Életünk meghatározó részét munkával töltjük, akár szeretjük állásunkat, akár az anyagi szempontok jelentik a fő motivációt. Ahogyan szaporodnak mögöttünk a szorgalmasan ledolgozott évek, úgy leszünk egyre fáradtabbak és idősebbek, így természetes, ha egyre jobban foglalkoztat a nyugdíjba vonulás gondolata.
A hölgyek számára elérhető a köznyelvben Nők 40 néven ismert korkedvezményes öregségi nyugdíj lehetősége. Ennek a lényege, hogy már azelőtt nyugdíjba vonulhatunk, hogy betöltenénk az aktuális nyugdíjkorhatárt (ami 2022-ben 65 év), ha rendelkezünk 40 év jogosultsági idővel.
Bár ez elsőre meglehetősen kedvezőnek hangzik, hiszen korábban magunk mögött tudhatjuk a munkával töltött éveket, ugyanakkor érdemes alaposan utánajárni a részleteknek, hiszen a feltételek meglehetősen bonyolultak. Ráadásul könnyen előfordulhat, hogy több hátrányunk, mint előnyünk származik a korábbi nyugdíjba vonulásból.
Ezért mielőtt konkrét lépéseket tennénk, fontos, hogy tisztában legyünk a következőkkel: ki jogosult a nők korkedvezményes nyugdíjára? Hogyan lehet kiszámolni, hogy mennyi nyugdíjat kapunk így? Milyen feltételekkel lehet igényelni? Lehet-e a korkedvezményes nyugdíj mellett dolgozni, akár részmunkaidőben? Eltörölhetik-e ezt a lehetőséget?
Cikkünkben tisztázzuk a felmerülő kérdéseket, és érthetően, részletesen végigvesszük a Nők 40 kedvezménnyel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat! Megnézzük, hogy kinek mikor érdemes élnie ezzel a lehetőséggel, és hogyan lehet igényelni az ellátást. Kezdjünk is bele!
A Nők 40 lényege és célja
A magyar nyugdíjrendszerben az állampolgárok alapvetően csak egy bizonyos életkor betöltése után kapják meg a nyugellátást.
Azonban akad több kivétel is, ilyen például a rokkantsági nyugdíj, az özvegyi nyugdíj, a korhatár előtti ellátás vagy épp a nők korkedvezményes nyugdíja, mely cikkünk fő témája is. Aki ezek bármelyikére jogosult, az már azelőtt is jogosulttá válik a nyugdíjra, hogy betöltötte volna az éppen aktuális korhatárt.
Mi a Nők 40 korkedvezmény célja, kiknek segít?
Társadalmunkban a nőknek egyáltalán nincs könnyű dolga, hiszen több fronton is helyt kell állniuk egyszerre: gyermeket nevelni, ellátni a háztartást és mellette még dolgozni is. Többek számára pedig a munkahely nemcsak egy bevételi forrást jelent, hanem sok nő tudatosan és lelkiismeretesen építi fel a karrierjét, vagy épp egy saját vállalkozást vezet.
Ezért a nők napirendje sokszor igen zsúfolt, a hajtásnak pedig szinte sosincs vége, hiszen a munkahelyi feladatok után következnek az otthoni teendők. Mindez pedig szünet nélkül, hosszú évtizedeken keresztül.
Az állam szerette volna valamiképpen megjutalmazni azokat a hölgyeket, akik a családban és a munkaerőpiacon is folyamatosan helytálltak, így 2011-ben bevezette a Nők 40 kedvezményt. Ennek célja, hogy korkedvezményben részesítse azokat a nőket, akik az élet több területén is teljesítettek: így 40 évnyi jogosultsági idő után nyugdíjba vonulhatnak.
A Nők 40 korkedvezmény tulajdonképpen jutalom a hölgyeknek azért, hogy hosszú éveken át több fronton is helytálltak.
A statisztikai adatok pedig azt mutatják, hogy a nők élnek is a lehetőséggel: a KSH adatai szerint 2021-ben 26.730 főnek állapították meg a korkedvezményes nyugellátást, 2011 és 2020 között pedig összesen mintegy 298 ezren vették igénybe a kedvezményt.
Habár már több alkalommal is szárnyra kaptak olyan híresztelések, miszerint tervezik a Nők 40 megszüntetését, ez mindeddig vaklármának bizonyult. A kedvezmény továbbra is él, igényelhető, sőt: az új törvényi változások miatt talán még vonzóbb is lett, mint korábban.
A 2020-as jogszabálymódosításnak köszönhetően ugyanis a nyugdíj melletti keresőtevékenységgel szerzett jövedelem járulékmentessé vált. Korlátozás nélkül, bármilyen jogviszonyban lehet munkát vállalni a versenyszférában. Tehát a korkedvezménnyel nyugdíjba vonult nők – ha szeretnének – igen kedvező feltételekkel maradhatnak továbbra is aktív részesei a munkaerőpiacnak. Így aki még érez magában elég tettvágyat, az a nyugdíját kiegészítheti egyéb jövedelemmel is.
A Nők 40 igazi hungarikumnak számít, hiszen a világon egyedülálló módon biztosít lehetőséget a hölgyeknek arra, hogy teljes összegű nyugdíjat kapjanak a korhatár betöltése előtt. Más országokban gyakran a korkedvezménnyel nyugdíjba vonulók ellátását annyiszor 3-6%-kal csökkentik, ahány évük még hátra lett volna a korhatár eléréséig.
Mit jelent a korkedvezményes nyugdíj?
A nyugdíjra alapvetően az a személy jogosult, aki betöltötte a törvényben meghatározott életkort, azaz elérte a nyugdíjkorhatárt. Magyarországon jelenleg ez férfiak és nők esetében is 65 év. Viszont léteztek korábban olyan feltételek, melyeket ha valaki teljesített, akkor a nyugdíjkorhatár betöltése előtt is jogosulttá vált a nyugellátásra. Ezt nevezzük korkedvezményes nyugdíjnak.
A múlt idő azonban nem véletlen. 2012. január 1-től ugyanis drasztikus változtatások léptek életbe. Megszűnt a szolgálati nyugdíj, a bányásznyugdíj, a művésznyugdíj, a korkedvezményes nyugdíj és a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj.
Ez többek között érintette például a bányászokat, a tűzoltókat, rendőröket, katonákat, akik a fokozott megterheléssel járó foglalkozásukra tekintettel a korhatár elérése előtt is nyugdíjba vonulhattak. Rajtuk kívül a polgármesterek, országgyűlési és európai parlamenti képviselők is elvesztették a korkedvezményes nyugdíjra való jogosultságukat.
Aki viszont már 2016. december 31-e előtt megszerezte a jogosultságot, attól nem vették el, csak most már korhatár előtti ellátás néven kapja a juttatást.
A nők esetében viszont ekkor bevezették a korkedvezményt, és lehetővé tették a 40 év jogosultsági idő megszerzése után a nyugdíjba vonulást. A kedvezmény bevezetése összhangban azzal a családpolitikai intézkedéscsomaggal, amelynek célja a gyermekekvállalás és a családok támogatása.
A továbbiakban részletesen rátérünk a Nők 40-re, megnézzük, hogy melyek az igénylés feltételei, milyen előnyökkel és hátrányokkal jár, valamint hogyan lehet kérvényezni a korhatár előtti nyugdíjazást.
A Nők 40 kedvezmény feltételei
Ahogy már említettük, a nők számára létrehozott korkedvezményes öregségi nyugdíj lényege az, hogy azok a hölgyek, akik legalább 40 évnyi jogosultsággal (ezen belül minimum 32 év szolgálati idővel) rendelkeznek, életkortól függetlenül nyugdíjba vonulhatnak. A jogosultak saját jogon járó, teljes öregségi nyugdíjat kapnak, amelyet nem terhel semmiféle levonás azért, mert az érintett nő a nyugdíjkorhatár előtt vette igénybe.
A korkedvezménnyel igénybe vett nyugellátás összegét ugyanolyan módon számítják ki, mint a normál öregségi nyugdíj esetében. A nyugdíjszámítás maga azonban meglehetősen bonyolult, így itt nem is térnénk ki rá részletesebben, de kapcsolódó cikkünkben további információk találhatóak.
Ám ezen a ponton felmerül egy nagyon fontos kérdés. Mit nevezünk szolgálati és jogosultsági időnek? E kettőt ugyanis nagyon gyakran egymás szinonimájaként használják vagy összekeverik a köznyelvben, ami rengeteg félreértést szülhet, ugyanis a két fogalom nem ugyanazt jelenti.
A jogosultsági idő egy nagyobb halmaz, melyen belül a szolgálati idő egy szűkebb kört jelent. A korkedvezményes nyugdíj igénybevételéhez 40 év jogosultsági idő szükséges. Ebből legalább 32 év szolgálati idővel kell rendelkezzünk: azaz keresőtevékenységgel járó biztosítási, vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal. Ha e két feltétel bármelyike nem teljesül, akkor nem leszünk jogosultak a korkedvezményes nyugellátásra.
Már ennyiből is látszik, hogy a feltételrendszer meglehetősen összetett, ezért sok nehezen tisztázható részletet és számos buktatót rejt, amibe igen könnyű belezavarodni. Ezért most végigvesszük a legfontosabb kritériumokat.
A szolgálati idő, vagyis a munkában töltött évek
Mint fentebb említettük, 32 év szolgálati idővel kell rendelkezzünk. Ezért először is érdemes tisztázni azt, hogy pontosan mit kell érteni e kifejezés alatt.
Szolgálati időnek nevezzük azt az időtartamot, amely alatt érvényes biztosítási jogviszonnyal rendelkezünk és nyugdíjjárulékot fizetünk. Ide tartozik a például munkaviszony, a vállalkozói jogviszony, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony vagy a megbízási jogviszony. Azaz voltaképpen minden hivatalos keresőtevékenység.
Ezenfelül szolgálati időnek számít még a táppénz, az álláskeresési támogatás, a munkanélküli járadék, az alkalmi munkavállalás, illetve a diákévek alatt végzett nyári gyakorlat, amennyiben ez idő alatt be voltunk jelentve és fizettük a TB-járulékot.
E felsorolás viszont korántsem teljes, a Magyar Államkincstár tájékoztatójában részletesen is megtekinthető, hogy pontosan mi számít nyugellátásra jogosító szolgálati időnek.
Fontos kiemelni azt is, hogy mi nem számít szolgálati időnek. A törvény szerint nem lehet figyelembe venni azt az időtartamot, amely alatt
- a társadalombiztosítási jogviszony szünetelt, hiszen ez idő alatt nyugdíjjárulék fizetés sem történt,
- az egyéni, társas vállalkozók és a mezőgazdasági őstermelők esetében azon időtartamot, amely alatt nyugdíjjárulék tartozással rendelkeznek.
Azt is érdemes megjegyezni, hogy bár hivatalosan számos jogviszony beleszámít a szolgálati időbe, viszont akadnak köztük olyanok is, amelyeket a nők korkedvezményes nyugdíjának esetében nem vesznek figyelembe!
Ezek a következők:
- azok a tanulmányi idők, amelyek egyébként elismerhetőek szolgálati időként,
- a passzív táppénz időszaka (tehát amikor úgy folyósították az ellátást, hogy közben megszűnt a biztosítási jogviszonyunk),
- a munkanélküli ellátás folyósításának időszaka,
- és az 1998. január 1-e előtti fizetés nélküli szabadság szolgálati időnek minősülő első 30 napja, amennyiben az igénybevétele nem gyermekgondozás vagy ápolás miatt történt.
A minimum 32 éves szolgálati idő szabályától azonban két esetben el lehet térni. Az egyik, ha súlyosan fogyatékos gyermeket nevelünk, aki után ápolási díjat kapunk. Ilyenkor ugyanis 2 évet “elengednek”, tehát 30 év szolgálati idő is elegendő lesz.
A másik kivétel pedig a nagycsaládos anyákat hivatott segíteni, ugyanis aki négynél több gyermeket nevel, annak gyermekenként egy-egy évvel csökken a kötelezően betöltendő szolgálati ideje. Azaz, ha valakinek 5 gyermeke van, annak már csak 31 évre, akinek 6, annak 30 éves szolgálati időre van szüksége a korkedvezményes nyugdíjhoz. Összesen 7 év egyébként a maximális engedmény, többet akkor sem kaphatunk, ha 11 gyermeknél is népesebb a család.
A fentiek miatt érdemes alaposan utánanézni, pontosan hány olyan szolgálati idővel rendelkezünk, amelyet elfogadnak a korkedvezményes nyugdíjhoz.
A jogosultsági időbe beleszámító egyéb „anyai jogviszonyok”
Most, hogy tisztáztuk, mit értünk szolgálati idő alatt, nézzük meg, hogy a Nők 40 szempontjából mi számít további jogosultsági időnek. Ha a 40 éves jogosultsági időn belül rendelkezünk a legalább 32 év szolgálati idővel, akkor a további legfeljebb 8 évre másféle jellegű jogosultsági idővel is rendelkezhetünk.
Jogosultsági időnek számítanak alapvetően azok az időszakok, amikor keresőtevékenységet végeztünk (szolgálati idő), vagy ezzel egyenértékű jogviszonyban álltunk. Léteznek tehát egyéb olyan jogviszonyok is, amelyeket be lehet számítani a jogosultsági időbe.
Ilyen, a keresőtevékenységgel egyenértékű jogviszonynak számítanak a gyermeknevelés idején folyósított, pénzbeli ellátások (TGYÁS GYET, GYES, GYED, CSED), illetve a súlyosan fogyatékos vér szerinti, vagy örökbefogadott gyermek után kapott ápolási díj is. Erről részletesen olvashatunk a Magyar Államkincstár oldalán.
Látható, hogy a fennmaradó 8 évet elszámolhatjuk a gyermekneveléssel töltött időszakból is. Ha például egy gyermekünk van, akivel 3 éves koráig otthon vagyunk (ezalatt pedig igénybe vesszük, a CSED-et, GYED-et és a GYES-t), akkor ez 3 év jogosultsági időt jelent. Több gyermek esetén értelemszerűen több jogosultsági időt kapunk, így könnyen összejöhet akár a 8 évnyi időtartam is.
A Nők 40 kedvezmény alapképlete tehát a következő: minimum 32 év keresőtevékenységgel szerzett szolgálati idő + maximum 8 év gyermekneveléssel szerzett idő = legalább 40 év jogosultsági idő.
A Nők 40 nyugdíjkérelem benyújtásával kapcsolatos tudnivalók
Mint láthattuk, a nők korkedvezményes öregségi nyugdíjának igényléséhez szükséges feltételek cseppet sem egyszerűek. Nem csoda, ha laikusként elveszünk az információk tengerében, és bár szeretnénk megfontolni a kedvezmény igénylését, ám abban sem vagyunk biztosak, hogy egyáltalán jogosultak vagyunk-e rá.
A másik kérdés pedig, hogy mekkora összegű ellátásra számíthatunk, ha korábban megyünk nyugdíjba? Szerencsére nem saját magunknak kell megtalálni a választ, ezért nézzük is, hogy hová fordulhatunk ez ügyben.
Honnan tudhatjuk meg, hogy mennyi jogosultsági idővel rendelkezünk? Létezik „Nők 40 kalkulátor?”
Azok a nőknek, akik szeretnék igénybe venni a kedvezményt, először is utána kell járniuk, hogy teljesítik-e a szükséges feltételeket, tehát rendelkeznek-e az előírt szolgálati és jogosultsági idővel.
A nyugdíjfolyósító segítségével megtudhatjuk, jogosultak vagyunk-e a Nők 40 korkedvezmény igénybevételére.
Mindez roppant egyszerű lenne, ha találhatnánk az interneten olyan kalkulátorokat, amelyek kiszámolják nekünk ezt. Sajnos ilyen kalkulátor azonban nem létezik. Mindazonáltal ez ne szegje kedvünket, ugyanis van lehetőség arra, hogy utánanézzünk, megfelelünk-e a korkedvezményes nyugdíj kritériumainak.
Ezzel a nyugdíjfolyósítóhoz kell fordulni. Náluk kérelmezhetünk egy adategyeztetést, melynek során kapunk egy részletes kimutatást arról, hogy mely időszakokban voltunk biztosítottak és mennyi jogosultsági idővel rendelkezünk.
Mire érdemes figyelni?
Gyakran felmerül a kérdés, hogy mire számíthatnak azok a nők, akik egy-egy időszakban csak részmunkaidőben dolgoztak? Tudnunk kell, hogy a nyugdíj kiszámítása szempontjából elsősorban nem a ledolgozott órák száma, hanem a kereset számít.
Ha ugyanis a fizetésünk kevesebb, mint a minimálbér, akkor a szolgálati időt a tényleges kereset és a minimálbér arányában arányosítják. Tehát hiába dolgoztunk egy teljes évet részmunkaidőben, ha a fizetésünk nem érte el az aktuális minimálbér összegét, akkor erre az időszakra nem írnak jóvá egy teljes évnyi szolgálati időt, hanem ennél kevesebbet. Vagyis ha életünk során voltak olyan időszakok, amikor részmunkaidős állásunk volt, akkor számítsunk arra, hogy a tényleges 32 évnél többet kell dolgoznunk ahhoz, hogy teljesítsük a Nők 40 feltételeit.
Ha azonban részmunkaidőben szerzett keresetünk meghaladta a minimálbért, akkor a szolgálati idő szempontjából ugyanannyit ér majd, mintha teljes munkaidőben foglalkoztatták volna őket.
Jó tudni, hogy KATA-s egyéni vállalkozóként nem teljes évként számolja a nyugdíjbiztosító a szolgálati időnket. Hiszen az 50.000 Ft-os adó esetében a nyugdíjjárulék alapját képező kereset mindössze bruttó 108.000 Ft, miközben a minimálbér 2022-ben 200.000 Ft. Tehát egy év KATA-s jogviszony 0,54 év szolgálati időnek minősül.
Az igénylés menete
Nézzük most meg röviden, hogyan kell igényelni a Nők 40 korkedvezményes nyugellátást. Mint említettük, először is szükség lesz egy adategyeztetési eljárásra, hogy kiderüljön, rendelkezünk-e a szükséges szolgálati és jogosultsági idővel.
A kérelmet ma már csak elektronikus úton lehet benyújtani, amihez Ügyfélkapura lesz szükség. Keressük fel a magyarorszag.hu weboldalt, majd jelentkezzünk be a saját Ügyfélkapunkon. Ezután a „nyugdíj, juttatás, segély” menüpontban kattintsunk a „nyugdíjbiztosítási nyilvántartásban szereplő adatok egyeztetése iránti kérelem” menüpontra, majd az „ügyintézés indítása” gombra.
Ezt követően ki kell töltenünk, majd be kell küldenünk a kérelemhez szükséges űrlapot. A nyugdíjfolyósító 5 napon belül elküldi a részletes kimutatást. Ha a benne foglaltakkal egyetértünk, akkor nincs más dolgunk, mint ezt jelezni a mellékelt elfogadó/észrevételező nyomtatványon, és ha az adatok alapján minden kritériumnak megfelelünk, akkor kérvényezhetjük a kedvezményes nyugdíjat.
De mi a teendő akkor, ha a megküldött adatok szerintünk hiányosak vagy nem pontosak? Ez esetben 30 napunk van arra, hogy észrevételt tegyünk, amihez szintén ki kell tölteni a megfelelő nyomtatványt.
Az űrlaphoz pedig csatolni kell az összes olyan okmányt, ami bizonyítja az észrevételünk hitelességét. Ilyen lehet például a munkakönyv, a foglalkoztatói igazolás, a bedolgozói kiskönyv, a katonai igazolvány vagy a termelőszövetkezeti tagkönyv. Hogyha ezek nem állnak rendelkezésre, akkor is érdemes jelezni az eltérést, ugyanis ilyenkor a nyugdíjfolyosító megkísérli a beszerzésüket.
A beküldött dokumentumokat egy bizonyítási eljárás keretében ellenőrzik, végül egy határozattal zárják az ügyet. Ezt a határozatot természetesen számunkra is megküldik, és tartalmaz minden nyilvántartott adatot, a kérvényezett módosításokat, és azt, hogy ezeket a változtatásokat elfogadták vagy elutasították-e.
Bár az adategyeztetési eljárást csak elektronikus úton lehet elindítani, de akinek ez a fajta ügyintézés kényelmetlen, a benyújtás után kérvényezheti, hogy a továbbiakban postai úton történjen a kapcsolattartás.
Az adategyeztetést követően már pontosan tudni fogjuk, hogy jogosultak vagyunk-e a Nők 40 igénybevételére. Amennyiben igen, és élni is szeretnénk a kedvezménnyel, akkor fontos tisztában lennünk egy további feltétellel. A nyugdíjkérelem benyújtása után nem lehetünk biztosítottak, vagyis a biztosítotti jogviszonyt még azelőtt meg kell szüntetnünk, hogy megállapítanák számunkra a nyugdíjat.
A nyugdíj igénylését szintén kérvényezhetjük elektronikus formában, de itt lehetőség van a személyes ügyintézésre is, melyet a területileg illetékes kormányhivatalnál tudunk megtenni. Bármelyik módot is választjuk, itt is ki kell töltenünk egy formanyomtatványt.
Hogyha az eljárás lezárult, akkor írásban tájékoztatnak minket a megállapított nyugdíj összegéről és a nyugdíjba vonulás időpontjáról.
Munkavállalás korkedvezményes nyugdíj mellett?
Habár a nyugdíjba vonulást sokan a végtelen szabadidővel és a jól megérdemelt pihenéssel azonosítjuk, könnyen előfordulhat, hogy nyugdíjasként sem szeretnénk tétlenül tölteni a napjainkat: hanem továbbra is folytatnánk valamilyen keresőtevékenységet. Különösen igaz ez azokra a hölgyekre, akik a korkedvezménynek köszönhetően viszonylag fiatalon, akár 60 éves koruk előtt nyugdíjassá váltak.
Korábban a nyugdíjas munkavállalóknak nem volt könnyű dolguk, de a közelmúltban olyan kedvező jogszabályi változások történtek, melyeknek köszönhetően a nyugdíj melletti munka sokkal egyszerűbbé vált!
Amennyiben a korkedvezményes nyugdíjba vonulás után is szeretnénk folytatni a munkánkat, számos előnyben részesülhetünk.
2019-ben ugyanis eltörölték a jövedelemre vonatkozó korlátot, 2020-tól pedig minden nyugdíj melletti keresőtevékenységből származó jövedelem járulékmentessé vált. Ez annyit jelent, hogy a bruttó bérből már nem kell levonni a 13%-os szociális hozzájárulási adót és a 18,5%-os társadalombiztosítási járulékot, a jövedelmet egyedül a 15%-os szja terheli.
Ennek köszönhetően a korkedvezményes nyugdíjban részesülő hölgyek a versenyszférában idő- és jövedelemkorlátozás nélkül dolgozhatnak.
Viszont jó, ha tisztában vagyunk azzal, hogyha kedvezményes nyugdíj mellett végzünk keresőtevékenységet, akkor az így megszerzett jövedelem már nem lesz hatással a nyugdíjunkra, azaz nem növeli a nyugdíjszámításkor korábban figyelembe vett jövedelmeket, mivel ezek a bevételek járulékmentességet élveznek. Más szóval a Nők 40 mellett megszerzett jövedelmek már nem lesznek hatással a korábban megállapított életpálya átlagkeresetünkre.
Ez az aprócska negatívum azonban eltörpül amellett, hogy nyugdíjasként tulajdonképpen nagyon is kedvező feltételekkel dolgozhatunk, hiszen a bérünket kevesebb járulék és levonás terheli és semmiféle korlátozással nem kell számolnunk.
A közszférában más a helyzet, itt ugyanis nem részesülhetünk egyszerre illetményben és nyugdíjban is. Tehát választanunk kell, hogy tovább dolgozunk, vagy élünk a korkedvezményes nyugdíj adta lehetőséggel.Ha pedig már nem szeretnénk akkora terhelésnek kitenni magunkat, akkor akár részmunkaidőben is dolgozhatunk, a fizetésünkkel pedig remekül kiegészíthetjük a nyugdíjunkat, így nem kell lejjebb adnunk a megszokott életszínvonalból.
Megéri-e igénybe venni a korkedvezményes nyugdíjat?
Azoknak a hölgyeknek, akik teljesítik a Nők 40 feltételeit, minden bizonnyal igen komoly dilemmát okoz, hogy éljenek-e a kedvezménnyel. A korhatár előtti nyugdíjba vonulás ugyanis csak egy lehetőség, nem pedig kötelező érvényű dolog. A jogosult nők dönthetnek úgy is, hogy nem veszik igénybe a korkedvezményt, hanem továbbra is dolgoznak az öregségi nyugdíj korhatárának betöltéséig (vagy még annál is tovább).
De mégis milyen indíttatásból maradjunk tovább aktív részesei a munkaerőpiacnak? Nos, a Nők 40-nek nem csak előnyei, hanem hátrányai is vannak. Nem biztos, hogy minden helyzetben ez a legjobb megoldás számunkra.
Mikor nem érdemes igénybe venni?
A legerősebb hátránya a korkedvezmény igénybevételének, az alábbi elv: minél tovább dolgozunk, annál több szolgálati időnk lesz. Ennek hatására több olyan bevételünk keletkezik, amelyet figyelembe vesznek a nyugdíjszámításnál. Így a nyugdíj összege is magasabb lesz.
Ez annak fényében különösen nyomós érv lehet, hogy – ahogy abban mára minden szakértő egyetért – a jelenlegi magyar nyugdíjrendszer hosszú távon fenntarthatatlan. Emiatt a jövőben az állami nyugdíjak összegének csökkenésére kell számítani.
Épp ezért ha alacsony a korkedvezményes nyugdíjunk, érdemes lehet még néhány évet dolgozni, hogy ezzel magasabb összegre számíthassunk. Mindez természetesen egyéni döntés és mérlegelés kérdése.
Ehhez hozzátartozik, hogy aki a Nők 40 kedvezménnyel ment nyugdíjba, annak később, a nyugdíjkorhatár elérésekor nem fogják újraszámítani a nyugdíját, hanem továbbra is azt az összeget kapja, amire a nyugdíjba vonulásakor jogosulttá vált. Akkor is, ha utána még dolgozott néhány évig.
Ha pedig közszférában dolgozunk, akkor nem számolhatunk a korkedvezmény adta előnyökkel. Ahogy fent említettük, vagy folytatjuk munkánkat, vagy a nyugdíjat választjuk – itt nem lehetséges a nyugdíj melletti munkavégzés. Ha nincs lehetőségünk versenyszférában találni munkát nyugdíj mellett, ebben az esetben érdemes lehet kivárni a 65 éves korhatárt.
Mikor érdemes igénybe venni?
A hátrányok ellenére természetesen adódhatnak olyan helyzetek, melyek indokolhatják azt, hogy éljünk a Nők 40 kedvezménnyel. Ilyenek például:
- Ha már nehezen tudjuk ellátni a munkánkat, mert fizikailag és/vagy szellemileg “elfáradtunk”, akkor nagy könnyebbség lehet, ha életünk további része már a pihenésről szólhat. Nyugdíjasként több időnk lehet a hobbinkra, a kikapcsolódásra, a családra, és végre kiszabadulhatunk a mókuskerékből.
- Ha a munkahelyünk megszűnik és nehezen tudnánk újra elhelyezkedni, vagy csak nem akarunk már egy új munkahely kihívásaival szembenézni.
- Adódhatnak olyan élethelyzetek is, amikor a korai nyugdíjba vonulás lehet a legjobb megoldás: ha például ápolnunk kell egy idős hozzátartozónkat, vagy magunkra vállalnánk az unokáink napközbeni felügyeletét, hogy a gyermekeink a karrierjükre tudjanak koncentrálni.
- Ha olyan munkakörben dolgozunk, amit szeretünk, emellett a főnökeink elismernek, megbecsülnek és még a kollégákkal is jó viszonyt ápolunk. Egy ilyen munkahely aranyat ér, ezért ha a munkaadónk is szeretne tovább foglalkoztatni és mi is érzünk magunkban elég energiát és motivációt ahhoz, hogy még ledolgozzunk pár évet, akkor nyugdíjasként is alkalmazásban maradhatunk. Ez ráadásul a foglalkoztató számára is előnyös, hiszen a nyugdíjas dolgozók után lényegesen kevesebb járulékot kell fizetni.
- A munkavállalás akár a 65 év betöltése után is folytathatjuk. Az időskori munkavállalásnak nemcsak anyagi, hanem lelki, szellemi, sőt társadalmi előnyei is vannak. Erről részletesen ebben a cikkünkben írtunk.
Azon is érdemes elgondolkodni, hogy a nyugdíjrendszer problémái miatt a jövőben elképzelhetőek olyan jogszabályi módosítások, melyek hatására a Nők 40 feltételei is változhatnak. A nyugdíjkorhatár 65 évre emelése miatt ugyanis már szinte minden olyan hölgy jogosult a korkedvezményes nyugdíjra, aki nagyjából a tanulmányai befejezése óta foglalkoztatva volt.
Ám mivel már így is túl kevés az aktív korú dolgozó a nyugdíjasok arányához képest, ezért előfordulhat, hogy szigorítanak a feltételeken, és a nyugdíjkorhatár emelése mellett felemelik a szükséges jogosultsági időt 40-ről például 43 évre – persze mindez jelenleg csak spekuláció.
Egy ilyen esetben azonban jóval kevesebben tudják majd igénybe venni a korkedvezményt. Ha ettől tartunk, akkor érdemes lehet élni a korai nyugdíjba vonulás lehetőségével, amint megfelelünk a kritériumoknak, hátha számunkra kedvezőtlen változásokat hoz a jövő.
Készüljünk fel minden lehetőségre!
A magyar sajátosságnak számító Nők 40 korkedvezmény lehetőséget teremt arra, hogy a hölgyek 40 évnyi jogosultsági idő birtokában az öregségi nyugdíj korhatárának betöltése előtt kérvényezhessék a nyugdíjazásukat.
Ez igen vonzó lehet azok számára, akik nyugdíj mellett szeretnének tovább dolgozni, de akár azoknak is, akik végleg szeretnék maguk mögött hagyni a munka világát.
Ugyanakkor manapság már nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a tényt sem, hogy a hazai nyugdíjrendszer számos sebből vérzik, és minden előrejelzés afelé mutat, hogy ez a probléma a jövőben csak még inkább súlyosbodni fog.
Emiatt könnyelműség csak az állami nyugdíjra támaszkodni, ugyanis az ellátás összege nagy valószínűséggel nem lesz elég ahhoz, hogy kényelmesen megéljünk majd belőle. Akár aktívak maradunk a nyugdíj mellett, akár nem, eljöhet az a pont, amikor el kell búcsúznunk a munka világától.
Egy megfelelő öngondoskodási formával azonban anyagilag biztonságban tudhatjuk magunkat a nyugdíjas éveinkben is. Egy időben indított nyugdíj-előtakarékossággal gondoskodhatunk arról, hogy akkor se legyenek megélhetési gondjaink, amikor már nem akarunk vagy nem leszünk képesek munkába állni.
Minden élethelyzet egyedi és több mint 70 megtakarítás létezik, az egyes típusok között pedig akár több millió forintos különbség is lehet.
