A feminizmus 17. századi pislákolása, majd 19. századi előretörése óta a női egyenjogúság az egyik vezető témája a társadalmi egyenjogúság kérdéskörének. Az azonos megbecsültségért, karrierlehetőségért és nem utolsósorban a választójogért folyó évszázados küzdelem mára óriási eredményeket ért el. Napjainkban is vannak azonban olyan kérdések, amelyekben a feminizmus további gátakat kíván lebontani a nők boldogulása érdekében.
Még a mai modern világban is tetten érhetjük a nőket érintő hátrányos megkülönböztetéseket, mint például, hogy a nők fizetése sokszor elmarad a férfiakétól. A családalapítás miatt is számos esetben nehezebb nőként karriert építeni, hiszen egy-egy munkaadó akár kétszer is meggondolja, merjen-e egy esetleg valamikor szülési szabadságra menő női vezetőt, kollégát alkalmazni. Ezért is dolgozik átlagosan kevesebb nő vezetői pozícióban, elég csak a politikai életben vezető szerepet betöltő nőkre gondolni, de hasonlóképpen van ez a cégvilágban is.
Sajnálatos módon ennek a hátrányos megkülönböztetésnek az élet számos területén tetten érhetjük a negatív hatásait, így például a férfiak és nők közötti nyugdíjkülönbségben is. A nők szinte az EU valamennyi országában alacsonyabb nyugdíjra számíthatnak, mint a férfiak. A probléma nem újkeletű, számos kutatás foglalkozott már vele, de a megoldás továbbra is várat magára. Cikkünkben megnézzük, mi lehet a különbség alapja, miért alakult ki ez a jelenség, és mit tehetünk mi magunk a nyugdíjkülönbség mérséklésére.
Nyugdíjasok helyzete Magyarországon
Hogy lássuk, mennyire összetett és nehézségekkel teli ez a téma, érdemes kitekintésként megnéznünk az általános nyugdíjhelyzetet Magyarországon. Hazánkban – ahogy sok más országban, például Németországban is – felosztó-kirovó rendszerben működik a nyugdíjfolyósítás. Vagyis a jelen nyugdíjasainak nyugdíját a jelen adófizetőinek járulékaiból fizetik ki.
A felosztó-kirovó nyugdíjrendszer és a társadalom elöregedése miatt a jövőben egyre nehezebb helyzetben lesznek a nyugdíjasok.
Ahogy azonban elöregedik a társadalmunk, úgy egyre kevesebb aktív korú járulékaiból kell „eltartani” egyre több nyugdíjast. Ez egy gyorsan súlyosbodó probléma, amit jól megmutat nyugdíj kisokosunk grafikonja is. Eszerint 2050-re nagyjából 2,5 millió fő lesz nyugdíjas, miközben fogyatkozik a népesség. Ahogy a lakosság egyre nagyobb hányada lesz nyugdíjas, egyre kevesebb aktív korúra hárul a financiális háttér előteremtése. De nagyon szemléletesen leképezi ezt a trendet a cikkben látható korfa-animáció is. Ezen láthatjuk, hogyan duzzad egyre inkább az idősek számát jelző felső szakasz, és karcsúsodik a fiatalabb korosztályokat mutató alsó rész.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) információi alapján, ma Magyarországon mintegy 2,5 millió fő részesül nyugellátásban vagy más járadékban, járandóságban. A felosztó-kirovó rendszer fent említett sajátosságai és a társadalom elöregedése miatt az öregségi nyugdíjra jogosultak átlagosan 208 ezer forint juttatáshoz jutnak havonta. Ez nagyjából 155.000 Ft-tal kevesebb, mint az aktuális magyar átlagkereset (nettó 363.900 Ft), és alig 30 ezer Ft-tal több mint az idei minimálbér, ami 177.422 Ft. Ebből is látható, milyen súlyos helyzetben van a nyugdíjrendszerünk, hogy nem a legkisebb, hanem az átlagos nyugdíjösszeget kapók is a minimálbér szintjén részesülnek csupán ellátásban. Ilyen körülmények között még nehezebb feloldani a nemek közti egyenlőtlenséget az öregségi nyugdíjak terén.
Férfiak és nők közötti nyugdíjszakadék
A szomorú valóság, hogy Európa-szerte a nők messze alacsonyabb nyugdíjat kapnak, mint a férfiak. Az Európai Bizottság már régóta foglalkozik ezzel a problémával, és ahogy mindjárt látni fogjuk, sikerült is komoly eredményeket elérni ezen a téren. A nemek közti nyugdíjszakadék azonban még így is hatalmas.
Az Európai Bizottság 2019-es kiadványa szerint 2017-ben nem kevesebb mint 35,7% volt a különbség a férfiak és nők nyugdíja között a férfiak javára. Vagyis átlagosan több mint egyharmadával kapott magasabb nyugdíjat egy férfi, mint egy nő. A Bizottság 2 évvel későbbi felmérése szerint ugyan mérséklődött a probléma, de továbbra is jelentős a különbség: 29,4%-kal kaptak alacsonyabb nyugdíjat a nők a férfiaknál az Európai Unióban (EU) 2019-ben.
A trend tehát egyértelműen pozitív, és 2 év alatt 6,7%-os javulás nagyon is számottevő, de továbbra is széles a nemeket elválasztó szakadék.
Érdekes megfigyelni, hogy a legnagyobb különbség Luxemburgban tapasztalható, ahol 44,2% a nyugdíjszakadék, de Máltán és Hollandiában is 40%-nál mozog ez az adat. Ezen a téren Magyarország relatíve egészen jó eredményt produkál: hazánkban „csak” 10,4%-kal kapott alacsonyabb nyugdíjat egy nő 2019-ben, mint egy férfi.
Forrás: Eurostat
Az alábbi ábrán pedig összegyűjtöttük, hogy milyen mértékben változott a nemek közötti nyugdíjszakadék az Európai Unióban 2013 és 2021 között. Pozitív, hogy a vizsgált időszakban az EU-s országok többségében csökkent ez a különbség, a legnagyobb mértékben: Cipruson, Portugáliában, Bulgáriában, Luxemburgban, Spanyolországban és Németországban. Míg Csehországban, Horvátországban és Szlovákiában 2–5 százalék közötti mértékű növekedést regisztráltak a nyugdíjszakadék vonatkozásában. A legnagyobb különbséget azonban Málta esetében figyelhetjük meg, ahol a férfiak és nők nyugdíja közötti különbség 8 év alatt 22,4 százalékkal növekedett.
Forrás: Eurostat
Miért kapnak kevesebb nyugdíjat a nők?
De miért lehet ez ilyen általános jelenség? Nézzük meg most azokat az okokat, amelyek miatt ekkora különbség alakulhatott ki a férfiak és nők átlagos nyugdíja között, és mit jelent ez a gyakorlatban!
Az alacsonyabb fizetések
Már a bevezetőben is említettük, hogy van egy alap bérdifferencia is a nemek között: a férfiak átlagosan több pénzt keresnek a nőknél. Vannak olyan szakterületek, ahol éppúgy nagyon szép karriert futhatnak be a nők is, és ahol jellemzően magasabbak a bérek. Tipikusan ilyen lehet az informatikai szektor, bizonyos gazdasági szakterületek. Azonban még ma is megfigyelhető, hogy általánosságban a férfiak sokkal többet visznek haza.
Ismét csak uniós statisztikákhoz nyúlunk a férfiak és nők közötti bérszakadék megmutatásához. Ha összehasonlítjuk az Európai Unióban a férfiak és a nők bruttó órabérét, akkor azt látjuk, hogy a férfiak bruttó órabére 2021-ben megközelítőleg 13%-kal magasabb átlagosan, mint a nőké. Persze ebben is van különbség országonként: míg Észtországban 20,5%, Ausztriában 18% és Németországban 17,6% ez az adat. Addig mondjuk Olaszországban és Belgiumban csak 5%, Lengyelországban 4,5%, Szlovéniában 3,8%, Romániában pedig 3,6%. Míg Luxemburg gyakorlatilag megszüntette a férfiak és nők közötti bérszakadékot.
Magyarországon átlagosan 17,3%-kal vihet haza többet egy férfi, mint egy nő. Ennek több oka is van. Egyrészt a nők körében jellemzőbb a részmunkaidős állás, ami arányosan kisebb jövedelmet jelent, illetve a családalapítás miatt is gyakoribb, hogy a nők félbehagyják karrierjüket. Az is látható, hogy a nők hajlamosabbak kevésbé jövedelmező ágazatokban elhelyezkedni, mint a férfiak, de továbbra is ott a tény: kevesebb a női vezető, menedzser, mint a férfi.
Összességében pedig az alacsonyabb bér alacsonyabb nyugdíjat is jelent. Hiszen Magyarországon az öregségi nyugdíjat az életpálya-jövedelem alapján határozzák meg. Vagyis, ha a nők általában kevesebbet keresnek, a nyugdíjuk is értelemszerűen általában alacsonyabb. Ez azonban csak egy ok a sok közül.
Gyermeknevelés időszaka, a karrier megszakítása
Az alacsonyabb bérben közrejátszik a szülési és gyermeknevelési periódus is. Ebben az időszakban, amikor a nők jellemzően otthon vannak a kicsikkel, sokkal kevesebb pénzt kapnak. Ez az alacsonyabb jövedelem ugyancsak lejjebb viszi a teljes életpálya-jövedelem átlagát a nők esetében, így csökkentve a várható öregségi nyugdíj összegét.
A nők várható nyugdíját a gyermekneveléssel töltött évek száma is befolyásolja.
Bár ezen a téren a hazai szabályozás szerint: „az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset meghatározásánál a gyes (gyermekgondozást segítő ellátás, korábban gyermekgondozási segély) összegét csak akkor kell figyelembe venni, ha az az igénylőre kedvezőbb.”
Emellett az is elterjedt megoldás, hogy az anyukák teljes helyett csak részmunkaidős állást vállalnak, hogy a családi kassza se sérüljön túlzottan, és kellő időt tudjanak a gyermekkel is lenni. Ahogy ebben a cikkünkben írtuk, a részmunkaidős jövedelem ugyanúgy számít az életpálya-jövedelem és a szolgálati idő kalkulálásakor.
Vagyis ha részmunkadőben dolgozva a teljes munkaidő béréhez képest alacsonyabb jövedelmet kapunk, az ugyanúgy csökkenti a várható nyugdíjunk összegét is. Még inkább igaz ez, ha a részmunkaidős bérünk nem éri el a minimálbér szintjét. Ebben az esetben ugyanis a szolgálati időnk sem számít teljes mértékben, hanem arányosan kisebb súllyal. Például ha részmunkaidőben csak a minimálbér 80%-ának megfelelő összeget keresünk, akkor annak az időnek, amit így dolgozunk le, szintén csupán a 80%-át veszik figyelembe a szolgálati idő számításakor. Ennyiben tehát időhátrányt is szenvedhetnek a nők a részmunkaidős foglalkoztatás terén.
Nők 40
Ne felejtsük el azt sem, hogy Magyarországon a nők korkedvezménnyel az érvényes nyugdíjkorhatár előtt is nyugdíjba mehetnek. Ez az úgynevezett nők 40 témája, amelyről ebben a cikkünkben írtunk részletesen.
Ez persze nem szimpla kivételezés, pozitív diszkrimináció, nagyon is praktikus érvek alapján született meg ez a szabályozás. A jogalkotók ezzel is szerették volna a nőket kompenzálni azért, hogy az élet több területén is helytállnak: a munkában és a gyermeknevelésben is. Beszéltünk a nyugdíjrendszer felosztó-kirovó jellegéről. Ez a szisztéma csak akkor működik, ha kellő járulék folyik be a kellő számú aktív korú részéről, hogy fedezze a nyugdíjak összegét. A gyermekvállalással valójában a közös jövőnkről, a jövő „eltartóiról” is gondoskodnak a nők.
Az öregségi nyugdíj alapfeltétele, hogy meglegyen a 40 éves szolgálati idő. A gyermekek neveléséért azonban a nők kedvezményes éveket számolhatnak le ebből, legfeljebb 8-at. Vagyis végső soron 32 éves szolgálati idővel is nyugdíjba mehet egy nő gyermekei figyelembe vételével. Sőt, amennyiben súlyosan fogyatékos gyermekről van szó, ez 10 év is lehet maximum.
Összehasonlításképpen nézzük meg például Franciaország esetét, ahol 2023-ban új nyugdíjreform került terítékre. Ezt a reformcsomagot rengeteg kritika éri, mivel egyik fő vesztesei pont a nők lennének. Korábban a nők – Magyarországhoz hasonlóan – korkedvezménnyel mehettek nyugdíjba, ha gyermekeket neveltek. Ez 2 év kedvezményt jelentett számukra, két évvel a nyugdíjkorhatár előtt mehettek nyugdíjba. Az új törvényjavaslat azonban megszűntetné ezt a lehetőséget, és akárhány gyermeket is nevelt fel egy anya, ugyanúgy 64 évesen lenne csak nyugdíjjogosult. Mondanunk sem kell, mekkora ellenérzést és tiltakozást szült ez a kedvezőtlen intézkedési gondolat.
A nők hosszabb várható élettartama mint súlyosbító tényező
Azt is tartsuk azonban szem előtt, hogy a nők élettartama várhatóan hosszabb, mint a férfiaké. Vagyis, mivel hosszabb ideig élnek a nők, a nyugdíjkorhatár pedig – hazánkban legalábbis – egyetemlegesen ugyanaz férfiakra és nőkre, a nők tovább nyugdíjasok, mint a férfiak.
Ahogy korábbi cikkünkben is írtuk, Magyarországon a nők átlagosan 77, míg a férfiak nagyjából 71 éves élettartamra számíthatnak ma. A 65 éves nyugdíjkorhatárt figyelembe véve a nők 12, míg a férfiak átlagosan 6 évig élnek nyugdíjasként.
Ha pedig ez így van, az azt jelenti, hogy a nőknek évekkel tovább kell, hogy alacsonyabb nyugdíjukból gondoskodjanak magukról.
A nemek közötti nyugdíjszakadék rendszerszintű probléma
Ahogy korábban írtuk, nem csak hazánkra jellemző a tendencia, hogy a nők átlagosan alacsonyabb nyugdíjat kapnak a férfiaknál, hanem az EU egészét érinti. A kérdés, hogy hogyan oldható meg ez a probléma, hogyan szüntethető meg a nemek közti nyugdíjszakadék. A témát már régóta tárgyalja az Európai Parlament is, ahol felvetődött, hogy a problémát EU-s szinten kezeljék. Ebben azonban a döntéshozók között is megoszlanak a vélemények.
Jelenleg a megoldások leginkább arra irányulnak, hogy ráirányítsák a figyelmet a férfiak és nők közötti nyugdíjkülönbségekre, és felhívják a nők figyelmét, hogy tudatosan figyeljenek a fizetésükre – például meddig dolgoznak egy részmunkaidős állásban –, a kiadásaikra, illetve a nyugdíjrendszer sajátosságaira.
A problémát megoldani képes átfogó stratégia megalkotása azonban továbbra is várat magára, akár EU-s, akár tagállami szinten dőlne el a kérdés. Éppen ezért nem halogathatjuk, hogy magunk is megtegyük, amit csak lehet jövőbeni anyagi biztonságunkért.
A nyugdíjcélú öngondoskodás kiemelten fontos a nők esetében
Látva a nők kedvezőtlenebb anyagi kilátásait a nyugdíjas éveket tekintve – hogy alacsonyabb nyugdíjból kell tovább eltartaniuk magukat – nem kérdés, hogy számukra még égetőbb, hogy idejében elkezdjenek gondoskodni nyugdíjas éveik anyagi biztonságáról.
Bár vannak előre mutató trendek, hiszen számos országban egyre kisebb a nemek közötti nyugdíjszakadék, de még így is jelentős, hazánkban nagyságrendileg 10 százalékkal alacsonyabb nyugdíjra számíthat egy nő, mint egy férfi.
A hölgyek számára kiemelten fontos a nyugdíjcélú öngondoskodás.
Így a hölgyeknek még fontosabb, hogy idejében gondoskodjanak róla, hogy kipótolhassák várható állami nyugdíjukat.
Kérjünk szakértői segítséget
Ahogy állami nyugdíjkalkulátorunkból is kideríthető, ha 35 évesen mondjuk 350 ezer forintot viszünk haza, az mindössze 165 ezer forintos nyugdíjat fog jelenteni számunkra jelen állás szerint. Vagyis kevesebb mint feléből kéne megélnünk nyugdíjasként.
Ha azonban időben kezdünk el megtakarítani nyugdíjunkra, akár pár tízezer forint félretételével gondoskodhatunk róla, hogy ne a nélkülözésről és megalkuvásról szóljanak a nyugdíjasévek. Persze nem könnyű egyből eligazodni a terebélyes kínálatban a nyugdíj-előtakarékosságok terén, legyen szó NYESZ, ÖNYP vagy nyugdíjbiztosítási megoldásról.
Ezért is érdemes független pénzügyi szakértőink segítségét igénybe venni, akik személyesen Budapesten, a Tímár utcai irodánkban, és online is a rendelkezésére állnak, hogy a személyre szabott és díjmentes tanácsadás során segítsék Önt az első lépések megtételében, vagy akár a teljes folyamat végig vitelében.