-ben 433.700 Ft lehet. Ez 65.055 Ft adómegtakarítást jelent, vagyis ennyivel kapunk többet kézhez egy ilyen mértékű fizetés esetén.
Ennyit persze nem mindenki keres meg, így nézzük meg, mennyit takarítunk meg a kedvezménnyel egy jellemzően elérhető bruttó 300.000 Ft-os kezdőfizetéssel. A nettó bérünk 199.500 Ft lenne, ha nem kapnánk meg a kedvezményt. Az szja-kedvezménnyel együtt azonban 244.500 Ft-ot kapunk kézhez, vagyis havonta 45.000 Ft-ot nyerünk.
Ez tehát az egyik olyan intézkedés, amelyet, ha okosan használunk ki, sokkal nagyobb haszonra tehetünk szert, mint amennyit a kedvezmény jelent számunkra egy-egy hónapban. Ám mielőtt rátérnénk erre, nézzük meg a másik intézkedést, a nyugdíj-előtakarékosságokkal kapcsolatos állami támogatás kérdéskörét.
Kérjen ingyenes nyugdíj tanácsadást és tudja meg, hogy Önnek személyre szabottan melyik a legjobb megoldás!
A nyugdíj-előtakarékosságról dióhéjban
A nyugdíj-előtakarékosságok segítségével a felelősen gondolkodó emberek már idejekorán elkezdhetnek gyűjteni arra, hogy időskorukban az állami nyugdíjukat kiegészítsék. Erre nagyon nagy szükségük lesz, ugyanis az állami nyugdíj összege a jövőben drasztikusan csökkenni fog.
Jelenleg a nyugdíjasok az átlagkeresetüknek nagyjából 70%-át kapják kézhez, és sokaknak már ez a csökkentett összeg is életszínvonal-csökkenést, nem ritkán anyagi kihívásokat jelent. A szakértői becslések szerint azonban 20 év múlva már csak jövedelmük 30–40%-át fogják megkapni az államtól a nyugdíjba vonulók.
Ez annyit tesz, hogy egy ma 400.000 Ft nettót kereső 40 éves nyugdíja 120.000–160.000 Ft lesz. Ez olyan – egyébként nemzetközi szinten jelentkező – probléma, amelyre az állam nem találhat megoldást. Csupán egyet tehet: megérteti az emberekkel, hogy ha nem tesznek félre a nyugdíjukra, akkor akár a létbizonytalansággal is szembe kell majd nézniük.
Az öngondoskodás fontossága nálunk viszont még nem épült be kellőképp a köztudatba, így a kormány pénzbeli támogatással ösztönzi arra a ma még aktív munkavállalókat, hogy indítsanak nyugdíjcélú megtakarítást.
A támogatást a személyi jövedelemadóból írják jóvá, ezért szja-mentes fiatalként kiskapura lesz szükségünk, hogy mi is élhessünk vele. Ám ha tudunk erről, akkor kezünkben lesz a másik olyan lehetőség, amelyet összekapcsolhatunk az szja-mentességgel – bármennyire távoli ugyanis ma még a nyugdíj kérdése, érdemes már most foglalkoznunk vele. Mutatjuk, miért, és azt is, hogy hogyan hozhatjuk ki a legtöbbet a helyzetből.
Miért jó akár már a munkába álláskor elkezdeni félretenni a nyugdíjra?
Mint már említettük, az államnak nem áll módjában megoldani az egyre csökkenő mértékű nyugdíjak kérdését. A probléma gyökere ugyanis, hogy egyre több nyugdíjas számára kell szétosztania a nyugdíjjárulékokból összegyűlő összeget, amelyet pedig egyre kevesebb aktív munkavállaló fizet.
Ezt a folyamatosan súlyosbodó tendenciát a nyugdíjösszegek csökkentésével és a nyugdíjkorhatár emelésével tudja fékezni. A nyugdíjkorhatár tehát időről időre növekszik: a második világháború után a férfiak 60, a nők 55 évesen mehettek nyugdíjba, a most 70 évesek már 62 évesen, ma pedig 65 év a nyugdíjkorhatár – ami egészen biztosan tovább fog emelkedni.
Manapság már elengedhetetlen a nyugdíjcélú öngondoskodás. Minél előbb kezdünk el takarékoskodni, annál nagyobb összeget tudunk félretenni idős éveinkre.
A nyugdíjcélú megtakarítások pedig úgy működnek, hogy az összegyűlt pénzt a nyugdíjkorhatár elérésekor vehetjük fel – ha például 40 évesen kötünk egy ilyet, és a nyugdíjkorhatár 65 év, akkor 25 év múlva. Azonban ha időközben felemelik, és csak 67 évesen mehetünk nyugdíjba, akkor már csak 27 év múlva juthatunk hozzá a pénzünkhöz.
Van azonban egy olyan államilag támogatott konstrukció – ez a nyugdíjbiztosítás –, amely a szerződéskötéskor aktuális nyugdíjkorhatár elérésekor jár le. Vagyis ha most megkötnénk, akkor mindenképp 65 éves korunkban vehetnénk fel az összegyűjtött összeget. Így már akár huszonévesen biztosíthatjuk azt, hogy a mi pénzünkre ne vonatkozzon a nyugdíjkorhatár-emelés, és esetlegesen arra is lehetőségünk nyílna ezáltal, hogy a felhalmozott pénznek köszönhetően korábban átadhassuk magunkat az így minden bizonnyal gondtalanabb nyugdíjas éveknek.
Természetesen a nyugdíjbiztosítás egy nagyon hosszú távú elköteleződés, akár a 40 évesen kötött konstrukció esetében is 25 évről beszélünk, hát még ha még korábban – példánknál maradva 20 évesen – kötjük: 40 év szinte beláthatatlan távolságra van. Ez idő alatt kell vállalnunk, hogy rendszeresen befizetjük az általunk választott megtakarítási összeget. Felbonthatjuk ugyan a szerződést, és hozzájuthatunk korábban is a megtakarításunkhoz, azonban ez költségekkel jár, és az első 2-3 évben egyáltalán nem is javasolt.
Mindenképp megfontoltan – és a konstrukció összetettsége okán lehetőleg szakértői segítséggel – kell tehát egy ilyen nyugdíjbiztosítást megkötni, de ha komolyan elköteleződünk jövőbeli nyugdíjunk megteremtése mellett, nagyon sokat nyerhetünk vele. Mutatjuk is a számokat.
Mennyi pénzt lehet így összegyűjteni?
Tegyük fel, hogy 20 évesen havi 10.000 Ft-os díjjal indítunk egy ilyen megtakarítást: kiszámoltuk, hogy mire elérjük a nyugdíjkorhatárt, több mint 28 millió forintot vehetünk fel, ha pedig havi rendszeres juttatásként kérjük, akkor 200.000 Ft-ot kapnánk az állami nyugdíjunk mellé.
Ha 20.000 Ft megtakarítását vállaljuk havonta, akkor pedig majdnem 57 millió forintot kapnánk egy összegben, havi juttatásként pedig több mint 400.000 Ft-ot.
Ezekből az összegekből már megfelelő életszínvonalat biztosítanánk magunknak idős éveinkre.
Havi 10.000 Ft befizetésével 28 millió forintot, havi 20.000 Ft megtakarításával pedig 57 millió forintot érhetünk el, ha 20 évesen elkezdjük a nyugdíjcélú öngondoskodást.
Ezek a több tíz millió forintos összegek nyilván nem csupán a befizetéseinkből adódnak össze: a havi 10.000 Ft-os díj esetében 23 millió forinttal, a 20.000 Ft-os megtakarítás esetében pedig 46 millió forinttal lesz több pénzünk egy nyugdíjbiztosítás segítségével, mint amennyit befizettünk.
Ez az évek alatt felhalmozódó hozamoknak, valamint az állami támogatásnak és annak hozamainak köszönhető. Az állam ugyanis az éves befizetéseink 20%-át, a nyugdíjbiztosítás esetében maximum 130.000 forintot jóváír a számlánkon, és az így megnövelt összeg kamatozik tovább – erről – a hosszú évek alatt milliókat jelentő – támogatásról a későbbiekben részletesen is szólunk majd.
Költsük az extra bevételünket a nyugdíjunkra!
Lássuk be, havi 10.000 Ft egy este alatt elmegy akár egy mozira, egy bulira vagy csak egy péntek esti nasizós-kajálós sorozatnézésre. És itt ér össze a két irányvonalunk: az szja-mentesség havonta sokunknak több tízezer forintot is jelent. Ezt a segítséget a tőlünk pár évvel idősebbek kezdő munkavállalóként még nem kapták meg.
Ebből az összegből tehát könnyedén kigazdálkodható az a havi díj, amit egy ilyen nyugdíjbiztosításra fizetnünk kell – és amelynél jóval többet kellene félretennünk, ha például csak 40 évesen kapnánk észbe, és kezdenénk el a nyugdíjunkra megtakarítani.
Egy számunkra ma még havi 10.000 Ft-ból elérhető 30 milliós összeghez 40 évesen már csak közel havi 40.000 Ft-os díjból juthatnánk hozzá, a 20.000 Ft befizetésével megvalósítható 57 milliós összeghez pedig 40 évesen már 80.000 Ft-os havi díjat kellene vállalnunk, ami, lássuk be, elég soknak tűnik.
Nemcsak a nyereség oldaláról kell tehát nézni: ha később lépünk, rengeteget veszítünk, hiszen amit ma még 10–20.000 Ft-ért megkapunk, azt később már csak négyszeres áron érhetnénk el – ezeket az összegeket pedig minden bizonnyal csak keveseknek áll módjában vállalni. Olyan lehetőség van tehát a kezünkben, amely az idősebbeknek nem adatott meg, és amellyel mindenképp érdemes élni.
Mennyi pénzt tud összegyűjteni nyugdíjára?
Kiskapu az állami támogatáshoz
A nyugdíjbiztosítás segítségével sokszorosára nőtt befizetési összeg egy része tehát állami támogatás: a 10.000 Ft-os megtakarítási példánk esetében ez hozamokkal növelten 4.700.000 Ft-ot, a 20.000 Ft-os díjnál pedig 7.000.000 Ft-ot jelent. Igen ám, de ezt a támogatást a személyi jövedelemadóból írják jóvá. Hogyan is vehetnénk tehát igénybe, ha mi a 25 év alattiakat támogató rendelkezés értelmében egyelőre még nem fizetünk szjá-t, vagyis most még nincs miből jóváírni? A kérdés jogos, és bizony nem is élhetnénk ezzel a lehetőséggel, hacsak nem lenne egy kiskapu…
…ennek ismertetése előtt azonban álljunk meg egy pillanatra! Akár az is felmerülhet bennünk, hogy mi van akkor, ha az első években úgy gyűjtenénk a nyugdíjra, hogy az ehhez járó szja-jóváírást nem vesszük igénybe. Ekkor is megérné nyugdíjcélú megtakarítást indítani?
A nyugdíjbiztosítás segítségével akkor is igénybe vehetjük az évi 20%-os adójóváírást, ha nem fizetünk személyi jövedelemadót.
A válasz még így is az lenne, hogy igen! Egyrészt, ahogy láttuk, nyugdíjbiztosítás esetén már csak azért is megérné, hogy mindenképpen a most érvényes nyugdíjkorhatár betöltésekor juthassunk hozzá a pénzünkhöz, ami, az egyre emelkedő nyugdíjkorhatárt elnézve elég nagy versenyelőny. Olyan, ami már akkor is a szerződéskötés felé billenthetné a mérleg nyelvét, ha így az első öt szja-fizetés nélküli évben nem is kapjuk meg a befizetéseink után az állami támogatást.
Azonban az, hogy mi magunk nem rendelkezünk szja-befizetéssel, későbbi életkorokban sem jelenti azt, hogy valaki más szja-befizetéséből ne igényelhetnénk vissza a szóban forgó összegeket, így tehát nem meglepő módon, ez az első 5 évben sincs így.
Van ugyanis egy szándékos jogi kiskapu, amelynek köszönhetően a katás vállalkozók (akik személyi jövedelemadót nem, csupán havi fix adót fizetnek) igénybe vehetik ezt az állami támogatást, hiszen nekik kifejezetten létszükséglet egy nyugdíjcélú megtakarítás.
A nyugdíjbiztosítást pedig – az egyetlen ilyen konstrukcióként – úgy alkották meg, hogy eltérhet egymástól a szerződő fél és a biztosított személye. Vagyis megkötheti a szerződést az édesapánk vagy édesanyánk, esetleg más közeli ismerősünk. A lényeg, hogy olyan legyen, akiben megbízunk, és aki nem kívánja más módon visszaigényelni a befizetett személyi jövedelemadóját. Így tehát a szerződő személyi jövedelemadójából visszaigényelhető a nyugdíjbiztosításunkra fizetett díjak 20%-a, amelyet a mi számlánkon írnak jóvá.
Erre a kiskapura persze csak 25 éves korunkig van szükség, hiszen utána már valószínűleg mi magunk is fizetünk majd szja-t, amelyből igénybe vehetjük a támogatást.
Nem érdemes várni
A fent felvázolt lehetőség nem csupán az állami támogatásoknak egy olyan szerencsés együttállása, amelyet kihasználva milliókat nyerhetünk. Az öngondoskodásra egyébként is égető szükségünk lenne: mire mi nyugdíjba megyünk, már igencsak karcsú juttatás érkezik majd az államtól, amely, ha nem készülünk fel rá, komoly anyagi vészhelyzetet eredményezhet.
Így hát bármennyire is különösnek találjuk, hogy a munkával töltött évek legelején máris a nyugdíjról gondolkodjunk, ha így teszünk, utolérhetetlen előnnyel indulhatunk, megalapozhatjuk a jövőnket. Arról már nem is beszélve, hogy tanúságot teszünk a felelős pénzügyi gondolkodásról, amely nélkül a későbbiekben még a legjobb munkahely és jövedelem birtokában sem boldogulnánk.
Minden élethelyzet egyedi és több mint 70 megtakarítás létezik, az egyes típusok között pedig akár több millió forintos különbség is lehet.
